Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1989. február 6., hétfő Vojtekovszki Csaba — Halló! Vojtekovszki Csabával szeretnék beszélni! — Én vagyok. — Szervusz Csaba, hogy érzed magad? — Ahogy ilyenkor, február elején, az alapozás kellős közepén egy futballista érezheti magát. Fáradt vagyok, az elmúlt hetekben elvégzett munka rajtam hagyta a kézjegyét. Egyébként úgy általában a közérzetem jónak mondható. — Egy katasztrofális fél évet zártatok az őszszel, amelyhez hasonlóra régen volt példa Újpesten. Mi volt az oka a visszafutásnak? — Fia a táblázatra pillantunk, valóban úgy tűnik: nagy baj lehet a Dózsa háza táján. Mi ezt belülről egy kicsit másképp látjuk. A tavalyi dobogós helyezés a csapat játékerejét tekintve nem volt reális, de az idei, alsóházi szerepkörnél is mindenképpen többre vagyunk hivatottak. Sajnos, az ősszel a jobbnál jobb helyzeteink is kimaradtak, s példátlan sérülési hullám is tizedelt bennünket. Mindehhez hozzájárult, hogy a sorozatos kudarcok megtépázták az önbizalmunkat. — A nyáron nagy reményekkel érkeztél a fővárosba, s eleinte a kezdő játékosok között szerepeltél. Majd jött a Göröcs -*• Varga edzőváltás, s ezután csereként is alig jutottál szóhoz. — Valóban, az első meccseken stabil kezdőember voltam. Pechem volt, s Fortuna is elpártolt mellőlem. Néhány szerencsétlen megmozdulásomat az ellenfelek kíméletlenül megbüntették, s néhány gól a lelkemen száradt. Helyzetemet csak rontotta, hogy a válogatott Kozma posztján játszottam, s miután ő sérüléséből felépült, eleve esélytelen voltam. Varga edzőnél már kevésszer kaptam bizonyítási” lehetőséget, s a tartalékok sanyarú sorsára jutottam. — A hangodból nem úgy tűnik, mintha teljesen feladtad volna. — Aki ismer, tudja, hogy nem adom fel köny- nyen. Keményebb fából faragtak engem annál. A nyáron Kozma sem lesz már közöttünk, a franciaországi Bordeaux-ban folytatja. Trénerem is igyekszik a megfelelő helyemet biztosítani, az utóbbi időben jobbhátvédként szerepeltem, s valószínűleg ezen a poszton is maradok a továbbiakban. — Haza szoktál látogatni? — Ha tehetem, a kocsiba vágom magam, s igyekszem minél előbb otthon lenni. Tudod, szép ez a Budapest, de én mégiscsak Heves megyei gyerek vagyok. Rengeteg szál fűz szülőfalumhoz, Makiárhoz és Egerhez. Ott családiasabb a légkör, szinte nem múlik el nap, hogy kedves ismerősökkel össze ne futnék. Ha van egy kis szabadidőm, megnézem az Eger SE meccseit is, és nagyon szurkolok nekik. Fiatal, tehetséges játékosok bontogatják most a szárnyukat, s rövidesen be kell, hogy éljenek. Kérdés persze, hogy sikerül-e őket hosszú távon együtt tartani. — Hogyan folytatódik az Újpest programja?-*■ Hamarosan Kozma jövendőbeli csapatának, a Bordeaux-nak leszünk vendégei néhány napig Franciaországban. (A lilák időközben már elutaztak.) Ezután az NSZK-ban készülünk a bajnokságra. Itt több, neves nyugatnémet csapattal játszunk majd edzőmérkőzést. — Remélem, a tavasszal majd egy olyan Vojtekovszki Csabát láthatunk viszont, aki tele lesz sikerélményekkel. — Ezt szeretném én is, s valamennyi játékostársammal az elkövetkezendő néhány hétben azon igyekszünk, hogy huszáros tavaszi folytatással elfeledtessük szurkolóinkkal a gyászos őszi szereplést. — Köszönöm a beszélgetést! Molnár Zsolt Biztató játékkal Eger SE-Vác 2-1 (1-1) Előkészületi mérkőzés. Eger, népkerti salakos pálya, 200 néző. V: Mártha. ESE: Bodolai — Csendes, Fegyvemeki, Lengyel, Pádár — Mundi, Horváth, Simon, Mir- kóczki — Berecz, Fodor. Cs.: Kelemen, Póta, Sűrű, Smuczer, Rácz. Vác: Schiller — Stranyovszki, Talapa, Kosztolnik, Csima — Lénáit, Hermann, Gyimesi, Víg — Balogh, Kerekes. Cs.: Kalló, Turtóczky, Godó, Mózner, Kal- vach. A mérkőzés előtt sokan voltak kíváncsiak arra, hogy Bánkuti edző kezdőként küldi-e majd pályára a héten újra edzésbe állt Simont. Már a bemelegítésnél ki1. Ascoli—Milan ......... 0:2 2 2 . Bologna—Fiorent. .. 1:0 1 3. Corno—Cesena...... 0:0 X 4 . Lecce—Atalanta ..... 2:1 1 5 . Pisa—Napoli ........... 0:1 2 6 . Sainpd.—Lazio ........ 1:0 1 7. Avell.—Udinese...... 2:0 1 8 . Barletta—Taranto ... 3:1 1 9. Licata—Einpoli........ 3:2 1 derült, hogy a szakvezető bizonyítási lehetőséget ad a fiatal játékosnak. A váciak magas fordulatszámon kezdték a kilencven percet, s gyors kontraakciókkal próbálták zavarba hozni a hazaiak védelmét. Az egriek felvették az odadobott kesztyűt, s a mezőnyben pontosan adogattak. A kapu előtt azonban rendre elfogyott a tudományuk. így történhetett, hogy a váciak szerezték meg a vezetést. Szerencsére még az első félidőben sikerült az egyenlítés, Berecz révén. A második játékrészben tovább támadtak a hazaiak, s a befejezés előtt tíz perccel Horváth góljával megszerezték az elismerésre méltó győzelmet. 10. Monza—Cremon. ... 1:1 X 11. Padova—Catanzaro . 1:0 1 12. Parma—Bari ........... 0:0 X 1 3. Piacenza—Messina . 1:1 X Pótmérkőzések: 14. Reggina—Genoa .... 0:0 X 15. Ancona—Samben. . 1:1 X 16. Cosenza—Brescia .. 3:0 1 AVidié lett a Nehru- kupa Magyar olimpiai válogatott — szovjet olimpiai válogatott 2-0 (1-0) Margao Fatorda stadion, 60 ezer néző. Magyar olimpiai válogatott: Koszta — Máriási, László, No- vath, Horváth — Jónás, Emmer, Jenti, Jován — Csucsánszky, Pet- res. Edző: Kaszás Gábor. Karneváli hangulat volt a stadionban, amelyet 40 ezer néző befogadására építettek, de a döntőre 60 ezer néző zsúfolódott össze. Magyar rohamokkal indult a mérkőzés, a szovjet csapat játékosai állandó szabálytalanságokkal igyekeztek széttördelni a játékot. A 31. percben Csucsánszky hozta fel a labdát, 30 méterről hatalmas erővel lőtt, s a labda a felső lécről vágódott a hálóba, 1-0. Szünet után az 57. percben Csucsánszky betört a 16- oson belülre, lövése a kapusról kivágódott, s a kipattanó labdát Jován habozás nélkül a bal alsó sarokba vágta, 2-0. Az utolsó negyedórában a szovjet válogatott mindent egy lapra feltéve támadott, egy ízben kapufát is lőtt. A magyar védelem azonban hősiesen védekezett. A mérkőzés végét jelző sípszó után a közönség betódult a pályára, s felejthetetlen ünneplésben részesítette a csapatot. Kettős siker született, hiszen a Nehru-kupa mellett Jován révén a gólkirályi cím is a magyaroké. A hírügynökségi jelentések arról nem szólnak, hogy megyénk játékvezetője, Puhl Sándor hány mérkőzést vezetett. Közelítő érdekek Polg&rék mégis. . . A debreceni egyetemi sportegyesület ügyvezető elnöke szerint hamarosan a DUSE színeiben sakkoznak a Polgár lányok. Venczel Miklós az MTI debreceni tudósítójának elmondta, hogy Budapesten tárgyaltak a Polgár lányok debreceni szerződtetéséről az édesapa, Polgár László, valamint az egyesület és a menedzser Hélia — D-társaság képviselői. A DUSE ügyvezető elnöke szerint az érdekek közeledtek egymáshoz, s Polgár László néhány napon belül konkrét választ ad a sportegyesület vezetőinek. Venczel Miklós meggyőződése, hogy Polgár Judit, Zsófia és Zsuzsa a következő bajnokságban már a DUSE színeiben, az első három táblán fog játszani. ' A totó 5. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredményei: Röplabda NB I. Végre játszott a csapat A sánc ezúttal is jól zárt (Fotó: Gál Gábor) Szombaton Budapesten a BSE ellen léptek pályára az egri lányok. A cél az volt, hogy bármilyen minimális arányban is, de győztesen hagyják el a játékteret. Nos, a tervteljesítés sikerült, s 3-1 arányban győztek a fővárosban. A játékon érződött, hogy lélekben már a sokkal fontosabb vasárnapi mérkőzésre készülődtek. Nem volt kisebb a hétvége tétje, mint az, hogy sikerül-e az ötödik helyről folytatni a rájátszást. A BSE ellen nehezítette a dolgukat, hogy az ellenfél mellett a körülményekkel is meg kellett küzdeniük. A számukra szokatlan világítás majdhogynem lehetetlenné tette a jó feladásokra épülőjátékot. Ettől függetlenül a második játszma kivételével, ahol mindössze négy pontot szereztek, végig a kezükben tartották az irányítást, s elsősorban Torma, Fésűs és Bukina jó játékával biztosan fektették két vállra az ellenfelet. Jóval izgalmasabbnak ígérkezett a vasárnapi összecsapás, hiszen egy héttel ezelőtt a székesfehérvári vendégjátékon sima, 3-0-ás vereséget szenvedtek az egri lányok. Az eredmény azt sejttette, hogy kemény diónak ígérkezik az Álba Volán legyőzése. Már a bemelegítésnél látszott, hogy elszántságban nincs hiány. A mérkőzés elején aztán rögtön kiderült, hogy ez jó játékkal is párosul. Erős ütésekkel, jó sáncmunkával és nyitásokkal gyorsan elhúzott az ESE, s néhány perc múlva már 7-0-át mutatott az eredményjelző tábla. A játszma további részében is felszabadultan röplabdáztak, s alig negyedóra eltelte után már térfelet cseréltek a csapatok. A második játszma valamivel szorosabb küzdelmet hozott, bár egy pillanatig sem hagytak kétséget a játékosok afelől, hogy ki a jobb ezen a délutánon. Az utolsó szettben rég nem látott, igazi játéknak tapsolhatott a lelkes hazai publikum. Legközelebb szerdán a Közgáz Külker vendégeként lépnek pályára a Magyar Népköztársasági Kupában, a legjobb nyolc közé jutásért. M.Zs. Nem mind arany, ami fénylik A versenyzők egyike-másika akár grimaszversenyre is benevezhetett volna Szombaton első alkalommal adott otthont a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ szkander- versenynek. A nagy érdeklődésre jellemző volt, hogy már fél órával a kezdés előtt kollégámmal alig tudtuk ’’átverekedni” magunkat a bejárat előtt türelmetlenül várakozókon. Persze hamarosan kiderült, hogy odabent sem volt kisebb a sürgés- forgás. A rendezők az utolsó előkészületeket végezték, a versenyezni szándékozók pedig a szkanderasztalt méregették. Né- hányuk bizonyára hirtelen nem tudta volna megmondani, vajon melyik végére is kell állniuk. Voltak, akik szúrós szemekkel egymást mustrálgatták, s először a szempárbajban igyekeztek legyőzni vélt ellenfelüket. No persze, csak úgy nem lehetett az asztalhoz állni, előtte mérlegelés, s rövid orvosi vizsgálat várt a vállalkozó kedvűekre. Tíz perccel a hivatalos kezdés előtt végre beengedték az odakint fagyosko- dókat is, s pillanatok alatt ellepték az ’’aréna” környékét a kíváncsiskodók. A hölgyek ’’nehéz súlyban” igazán kitettek magukért, maratoni, hárommenetes ’’párbajban” tudták csak dűlőre vinni a dolgot. A férfiak karcsatája már valóságos csemegét ígért a dagadó izmok láttán. A nézők űzték, hajtották kedvenceiket, némelyikük erejét ez meg is sokszorozta, de akadtak olyanok is, akik méltatlannak bizonyultak a kitüntető bizalomra. Ahogy teltek-múltak a percek, úgy tömörült a mezőny. Lassan már csak a legjobbak voltak talpon, ennek ellenére a szabályokat szinte minden egyes mérkőzésen újra el kellett magyarázni a ’’kemény legényeknek”. Hiába, egyeseknek nemcsak a karjuk volt acélos... Volt közöttük néhány kivagyi alak is, akiknek gusztustalanul felfújt izomzata bántotta az ember szemét. De be is bizonyosodott, hogy nem mind arany, ami fénylik, vagyis a látszat csalóka. Akinek a muszklijában egy léggömb volt elrejtve, gyorsan megtanulta, hogy az erő nem a lufiban rejtőzik. Egy szikár, meglehetősen csapzott megjelenésű "favágó” sorra engedelmességre tanította a bodysokat. A közönség szívébe is gyorsan belopta magát, s harsány üdvrivalgás kísérte minden egyes győzelmét. Népszerűségét az sem csorbította, amikor kiderült, hogy nem is favágó, csak egy egyszerű rakodómunkás. A hangulat a tetőfokához közeledett, s a szervezők a pillanat jelentőségét felismerve, a hölgyeket küldték a küzdőtérre. A húzás fényesen sikerült, igaz, az erősebb nem képviselőit nem is a lényeg (a szkander) érdekelte, sokkal inkább a valóban csinos Berecz Piroska formás popsija. Mivel ő két mérkőzést vívott egymás után, mindenki kedvére legeltethette szemét a feszes farmernadrágon. Mellesleg jegyzem meg, hogy súlycsoportjában ő bizonyult a legerősebbnek. S egy jó tanácsot szeretnék még férfitársaimnak átadni. Aki fodrászszalonjába betér (ő ugyanis férfifodrász), semmiképpen ne kezdjen ki vele... Ám mindent egybevetve, jól sikerült a délután, s a szervezők egyöntetűen amellett voksoltak: jövőre is kell szkanderverseny. (molnár) A győztesek. Férfiak. 58 kg: Percze Péter, 68 kg: Farkas János, 78 kg: Borsos László, 88 kg: Liktor Károly, 98 kg: Tamás Dezső, +98 kg: Nick Árpád. Nők. 54 kg: Pocsai Rita, 60 kg: Berecz Piroska. Az első Mátra-kupán több mint hatvanan tették próbára erejüket
