Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 33. szám ÁRA: 1989. február 8., szerda 4,30 FORINT MOSOLY A PULT MÁSIK OLDALÁRÓL... „Az élelmiszer-kereskedelemből egyszerűen lehetetlen megélni.*’ (3. oldal) A VEZÉR MÁSIK FIA „Sztálin kedvenc gyermeke: Vaszilij" MATEMATIKA „Pedig a 600 ezer forintnak lába kelt...” (4. oldal) (6. oldal) HAMISÍTATLAN LONDONI A SZMOG? „...riadót még nem kell fújni...*' Ifi. oldal) Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a korábbi megállapodásnak megfelelően, március második felében Moszkvában megbeszélést folytat Mihail Gorbacsowal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Árleszállítással megkétszereződött forgalom — Új áruház Egerben és Gyöngyösön — Automatizált répavágó Hatvanban — Hatvan hatezernégyszáz tonna cukrot gyártottak — Talajjavítás Gyöngyöshalászon — Egymillió dollárért exportáltak januárban Évkezdés után... A tavaszi rajtra készítik elő az erőgépeket a vámosgyörki Egyesült Barátság Termelőszövetkezet központi műhelyében (A szerző felvétele) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 7-én, kedden ülést tartott. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a soron következő — február 10-i — központi bizottsági ülés előkészítésével összefüggésben időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. A Politikai Bizottság foglalkozott az alkotmány korszerűsítésének koncepciójával, s megállapította, hogy hatályos alkotmányunk felülvizsgálata összhangban van saját 1988. május 31-i állásfoglalásával, s az — az ajánlott szervezeti rend és időbeli ütemezés szerint — széles körű, összehangolt politikai, tudományos és szakmai megalapozó munkával készül. A felülvizsgálatra felkért munkabizottságok javaslatai alapján az új alkotmány koncepciója elkészült, amelyet eddig több politikaiszakmai fórum megvitatott, a társadalmi szervezetek pedig ez idő tájt véleményezik. A testület javasolja, hogy Magyarország új alkotmányának Kedden Egerben Kiss Sándor első titkár elnökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbi- zQttság. A testület dr. Vasas Joachim titkár előterjesztése alapján javaslatot dolgozott ki a megyei pártbizottság akciótervére (a megyei pártértekezlet határozata alapján). Ezután Juhász Lajos titkár előterjesztése alapján javaslatot tett a megyei pártbizottság 1989. évi, illetve a végrehajtó bizottság első félévi munkatervére. A végrehajtó bizottság ezt követően a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben foglalt állást, majd az alábbi tartalmú levelet fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottságának: „A megye párttagsága és a pártonkívüliek körében rendkívül komoly visszhangot váltott ki Pozsgay Imre elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, állam- miniszternek a Magyar Rádió 168 óra című műsorában 1989. január 29-én elhangzott kijelentése, amely szerint az 1956-os eseményeket „népfelkelésnek” minősítette. Az interjú elhangzása után sokan személyesen, levélben és telefonon kifejtették ellenvéleményüket, kritikai észrevételeiket, elkeseredettségüket és tiltakozásukat a párt megyei és városi jogú bizottságainak. Valamennyi városi jogú pártbizottságjelezte az ezzel kapcsolatos véleményeket, amelyeket összegeztünk és soron kívül, illetve a szokásos heti információs koncepcióját a Központi Bizottság február 20-án tűzze, napirendre, s egyben kezdeményezi, hogy azt az Országgyűlés is mielőbb vitassa meg. Ajánlja, hogy a koncepció kerüljön nyilvánosságra. Ezt követően kezdődjön meg az-új alkotmány szövegtervezetének kidolgozása, majd annak széles körű társadalmi vitája. Az így szerzett tapasztalatok ösz- szegzése és hasznosítása után az Országgyűlés megfelelő időben alkossa meg az új alaptörvényt. A Politikai Bizottság indokoltnak tartja, hogy az új alkotmány hatályba lépését népszavazás előzze meg. A Politikai Bizottság megtárgyalta a megyei és a városi pártértekezletek, illetve az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatait is. Az erről készített jelentést ugyancsak a Központi Bizottság február 20-i ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság végül egyéb, hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött. jelentésben az MSZMP Központi Bizottságához továbbítottuk. „Az MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottsága vitatja Pozsgay Imrének az 1956-os események „népfelkelésként” történt minősítését. A testület véleménye szerint Pozsgay Imre az 1956-os események egy fogalomba való tömörítésével ugyanazt a hibát követte el, amit ő maga is kifogásolt az eddigi politikai értékelésekben: az egyoldalúságot. A rádiónyilatkozat óta elhangzott vélemények, álláspontok, pártvezetők kijelentései azt erősítik megyénk párttagságában, hogy nincs egység a párt legfelsőbb szintű vezetésében. A párttagság fontosnak tartja a felszabadulástól eltelt évtizedek, ezen belül az 1956-os események tudományos szintű elemzését, értékelését és az ebből adódó politikai következte-* tések levonását. De legalább eny- nyire szükségesnek tekinti egy egyértelmű, vállalható és teljesíthető program kidolgozását,, a párt legfelsőbb szintű vezetésében az egység helyreállítását.” A végrehajtó bizottság döntött abban is, hogy február 16-án 9 órára összehívja a megyei párt- bizottságot. Napirendként a következőket ajánlja megvitatásra: 1. Tájékoztató az MSZMP KB február 10-i üléséről 2. Javaslat a megyei pártbizottság akciótervére, illetve munkatervére. Ellentmondásos, fesztültsé- gekkel teli világban élünk, amikor létkérdéssé vált gazdaságunk teljesítőképességének fokozása. Üzemeink, vállalataink, szövetkezeteink szigorú feltételek mellett gazdálkodnak ebben az évben, amelyeket a január 1-jétől életbe lépett új szabályozók közvetítenek. Vajon hogy sikerült alkalmazkodni az esztendő első hónapjában, mik a tapasztalatok az évindítást követően? Voltak-e gondok, milyen eredmények születtek, ez iránt érdeklődtünk megyénk.néhány gazdasági egységében. A januári kedvezményes vásár alkalmából a várttól lényegesen több iparcikket, a ruhától a cipőn át a télikabátokig — vásároltak szűkebb hazánkban. Erről tájékoztatott Haász Tamásné, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Elmondta, hogy 1988 januárjához képest az árleszállítást követő forgalmuk csaknem megkétszereződött. Kétségtelen, hogy a világútlevél révén kevesebb műszaki cikket vásárolnak, de a hűtőládák, a kétkazettás magnók iránt nőtt a kereslet üzleteikben is. A vállalatnál nem titkolják, hogy ebben az évben is szeretnék elérni a tavalyi 65 milliós nyereséget, annál is inkább, mert jelentős fejlesztéseket valósítanak meg. Csaknem százmillió forint értékben, év végére adják át az egri Csebokszári-lakótelep új iparcikk áruházát, illetve a gyöngyösi Domus Lakberendezési Aruházat. Üzleteikben nagyobb erőfeszítéseket tesznek a vevői kör bővítéséért. Ehhez jó alapot nyújt az önálló gazdálkodás, az önálló elszámolás rendszere. Nagyobb arányban kívánnak foglalkozni nagykereskedelmi tevékenységgel, főleg a szocialista és a tőkés országokból származó ruházati és műszaki cikkek beszerzésével. Arra törekszenek, hogy a vállalat 700 dolgozója tisztes keresetben részesüljön 1989-ben, s megtalálja számítását. Január első hetében befejeződött a kampány a Mátravidéki Cukorgyárakban. Ez hat nappal A pélyi Tiszamente Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megyénk azon gazdaságai közé tartozik, ahol mindenekelőtt a kedvezőtlen termőhelyű adottságokkal kell megküzdeniük az ott dolgozóknak. A 8500 hektáron gazdálkodó szövetkezetben tegnap tartották meg a zárszámadó és tervtárgyaló küldöttközgyűlésüket. Az eseményen részt vett többek között Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára is. A Tiszamente Termelőszövetkezet elnöke nyolc éve dr. Pálos Lóránt. Értékelését azzal kezdte, hogy ez időszak alatt még soha nem kellett annyi gonddal MULTIPAN Kft. néven faforgácslapok gyártására új magyar- osztrák vegyes vállalat alapítói okiratát írták alá Budapesten. Az aláírást megelőzően az hosszabb volt az előző évinél, ezt tudtuk meg Lichtenstein József műszaki igazgatóhelyettestől. Mint kiderült, ennek az volt az oka, hogy több répát dolgoztak fel, viszont a múlt évi novemberi fagyok nehezítették munkájukat. Összességében 66 ezer 400 tonna cukrot gyártottak, amely kétezer tonnával több volt, mint 1988-ban. A kampányt befejezve nyomban hozzáláttak az éves nagy karbantartáshoz. Jelenleg az idei terv véglegesítésén dolgoznak, amelyet február 24-én a vállalati tanács hagy jóvá. Újdonság, hogy ebben az évben 70 millió forint értékű műszaki fejlesztést valósítanak meg. A sely- pi gyárukban úgynevezett utótermék hűtő-keverőt, bepárló- testet, főzőkészüléket, Hatvanban automatizált répavágót létesítenek. Ezek mellett tovább bővítik a cukorgyártási technológia automatikus vezérlését. A felkészülés jegyében telt január a gyöngyöshalászi Győzelem Termelőszövetkezetben. A falu határában 120 hektáron talajjavítást végeztek mésziszap- szórással. Nagy a sürgés-forgás a gépműhelyben, ahol a tavaszi rajthoz készítik elő a technikai eszközöket. Pénteken, február 10-én lesz a zárszámadó közgyűszembenézniük, mint az elmúlt évben. Ezzel együtt várhatóan kiváló eredménnyel zár az ország mezőgazdasága. Az országos helyzetet elemezve aggasztónak tartotta, hogy csökken az állattenyésztők köre. Szűkebb közösségük 1988-as eredményeit értékelve örömmel állapította meg, hogy számokban is kimutathatóan javult a munkafegyelem. Szólt arról is, hogy az oktatási és továbbképzési költségek növekedésének ellenére, nagy gondot fordítanak tagjaik folyamatos szakmai fejlődésére. A sikerek között említette, hogy a számviteli munka haalapítók — a bécsi székhelyű AWIMPEX, a szombathelyi Fal- co Fakombinát és a Magyar Hitel Bank Rt. — képviselői a Fórum Szállóban ismertették az újságílésük. Tusnádi József elnök előzetesként arról tájékoztatott, hogy új alapszabályt alakítanak ki. Ezek kiterjednek a tagok jogaira és kötelességeire, a háztáji gazdálkodásra. Egyébként a tervezettől jobb esztendőt zártak 1988-ban. Nyereségük megközelíti a 8 millió forintot. A decemberi után most a zárszámadó közgyűlést követően további részesedést osztanak a tagoknak. Az esztendő első hónapjában egymillió dollár értékű kompresszort, illetve pneumatikái elemeket exportáltak az egri Fi- nomszerelvénygyárból. Noha az évindításkor gondok voltak az anyag- és alkatrészellátással, ezeket sikerült ellensúlyozniuk. Februárban is várhatóan folytatják a kivitelt. Kócza Imrévézéri- gazgató tájékoztatása szerint az idei tervük a vállalati tanács elé kerül elfogadásra. Eszerint a tőkés export 10 százalékos növelésére, illetve a termelés 12-13 százalékos emelésére törekszenek. Február elsejétől egyébként a nagyobb teljesítményekre ösztönözve 10,5 százalékos bérfejlesztést valósítanak meg. Bíznak az évközi jó folytatásban. tékonyabb, gyorsabb és megbízhatóbb volt az elmúlt év során. S mindezt a modern technikának, a számítógépek munkába állításának köszönheti. Éppen ezért terveik között szerepel ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, mégpedig addig a szintig, hogy naprakész információ birtokában akár az év közepén is tisztában lehessenek anyagi helyzetükkel. Biztatóan értékelte a jövőt abból a szempontból is, hogy a termelőszövetkezet átlagélet- kora 39 év, ami biztosítékot jelenthet idei kedvező eredményeik túlszárnyalására is. rókkal közös vállalkozásuk célját. Elmondták, hogy a 100 millió forintos alaptőkével induló vállalat évente 300 ezer köbméter faforgácslapot készít. Nekrológ élőknek Hülyeség — mondhatják sokan a cím elolvasását követően. Aztán már látom is jó néhány nyelvészismerősöm mutatóujját a magasba lendülni azzal a szándékkal, hogy elmagyarázzák miért nem helyes, miért is hivalkodó, miért is hatásvadász, s lehetne folytatni, mondjuk azzal, hogy túl mórbid, esetleg még gusztustalansággal is vádolnak. S most mégis tegye a szívére a kezét a kedves olvasó: hányszor játszott már el a saját temetésének gondolatával? Ugye mindenki látni szeretné a saját temetését. Hát persze. Szépen sorra vennénk, ki is jött el, s ki az, aki hiányzik. A katalógus „olvasását” követően kinek bocsátunk meg távollétéért, s ki az, akitől végképp nem érdemeltük egy utolsó találkozás elmulasztását. Amikor ez megvan, akkor minden bizonnyal azt állapítanánk meg, ha tehetnénk, hogy kijátszik színházat. Ki zokog úgy, hogy még egy gyógytornász is megrettenjen a vállrándulásaitól, pusztán csak azért, mert temetésen így szokás. Biztos, hogy azokat is megkeresnénk, s szívesen „tartanánk rajta a szemünket sokáig”, akik tényleg bánkódnak elvesztésünk miatt. Minden bizonnyal nem lenne nehéz felfedezni az unatkozókat sem. Azokat, akiket alig ismerünk. Akik nem miattunk jöttek el, csak azért, mert még halálunktól is remélnek valamit, vagy mert csak itt találkozhatnak olyanokkal, akiktől úgymond sok múlik, s ugyannakkor alig várják már, hogy vége legyen az egésznek. A legkíváncsibb én legalábbis a nekrológomra lennék. Vajon ki mondaná? S mennyi szépet, s jót tudhatnék meg magamról. Például azt, hogy milyen nagy volt a munkabírásom, meg hogy milyen sok nagy tervet nem valósíthatok már meg, pedig a tehetségem erre messze feljogosított. Ja,és hogy mekkora űrt hagytam magam mögött, s szinte elképzelhetetlen nélkülem. Hülyeség — mondom most már én is. Merthogy én nem nekrológ gyanánt szeretném a sok szépet s jót hallani. Miért csak akkor fedezzük fel értékeinket, amikor már majdhogynem mindegy. Miért vagyunk féltékenyek mások tehetségére, ötleteire, teljesítményeire? S ráadásul pont most — azaz még mindig. Akkor, amikor végképp „lecsengették” a huszonnegyedik órát, amikor végképp a tetteken a sor. Nem a szép szavakon, a nagy álmodozások közepette szövögetett terveken. Mert ki lenne kíváncsi a magyar gazdaság temetésén egy szépen sikeredett, el- csukló hangon előadott nekrológra? Hiszem, hogy valameny- nyien egy elevenen élő gazdaság sikereit szeretnénk élvezni, s nem is a jövő században ... Kis Szabó Ervin A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Mentusz Károly Zárszámadás Pélyen Új magyar—osztrák vegyes vállalat
