Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. február 27, hétfő Pártértekezlet Hevesen (Folytatás az 1. oldalról) azoknak a száma, akik nem hisznek abban, hogy a párt Heves városban és a városkörnyékén, de főként az országban ura tud maradni a helyzetnek. Erősödik az a vélemény is, hogy a párt végre teremtsen rendet. Ebben a véleményben benne van a dolgok visszarendeződésének veszélye is. Sok a beszéd, kevés a cselekvés, készülnek a programok, folynak a viták, de mindezeknek kézzel fogható eredménye nincs. Ezeket a folyamatokat erősíti, hogy az alapszervezetek többsége nem volt képes ritmust váltani az új, megváltozott körülményekhez megfelelően alkalmazkodni. Hosszasan részletezte azokat a feladatokat, amelyek megoldása nem odázható el tovább. Ide sorolta a becsületes munka rangjának helyreállítását, termelésben az igényesség megteremtését, egy elemi pártfegyelem kialakításának szükségességét, egy új módon értelmezett pártegység létrehozását. Visszaadni a tudás rangját, becsületét. Hangsúlyozta, hogy a fő figyelem az alapszervezetekre kell,hogy irányuljon az egyes embert állítva a pártmunka középpontjába. Új módon végzendő a kádermunka is. Szakítani szükséges a tagfelvétel elavult, túlszabályozott módszerével. Végül pedig azt hangsúlyozta, hogy ebben az ellentmondásos helyzetben nehéz az eligazodás. A dolgok higgadt, körültekintő értékelése, az egymás iránti türelem és megértés ebben mégis sokat segíthet. A beszámoló elhangzását követően Szász János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a 113 szavazati joggal rendelkező küldöttből 109 van jelen, s megállapította, hogy a pártértekezlet határozat- képes. Sőt, még arra is kiteijedt a figyelme, nem kis tetszést aratva ezzel, hogy a legidősebb s a legfiatalabb küldött köszöntésén kívül sok boldogságot kívánjon névnapján Gulyás Gézának. A vitában először Szécsi Ernő kért szót, aki Tarnaszentmiklós, Pély és Hevesvezekény politikai életét jellemezte. Elmondta, hogy a három község öt párt- alapszervezetének valamiféle laza kapcsolatrendszerét kellene létrehozni, ami összefogná ezt a közösséget. Javasolta, hogy hozzanak létre ezen a területen párt- bizottságot, mert véleménye szerint ez tűnne a leghatékonyabb munkálkodásnak. Egyetértett a lakóterületi pártmunka erősítésével, de hangsúlyozta, hogy adminisztratív eszközökkel ne határozzuk meg: melyik párttag melyik alapszervezetnek legyen a tagja. Szólt a különböző elhibázott államigazgatási döntésekről, melyek a községi tanácsoknál igen élesen csapódnak le. Példaként említette a tehot. Hivatkozott Németh Miklós miniszterelnökünk nyilatkozatára, annak legalábbis arra a részére, amely a községekben az agrár- politikával foglalkozik. Csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy vigyázzunk, hogy az ezen a területen dolgozó embereket ne érje több csalódás. Nagy Sándor tarnaörsi küldött lehangolóan állapította meg, hogy csökken a párt tekintélye. Majd feltette a kérdést, hogy ki a felelős azért, mert idáig jutottunk? Sokan erre azt a választ adják, hogy maga a párt és a párttagság. Ezzel a válasszal ő nem tudott azonosulni, mert véleménye szerint az elhibázott döntésekért azok az országos vezetők hibáztathatok, akik azokat meghozták, s nem a 800 ezres párttagság. Elmondta azt is, hogy a vezetők egymásnak ellentmondó, egymással rivalizáló megnyilatkozásai nem segítik a párt tekintélyének emelését. Értetlenül állt az előtt, hogy amíg Hevesen iskola, kórház kellene, addig Egerben 100 millió forintért APEH székház épül, s ez nemcsak megyei, hanem országos jelenség. Feltette hát a kérdést, hogy mire van, s mire nincs pénz. Az áremelkedések jelentős részét pedig már erkölcstelennek ítélte. A hogyan továbbal kapcsolatosan kifejtette, hogy hajlamosak vagyunk szidni a pártot, divat ellenzékinek lenni, pedig eredményeinket ennek a pártnak a vezetésével értük el. Felszólította a párttagságot, hogy ne vonuljon passzivitásba, mert ez saját sorait gyengíti. A felszólalásra Szanyi Sándor egyperces véleménnyilvánítással reagált, amelyben kifejtette, hogy nem ért egyet azzal, hogy nincs megújulás, mert szerinte a megyei pártértekezlet olyan programot adott, amit megvalósítva kilábalhatunk a hullámvölgyből. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára is egyperces hozzászólásra jelentkezett, mégpedig azért, hogy a továbbiakban megelőzze az APEH leendő székházával kapcsolatos vitát. Mint említette, ő is egyetért azzal, hogy a jelen gazdasági helyzetben ne épüljön fel az új irodaház, s jelezte azt is, hogy ennek a véleményének más fórumokon is hangot kíván adni. Fehér Pál, a hevesi Mezőgép küldötte azzal kezdte hozzászólását, hogy még ma is jelen van az önzés, a kivételezés, a protekcionizmus. Tapasztalata szerint pedig a munkásság által megtermelt anyagi javakon olyanok osztozkodnak, akiknek ezek életrehívásában semmi közük nem volt. Megkérdőjelezte, hogy mennyire munkáspárti az MSZMP, majd arról szólt, hogy szorgalmazni kellene már a bérreformot is. Beszélt a bizalmatlanságról, a létező politikai zűrzavarról, az emberek bizonytalanságáról. Lenint idézte, amikor a fegyelmet kérte számon, s mivel 21 éve munkásőr, hangsúlyozta a testület szerepét. Bäder Miklósné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke mindenekelőtt azt említette ,hogy a pártértekezlet összehívása elkerülhetetlen politikai döntés volt, időbeni elodázása pedig nem erősítette a pártbizottság testületének és vezetőségének tekintélyét. Mint említette, két évvel ezelőtt pártvezetői még vitatták, ma pedig a tagsággal együtt érzékelik, hogy a párt ezen a területen is elvesztette az emberek többségének a bizalmát, amely visszaszerzése egyre nehezebb politikai feladattá vált. Megfigyelhetők a visszarendeződési folyamatok is, amelyek a közvéleményt irritálják. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a reformok zászlóitól nem látjuk a valóságot. Az általa képviselt kommunisták véleményét fogalmazta meg akkor, amikor azt mondta, hogy sürgetőnek érzik, hogy a párt vállalja fel a dolgozók személyes gondjainak kezelését, segítse a gazdasági célokat szolgáló munkahelyi légkör kialakítását, az egészséges emberi kapcsolatok formálását, a szakmai döntéseket pedig bízza a termelés irányítóira. Fontosnak ítéli, hogy a rosz- szul beidegződött kádermunkát váltsa fel a helyi kiválasztódást és kiválasztást segítő érdekfeltáró és koordináló munka. Fontos mérceként említette, hogy a párt tisztségviselői tudjanak és akarjanak véleményt cserélni az emberekkel, munkájuk valós tömegkapcsolatra épüljön. Antal József komlói küldött a kistelepülések hátrányos helyzetét az ott élők nehézségeit elemezte. Politikailag hibás döntésnek ítélte, hogy ezeken a helyeken elsorvasztották a munkalehetőségeket, felszámolták a szolgáltatóágazatokat. Mert mint mondotta, nemcsak ezek hiányát érzik az ezeken a helyeken boldogulni kívánók, hanem munkahelyek szűntek meg, munkások szakértelme, értelmiségiek tudása kamatozik máshol,kényszerítve ezeket az embereket lakóhelyük elhagyására vagy az ingázásra. Pongrácz József a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként,mint meghívott vett részt a pártértekezleten. Mint mondotta, várt egy kritikai hangvételt, de ilyen önkritikus megnyilatkozásokra azért nem számított. Miután az MDF hevesi szervezete nevében megköszönte a meghívást, néhány mondatban szólt az öt hete alakult szervezet munkájáról, elképzeléseikről, melynek során némi ellentmondásba is keveredett. Azt fejtegette ugyanis, hogy egy alulról építkező demokratikus szervezet az övék, ám még ideiglenes programot sem készítettek, merthogy márciusban tartják országos kongresszusukat, ahol megfogalmazzák programjukat. Hangsúlyozta, hogy mivel a párt belső életéről nincsenek információi így azokból a dolgokból ítélnek, amelyek kívülről is jól láthatóak. Kritikusnak, reálisnak ítélte a beszámolót, s az azt követő szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy a programjavaslatból a kórház építése megnyerte tetszésüket, s a maguk módszerével ezt támogatni fogják, de annak a véleményének is hangot adott, hogy a párt kivonulhatna már végre a gazdaságból, hogy a valódi piaci törvények érvényesüljenek. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában mindenekelőtt arról beszélt, hogy azokkal ért egyet, akik az írásos anyagot, a beszámolót, majd az azt követő vitát is kritikusnak értékelték. Mindez nem baj, mert mint mondotta, azt jelenti, hogy képesek vagyunk szembenézni hibáinkkal. Mint hangsúlyozta, a baj akkor kezdődik, amikor különböző hibáink kiküszöbölésére ideológiát keresünk. Kérte a jelenlevőket, hogy aki mellé ma levoksol a pártértekezlet a szavazás során, annak a bizalmat is adják mega jövőt illetően, mert anélkül egyszerűen képtelenség dolgozni. Értékesnek ítélte azt a kezdeményezést, hogy vállalkoztak az egytestületes irányítási módszerre, majd összegezte a megyében lezajlott eddigi pártértekezlete- ket. Ennek kapcsán felvetette, hogy vitakultúránk fejlesztésében sokat segítettek ezek a fórumok, de sokszor már az önmar- cangolásig is elment a hibák fel- hánytorgatása. Többet foglalkoztunk a személyi kérdésekkel is mint magával a programmal. Ezek során pedig sok sebet ejtettünk olyanokon, akik ezt a legkevésbé érdemlik. Olyan politikai légört kell teremteni a jövőben — véleménye szerint —, amelyben a feszültséget képesek leszünk felszámolni, a testületek, a területek között, mert a legtöbb seb ezekből az ellentétekből származott. Meg kell szüntetni az egymásra mutogatást, mert felgyorsult az élet, elhaladtak mellettünk az események és sok kérdésben választ vár a párttagság. Kiemelte, hogy csak olyat vállalhatunk felelősséggel, amit teljesíteni tudunk. Ezért késlekedtek többek között nyilvánosságra hozni számtalan olyan döntést, mint például március 15 nemzeti ünneppé nyilvánítása, jelenleg pedig úgy tűnik, hogy ezt a különböző alternatív szervezetek kényszerítették ki. Nem biztos, hogy a történelmi viták a legfontosabbak a párt életében, de ha már elkezdtük, akkor végig kell vinni. El kell végezni az utolsó 15 év értékelését is, mert az a döntő napjaink helyzetének megértésében. Akcióprogramot kell alkotni a közelgő tanácsi választásokra, amelyek a márciusi KB- ülést követően kerülnek napvilágra. Kijelentette, hogy a gazdaságból nem vonul ki a párt, mert gazdaságpolitika kell. Aggasztónak ítélte alakóterületi pártalap- szervezetek állapotát, s igaznak értékelte azt a felvetést, hogy ne adminisztratív úton, hanem politikai munkával érjük el ezek erősítését. Dinamikusabb, felelősségteljesebb, fegyelmezettebb pártmunkát kért, s azt, hogy amikor, s amiben döntöttünk, akkortól, s abban legyünk egységesek. A vitát késő estig folytató pártértekezlet titkos szavazással választotta meg a tisztségviselőket, így Szőke Emil első titkárt, Lukács József és Sári József titkárokat, Barna Andrást, a pártfegyelmi bizottság elnökét, valamint a 21 tagú pártbizottságot. Tudósítás: Kis Szabó Ervin Fotó: Perl Márton Az új első titkár Szőke Emil 1951. július 18- án Tenken született. Az általános iskolát Kömlőn végezte, majd 1969-ben Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. A debreceni Tanítóképzőben szerzett diplomát 1976-ban. Ezt követően a hevesi járási hivatal művelődési osztályán dolgozott, közben 1979-ben kiegészítő szakon állam vizsgát tett az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. 1985-től az erdőtelki községi pártbizottság titkáraként dolgozott első titkárrá történő megválasztásáig. Nős, 2 gyermek édesapja. A munkásmozgalomban 1965-től vesz részt. Eddig eredményes munkásságáért több kitüntetésben részesült. Straub F. Brúnó hazaérkezett Japánból Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap hazaérkezett Japánból. A magyar államfő a néhai Hirohito császár gyászszertartásán vett részt Tokióban. Kíséretében volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Az Élnöki Tanács elnökét a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanácstitkára és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta. Jelen volt Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete. Csehák Judit megyénkbe látogatott Eszmecsere kékestetőn a illegje és Gyöngyös sáros vezetőinek társaságában (Folytatás az 1. oldalról) vezetőkkel folytatott beszélgetésen a mind sürgetőbb felújítási munkákról esett a legtöbb szó. Már két éve ugyanis, hogy az intézet egyik hotel szárnyát le kellett zárni életveszély miatt, s az idő múlásával egyre több pénz kell ahhoz, hogy a mintegy 170 ágyas épületrész újra betegeket fogadhasson. Kékestető az országban egyedülálló klimatikus gyógyhely. Tiszta levegője, s a hegység különleges adottságai révén eredményesen gyógykezelhetők itt a hazánkban is egyre gyakoribb légzőszervi és pajzsmirigy betegségek. Az épületek mielőbbi, átfogó korszerűsítése tehát fontos, országos érdek. Pénz azonban egyelőre nincs erre a célra a költségvetésből. A minisztérium a jövő év második felétől tudna mintegy 50 millió forintot fordítani az itteni felújításra, amely a jelenlegi számítások szerint ennek az összegnek a kétszeresét igényelné. Mint Csehák Judit elmondta, csak közös szervezéssel, összefogva a megyei kezdeményezéseket is, lehet a munkát mielőbb elkezdeni. A szanatóriumok rehabilitációs tevékenysége révén szerepet kaphat az ilyen intézmények támogatásában a társadalombiztosítás: erről a feladatok részleteinek kidolgozása után hamarosan döntenek majd. Ugyancsak segíthetné ezeknek az intézeteknek a gazdálkodását a gyógy-ide- genforgalom. A minisztériumban vállalkozás-szervező csoport alakult, s ez hazai és külföldi tőkék bevonásával is támogatná a soproni, a mátrai gyógyhelyek és több gyógyfürdő fejlesztéseit. Mindezek enyhítenék a kékestetői intézet gondjait is. A találkozón a helyi kezdeményezésekről szólva Rajki Sán- dorné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Gyöngyös város pártbizottságának első titkára arról tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját, hogy nyílt levélben fordult Medgyessy Péterhez, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez. Ebben leírta, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak az Egerben épülő székháza költségeiből felújítható lenne a szanatórium. Az adóhivatal elhelyezéséről pedig a párt kezelésében levő épületekben lehetne gondoskodni. A miniszterasszony a mátrai helyszíni tapasztalatok gyűjtése után Gyöngyösön, a Bugát Pál Kórházat kereste fel a vendéglátói kíséretében. Előbb részletes információ hangzott el a 150 éves kórház állapotáról, az ott folyó gyógyító munkáról, majd a rekonstrukciós terv végrehajtása került napirendre. Mint ahogy a kékesi intézet esetében,Gyöngyösön is a munkálatokhoz szükséges anyagiak hiánya okoz egyelőre megoldhatatlannak látszó nehézséget. Gyöngyösön 60 millióra lenne szükség. A miniszterasszony nagy érdeklődéssel és együttérzéssel hallgatta a tájékoztatást, majd kertelés nélkül közölte, hogy a minisztérium pénzt nem tud adni. A kíséretében lévő dr. Győrfi István miniszterhelyettes úgy mondta, hogy egyetlen lehetőségük bizonyos menedzselési tevékenység felajánlása. Ennek révén is lehet akár tőkés devizában is jelentős összegeket megtakarítani. De ha például kölcsönt vennének fel a munkák elvégzéséhez a minisztérium garanciát vállalna a kamatok visszafizetésére. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az egyes beszerzésekhez bizonyos hozzájárulást nyújtsanak. Ezek után körülnézett a miniszterasszony a kórház épületében. Megtekintette a gerendákkal alátámasztott részeket is, majd átment az új építkezéshez. Meghallgatta az útmutatást, amelynek alapján kirajzolódott a kép: a mai rideg falak között majdan milyen egészégügyi munka folyik. Hogy mikor? Ennek időpontját ma még senki sem tudja biztosan megmondani. Minden attól függ, hogyan alakul a megyei tanács és a helybeliek költségvetési kerete. Aligha képzelhető el reményteli változás, ismerve mai gazdasági gondjainkat. A miniszterasszony és a miniszterhelyettes a kora délutáni órákban búcsúzott el vendéglátóitól és utazott vissza a fővárosba. Állást foglalt a tsz-konferencia A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújításáról tanácskozott az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában a tsz-ek rendkívüli konferenciája. A konferencia állásfoglalásában kifejezésre jutott, hogy: a szövetkezeti parasztság összefogást keres a társadalom legjobb erőivel, a munkásokkal, az értelmiséggel, hazánk javát akaró honfitársainkkal. Az állásfoglalás kimondja egyebek között, hogy meg kell állítani a paraszti munka leértékelődésének folyamatát és azonos feltételeket kell teremteni a piaci versenyben. Új földtörvény kidolgozására van szükség. A szövetkezeti parasztság a megújulás, a következetesen végrehajtott reformok elkötelezett híve.
