Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 49. szám 1989. február 27., hétfő ÁRA: 4,30 FORINT EGY AUTÓKERESKEDÉS AZ ALPOK ÖLÉN „...használt autókat garanciával, a legapróbb hibákat is kijavítva árulja, reális áron." (3.oldal) SZÍNHÁZI LEVÉL Gyöngyösön kevesen várták Goldonit. (4. oldal) ÚJRA JÁTSSZÁK A NAGYRÉDE - SELYP MÉRKŐZÉST A fegyelmi bizottság felsőbb utasításra változtatta meg korábbi álláspontját. (ó.oldal) KERÜLT-E SZENNYEZŐ ANYAG A PORFELHŐBE? Dél-Alföldről indult a szélvihar. Vasárnapra fnjtogatóvá vált a levegő az Északi-középhegységben is. (8. oldal) Magyar — jugoszláv eszmecsere Határmenti csúcstalálkozó Stipe Suvar, a JKSZ KB elnökségének elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn munkatalálkozót tart — jelentette vasárnap a Tanjug hírügynökség — a két pártvezető megbeszéléseire a közös államhatártól nem messze, a Bellye melletti „Jelen” vadászkastélyban kerül sor. A találkozót ajugoszláv párt csücsvezetősége kezdeményezte, a javaslatot a magyar fél kedvezően fogadta, ami arról tanúskodik, hogy mind a JKSZ, mind az MSZMP érdekelt legmagasabb szintű vezetőik első személyes kontaktűsának létrejöttében és várhatóan tartalmas eszmecseréjében. A tárgyalások középpontjában az országainkban viharosan kibontakozó gazdasági, politikai és pártreform témái állnak majd. Az MSZMP főtitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és több szakértő. Helyi erőből kell megoldani a kékestetoi és a gyöngyösi egészségügyi intézmények felújítását Csehák Judit miniszter megyénkbe látogatott A szanatórium gyermekosztályán (Fotó: Szántó György) A jövőben egytestűletes vezetési módszer — Nem pluszmunkával, a kiadások, a fogyasztás csökkentésével — Amire nem lehet egyszavas igen vagy nem a válasz — A párt teremtsen végre rendet — A hiba az, amikor ideológiát keresünk tévedéseinkre Pártértekezlet Hevesen Hármasjelölés után az új városi első titkár: Szőke Emil Lukács József szóbeli kiegészítőjét tartja Szombaton megyénkbe látogatott Csehák Judit,az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi mipisz- ter. A vendéget fogadta dr. Vasas Joachim a megyei pártbizottság titkára és Schmidt Rezső megyei tanácselnök is. A megye és Gyöngyös város vezetőinek társaságában először a kékestetői szanatóriumot kereste fel, s tájékozódott az intézmény gyógyító munkájának körülményeiről. A (Folytatás a 2. oldalon) A Heves és városkörnyékének szombaton megtartott pártértekezletén köszöntötték Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát, Juhász Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, aki ebbe a funkcióba kerülése előtt, hosszabb időn keresztül irányította a testület munkáját.Ezt követően állapította meg Sári József, az első levezetőelnök az értekezlet határozatképességét, majd megválasztották a jelölőd, a szavazatszedő—, a mandátumvizsgáló—, valamint a szerkesztőbizottságot és a délutáni levezetőelnököt Kontra Gyula személyében. Mindenekelőtt azt tisztázták a jelenlévő küldöttek ezt követően, hogy a jövőben egytestületes vezetési módszert alkalmaznak, ami konkrétan annyit jelent, hogy nem választanak végrehajtóbizottságot és egy szűkebb pártbizottság irányítja Heves és a városkörnyék pártéletét. Azt is megszavazták a jelenlevők, hogy 21 tagú pártbizottságot választanak. Igaz, mindjárt ezután Bor- báth Sándor azt javasolta, hogy a jelölőlistáról mindenki a pártbizottság tagja lehessen, aki megkapja a küldöttek ötven százalékától eggyel több szavazatát. Egy kis vita alakult ki a közvetlen választási delegálási jog jóváhagyását megelőzően. Soltész László felvetette, hogy ne tekintsék szentírásnak a 21 fős pártbizottságot, márcsak azért sem, hogy érdemi munkát végezhessenek, s ne erre menjen el az idő nagy része. Hajdú András arról szólt, hogy a közvetlen választási delegálási jogról csak akkor tud dönteni, ha ismeri az adott párt- bizottságok létszámát. Végülis három tartózkodással elfogadta a pártértekezlet, hogy az erdőtelki községi, a hevesi Állami Gazdaság, a hevesi pedagógus, a kiskörei nagyközségi, a komlói községi, a Tamaörs-Erk községi, a Tiszanána községi, a Heves Rákóczi Tsz alapszervezete egy-egy főt, míg a tamamérai üzemi párt- bizottság két főt közvetlenül delegálhasson a megválasztandó pártbizottságba. Mielőtt Lukács József megbízott első titkár beszámolójára sor kerülhetett volna, annyiban módosult az első napirendi pont, hogy nemcsak a párt XIV. kongresszusáig terjedő időszakra, hanem azon túl is megszabták a város és a város- környék pártprogramját. Lukács József megbízott első titkár szóbeli kiegészítésében adott jelentést 2500 párttag ne- vében.Nemcsak arról,hogy Heves városban és a városkörnyéken élő emberek az elmúlt négy év során milyen munkát végeztek, merthogy ezen tűi is véleményt, eligazodást segítő gondolatokat vártak tőlük minden jelentős történelmi eseményről. Jellemezte azt a távlatot, amelyről mostanában heves viták zajlanak, sorra vette azokat a döntéseket, amelyek a májusi pártértekezletet követően születtek, azokat, amelyek a széles tömegekben szimpátiát keltettek, s azokat is, amelyek bizonyos körökben értetlenségre találtak. Sorra vette a helyi eredményeket, s gondokat is. Elmondta,hogy a pártszervek és alapszervezetek többsége elfogadta és cselekvőén támogatta a megújulási törekvéseket. Ugyanakkor kezdettől fogva volt egy kisebbség, akik az igazi tartalmas megújulást pártértekezlet keretében tartották megvalósíthatónak. Ez a kisebbség számában egyre nőtt — ezt erősítették az országban zajló események, valamint a megyei pártértekezlet összehívása is, nemkülönben a városi pártbizottság első titkárának megyei titkárrá történt megválasztása. Mindezek tették szükségessé, hogy ezt a fórumot életre hívták. A szóbeli kiegészítésben foglalkozott azzal, hogy a változás ütemét jól érzékelteti: az elmúlt nyolc hónap alatt bebizonyosodott: az országos pártérkezlet állásfoglalása módosításra, változtatásra szorul. -Mindezt vannak akik megértéssel fogadják a területen, vannak, akik nem, s vannak akik csak az események egy- egy részével tudnak azonosulni, értenek egyet. Az MSZMP-nek ezen folyamatokban való részvételét a párttagság egyrésze elfogadja, helyesli, de nem kevés azok száma sem, akik úgy tartják, hogy a párt nem kellő határozottsággal irányítja azokat. Nem rejtette véka alá azon véleményét sem, hogy bizony rossz a hangulat, még akkor is, ha a város és a városkörnyék üzemei a nehéz körülmények között is talpon maradtak, eredményesen gazdálkodtak. Külön tett említést a mezőgazdaságban, az iparban dolgozók munkájáról, eredményeiről. Kiemelte azt a gazdaságpolitikát kísérő hangulati tényezőt, azt a magatartást, miszerint a mai napig ellentmondásosnak ítélt, s vitatott jövedelemadó bevezetését követően az emberek a fogyasztást és a kiadásaikat csökkentették, s nem pluszmunkával kívántak úrrá lenni nehézségeiken. Mindez a terület gazdasági, társadalmi kibontakozásának esélyeit gyengíti. Nem hagyta szó nélkül az 1956-os események értékelését követő viharokat sem. Elmondta, hogy több pártalapszervezet közösen, s számos párttag egyénileg szóban és írásban tiltakozott az egyoldalú értékelés ellen. Igaz, ha nem is eredményezett teljes megnyugvást, de némileg enyhítette az ellenérzést a Központi Bizottság rendkívüli ülésének állásfoglalása. Nem könnyű a napirendre térés olyan horderejű kérdések felett sem, mint például a többpártrendszer dolga. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy a párttagság a közvélemény felkészítése, ráhangolása ilyen fontos kérdésekre elmaradt, és így feszültségforrássá vált. Az a kérdés is megfogalmazódik, hogy vajon ma ezek-e a legsürgetőbb, a leginkább megoldásra váró feladatok? Kifejtette azt is, hogy erre a kérdésre miért nem lehet egyszavas igen vagy nem a válasz. Szólt arról a hangulatról is, amely ennek a térségnek a párttagságát jellemzi. Az országos pártértekezlet utáni bizakodóbb periódust a fokozatos elbizonytalanodás követte. Gyarapszik (Folytatás a 2. oldalon) Visszakérem az iskolapénzt Meg a többit is: az egész- j I ségügyi pénzt, a házpénzt, a [ j gyermekruha pénzt, a zacs- j j kóstej pénzt, a fehérkenyér I j pénzt és hasonlókat. Gyaní- I j tóm, hogy ezzel a kérésem- i I mel nem vagyok egyedül, j j úgy tíz millióan szeretnék I I még rajtam kívül ugyanezt. Hogy miért kérem vissza ezeket? Csak azért, mert I amikor kellett volna, vala- j hogy mindig elfelejtették j ideadni... De lássuk csak sorjában! I Az ötvenes évek elején a kö- | zösségi elvek szenemében | gondolkodó államot igye- I keztek létrehozni, mely ma- J gára vállalta, hogy a társadal- I mi egyenlőség (egyenlősdi) I elősegítése érdekében a dől- I gőzöktől nem kér pénzt az I orvosi ellátásért, a kórházi I ápolásért, az oktatásért. Alá- { csony dijakat állapít meg az i utazásra és olcsón adja az j élelmiszereket is: jusson hoz- I zá mindenki egyformán e ja- I vakhoz. Az elgondolás kétségkívül I szép volt, ám korántsem biz- I tos, hogy ebben a formájá- I ban helyes is. Mert nézzük az j érem másik oldalát! Ezeket a I dotációkat úgy biztosították, j hogy eleve levonták a bérek- I bői, azaz mégiscsak elvették j a dolgozóktól és így ’’jöttek I divatba” az alacsony fizeté- | sek. De minek is lett volna az I a sok forint? Hiszen ha min- . j dent fizet a ’’papa”, akkor ! csak egy kis zsebpénz kell a I ’’gyereknek” szórakozásra, j kikapcsolódásra, miegymás, j Ez még rendben is volna, va- í lamit valamiért. Csakhogy j van az éremnek egy harma- j dik oldala (sőt, gyaníthatóan j több is): nevezetesen, h'ogy j ez a szisztéma nem működik j tökéletesen. Midőn ugyanis beköszön- I töttek a gazdasági válság | évei, milyen ’’reformot” ta- I láltak ki a költségvetési bévé- j telek növelésére? Nagyon I egyszerű: sorban csökken- I tették, illetve megszűntet- j ték-szűntetik az állami támo- I gatásokat. Nagyon helyes, j mondhatjuk erre is, így lega- j lább megszűnnek a torz ár- j arányok, láthatóvá válnak a j reális viszonyok. Van azon- I .ban egy szépséghiba. Amit I eddig helyettünk kiadott az j állam, azt most nekünk kell I fizetni, ám anélkül, hogy ezt | a pénzt megkaptuk volna. I Voltak persze családi pótlék | emelések, húspénz és egyéb J juttatások, csakhogy ezek j messze nem növelték annyi- j val a jövedelmeket, amennyi I a kompenzáláshoz szükséges I lett volna. így sikerült gondos mun- I kával megteremteni a legrosz- I szabb kombinációt: zseb- I [ pénznek sem elég fizeté- | sünkből egyre nagyobb ősz- j szegeket kell fizetni egészsé- j günk megóvásáért, gyerme- I keink pallérozásáért, min- I dennapi kenyerünkért (más- J j ra már nem is igen jut). No I j hát ezért kérem én vissza az j I iskolapénzt meg a többit, i I mert szeretnék végre euró- I pai(bb) módon élni Európa | j közepén. Hogy pillanatnyilag ez a I kérés nem reális? Meglehet. I Azon viszont nemigen lehet | vitatkozni, hogy jogos... Koncz János | Az APEH válasza a gyöngyösi városi pártbizottság levelére Az APEH-székház építése két évvel ezelőtt, 1987februárjában kezdődött meg a megyei vezetéssel egyeztetve, miután megfelelő, alkalmas helyet nem tudtak biztosítani a hivatal számára. A gyöngyösi városi pártbizottság által felvetett ajánlatta! egyetértünk, de azért kellett az irodaház építéséig eljutnunk, mert más lehetőség nem kínálkozott számunkra. A székház építéséről csak akkor tudunk lemondani, ha valamelyik szerv — térítés nélkül — gondoskodik hivatalunk megfelelő elhelyezéséről. A beruházásra szánt összeg felett nem a hivatal rendelkezik, s hogy azt a gyógyintézet fejlesztésére, vagy a székház építésére fordítsuk, erről csakis a kormány dönthet. dr. Kovács Sándor az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója Sza\az a pártértekezlet
