Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 63. szám 1989. március 15., szerda ÁRA: 4,30 FORINT ff AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „KÉK TÓ, TISZTA TÓ... „Több űi földbirtokos érkezését nem kívánják.” (3. oldat) EMLÉKEZÜNK Összeállításunkban: Beszélgetés a hadtörténésszel — Előzmények — Március idusa — Március 15-e hatása megyénkre — Petőfi bukása a szabadszállási választásokon — A kápolnai csata — Kossuth Egerben — 1848-49-es honvédsírok Heves megyében — A nemzet emlékmővet állít (6-9. oldal) SPORT ÉS NEMZETI BÜSZKESÉG „Keblünket dagasztotta a helsinki, tokiói és mexikói fényes diadal.” . (10. oldal) Tanácskozott a Politikai Bizottság Március 14-én, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai BizottságaA testület áttekintette a politikai pártok alapításáról, az alkotmánybíróság felállításáról, valamint a közigazgatási bíráskodás bevezetéséről készített előterjesztéseket. A javaslatok zömét elfogadta a további munka alapjául. Felkérte az élőterjesztőket, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével rövid időn belül készítsék el az állásfoglalás tervezetét. • A Politikai Bizottság megvitatta Magyarország világgazdasági nyitásáról és KGST-kapcso- lataink gyökeres megújításáról szóló előterjesztést. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás 1989-1990. évi feladatait. A testület alapvetőnek tartja, hogy — igazodva az átmeneti helyzethez — a pártoktatás tartalma és szervezeti keretei megváltozzanak. A pártoktatás középpontjában a következő időszakban a „Mire törekszik az MSZMP?” cselekvési program áll. A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb politikai feladatait. Az MSZMP meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi megújuláshoz nélkülözhetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése. Az MSZMP olyan ifjúsági szervezetek létrehozásában érdekelt, amelyek a szocializmust elfogadó fiatalokat tömörítik és — a párttal politikaistratégiai szövetségben — önállóan dolgoznak. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29-ére ösz- szehívja a Központi Bizottságot. Összehívták március 23-ra az MSZMP Heves Megyei Bizottságának ülését Kedden Kiss Sándornak, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkárának elnökletével ülést tartott Egerben az MSZMP Heves Megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson a testület megtárgyalta és elfogadta azokat a témaköröket, amelyeket a március 23-án reggel 9 órára összehívott megyei párthizottsági ülés napirendjére javasol. A végrehajtó bizottság ajánlja, hogy a megyei pártbizottság napirendként vitassa meg: — a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkamódszerével, munkarendjével, a pártapparátus szervezetével, feladatkörének módosításával kapcsolatos előterjesztést; — a megyében lefolytatott pártviták tapasztalatairól szóló tájékoztatót; — határozzon szervezeti és személyi kérdésekben. A kilencvenes évek legyenek az „emberarcú, sőt a gyermekarcú fejlődés” évei — Támogatják a szocialista országok közel- keleti rendezési tervét Interparlamentáris konferencia A Budapest Kongresszusi Központban kedden folytatta munkáját a 81. Interparlamentáris Konferencia. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója — ugyanannyi parlamenti szakértő és más meghívott szakember közreműködésével — megkezdte a napirendi pontok megvitatását. A teljes ülés, Barcs Sándor elnökletével, a gyermekek és a fiatalok jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi konvenció témájáról kezdett tárgyalást. James Grant, az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF igazgatója, a vita megnyitásaként árrá hívta fel az egyes országok törvényhozóit, hogy támogassák az új konvenció elfogadását a világszervezetben, ezt követően mielőbb ratifikálják annak előírásait saját (Folytatás a 2. oldalon) zűrös Mátyás: „A haladás: egyetemes, egy és oszthatatlan” Az Országgyűlés ünnepi ülése A nemzet történelmének kor- szabadságharcra emlékezve ün- akos jelentőségű eseményére, népi ülést tartott kedden a Ma1 x ! hí i : iinin '• - p Orszáacvűlés. A törvényhozó testület emlékező-tisztelgő ülésén a képviselők, a kormány elnöke és tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői mellett részt vettek a politikai, a társadalmi élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviseletek vezetői, neves közéleti személyiségek és a nemrégiben megalakult szervezetek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint az Országgyűlés tisztségviselői. A Himnusz hangjait követően a Magyar Országgyűlés nevében Iqkab Róbertné alelnök köszöntötte a részvevőket. Ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. — 1848. március 15-én, immár 141 évvel ezelőtt a magyarság történetének újabb drámai fordulójához érkezett. Egyenlőtlen harcra kényszerült a szabadságért, a független, önálló Magyarország megteremtéséért, a magát túlélt feudális viszonyok felszámolásáért, a megkésve, de nálunk is napirendre került polgári demokratikus átalakulás győzelemre segítéséért. Népünk emlékezete 141 éve őrzi március idusának emlékét. Múltunknak olyan kora volt e forradalom, amely egyszerre ígérte az akkori Európa fejlettebb részéhez való felzárkózást (Folytatás a 2. oldalon) A kokárda trikolórjának szellemében Nemzeti ünnepünkre emlékezünk Vitathatatlanul a legnagyobb' nemzeti ünnep március 15. Említése mindenki számára egyértelműen idézi fel Petőfit, a márciusi ifjakat, a Nemzeti Dalt, a 12 pontot, a kokárdát. Ez utóbbi francia eredetű találmány, jelentése kakastarély, tudniillik a harcias jószág a gallok szent állata volt. A kokárda három színe a polgári forradalom három követelését: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, vagyis a nemzeti polgári célkitűzéseket szolgálja — hangzott el dr. Csiffáry Gergely, a HNF Honismereti Munkabizottság elnökének előadásában, amelyet a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnökségének tegnapi ülésén állami és nemzeti ünnepeinkről tartott, Egerben. v Nagyon jellemző márciusi nemzeti tisztelgésünk sorsa — hisz amint már korábbi lapszámunkban is idéztük — állami ünneppé meglehetősen későn, csak 1927-ben nyilvánítják. 1988 decemberében a magyar Ország- gyűlés döntött újbóli nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Az előadó elmondotta, a mai ünnepi rendszerünk nagy része 1945- 1956 között alakult ki. Hangsúlyozni kell, hogy kialakításuk rendjét ideológiailag soha nem tették közzé, mindig a politikai hatalom döntött. Érdekességként megemlíthető: Magyarországon az első nemzeti ünnep április 11-e volt, azaz az 1848-as törvények szentesítésének a napja, amelyet I. Ferenc József szabályozott 1898-ban, rendeleti úton — a modern államiság sajátságaként. A HNF elnökségi ülésén, amelyen részt vett dr. Végh Miklós megyei elnök és Mészáros Albert megyei titkár, a résztvevők a bevezető ünnepi napirend után tájékoztatót hallgattak meg a testület 1988 évi pénzgazdálkodásáról, valamint Dér János politikai munkatársnak a népfront megújulására és feladataira tett javaslatok megyei vitáiról. A beérkezett feljegyzésekből, emlékeztetőkből — elsősorban a népfrontmozgalom jövőjével kapcsolatos véleményeket lehet körvonalazni. Amint a javaslatokból kitűnt, a népfront független, saját tömegpolitikát kell hogy folytasson, amelyben az uralkodó párt vagy alternatív mozgalmak „kiszolgáló intézménye” helyett az alulról jövő kezdeményezések hordozója kell hogy legyen. Általános vélemény az is, hogy ne alakuljon szervezetté, párttá, maradjon meg mozgalomnak, tevékenységének alapja az Alkotmány legyen. S a jövőben sokkal többet kell tenni az általános emberi jogok megfogalmazása és azok megvédése érdekében. A viták során a megújulás mellett erősen szorgalmazták az országos vezetőtestületek, a legfelsőbb vezetés felfrissítését, a megváltozott helyzethez igazítását.
