Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 32. szám ÁRA: 1989. február 7., kedd 4,30 FORINT TELEPÜLÉSEINK ÉPÍTÉSZETI ARCÁÉRT „Ma már nem ritka, hogy egy-egy községnek saját építésze van.” (3. oldal) AKIRE MINDEN EGRI MINDENKOR BÜSZKE LEHET „A sebei kötés nélkül véreztek, gennyedtek a hideg, fűtet- len, ablak nélküli cellában...” (4. oldal) OTTALÁLATOS SZELVÉNY BÉLAPÁTFALVÁN „Két éve játszunk ugyanazokkal a számokkal...” (8. oldal) ZSINAGÓGÁBÓL - BÚTORÁRUHÁZ „Az épület külseje eredeti állapotát nyeri majd vissza.” (8. oldal) A megye pártós állami vezetőinek megbeszélése Népszerűek voltak a cipők és a csizmák — Több helyen elfogytak a készletek — Talán baj volt az időponttal... Két héten át olcsóbban Téli vásár ’89 Az idei vásáron is sokan keresték az olcsóbb csizmákat és cipőket (Fotó: Perl Márton) Heves Megye Tanácsának vb- termében találkoztak tegnap délután szőkébb hazánk pártbizottsága, valamint az állami szervek vezetői. A kötetlen eszmecserén ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, továbbá dr. Vasas Joachim és Juhász Lajos titkárok. A megyei tanács képviseletében Schmidt Rezső elnök, Maród Sándor általános elnök- helyettes, dr. Asztalos Miklós és Szokodi Ferenc elnökhelyetteVasámap az utolsó szovjet katona is elhagyta az afgán fővárost — közölte a TASZSZ hírügynökség a Pravda hétfői helyszíni tudósítására hivatkozva. Bár a múlt évben kötött genfi megállapodások alapján a Szovjetuniónak február 15-ig kell kivonnia Afganisztánból csapatait, a jelek szerint ez a folyamat a vártnál előbb fog befejeződni. Erre utal, hogy immár a szovjet határhoz érkezett az az óriási szovjet konvoj, amelynek ünneA belkereskedelem csak úgy növelheti eredményét, ha a fogyasztók igényeinek kielégítése révén mind nagyobb forgalom elérésére törekszik, s mindent megtesz az áremelkedés mértékének csökkentéséért — szögezi le az a felhívás, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium juttatott el a vállalatokhoz, hogy szempontokat adjon ez évi árpolitikájuk kialakításához. A minisztérium felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy az idei fogyasztói árszintnövekedés mérséklése szempontjából jelentősen megnövekedett az áralku szerepe. Ezért a vállalatoknak az eddigieknél határozottabban kell fellépni azokkal a szállítókkal szemben, akik gazdálkodási problémáikat indokolatlan áremelésekkel kívánják megoldani, miközben termékeik nem igazodnak a kereslethez. Az árpolitika fontos része az is, hogy a kereskedelem kutassa fel az olcsóbb beszerzési forrásokat, bővítse szállítóinak körét, a kiskereskedelem pedig szélesítse közvetlen termelői kapcsolatait. Célszerű mind több olyan együttműködési formát igénybe venni, amelynek révén az áru útja lerövidül, s a forgalmi költségek mérséklődnek. Az átlagosnál 'olcsóbb fogyasztási cikkek számos esetben előnyösen beszerezhetők szocialista importból. Ha a szocialista partnerek szállításai folyamatosak, a hazai kínálat szintje ezekből a termékekből fenntartható, ez jó eszköz a magyar ipar áremelési törekvéseinek visszautasok, valamint dr. Jakab István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Ugyancsak részt vettek a tanácskozáson a megyei tanács osztályvezetői, a vb mellett tevékenykedő bizottságok titkárai és a polgári védelem képviselője. Az értekezleten mindenekelőtt az idei, január 21-i megyei pártértekezlet állásfoglalásából adódó legfontosabb állami tennivalókról esett szó. pélyes fogadására hétfőn került sor az üzbegisztáni Termez városában. Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni szovjet csapatkontingens parancsnoka szerint minden a terv szerint halad. Ugyanakkor a rendkívüli időjárás komoly gondokat okoz: a kivonuló csapatoszlopokra például vasárnap négy nagyobb lavina zúdult, s ezekben három személy életét vesztette, egy pedig megsebesült. sítására. Hasonló módon célszerű eljárni azoknál a fogyasztási cikkeknél is, amelyeknek konvertibilis importja liberalizált, és a hazai ipar kínálata árban a külföldi termékekével nem verseny- képes. Lényeges, hogy a belkereskedelmi vállalatok határozottabban követeljék meg a keresletnek megfelelő árak alkalmazását a külkereskedelemtől is, ahol az áralkunak legalább olyan tartalékai vannak, mint a belföldi piacon. A Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére a közelmúltban mérsékelték egyes késztermékek gyártásához felhasznált import alkatrészek vámját. Ezt azonban a fogyasztók csak akkor érzékelik, ha a kereskedelmi vállalatok megkövetelik a gyártóktól: jusson kifejezésre a vámok mérséklése az ipari termékek áraiban is. Ennek megfelelően a kereskedelmi vállalatok mérsékelhetik a fogyasztói árakat. A kereskedelem az áruk minőségéért is sokat tehet. A szállítási szerződésekben rögzíteni kell a kívánt minőséget, az annak megfelelő árat, s kívánatos, hogy a szerződéstől eltérő minőség és ár esetén lépjenek fel a szállítókkal szemben a vállalatok, s éljenek törvényadta szankcionálási jogaikkal. A Kereskedelmi Minisztérium ügy ítéli meg, hogy a vállalatoknak a jövőben jobban kell reagálniuk a piac hatásaira, a kereslet-kínálat alakulására, s elengedhetetlenül szükséges, hogy ezt figyelembe vegyék árpolitikájuk kialakításában is. A rendszeres áremelések közepette kétségtelenül üdítőleg hat egy-egy kósza árleszállítás. Az idei ruházati téli vásár két héten át — január 23-tól február 4-ig — tartott. Alábbi kérdéseinkkel arra kerestük a választ, milyenek voltak az akcióval kapcsolatos tapasztalatok; mi fogyott, mi nem, milyen volt az idei forgalom. Kiss Béláné, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ruházati osztályának vezetője: — A vállalat télivásár-készle- te megközelítette a 30 millió forintot, s ez 30 százalékkal magasabb a tavalyinál. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy növekedtek az árak, hanem azt is, hogy több volt az áru. Egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi és petőfibányai üzleteink — többek között — férfi-, női, gyermekcsizmákat, orkándzsekiket, télikabátokat és kötött holmikat kínáltak. Legkapó- sabbak voltak a cipők, a gyermekruházati cikkek. Ez érthető is, hiszen az elmúlt hónapokban nemigen vásároltak az emberek. Az első heti forgalom is igen kedvezően alakult, ekkor mintegy 16 millió forintnyi árut adtunk el, összességében legalább 80 százalékkal többet, mint tavaly. Ez adódik egyrészt abból, hogy az akciót korábban, még a szezonban indítottuk, másrészt pedig, hogy szélesítettük a kínálatot. Bár készleteink jelentősen leapadtak, azért lesz még miből válogatni azoknak is, akik február közepén — az utó vásár idején — térnek be boltjainkba. A már hagyományos akción 13-tól is engedménnyel árusítunk, s ez elsősorban azokra a téli holmikra teijed ki, amelyek most megmaradtak, így tehát 7 millió forint értékű árut ajánlunk fel megvételre, 40-50-60 százalékkal olcsóbban. Kovács Lászlóné, az egri Centrum Áruház igazgatója: — A vásári árualap 6 millió 800 ezer forintot tett ki; ebből a lakossági megtakarítás 1 millió 600 ezer forint volt. El kell mondanom azt is, hogy mi minden cikket 40 százalékkal adtunk olcsóbban. A legnépszerűbbek a női csizmák, a férficipők, gyermekholmik — sapkák, kesztyűk —, a sálak, a flanelingek és a puProgram Legalább százezer csáládot érint az a pedagógiai-pszicholó- giai-orvosi jellegű, Közösségkialakító rehabilitációs modell elnevezésű program, amelyet dr. Czeizel Endre orvos-genetikus vezetésével a napokban indít az Országos Közegészségügyi Intézet: ennyi családban nevelnek ugyanis hazánkban olyan gyermekeket, akik valamilyen rendellenességgel jöttek a világra. Az intézetben a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása alapján Magyar- országon az utóbbi 16 esztendőben mintegy 150 ezer gyermek született különböző rendellenességekkel. A tapasztalatok szerint az ilyen kisgyermekeket nevelő családok többnyire elszigetelődnek környezetüktől, életviteli nehézségeik vannak, a gyermekek pedig beilleszkedési gondokkal küzdenek. Ezért a Hazafias Népfront Budapesti Bizottlóverek voltak. A méteráruk közül a flanel és a kártolt szövetek. Nem nagyon vitték a kabátokat, azt hiszem azért, mert aki akarta, az már megvette ezt a szezon elején. Sokan talán megvárják a következő szezont, hogy akkor a divatosabb terméket vegyék meg. Ez a vásár egyébként jobb volt a tavalyinál; mind a választék, mind a mennyiség szempontjából’. Ennek az az oka, hogy az idén önállóan határozhattuk meg vásári stratégiánkat. Majer András, a hatvani áfész Iparcikk áruházának igazgatója: — Nálunk is jobban sikerült az akció a ’88-as évinél. A tavalyihoz képest az idei forgalom 160 százalékos volt. A legerősebb kereslet a gyermek kötöttáruk, valamint a csizmák, iránt mutatkozott. Ezenkívül jól ment a női és a leányka konfekció is. Úgyhogy a téli vásár árukészletéből csak az engedménybe bevont cikkek töredéke maradt meg. A gyöngyösi ÁFESZ-áruház- ban dr. Pócsik Józsefné igazgató tájékoztatta olvasóinkat: — Idén 3 millió 800 ezer forintos alappal vártuk vásárlóinkat, s ennek mintegy 60 százalékát sikerült eladnunk. A várakozással ellentétben a gyermekáruk nem nagyon fogytak. Ezen kissé meglepődtünk, hiszen úgy hittük, a szülők előre beszerzik ezeket a holmikat. Népszerűnek bizonyultak viszont a férficipők, a kötöttáruk és egyes méteráru cikkek. Nálunk egyébként az ságának támogatásával tavaly kísérletképpen „szülői értekezletre” hívták össze a leggyakoribb rendellenességgel született gyermekek családtagjait. A találkozókon gyermekgyógyászok, or- vos-genetikusok, pszichológusok és gyógypedagógusok a rendellenességről, az abból fakadó életviteli-lélektani nehézségekről és azok megoldási lehetőségeiről tájékoztatták a szülőket. Az egyéves kísérleti szakasz után — a szülői értekezletek kedvező tapasztalatainak birtokában — az idén e tájékoztatás bővítésére, valamint a szülők összefogására vállalkozott az OKI Humángenetikai Laboratórium Veleszületett Rendellenesség Felügyelete és WHO Együttműködési Központja. Társult e kezdeményezéshez a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikája, a Heim Pál Gyermekkórház, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképidei akció rosszabb mérleggel zárult az előző évieknél. Ennek talán az is oka lehet, hogy az idén a hónap végén kezdődött a vásár. Az emberek pénztárcája üres volt, ráadásul az áremelések után jobban meggondolja mindenki, mire költ. Hevesen Ragó József, a Skála Áruház igazgatója vonta meg a mérleget: — Két hét alatt négymillió forintos készletet bocsátottunk a vásárlók rendelkezésére, mégpedig úgy, hogy a cikkeket 30-40 százalékos engedménnyel kínáltuk. Ebből mintegy 2,8-3 milliós érték fogyott el. A legtöbben a kötöttárukat, a fehérneműket, az ingeket, a gyermek- és női csizmákat keresték. A méteráru terén pedig a kártolt szövet ment a legjobban. Elmondhatom azt is, hogy az idei vásári forgalom jó 20-22 százalékkal volt erősebb a tavalyinál. A füzesabonyi ÁFÉSZ-áruház igazgatója, Kiss József: — A mi forgalmunk ’88-hoz képest 107 százalékos volt, s ösz- szesen mintegy 400 ezer forint engedményt biztosítottunk vásárlóinknak. A keresettebb termékek közé sorolhatom többek között: a gyermek kötött cikkeket, a cipőket, valamint a csizmákat is. Ezenkívül a felnőtt kötött pulóverek és a kardigánok is az érdeklődés középpontjában álltak. Nagyjából minden igényt ki tudtunk elégíteni, úgyhogy a készletből igen kevés maradt meg. ző Főiskola, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fejlődés- és Neveléslélektani Intézete, a Magyar Vöröskereszt, s támogatja a programot a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is. Azt kívánják elérni, hogy az ilyen gyermekeket nevelő családok a későbbiekben lehetőleg önerőből, egymást segítve képesek legyenek problémáik megoldására. A családok közössége tehát valamennyi érintett számára információs és szolgáltató központként is működjék. Első lépésként a hazánkban leggyakrabban előforduló hét rendellenességgel sújtott — az archasadé- kos, a végtaghiányos, valamint a szív- és nagyér-, a nemi szervi és a nagyobb gyermeksebészeti beavatkozást igénylő; valamint a törpe és a Down-kóros — gyermekek családtagjait az év folyamán egy-egy alkalommal konzultációra hívják össze. A felzárkózásért Hogy maradjunk európainak, és ne kelljen leszakadnunk a fejlett világtól! Ez a kérdés ma társadalmunk, gazdaságunk fejlődésének egyik mozgatórugója. A gazdaságunk modernizálása a megújuló intézményrendszerrel párhuzamosan kiemelt feladat, amelyhez jól alapul szolgál a társasági törvény, a külföldi működötöké bevonása. Lemaradásunk elkerülé- ' sére nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés lehetőségeink szerinti gyorsítása. így nemrég örömmel értesülhettünk, hogy a Világbank 50 millió dollár kölcsönt biztosított különböző fejlesztési programok hazai megvalósítására. 1988-ban a kereskedelmi és az innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról már döntöttek. A fennmaradó 20 milliós ösz- szegre viszont további pályázatot írtak ki a vállalatoknak, amelyeket most bírálnak el. Tavaly a Világbank összesen nyolc műszaki fej lesztési javaslatot fogadott el, s ezek együttesen kapták a 30 millió dolláros hitelt. A feltétel természetesen szigorú volt. Alapvető kikötés, hogy valamennyi nyereséges üzleti j vállalkozás legyen, és konvertibilis elszámolású exportot eredményezzen. Az | is a megállapodások között szerepel, hogy mindegyik fejlesztésnek 1993-ig be kell fejeződnie. Az idő tehát szorít, így ezeket már el is kezdték. A fejlesztésekben előtérbe került az új, úgynevezett nyomtatott áramköri lápok gyártása és az ezekhez szükséges berendezések megvásárlása. A Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatának műszerparkját szintén világbanki hitelből bővítik, és versenytárgyalás alapján szerzik be. Elismerés azért, hogy a kölcsönből a Vilati — Villamos Automatika Fő- vállalkozó és Gyártó Vállalat — is részesedik, amely automatikus mérő-, illetve szabályozórendszerek fejlesztésére fordítja a hitelt. Ez megyénket is érinti, hiszen korszakos változás következik be a vállalat egri gyárában. A fejlett országokban már meghonosodott, számítógéppel segített tervező-, illetve gyártórendszerek hazai elterjesztésére ugyancsak az említett nemzetközi pénzintézet nyújt segítséget. Mindezek a jövőnket, a korszerűsítést szolgálják. A csupán néhány példa is bizonyítja, hogy a világ élenjáró technikáját jelképező mikroelektronika mennyire fontos, hogy hazánkban is a népgazdság egyre több területére bekerüljön. Segítheti felzárkózásunkat a fejlettekhez, ugyanakkor a modernizáció lényeges eszköze. Mentusz Károly Az utolsó szovjet katona is elhagyta az afgán fővárost Az illetékes minisztérium felhívása Növekszik az áralku szerepe a kereskedelemben — százezer családért AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
