Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 27., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. „Fogalom legyen a vásárlók körében...” A kezdet: a nagypapa kocsijavító műhelye spórolta az első szervizek költségeit is. Sikerül-e betömi Magyarországra vagy sem? Ez a jövő titka. Számunkra tanulságként érdekesebb az a magatartás, melyet nem ártana a mi kereskedőinknek sem elsajátítani: szüntelen keresni a lehetőségeket, olykor kockázatokat is vállalva a minél sikeresebb üzletmenet érdekében. Ne feledjük a másik tanulságot sem: jól menő „boltot” csak a vásárló bizalmának tartós megnyerésére lehet építeni. Nem fárasztó ez az állandó készenlét? Erre Herr Meisinger, akinek körülbelül 30 millió schil- lingje áll az autókban, a központban és tíz fiókkereskedőjénél, lakonikusan csak annyit mond: ez is olyan üzlet, mint a többi. Hajói csinálja valaki, szépen megél belőle, de elég egy gikszer, és hamar bekövetkezhet a csőd. Ő mégis nyugodtan alszik. Szenvedélyévé vált a kereskedés, ez a garancia, hogy kellő figyelmet fordít az üzletre. Felesége szerint néha még többet is. Gyakran előfordul, hogy már pénteken el akarnak utazni egy sítúrára, ám szombat délután még mindig üzletfeleivel tárgyal az elegáns, mégis egyszerű irodában, ahonnan a hatalmas panorámaablakokon át szemmel tartható a hó- sipkás hegyek ölébe bújt kis birodalom. Koncz János A használt autók számára is szalont építettek az Alpok ölén Égbetörő, vakító hósipkás hegyek előterében gyönyörű autók állnak: tűzpiros Alfa Rómeók, ezüstmetál Suzukik, olajzöld Range Roverok, fekete Jaguárok. Egyszerre sok is ennyi szépség, úgyhogy az ember csipkedni kezdi magát, hátha felébredne. De hiába, ez bizony itt a valóság: Markus Meisinger úr kereskedése Innsbruck szélén, "az osztrák Alpokban. Rövid tapasztalat- szerzésre érkeztünk ide: hogyan is árulják errefelé a gépkocsikat, miként működik egy ilyen nagy- vállalat? Merthogy az AUTO MEISINGER Tirol egyik legnagyobb, s adatokkal bizonyíthatóan legmegbízhatóbb cége. Mesz- sze áll azoktól a vállalkozásoktól, ahol egy drótkerítéssel körülvett telek és húsz-harminc kiöregedett autó az üzlet alapja. Tavaly 200 millió schillinges forgalmat bonyolítottak ^körülbelül egymilliárd forint), es mindezt ötven alkalmazottal. Felénk rit- ká még az ilyen hatékonyság. A céget még a nagypapa alapozta meg, aki ódon műhelyében lovas kocsik javításával foglalkozott. Az apa már áttért a a iWgjfiyt id' ill' y > V WSm. motorizált négykerekűekre: teherautók karosszériáit hozta helyre, majd NSU-kat kezdett árulni a hatvanas években. Fiát békés, nyugodt hivatalnoki pályára szánta a bizonytalan magánvállalkozás helyett, ám a fiatal Markus inkább a versenyautókat nyűtte, s ezt csak felesége kérésére hagyta abba (miután átvette a céget), aki azt az érthető kívánságot terjesztette elő, hogy tündéri két kislányának hosz- szabb távra szeretne apát biztosítani. Ma már csak olyan veszélytelen időtöltései vannak, mint a sízés, a vízisízés és a tengeri vitorlázás... A hivatalnokoskodásból tehát nem lett semmi, ám az apa sem emlegeti ezt a régi ötletét, mióta a vállalkozás folyamatos fejlődését látja. Valóságos kis birodalom alakult ki mára a szelíd lejtésű domboldalon. Ötszintes bemutatóterem és irodaház épült (legfölül lakik a tulajdonos), a használt autók számára kétszintes szalont készítettek a nagy szabadtéri placc szélén. A szervizben az ékszíjcserétől a teljes felújításig mindent elvégeznek. Ottjártunkkor éppen egy fogorvos húszéves Jaguárját generá- lozták: ez a kocsi ma eredeti árának a dupláját éri. Természetesen benzinkutat is üzemeltetnek, melyet tartozéküzlet és kocsimosó egészít ki. A különböző részek egymás után épültek, ahogy a nyereség engedte, természetesen (!) legutoljára az irodák. A haszon mostanában egyre nagyobb, hiszen folyamatosan nő a forgalom, tavaly például 30 százalékkal. Ennek titkát Meisinger úr a következőkben látja: — Olyan a kínálatunk, hogy a legegyszerűbbtől a luxusigényig mindent ki tudunk elégíteni. A Suzuki Swift alaptípusa 84 ezer schilling, a Jaguár csúcsmodellje egymillió, extrák nélkül. Közbül ott vannak az Alfák, valamint a japán és angol terepjárók, melyek errefelé a hegyes terep és a hosszú telek miatt igen keresettek — tájékoztat, miközben körbevezet birodalmán. — Fő célunk, hogy a közvélemény értékrendjében az első helyet mi foglaljuk el a kereskedők között, hogy a Meisinger név fogalom legyen a vásárlók körében. Ezt csak tartós üzleti megbízhatósággal, a vevő iránti különleges figyelemmel lehet elérni. Nemcsak az udvarias kiszolgálásra gondolok itt, hanem arra is, hogy egy autó csak olyan jó, amilyenek a szervizelési lehetőségei. Erre mi maximálisan ügyelünk. Az újonnan árusított négy márkához minden alkatrészünk raktáron van, egyéb típusokhoz egy-két napon belül megszerezzük, ami kell. Ügyfeleink egy tesztlápon jelzik, menynyire voltak elégedettek szolgáltatásainkkal. így láthatjuk, hol van esetleg szükség módosításra, átszervezésre. A vállalkozás különleges szolgáltatása és egyik vonzereje, hogy a használt autókat is garanciával, a legapróbb hibákat kijavítva árulja, reális áron. De erről mondjon bővebbet Herbert Karner úr, a részleg vezetője, aki „öreg motoros” már a szakmában, hiszen majd két évtizedig Volkswageneket adott el Kanadában. — A használtkocsi-palettán- kat is úgy alakítjuk, hogy a teljes árskálát átfogja a kínálat. A drágább modelleket fűtött szalonban tároljuk, ami kellemesebbé teszi télidőben a válogatást, növeli a forgalmat. Évente 300-350 autót értékesítünk. Ma például egy Lancia Themát, egy Suzuki Samurait és egy Mitsubishi Col- tot vittek el. Tavaly (elsőként Tirolban) beléptünk a minőségi használt autókat kínáló Fair Play-hálózatba is. Meg kell mondanom, ennek követelményei nem jelentettek semmiféle problémát, hiszen mi már évek óta ezen a szinten dolgozunk.. A cég az új vámszabályok életbe lépése óta foglalkozik a gondolattal, hogy megpróbáljon a magyar piacon is gyökeret ereszteni. Mint Paul Fülöptől, az Auto Meisinger magyarul jól beszélő munkatársától megtudom, tárgyalásokat folytatnak egy lerakat létesítéséről (nem is messze Egertől), ahol devizáért árulnák az új és a használt autókat, természetesen megfelelő szervizháttérrel. Kívánságra konkrét típusokat is „felhajtanának”, és olyan 3-4 éves autókat is akarnak kínálni, melyek árából szintén jár a 32 százalékos adó-visz- szatérítés. Addig is, míg e terv végleges formát ölt: két napra vendégül látják útiköltség-térítéssel együtt azt, aki náluk, Innsbruckban vásárol autót. De milyen árakkal számolhat, aki rászánja magát egy ilyen „kiruccanásra”? Meisinger úr már veszi is elő a zsebkalkulátort, és sorolja : Suzuki Swift a nagyobbik motorral 86 ezer, Alfa 33-as 140 ezer, Suzuki Samurai terepjáró 133 ezer schilling. Ám, ha valaki egy tízezer kilométert futott próbakocsit kifog, tíz százalék árengedményre számíthat, és megJobbrol Meisinger úr, a tulajdonos, balról uiagjarul beszóló munkatársa, Paul Fülüp A második világháború és a fasiszta önkény egri áldozatai Máig sem tudom megmagyarázni magamnak azt, hogy miért volt tabu téma az elviharzott 40 esztendő alatt arról a hatalmas emberveszteségről írni és beszélni, a témát kutatni, avagy uram bocsáss! — azt elemző módon számba venni, hogy a második világháború hány egri polgártársunkat pusztította barbár módon el, s hányán estek a fasiszta terror áldozatául, elsősorban zsidók, de keresztények és munkásmozgalmi férfiak egyaránt. Mint történész, úgy érzem, hogy itt az ideje végre annak, hogy tisztán lássunk ebben a semmiképpen sem elhanyagolható kérdésben. Farkas József, a városi pártbizottság titkára említette nekem, hogy még KISZ-vezető korában egy előadására készülve, valahol olyan adatot talált, hogy csak 300 ember életét követelte Egerben a háború. E téma kutatása rendkívüli nehézségekkel jár, hiszen pontos, számszerű, avagy éppen név szerint elősorolt adatokkal sehol sem rendelkezünk. Sikerült azonban egy olyan hiteles forrásra találnom, mely igen számottevő pontossággal nyújtott bizonyos vonatkozásban segédkezet e sötétben lappangó téma valamelyes feltárásához. Kiderült, hogy az emberveszteségünk több forrásból „táplálkozik”. A „keresztes háború” poklában katonák, közlegények, tisztesek, altisztek és tisztek estek áldozatul. De a frontra expediáit keresztény és zsidó munkaszolgálatosokat is elnyelte az öldöklő harc. De polgári áldozatokat követelt a háború városunk falai között is. 1944 őszén egy Eger fölé érkezett repülőgép nem talált magának jobb, alkalmasabb „hadi célponl”-tot, mint az irgalmaskórház sebészeti szárnyát. Majd pedig a város felszabadítása után egy visszatért német repülőgép nemcsak a Líceum melletti, de a külváros apró családi házait is célba vette. 1944. december 12-én 33 halottat és 87 sebesültet követelt a német fasiszta orvtámadás Eger lakossága sorából. Munkásmozgalmi magatartása miatt Németországba deportált 9 egri férfiút nyelt el a koncentrációs táborok pokla. Általában úgy szerepel Eger felszabadítását tárgyaló történelmi tanulmányokban, munkákban, hogy a város alapjában számottevőbb áldozatok nélkül vészelte át a harcokat. De bizony voltak ártatlan áldozatok, kikkel aknaszilánk vagy éppen golyó végzett... 1945 Egerben eleddig bolygatatlan témája volt egy sztálini parancs végrehajtása: pusztán német nevük alapján szedtek össze fiatal nőket és férfiakat, és kemény kényszermunkára vitték a Szovjetunióba. Soraikban is aratott a halál — bár e téma még most áll kutatásom alatt. Borzalmas áldozatot követelt Eger zsidó, illetve zsidónak minősített lakosai sorában a fasiszta barbárság. Tömegével szállították őket lezárt marhavagonokban Németországba, s az úton, a vagonokban, a koncentrációs táborokban pusztultak el,. vagy a megsemmisítő krematóriumokban hamvadtak el ártatlan gyermekek, fiatalok, öregek, aggastyánok, diplomások, kereskedők, ügyvédek, orvosok, iparosok egyaránt. Ma már csak az öreg egriek tudják, hogy Kere- csend határában egy orvoscsoporttal végzett egy tarkónlövőfasiszta banda. A kkor esett áldozatul Eger egy köztiszteletben és közszeretetben álló orvosa, dr. Sándor Imre a fasiszta terrornak. De aratott a halál a hadifogolytáborokban is! Nélkülözés, járványok, vagy éppen golyó végzett a fegyvertelen katonákkal. A nyugati hadifogolytáborokban sem volt ritkaság a halál, de eddig nem sikerült olyan egri személyre fényt derítenem, aki ott és ilyen körülmények között távozott az élők sorából. Hogy e kutatás minő nehézséggel jár, milyen buktatókat tartogat a kutatók számára, mi sem tanúsítja jobban, mint hogy például egy egri egyetemista kisleány Hatvan pályaudvarának borzalmas, megsemmisítő amerikai szőnyegbombázásának esett áldozatul. S ki tudja, hogy hányán voltak még szerte az országban, vagy éppen menekülésük során ilyen egri áldozatok... Az elemző kutatás során sikerült számszerű, név szerint is kimutatott „ veszteséglistá”-t is ösz- szeállítanom. Természetesen, közel sem teljes és korrekt ez a kimutatás, de olyan kérdésbe enged hiteles betekintést, melyről eddig nem csupán nem illett, de veszélyes is volt szót ejteni. EDDIG 468 OLYAN EGRI FÉRFIT SIKERÜLT NÉV SZERINT FELDERÍTENEM, AKI MINT KATONA VESZTETTE ÉLETÉT! Közülük 66 volt a tiszt. E lista azért sem teljes, mivel a kimutatottak elsöprő zömét nős férfiak teszik ki, de a nőtlenek sorából csak kevésre derült fény. Az elesett hivatásos tisztek száma is hiányos, mivel azok feleségei nem kerültek hadiözvegyi nyilvántartásba a városházán. Ügy hiszem, hogy amikor mintegy 500 főben határozom meg azoknak az egriférfiaknak a számát, akik mint katonák vesztették életüket, semmiképpen sem találom túlzónak e számot. EDDIG 48 EGRI POLGÁRI ÁLDOZATOT SIKERÜLT KIMUTATNOM NÉV SZERINT. De úgy találtam, hogy ezek sorában nem szerepelnek a kórház barbár lebombázása során életüket vesztett sebészeti betegek. SZÁM SZERINT A HALÁL EGER LAKOSSÁGA SORÁBAN ELSŐSORBAN A ZSIDÓK KÖZÖTT ARATOTT. ÉN ELEDDIG 945 SZEMÉLYT TUDTAM HITELESEN AZONOSÍTANI. Vannak hangok, melyek szerint az egri zsidóság vesztesége még ennél is magasabb volt. KUTATÁSAIM SZERINT TEHÁT EDDIG 1460 EGRI LAKOS ESETT A HÁBORÚ ÉS A FASISZTA ÖNKÉNY ÁLDOZATA UL! S e szám igen magas. Ügy találtam, hogy az első hadiözvegy 1941. november 1-jén jutott hozzá megillető járadékához. Joó József özvegye 2 gyermekkel a Babocsay Sándor utcában lakott, s Veronika asszony 10 pengőt^) kapott hadiözvegyi járadék címén. A második 1941 júliusában a Darvas utcában lakó Pintér József hitvese volt. Mi sem illusztrálja jobban a háború borzalmas veszteségét, mint az a tény, hogy 635 HADIÁRVÁT derítettem fel, kik között 37 gyermek apátlartul- anyátlanul maradt. A „keresztes háború” után Egerben 474 HA* DIROKKANTAT TARTOTTAK NYILVÁN. Szemet szúróan feltűnő az egri veszteséglistának a tanulmányozása során, hogy túlnyomó többségében, zömében a külvárosok, a hóstyák lakossága vesztett a legtöbbet!! Egy-egy adat szívet szorító képet idéz. Birincsik József, aki a Munkácsi tér 5. számú házban lakott, 5 gyermeket hagyott árván: Érzsébetet, Annát, Miklóst, Jánost, Máriát — sőt, ha nem tévedek, apja halála után, 1943- ban született a kis Rózái. Berki Márton, aki az árnyék- szalai cigány várban lakott, 4 ártatlan rajkót hagyott maga után: Mártont, Valériát, Klárát és Rózáit. De vajon mi lett egyermekek sorsa, hiszen az özvegyen maradt Barkóczi Oláh Veronika 1946. március 14-én meghalt. Zombo- ri Ferenc árnyékszalai, és Kocsis Ignác verőszalai lakos után csakúgy 4 árva maradt, mint Kovács János, vagy a Vörösmarty utcai Kis János után. E borzalmak kutatása során egy kép rémlett fel vissza-vissza- térően előttem. A mai Klapka utcában kis parasztkocsikra zsúfolták fel az elszállításra kerülő zsidókat, erős csendőrfelügyelet mellett. S egyszerre csak egy vékony hangú esdeklő hang sivított e tompa zúgásba. ”Keresztény testvérek! Mentsetek meg!” Sa- muka volt ő, az irgalmaskórház elmeosztályának csendes lakója, a kórháziak városi beszerzője, apró-cseprő vásárlásainak buzgó, pontos, gondos intézője. Sa- muka lénye és alakja hozzátartozott az egri mizeri kórházhoz és az egri utca képéhez. Bizonyára rövid életet hagyott meg a csendőrfegyver Samukénak... A második világháború eddig ismeretlen egri veszteségét próbáltam összevetni az első világháború áldozataival. íme, az adatok: AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 257 CSALÁDOS FÉRFI VESZTETTE ÉLETÉT, 66 HADIÁRVÁT MUTATTAK KI, S 389 KATONA MARADT ROKKANT. El kell, hogy szoruljon az emberszíve e borzalmas tragédiák, e magas számok hallatán. De az elhallgatás, elhallgattatás korszaka lezárult, s úgy hiszem, úgy vallom, hogy ezek aZ adatok a maguk tragikus háttéri kicsengésével Eger múltjának egy oly fehér foltját töltik ki, eloszlatva a mesterségesen terjesztett ködöt, melyről eddig nem eshetett szó. Sugár István
