Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. február 4., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarha-állománya 1,7 millió darab volt, 1-2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5-1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A juhok száma egy év alatt 5 százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállattermelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi-termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése mintegy két százalékkal csökkent. Új erdőtelepítéseket és fásításokat 8500 hektáron, a kitermelt erdők helyén elsődleges erdőfelújítást 23 ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1,4 százalékkal kisebb volt, mint 1987-ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamos energiáé emelkedett. Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hat százalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja fokozódott, míg konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987-ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A gépberuházások volumene 9,1 százalékkal, az építési beruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. Külgazdasági kapcsolatok A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek megasabbak Voltak, az idegenforgalom aktívuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkésországok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlő^ dő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és mezőgazdasági — élelmiszer-ipari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubel- elszámolású egyenleg javulásához a hazai felhasználásra és továbbértékesítésre behozott áruk meny- nyiségének mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csökkenés elsősorban az energiajellegű termékeket, valamint az ipari késztermékeket érintette. A cserearány 1,3 százalékos javulása is szerepet játszott a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A növekmény mindenekelőtt energia- és anyagjellegű termékekben realizálódott. Jelentősen bővült a fogyasztási iparcikkek importja is. A rubelelszámolású kivitel meny- nyisége összességében fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül mezőgazdasági — élelmiszer-ipari termékekből, valamint ipari késztermékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a rubelelszámolású forgalomban folytatódott, az 1987. évihez képest 3,3 százalékos volt. A nemzetközi idegenforgalom nagysága és ösz- szetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású országokból beutazók kétharmada tartozott a turisták kategóriájába, azaz legalább egy éjszakát Magyarországon töltött. A nem rubelelszámolású országokból érkezőknek csak fele volt turista, ami az osztrák kirándulók magas számával függ össze. A szervezett turizmus mindkét viszonylatban csökkent. A kongresszusi turizmus jelentősége fokozódott, ennek kiemelkedő rendezvénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5- szörösét. Hárommillióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló úgynevezett bevásárlóturizmusból adódott. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubel- elszimolásokban jelentősen nőttek. A nem rubel- elszámolású bevételnövekmény túlnyomó hányada azonban az utazási számlákon jelent meg, e nélkül a növekedés minimális volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem rubelelszámolásokban különösen nagy mértékben. A rubelelszámolású aktívum 227 millió rubel körüli összege háromnegyedét tette ki az 1987. évinek, a nem rubelelszámolású pedig 370 millióról 39 millió dollárra esett vissza. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlag- keresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800 forintra emelkedett. A nyugdijjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800-6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve 6-7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva reálértékben 3-4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem nominálértéken nőtt, reálértéken csökkent. Az egyéb mellékmunkából származó jövedelmek, elsősorban a vgm-jövedel- mek reálértéke is csökkent, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymértékű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésével, illetve az adórendszerbeli változásokkal kapcsolatos: a jelentős fogyasztói áremelkedés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét ellentételezték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a gyermekgondozási dijat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és érvényesült a nyugdíjasok természetes cserélődése. Nyugdijakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. A kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1-jével végrehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családipótlék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. A kifizetett összeg növekedésében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyermek kétéves koráig jár, így az igénybevevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgondozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakos- • sági fogyasztás közel 60 százaléka származik, ösz- szehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárlóturizmus is. Minden árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a visz- szaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek forgalmában. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áru- szállítási teljesítménye — árutonna-kilométer alapján — több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személy- szállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygépkocsi-állomány átlagos életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakástelefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely — fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. A bekapcsolt telexállomások száma 650 darabbal, 12 600-ra, az adatátviteli állomásoké 360 darabbal, 2500-ra bővült az év folyamán. 1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és további három városban a távmásoló szolgáltatást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés üzemelt. A távközlési műholdak által sugárzott adások körülbelül 160 ezer háztartásba jutottak el. A gépesített információs munkahelyek száma az év végén mintegy 180-200 ezer volt. A gazdálkodó szervezetek számítógép-állománya az év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amelynek 97 százaléka a mikrogép-kategóriába tartozott. Ezen belül az oktatási intézmények kb. 35 ezer számítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában lévő kis gépek állománya becslés szerint meghaladta a 300 ezret. 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A magán-kiskereskedők és -vendéglátók száma mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. Javítókarbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20 500 hálózati egysége és a 159 ezer kisiparos jelentős része végzett. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezettTi- zető-vendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fizető-vendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött, miközben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma 1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és -panziók 8600 férőhellyel rendelkeztek, ami 1700-zal több az egy évvel korábbinál. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 67Ö0-zal kevesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből — nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egyharmaddal csökkent az előző évihez képest. A közüzemi vízművek ivóvíz-kapacitása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító-kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló szennyező- dési folyamat. Az év folyamán az általános orvosi és gyermek- orvosi körzetek száma 59-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1880-ra csökkent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600-zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az arányá. A táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, háromtized százalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenzajárvány következtében. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szalmonellafertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent viszont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. Á szociális otthoni helyek száma az Sv végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 •ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A tanulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban résztvevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középiskolák nappali tagozatain 9000 fővel, a szakmunkásképző iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton. A 18-22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban. (MTI) Gorbacsovot meghívták Kínába Jang Sang-kuri kínai államfő hivatalosan meghívta Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy látogasson Kínába — jelentette pénteken az Új Kína hírügynökség. A meghívást Csi- en Csi-csen kínai külügyminiszter adta át pekingi látogatáson lévő szovjet kollégájának, Eduard Sevardna- dzénak. A látogatás időpontját egyelőre nem közölték. Eduard Sevardnadze felkereste vendéglátói kíséretében a kínai nagyfalat * (MTl-telefotó) Államcsíny Paraguayban Paraguayban péntekre virradóra Andres Rodriguez dandár- - tábornok, az ország második legmagasabb rangú katonai vezetője bejelentette, hogy megbuktatta a 35 éve megszakítás nélkül hatalmon lévő Alfredo Stroess- ner tábornok-elnököt. Az ellenzék egyik magát megnevezni nem kívánó vezetője a „Március 1.” független rádióadón keresztül közölte, hogy Stroessnert letartóztatták, és ,,Rodriguez tábornok teljes mértékben ura a helyzetnek”. A letartóztatás hírét más forrásból egyelőre nem erősítették meg. Andres Rodriguez, a szárazföldi erők első hadtestének parancsnoka még ezt megelőzően, a „Március 1.” rádióállomás által pénteken kora hajnalban közvetített üzenetében bejelentette, hogy fellázadt Stroessner elnök ellen, mert „egy új demokratikus rendszert” akar megteremteni Paraguayban, és helyre kívánja állítani a hatalmon lévő Colorado Párt egységét.
