Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 15., szerda haladás egyetemes, egy és oszthatatlan” (Folytatás az 1. oldalról) és függetlenséget. Hősies kísérlet volt a „magyar átok”, a „mi mindenben elkésünk”-sors megfordítására. 1848-49a ma élő nemzedékek osztatlan öröksége — mutatott rá. Tükörként emelik maguk elé, és abban népünk legszebb, leg- becsültebb arcvonásait látják: olthatatlan szabadságvágyat, „szent akaratot”, lelkes tenni tudást, hősiességet, kitartást, nagylelkűséget és nemzeti összefogást, a jó ügy mellett áldozatvállalást és a bukásban is nemes tartást. Az utódok építkeznek az elődök tetteiből. Ezekkel is alakítják önarcképüket, értékrendjüket, kötelező mércéjét annak, hogy mit, mennyire érdemes és szükséges becsülni, és mit ítélhet „felejtésre” a nemzet kollektív emlékezete. 1848 jelképe mindannak, amit népünk ebben a hazában, Európának ezen „a huzatos” táján Szent István óta alkotott, elszenvedett, amiért harcolt és vérzett, hogy ne csak hírét hagyja a késői utódokra, hanem szabad nemzetként fenn- és megmaradjon. 1848 ezért kiapadhatatlan erőforrás a kései korok számára is. — Örök tanulságként igazolódott, a haladás, amihez a haza sorsa Szent István óta mindig is kötve volt: egyetemes, egy és oszthatatlan. Ha elbukik az egyik, vele hull a másik is. A magunk ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy széttörjük a ránk rakott bilincseket. Sorsunk — akárcsak ma — akkor is az egyetemes haladás ügyéhez volt kötve. Mai törekvéseinkhez kedvező a külső háttér. Hazánk ismét a haladás fő áramlatához kapcsolódik. Jó lehetőségeink vannak arra, hogy hasznosan és harmonikusan cselekedjünk a magunk előrehaladásáért és egyben a különböző civilizációs körök egymást termékenyítő közeledéséért. A most élő nemzedékek legfőbb feladata éppen az, hogy egészséges nemzeti felelősséggel tegyenek meg mindent, hogy lezárják a nemzeti katasztrófák sorozatát, olyan pályára vezessék a nemzetet, amely szerves folytatása az 1848-ban megnyitott útnak, és amely a mai viszonyoknak megfelelő kiteljesítése mindannak a nemes törekvésnek, ami népünket mindig is áthatotta. Ma is érvényesek Kölcsey Ferenc szavai: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.” Március idusát — és éppen testületünk határozata szerint — immár felszabadultan ünnepelhetjük. E nap azonban a mi számunkra nem csupán — és elsősorban nem is kegyeleti alkalom. Sokkal inkább a nemzeti önvizsgálat és a jövőtervezés, az elhatározás és a tett jelképe. Újra és újra meg kell mérnünk önmagunkat: felnőttünk-e korunk embert próbáló feladataihoz — hasonlóan márciusi elődeinkhez —, hogy élhessen és gyarapodhasson a nemzet e hazán. A haza ma ismét ránk figyel. Országgyűlésünk legyen méltó a várakozásokhoz és reményekhez. Legyünk űj Pozsony és űj Debrecen is. Vállaljuk a reformhétköznapok szívós munkálkodását, de legyünk képesek sorsfordító döntésekre is, ha a nép üdve, a haza sorsa, az állam függetlensége, a demokrácia és a szocializmus vállalt céljai ezt követelik. Nekünk ügy kell élnünk és dolgoznunk, hogy a kései unokák a mi neveinket is „áldó imádság” mellett mondják el. Én hiszem, hogy így lesz. S ha így lesz, Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg. Legyen béke az emberek között! Legyen békesség a Földön! Szűrös Mátyás beszédét követően az ünnepi ülés részvevői elénekelték a Szózatot. A képviselők és a meghívott vendégek ezután a Kossuth Lajos téren a katonai tiszteletadás mellett felvont állami zászló előtt tisztelegtek. Az ünnepi ülés befejezéseként a Magyar Országy- gyűlés nevében Szűrös Mátyás, valamint Jakab Róbertné és Horváth Lajos alelnökök a Kos- suth-szobor talapzatára koszorút helyeztek el. A szalag felirata: „A magyar forradalom és szabadságharc emlékére — a Magyar Országgyűlés”. (MTI) Interparlamentáris konferencia (Folytatás az 1. oldalról) országuk parlamentjében, hozzák azokkal összhangba saját törvényeiket. James Grant kérte a küldöttektől, hogy segítsék elő annak az ENSZ-javaslatnak a megvalósulását, amelynek értelmében már a következő évben világszerte védőoltást adhatnának a legveszélyesebb fertőző gyermekbetegségek ellen. Felvetette, rendezzenek világméretű csúcstalálkozót a gyermekek helyzetéről. A kilencvenes évek legyenek az „emberarcú, sőt a gyermekarcú fejlődés” évei — jelentette ki az UNICEF igazgatója. A nagy fontosságú kérdésben számos ország terjesztett elő határozati javaslatot. Tekintettel a felszólalásra jelentkezett képviselők nagy számára, a konferencia éjszakai ülést is tart kedden, hogy minél szélesebb körben vitathassák meg ezt a kérdést. A plenáris üléssel párhuzamosan a konferencia első számú bizottságában megkezdték a vitát a napirendre hétfőn felvett javaslatról, arról, hogy a parlamentek segítsék elő nemzetközi konferencia összehívását a közel-keleti kérdés rendezésére. A téma napirendre tűzését a szocialista és az arab országok javasolták. A szocialista országok által beterjesztett közös határozati javaslattervezet, amelynek ajánlói között hazánk is ott van, leszögezi: a konferencia összehívása iránt már most is széles körű nemzetközi támogatás nyilvánul meg. A közel-keleti konfliktus, amelynek gyökerét a palesztin probléma jelenti, igazságos és átfogó rendezést követel, ez sürgető feladat — állapítja meg a tervezet, amely javasolja, hívjanak össze az ENSZ égisze alatt nemzetközi konferenciát, valameny- nyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja részvételével. A tervezet javasolja, hogy a konferencia üdvözöljön minden olyan kezdeményezést, amely a konfliktus rendezésének meggyorsítására, az érdekelt felek közötti párbeszéd megkezdésére, a rendezés útjában álló akadályok elhárítására irányul. A közel-keleti rendezést, a nemzetközi konferencia összehívását sürgető javaslatot az Interparlamentáris konferencia bizottságában széles körű egyetértés fogadta. A bizottság 18 felszólalást hallgatott meg erről, s a véleményt nyilvánítók túlnyomó többsége úgy ítélte meg: a parlamentnek állást kell foglalniuk ebben a világ sorsa szempontjából rendkívül fontos kérdésben. A csaknem száz ország parlamenti képviselői szerdán megkezdik annak megvitatását, hogyanjáruljanak hozzá a világ törvényhozói a gyarmati rendszer teljes felszámolásához, a fajüldözés és a faji elkülönítés minden formájának megszüntetéséhez. A kérdés vitájában szó lesz a nemzeti kisebbségek helyzetéről, jogaik védelméről is. Ugyancsak szerdán tartják meg az európai biztonsági folyamat 35 részvevője parlamenti képviselőinek külön megbeszélését. (MTI) MOSZKVA: Borisz Jelcin, az SZKP KB tagja, az Állami Építési Bizottság első elnökhelyettese beszél március 12-én a Moszkvában tartott választási nagygyűlésen INDIA: Új-Delhiben emigráns tibeti asszonyok tüntetnek, Tibet függetlenségéért, Kínától való elszakadásért. A rendőrség fellépése nyomán 20 nő megsérült FRANKFURT AM MAIN: Tüntetők vonulnak a városháza elé a tartományi helyhatósági választások estéjén. Tiltakozva az Újnáci Nemzeti Demokrata Párt választási sikere ellen (Népújság-telefotó - MTI) Ceausescu uralmával szembeni eddigi legnagyobb kihívás Bukaresti letartóztatások Hat kiemelkedő egykori román vezető, köztük két volt politikai bizottsági tag Nicolae Ceausescu elnökhöz írt nyílt levelét követően emigráns források arról számoltak be, hogy legalább egy magas beosztású román diplomata eltűnt és három neves román újságírót tartóztattak le január végén Romániában — jelentette hétfőn az AP. Az amerikai hírügynökség szerint a nevük titokban tartását kérő bécsi emigráns források, a Tanjug jelentése szerint pedig bukaresti diplomáciai körök elmondták, hogy a — feltehetően januárban fogalmazott és Ceausescu államelnökhöz továbbított — levéllel összefüggésben áll Mircea Raceanu diplomata letartóztatása. Mircea Raceanu állítólag fia Ion Raceanunak, akit az AP a Ceausescuhoz küldött levél egyik aláírójaként azonosít. (A szóban forgó levél teljes szövegének aláírói között mindössze ”1. Raceanu” veterán kommunista vezető szerepel, s ez Ileana Raceanu asszonyt fedi. A Reuter jelentése hétfőn délután Grigore Raceanuként azonosította a levél ötödik aláíróját — a szerk.) Az AP által idézett és megbízhatónak minősített emigráns forrás megerősítette azt a Bukarestből származó információt, amely szerint az ifjabb Raceanut január 31-én vették őrizetbe, amikor éppen úton volt az amerikai nagykövet bukaresti rezidenciáján tartott filmvetítésre. Raceanut és feleségét az őrizetbe vételkor megmotozták, majd ezt követően a rendőrség házkutatást tartott náluk. Ezután Mircea Raceanu eltűnt. Egy Bukarestben dolgozó nyugati diplomata, akit Bécsből telefonon hívtak fel, megerősítette, hogy Mircea Raceanut valóban meghívták az említett január 31-ei eseményre, s ott nem jelent meg. Raceanu hollétéről azonban a diplomata semmit nem tudott mondani. Az AP bécsi irodája a múlt héten felhívta a román külügyminisztérium protokollosztályát, valamint az Egyesült Államok osztályt, ahol Raceanu dolgozott, s érdeklődött a diplomata iránt. A vonal túlsó végén minden egyes alkalommal egy ismeretlen közölte, hogy Mircea Raceanu már nem dolgozik a minisztériumban, de a részletesebb tájékoztatástól elzárkózott. Az AP szerint három vezető román újságírót szintén letartóztattak január végén, de emigráns források azt nem tudták, hogy ennek volt-e köze a Ceausescuhoz írott levélhez. A Reuter említést tett arról, hogy bizonyos jelentések szerint a levél hatodik aláíróját, Silviu Brucan professzort, a Scinteia volt főszerkesztőjét őrizetbe vették, de ezt független források nem erősítették meg. (Brucant 1987 végén már háziőrizetben tartották, mert nyugati újságíróknak adott nyilatkozataiban elítélte azt, hogy a román kormány tömeges megtorlást alkalmazott a brassói felkelőkkel szemben. Brucan előadásokat tartott az Egyesült Államokban, majd tavaly decemberben — háziőrizetének feloldását követően — egy hónapig Moszkvában is.) A levél megírása és elküldése — jegyezte meg az APaz első olyan ismertté vált eset, hogy hat kiemelkedő kommunista vezető összefogott és tiltakozott Ceausescu politikája ellen. Ez sejteti, hogy a párton belül lehetséges az elégedetlenség fokozódása. Az összes aláíró a hetvenes éveiben jár, vagy még idősebb veterán, s szoros szálak fűzik őket a szovjet kommunista veteránokhoz — írta az AP. A Reuter a Ceausescu uralmával szembeni eddigi legnagyobb kihívásnak minősítette levelüket. Az Agerpres jelenti Bukarestből: A keddi román napi sajtó közli a Román Szocialista Köztársaság legfőbb ügyészségének alábbi közleményét. Az állambiztonsági szervek fölfedték Mircea Raceanu volt diplomáciai dolgozónak a román nép és állam ellen irányuló súlyos hazaáruló tevékenységét. Raceanu egy külföldi hatalom kémszolgálatába szegődött. Raceanut tetten érték. A vizsgálat nyomán megállapították, hogy 1974 óta, amikor Mircea Raceanu külföldi kémszolgálatba állt s ennek ügynökévé lett, folyamatosan hazaáruló tevékenységet folytatott. Raceanu kihasználta helyzetét, hivatali és magánkapcsolatait, az éberség hiányát, és azt a körülményt, hogy megsértették az államtitkok bizalmas voltára vonatkozó törvényes előírásokat. Ily módon titkos anyagokat szerzett és adott tovább, miközben más cselekedeteivel is aláásta az államérdekeket. Az államügyészi hivatal és a biztonsági szervek folytatják vizsgálataikat, hogy felderítsék a hazaáruló személy cselekményének, felelősségének teljes körét. A vizsgálatok befejeztével átadják majd őt az igazságügyi szerveknek abból a célból, hogy az ország törvényeinek megfelelően hazaáruló kémtevékenységéért felelősségre vonják. Az Agerpres közleményéről beszámolva, az Associated Press hírszolgálati iroda közli, hogy a hazaárulás Romániában főbenjáró bűn, ha a kémtevékenységet az állambiztonságot súlyosan veszélyeztetőnek minősítik. A következő, ennél enyhébb büntetési fokozat húsz évi szabadság- vesztés. Genf: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának négytagú bizottsága érkezik szerdán Budapestre, hogy tanulmányozza: milyen segítséget kaphatnának a Romániából Magyarországra menekültek ezrei — jelentette be kedden Genfben Judith Kumin, a Főbiztosság szóvivője. A bizottságban a Főbiztosság két munkatársán kívül egy építész és egy orvos is helyet kapott. A testület a főváros mellett az ország keleti felébe is ellátogat, hogy megvizsgálja a mintegy 13 700 főnyi, hivatalos letelepedési engedéllyel rendelkező menekült fogadási feltételeinek technikai oldalát, egészségügyi ellátását és a lakásszükségleteket. Görögország: Papandreu győzelme Andreasz Papandreu kormánya bizalmat kapott a görög parlamentben éjfél után lebonyolított szavazáson, amelyre a jobboldali Új Demokrácia pártja által kezdeményezett vita végén került sor. Micotakiszék azért terjesztették elő bizalmatlansági indítványukat, mert az Egyesült Államokban letartóztatásban lévő sikkasztó krétai bankár, Ge- orgiosz Koszkotasz belekeverte botrányába a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetőit, sőt személy szerint Papandreu miniszterelnököt is. A bizalmatlansági indítványt 123-an szavazták meg a 300 tagú parlamentben, 155-en bizalmat adtak a kormánynak. A szavazás előtti vitában Papandreu külföldi reakciós körök provokációjának minősítette Koszkotasz akcióját, amelynek célja a görögországi helyzet des- tabilizálása, a pozitív változások folyamatának megállítása. Magyar egység az ENSZ namíbiai csoportjában Az ENSZ főtitkárának felkérésére 1989. április 1-jétől Magyarország 22 fős egységgel részt vesz az ENSZ namíbiai átmenetet segítő csoportjának — UN- TAG — polgári kontingensében. Az ENSZ katonai és polgári kontingensből álló csoportja arra hivatott, hogy Namíbia területén felügyelje az 1989. november elejére tervezett választások zökkenőmentes lebonyolítását. A 4650 fős létszámmal induló — és szükség esetén 7500 főig növelhető — katonai kontingens feladata a fegyvernyugvás ellenőrzése. A polgári ENSZ-erők, amelyek létszáma 500 fő, a helyi rendőri szervek munkáját felügyelik a választások lebonyolításáig. A HÉTEN TÖRTÉNT
