Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. február 6., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen c szerkesz „ Kazánfüst” jeligére Bizonyára ráismer levelezőnk a jeligéről a panasznak vett bead­ványra. Címzés nélkül érkezett ugyanis az alábbi szöveg: Miért nem tájékoztatják reálisan az ol­vasókat? így például a mellékelt cikkben foglaltakról!! A kazán­fűtésről!!” Ez a szöveg mind nagybetűvel írva és melléklet­ként a PRÉS egy kiemelt oldala, amelyen négy érdekes és fontos téma között a Kazánfüst című írás, amely az Ipari Minisztérium nyilatkozatát — állásfoglalását tartalmazza „Nagyistók László Ipari Minisztérium” — aláírással. Éz az értékelés megállapításokat tesz, minősít, exportadatokat közöl Morvái, illetve a ME- GAMORV külföldi forgalmazá­sára vonatkozóan. Tájékoztat ar­ról, hogy a minisztérium 1985- ben hétszáztízezer forint támo­gatást nyújtott az egyik kazántí­pus automatizálásának kifejlesz­tésére a MEGAMORV-nak, azaz Morvainak. Adataival úgy informál a nyilatkozat, hogy köz­ben el is helyezi e vállalkozás je­lentőségét — mármint a MEG- AMORV-ot abba a termelési ke­retbe, ami ma nálunk működik. Az állásfoglalás szerint, adatait illetően és főleg az önminősítés­ben lehetne ez a vállalkozó visz- szafogottabb. De hát vannak ilyen különbségek, ember és em­ber között. Mindezt azért tartottuk fon­tosnak előrebocsátani, hogy a beküldő reális tájékozatás elma- , radásáért von felelősségre min­ket. Azért, mert Morváiról úgy jelent meg az ő nyilatkozata, ahogyan ő azt mondta. Mi az el­marasztalt írásban egy mai társa­dalmi jelenségről, egy, a mai idő­ket, konfliktushelyzeteket válla­ló „ipari tényezőt” mutattunk be, érzékeltetve azt a menedzseri készséget és szervezési tulajdon­ságot is, amellyel vállalkozását a mai szintig emelte Morvái Fe­renc. Közben zajlik az ő egyéni és társadalmi élete, vonz magához szakembereket, taszít magától másokat, akik nehezen viselik el mindazt, amilés ahogyan őmeg­él. Ha őt minősítik, ő is visszami­nősít. Azért valahol ő mégiscsak értékteremtő erőnek tűnik eb­ben a társadalomban. Amikor az újságíró találkozik azzal, akit meg akar írni, annak óhatatlanul hatása alá is kerül. Ha sok más ténnyel összhangban áll a ri­portalany nyilatkozata, monda­nivalója, azt a kolléga papírra ve­ti, mert szándéka szerint a nyil­vánosság rosta is egyben. A „pa­nasz beküldője” tehát ne tekintse tudatos félrevezetésnek, amit Morvái Ferencről megjelentet­tünk. Nem szakmai bemutatás­nak szántuk, az írást inkább az kényszerítette ki, mert erről az emberről itt és ott, nemcsak He­ves megyében, Gyöngyösön, de máshol is egyre gyakrabban be­szélnek. S ha már a PRÉS bekül­dött oldalát végigolvastuk, a jobb alsó sarokban a „Petőfi él!” című glosszát, hát akkor ott van a Morvái Ferenc érmének az a „harmadik oldala” is, hogy ő milliókat áldoz a Barguzinban folytatandó ásatásokra. Lehet, hogy válaszunkkal nem nyugtattuk meg, de néhány né­zőpontot érzékeltettünk. „ Várni” jeligére A háziszarkák elleni védeke­zés ellen nehezebb a védekezés. Szeretnénk olvasni azt ajegyző- könyvet, amelyet felvettek, mert ott olyan minősítések, nyilatko­zatok is lehetnek, amik maguk­ban hordják a választ arra, amit tőlünk kér. Ha a tettes ismeret­len, a feljelentéssel nemcsak ön késett meg. Jogszabályokkal át meg át­szőtt világunkban bizony még a szakembereknek is nehéz eliga­zodniuk. Nem is lehet „jogi poli­hisztor” senki. Kivéve egy szűk szakterületet, becsületére válik kinek-kinek, ha rögtön tudja,, milyen szakkönyvért kell nyúl­nia. Néhány jogi szakkifejezés, nevezzük jogi ábécének, ismere­te nélkül azonban mindnyájunk­nak nehézkesebb az élete. Ezút­tal egy csokorra valót gyűjtöt­tünk a különböző jogágak terü­letéről. Itt van mindjárt az apaság vé­lelme. Nem védelme, ahogy időnként félrehallják. Csak az anya bizonyos, mondta ki már egy régi római jogi axióma. És kit kell a gyermek apjának tekinte­ni? Ha az anya házasságban él, a házasság alapján az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. Az apasági vélelem keletkezésé­hez nem szükséges, hogy a há­zasság a gyermek fogamzásától a megszületéséig eltelt egész idő alatt fennálljon, elegendő, ha az anya az apával a gyermek fogam- zási idejének kezdetétől egy ide­ig együtt él. A vélelmezett fo- gamzási idő a gyermek születésé­nek napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és három­századik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámí- tásával. És most a jogszabály ér­dekesebb része: Ha a nő házassá­gának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb há­zasságának fennállása alatt szü­letett gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek megszületése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. A vélelem bizo­nyítás alapján dől meg. Méghoz­zá apaság megállapítása iránt in­dított perben. Manapság gyak­ran előfordul, hogy előző házas­ságuk felbontása nélkül élettársi kapcsolatra lépnek asszonyok. És ebből az együttélésből gyer­mek származik. Hiába a vér sze­rinti apa nyilatkozata a gyámha­tóságon, amellyel a gyermeket magáénak ismeri el, az apaság vélelme (az előbbiek szerint) csak akkor engedi őt „hivatalo­san” is apává válni, ha a házas­társsal szemben a vélelem meg­dől. Bizarr átkötőszöveg lenne, ha a jogi ábécében itt következő fo­galmunkat az előbbivel kapcso­latba hoznánk. Mert hogy ezúttal azt vizsgáljuk, mit tekintünk bir­tokháborításnak. A joghallgatók is azzal kezdik stúdiumukat, hogy a tulajdont és a birtokot megtanítják nekik különválasz­tani. A birtok a dolog felett gya­korolt hatalom. Aki ezt élvezi, nem biztos, hogy egyben tulaj­donosa is a dolognak. Mégis megilleti a birtokvédelem. Saj­nos sokszor találkozunk a bir­tokháborítás fogalmával. Ez úgy valósul meg, hogy a birtokhábo­rító a dolog feletti hatalmat ma­gának szerzi meg. (Lefordítva és némiképp leszűkítve: elveszi a dolgot.) A másik esetben nem fosztja meg a birtokost a dolog feletti hatalomtól, de akadályoz­za abban, hogy azt zavartalanul gyakorolja. Például a bérlőt nem engedik be az általa művelt te­lekre, úgy dobálnak dolgokat a kertjébe, hogy a veteményét tönkreteszik, a szomszéd a kerí­tést úgy állíttatja fel, hogy az a térképi határvonaltól eltérő helyre kerül. Érdekes jogi megkülönbözte­tés: a birtoklás tényén és a bir­tokláshoz való jogon alapuló bir­tokvédelem kettéválik. Mit is jelent ez? Akit birtoká­tól megfosztanak vagy birtoklá­sában zavarnak, a szakigazgatási szervtől (illetékes tanácsi szerv­től) egy éven belül kérheti az ere­deti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Itt nem vizsgálják, hogy kinek milyen jogon volt a dolgon birto­ka. Nem úgy a birtokláshoz való jogon alapuló birtokvédelemnél. Ez az illetékes bíróság előtt zajlik már. A legizgalmasabb területe en­nek a témának a lakással kapcso­latos birtokvédelem. A lakásbér­let esetében hiába szűnik meg a bérleti jogviszony, a birtokvéde­lem mindaddig megmarad, amíg a lakás kiürítését elrendelő jog­erős határozat végrehajtása meg nem történik. Tegyük fel, hogy valakit a bíróság rosszhiszemű jógám nélküli lakáshasználóvá nyilvánított. Ezen az alapon nem lehet kizárni a lakásból, meg kell várai, amíg a végrehajtó „karon- fogja” és kikíséri. Csak ez után nem illeti meg a birtokvédelem a jogaitól megfosztottak ELKO - utőzöngék A Népújság január 25-i szá­mában megjelent Munkaviszo­nyát azért kellett felmonda­nom . . . című írásunkhoz Tóth István, az ELKO volt-jelenlegi műszaki vezetője — a cikk egyik szereplője — a következőket fűz­te hozzá: Tisztelettel adózom a sajtó nagyságának, hiszen ez tet­te lehetővé, hogy egy asztal mellé ülhessek — akárcsak képzelet­ben is — olyan vezetővel, aki ezt a nyilvánosság beavatása nélkül nem tette volna meg. Jó érzéssel tölt el hallani az igazgatóm szájá­ból a következőt: A vállalatnál minden a legnagyobb rendben van, csak az a fránya gazdasági helyzet, infláció, ÁFA, impro­duktív létszám . . . még lehet so­rolni ezeket a bűvös szavakat. Mellesleg ajánlom minden cég vezetőjének figyelmébe, hogy az eredményesség és a vezető pre­mizálása között ne keresse az ösz- szefüggést. A két dolognak nincs köze egymáshoz. Emellett — mint azt a cikk olvasói megtud­hatták — egy vállalatnak diplo­más emberekre nincs szüksége, s főleg nem az irányító apparátus­ban. Nos, fentebbi bölcsességek igazgatóm szájából hangzottak el. Egyébként a cikkben közölt felmondás komolytalanságát és megalapozatlanságát hadd bizo­nyítsa a következő levél: „ Tárgy: Munkaviszony-felmondás visz- szavonása. Értesítem, hogy 1988. december 28-án kelt 1044- 2/88. számú felmondást vissza­vonom. Ennek értelmében a vál­lalatnál munkát köteles végezni 1989. január 26-tól. Dósa Imre igazgató”. Már többször foglalkoztunk e jelenséggel, legutóbb például lapunk február 1-jén megjelent számában írtunk róla, de úgy tű­nik, hogy — eddig? — mindhiá­ba. A város szinte minden részé­ről jelezték, hogy egy-egy csapat kutya itt vagy ott tartja rettegés­ben a lakókat. Az utcán nem le­het nyugodtan sétálni, mert az arra kóborló ebek bármelyik percben megtámadhatnak ben­nünket Néhány nappal ezelőtt egy egri „rettegő” a Pásztor-völgy­ből telefonált olvasószolgála­tunkhoz, hogy beszámoljon a Hóvirág utcai eseményekről. A kutyák ugyanis falkákba verőd­ve barangolnak, s a barátságo­san közeledő gyerekeket sok­szor nem a legszívélyesebben „üdvözlik”. De a felnőtteknek is nekirontanak a nagy testű álla­tok, leginkább a kuvaszok, ame­lyek köztudottan nem a legnyu­godtabb fajták közé tartoznak. A délutáni-esti órákban szabad­jára engedett ebek gazdái talán csak akkor kapnak észbe, ami­kor már bekövetkezett a baj? Netán akkor, ha megharapott egy, az iskolából hazafelé tartó gyermeket valamelyik kutya? Az nem megoldás, hogy a hely­színre érkező és a munkáját vég­ző gyepmestert vagy a tanácsi dolgozót megfenyegetik, ne adj’ isten meg is verik, mint ahogyan ezt az említett cikkben olvashat­ták. A gazdik inkább zárják be, avagy pórázon sétáltassák ked­venceiket. Ellenkező esetben az állampolgárok be is panaszol­hatják őket — s amint megtud­tuk az illetékesektől —, ennek következménye pedig komoly pénzbírság lehet. Környezet- védelem, óh! Már nem először tapasztalom, így aztán nem is hagyhatom szó nélkül azt a környezetromboló, egészségpusztító jelenséget, amit legutóbb is napokon keresztül lát­tam Petőfibányán a Deák Ferenc utcában. Az emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kigyulladt az egyik lakóépület előtt lévő konté­ner, s a fekete füst tíz méter magas­ságig nyúlt felfelé. Ezekben a há­zakban vagy a környéken még töb­ben szénnel fűtenek, így arra a kö­vetkeztetésre jutottam, hogy bizo­nyára a parázsló salak gyújtotta meg a konténer papírhulladékát. Az egészben az a bosszantó, hogy senkinek sem tűnt fel, s úgy lát­szott még azokat sem zavarta, akiknek otthonába az ablakon ke­resztül beszállt a kellemetlen szagú füst. Annyiszor hallottam már falu­gyűlésen, hogy szidták a tanácsot, amiért ezt vagy azt nem tett a község szépítéséért, környezetvé­delemért. Nos, úgy gondolom először sa­ját portánkon kellene rendet terem­teni, nemcsak magunk, hanem mások érdekében is. Tanács Lajosné bölcsődevezető Petőfibánya Játékország — csodás világ (MTI-fotó: — Szabó Sándor) "■J ' -----------------------------------------------------------------------------­I ngatag ingóságok Kapualj a konyhám, kam­rám . . . Régi olvasója vagyok a Népúj­ságnak, s mivel eddig problémá­mat sehol és senki sem orvosolta, végső kétségbeesésemben for­dultam a lap olvasószolgálatához azt remélve, hogy e kis írás meg­jelenése után talán jobban odafi­gyelnek tarthatatlan körülmé­nyeimre az illetékesek. Egerben a Szederkényi u. 17. számú ház főbérlője vagyok, több mint 30 évvel ezelőtt köl­töztünk ide Erdélyből. Az elmúlt év júniusában a tanács műszaki osztálya, életveszélyre hivatkoz­va lebontatta az épület tulajdo­nosaival a konyhát és az élés­kamrát. A bútorom, a személyes holmim azóta a kapualjban he­ver, nedvességnek, fagynak kité­ve. Lassan tönkremegy minden értékem, amit hosszú évek alatt, nehéz munkával szereztünk. A városi tanács igazgatási osz­tályán ugyan azt ígérték, hogy a rend helyreálltáig keresnek szá­momra átmeneti megoldást, de sajnos ez idáig nem történt válto­zás. Ki segít rajtam, mikor lesz végre rend,,házam” táján? id. Kmecz Andrásné Eger Idősek klubja Kiskörén Az egészségmegőrzés hosz- szú távra szóló megyei prog­ramjának megvalósítása érde­kében a kiskörei nagyközségi tanács is elkészítette feladatter­vét. Az időskorúak számának növekedése miatt a településen is emelkedett a szociális ellátás­ra szorulók száma. Eddig négy tiszteletdíjas és két főfoglalko­zású dolgozó gondoskodott harminc hatvanon túli nőről és ‘ férfiról. A tanács már évek óta tervezi egy olyan klubnak a ki­alakítását, ahol kellemesen tölthetik el idejüket az öregek. A terv február elsejével való­ra vált, s csaknem háromszáz- ezer forint költséggel alakítot­tak ki egy olyan klubot, ahol a húsz idős ember valóban ott­honra lel. / Postára várva Az elmúlt év decemberében örömmel olvastuk, hogy Eger­ben a Csebokszári-lakótelepen lévő kisposta hamarosan meg­nyílik. Azóta már egy hónap telt el, de még mindig csak egy ideig­lenes bódé fogadja az ügyfeleket. Igaz, hogy a levelek, a táviratok és a pénz feladása megoldott, a csomagokkal*viszont be kell gya­logolni az 1-es számú hivatalba. Nemcsak a fiataloknak, hanem az itt élő időseknek is gondot je­lent ez, így nem csoda, ha mind­annyian várjuk a felújított léte­sítmény átadását. Beke Jánosné Eger Véradónap a MÁV-nál A hatvani vasútállomás okta­tótermében az elmúlt napokban került sor az év első térítésmen­tes véradónapjára, amelyen nyolcvan donor 32 liter életmen­tő vért adott a hatvani kórház­nak. A sikeres akcióban az egészségügyi intézmény vérellá­tó állomásának dolgozói, a MÁV üzemorvosai, assziszten­sei és a vöröskeresztes alapszer­vezetek aktívái is közreműköd­tek. Véradásra nyújtották karjukat a hatvani vasútállomás óvodai, bölcsődei, kertészeti és épület- hídfenntartó részlegének szocia­lista brigádjai, s közöttük többen is voltak olyanok, akik már nem először ajánlották fel segítségü­ket. Ezen a napon külön köszön­tötték azt a nyolc húsz éven aluli fiatalt, akik először vettek részt e nemes akcióban. Szűcs Ferenc Hatvan Rejtvényfejtők figyelmébe! A Népújság kalendáriuma és lapunk 1988. december 24-i szá­mában megjelent rejtvények beküldési határideje 1989. február 1-jével lejárt. Az ezután beérkező megfejtéseket természetesen már nem tudjukfigyelembe venni. A több száz rejtvény feldolgo­zása folyamatosan történik, ezért olvasóink türelmét kérjük. A nyertesekről, a dijak átadásáról lapunk későbbi számában adunk hírt. ■■■■■■■■■■■■■■ Salgótarjáni telephelyű élelmiszeripari tevékenységet — 5 éves vezetői gyakorlat. folytató gazdasági társaság pályázatot hirdet Bérezés megegyezés szerint. tériig etil 'S munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — egyetemi, főiskolai végzettség, (közgazdasági, kereskedelmi, élelmiszeriparé előnyt jelent), — német vagy angol felsőfokú nyelvvizsga, A pályázatokat a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat - igazgatójához kell benyújtani. (Salgótarján, Mártírok útja 1. sz. 1989* február 20-ig. Érdeklődni a (32) 14-658-as telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents