Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. február 25., szombat Grósz Károly Baranyában A pécsi városi sportcsarnokban aktivisták nagygyűlését tartottak, Grósz Károknak, az MSZMP főtitkárának részvételével. (Népújság-telefotó MTI) A Nemzeti Demokrata Párt kairói politikai klubjában az egyip­tomi politikai élet nagy számban megjelent képviselői előtt tartott előadást Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter. Kairóban háromórás tárgyalást folytatott Jasszer Arafattal és utána válaszolt az újságírók kérdéseire (Népújság-telefotó MTI) Italozás, nőügyek Leszavazták Towert (Folytatás az 1■ oldalról) szóktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Me9se- ki Szénbányák és a Mecseki Érc- bányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott meg­beszélést a két vállalat helyzeté­ről, gondjaik megoldásának le­hetőségeiről. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója el­mondta, hogy a mecseki koksz­szén iránti igény 1992-ig fokoza­tosan megszűnik, így a szénter­melés félmillió tonnával csök­ken, és emiatt 3000 dolgozójától — köztük 500 lengyel bányásztól — kell megválnia a vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek for­rása, ha a „szénfalakon” munka­erőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizott­ságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent rob­banással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezé­seként a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbe­szélést. Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végre­hajtó bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó meg- hívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbi­zottság első titkára a párt helyi munkastílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napi­rendjén az adott helyzet által fel­vetett időszerű kérdések szerepel­nek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt- vb politikai műhely­ként is igyekszik segíteni az or­szágos testületek és vezetők mun­káját. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre vá­laszolva egyebek között hangoz­tatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami két­ségkívül veszéllyel és buktatók­kal jár. A vezetés események utáni „kullogását” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártérte­kezleten megfogalmazott kon­cepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kér­dést vet fel, s a felelet kimunkálá­sa keltheti helyenként a késede­lem látszatát. Fodor László, a KISZ Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KlSZ-szer- vezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fia­talokat tömörítő szövetség me­gyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a való­ságos társadalmi tulajdon meg­teremtésének híveiként a mono­póliumok felszámolását, a kül­földi tőke beáramlásának, vala­mint a hazai egyéni és társas vál­lalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Az MSZMP főtitkára a dél­utáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban össze­gyűlt háromezer baranyai párt­aktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dá­nyi Pál üdvözölte a megjelente­ket, majd-Grósz Károly emelke­dett szólásra. Beszédében a re­form gazdasági, politikai és ideo­lógiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltéte­leit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosz- szú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámuta­tott, hogy a pártértekezlet óta el­telt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utal­va azt mondta, hogy a szerkezet- átalakítás forrásait — akár politi­kai kompromisszumok árán is — meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcso­latairól szólva kiemelten foglal­kozott közelgő jugoszláviai láto­gatásával, a két ország kapcsola­taival. — A magyar —jugoszláv kap­csolatok — mondotta Grósz Ká­roly — az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problé­mák nem terhelik. További gaz­dagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly ér­deke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehe­tőséggel rendelkezünk. Együtt­működésünknek újabb tartal­mat, ösztönzést ad a mindkét or­szágban kibontakozó reformfo­lyamat. Fokozódik az egymás iránti érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltsá­gunk. Ennek eredményeként el­mélyült a politikai bizalom, tar­tóssá vált az érdemi tájékoztatás és a formalitásoktól mentes kon­zultációk igénye. Ezt azért is nagyra értékeljük, mert nyilván­való, hogy a reformok tekinteté­ben is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő sajátos­ságok, gyakorlati lépések tapasz­talatainak megismerése. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége között tartal­mas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a szín­helye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére. A Szózat hangjaival véget ért nagygyűlést követően Grósz Ká­roly kétnapos baranyai látogatá­sának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pe­dig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának ta­pasztalatairól. Kölcsönmeg- állapodás a Világbankkal Csütörtökön 140 millió dollár összegű kölcsönről szóló megál­lapodás aláírására került sor Washingtonban. Ahogy az MTI korábban már beszámolt róla, ez a kölcsön, amelyet az MNB vesz fel, a har­madik ipari szerkezetátalakítási program finanszírozására szol­gál. A programban résztvevő ke­reskedelmi bankok és pénzinté­zetek döntenek a kölcsön kihe­lyezéséről. A hitel részben köz­vetlenül vagy közvetetten export- orientált tevékenységekhez kap­csolódó beruházások, részben kisvállalkozások fejlesztése, va­lamint az ipari szerkezetátalakí­tás által kedvezőtlenül érintett te­rületeken történő munkahelyte­remtő beruházások finanszíro­zására kerülhet felhasználásra. A kölcsön túlnyomó része iparvállalatok exportfejlesztő beruházásainak finanszírozására szolgál. Olyan fejlesztések finanszí­rozhatók, amelyek eredménye­ként közvetlenül a hitelt igénybe vevő vállalatnál, vagy közvetve más vállalatnál jelentős mértékű gazdaságos területexport érhető el, illetve amelyek révén az adott vállalat nagyarányú exporttevé­kenysége jövedelmezően fenn­tartható. A program keretében rendel­kezésre álló 10 millió dolláros hi­telkeret révén a Világbank ma­gyarországi gyakorlatában elő­ször kisvállalkozások fejlesztését is támogatja. Szintén új vonása a kölcsönnek, hogy segítséget nyújt az ipari szerkezetátalakítás kedvezőtlen hatásainak mérsék­léséhez. Felismerve a kisvállalkozá­sokban rejlő munkahelyteremtő lehetőségeket, ezeken a munka- nélküliség által leginkább érin­tett területeken a kisméretű cé­gek alapításához is igénybe vehe­tő világbanki kölcsön nem csak ipari- és agrárfeldolgozói, ha­nem a kereskedelmi, idegenfor­galmi és építőipari tevékenysé­gekhez is. A szerkezetátalakítás nyomán fellépő foglalkoztatási feszültsé­gek kezelése szempontjából fon­tos, hogy a program segítséget nyújt a Magyarországon eddig még ki nem fejlesztett munkaü­gyi szolgáltatások módszertaná­nak, valamint egy átképző köz­pont koncepciójának kidolgozá­sához és megvalósításához. A beruházások finanszírozásához a világbanki kölcsönt a kereske­delmi bankokon és szakosított pénzintézeteken keresztül lehet megpályázni, a kölcsön odaítélé­séről az e programban résztvevő 14 bank dönt. Az amerikai szenátus katonai bizottsága nem szavazott bizal­mat John Towernek, a kijelölt vé­delmi miniszternek és várhatóan így dönt jövő héten a teljes Sze­nátus is. A csütörtök esti szavazáson a 20 tagú testület 11 demokrata párti tagja Tower megerősítése ellen szavazott, míg a repubiká- nusok pártbéli társuk mellett foglaltak állást. A többség azzal utasította el a jelöltet, hogy italo­zása, nőügyei, valamint a hadi- szállítókhoz fűződő kapcsolatai kérdésessé teszik, megfelelően el tudja-e látni az egyik legfonto­sabb kormányposztot. A döntés George Bush elnök első, súlyos veresége, egy hónap­pal hivatalba lépése után. Tower egyébként 24 éven át volt meg­becsült szenátor, sokáig éppen annak a katonai bizottságnak az elnöke, amely most elutasította. A kitűnő katonai szakember hí­rében álló Tower egy időben a genfi fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon résztvevő amerikai küldöttség egyik vezetője volt. Azt követően tavalyig nagy hadi­ipari vállalatok jól fizetett tanács­adójaként tevékenykedett, amíg Bush elnök miniszternek nem je­lölte. Tower közölte, hogy megvárja a szenátusi szavazást (tehát nem lép vissza),« taktikai okokból várhatóan kitart jelöltje mellett Bush elnök is, hogy ne vádolják meghátrálással. Ha Towert az ugyancsak demokrata többségű Szenátus leszavazza, új jelölttel élőiről kezdődik a megerősítési eljárás. Ez tovább lassítja- az amerikai kül- és katonapolitika folyamatban lévő felülvizsgála­tát. Védelmi miniszteijelöltként eddig csak Donald Rumsfeld- nek, a tárca egy korábbi betöltő­jének neve került forgalomba. Az Egyesült Államok történe­tében nyolcszor fordult elő, hogy a törvényhozás nem erősített meg miniszterjelöltet, korábban erre utoljára 1959-ben került sor. Százévesek Kínában A legfrissebb felmérés szerint összesen 3851 olyan ember él Kíná­ban, akinek az életkora elérte, vagy meghaladta a száz évet. A kínai matuzsálemek hetven százaléka a nők közül kerül ki, és a nagy többségük falusi, illetve hegyi körzetekben él. A legtöbb százé­ves ember a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen található, elsősor­ban az ujgur nemzetiségűek körében. Érdekes adat, hogy míg a Kínában élő kis nemzetiségek tagjai kö­zül egymillióra 22 százéves jut, a kínai (azaz a han) lakosság körében egymillió közül mindössze 2,5 a százéves korú. A felmérők szerint a hosszú élet titka: a fizikai munka, az egészséges étkezés és életmód, il­letve a nyugodt családi környezet. Tizenhárom órás szertartás Eltemették Hirohitót Pénteken reggel 7.30 perckor kezdődött meg Tokióban Hiro- hito, a január 7-én elhunyt japán császár 13 órás temetési szertar­tása. A császári palotában, ahol • koporsója 45 napig állt, Akihito császár és az uralkodó család je­lenlétében a Sinto vallás szertar­tása szerint a vallás főpapja ételt és italt ajánlott fel az elhunytnak, majd Hanako, az özvegy csá­szárné, aki betegsége miatt nem vesz részt a temetésen búcsúzott férjétől. Két órával később a ko­porsót halottaskocsira helyezték és a 60 autóból álló, 800 méteres menetoszlop az esőben elindult a gyászszertartás színhelyére, a Sindzsuku Gjoen nemzeti kert­be, ahol a japán cédrusból emelt temetési csarnok előtt felállított két hófehér sátorban már előze­tesen helyet foglaltak a japán és külföldi meghívottak. 163 ország és 27 nemzetközi szervezet vezető személyiségei érkeztek az eseményre az elmúlt napokban a japán fővárosba, hogy a történelemben példa nél­kül álló, nemzetközivé vált gyász­esemény részesei legyenek. 54 államfő — köztük hazánk képvi­seletében Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke — 13 uralko­dói ház tagja, 23 alelnök, 12 mi­niszterelnök és több, mint 50 mi­niszter, valamint a kíséretükben lévő félezer személyiség és 1300 újságíró tartózkodik Tokióban. George Bush, az Egyesült Álla­mok elnöke, Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, XVI. Károly Gusztáv svéd király, Fü- löp brit herceg, Pérez de Cuéllár, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára, Corazon Aquino Fülöp-szigeteki elnök, Csien Csi-csen kínai külügyminiszter, Anatolij Lukjanov, a Szovjetu­nió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének első elnökhelyettese, Hoszni Mubarak egyiptomi köz- társasági elnök — csak iléhány név a résztvevő személyiségek közül. Akihito császár és az udvar­tartási hivatal vezetője meghívá­sára tízezer japán személyiség is jelen lehet a szertartáson. A kor­mány, a törvényhozás, a végre­hajtó hatalom, a politikai és tár­sadalmi élet vezető személyisé­gei vesznek részt a búcsúztatón. A kommunista párt kivételével valamennyi ellenzéki párt képvi­selteti magát a szertartáson, amely sintoista és állami részre tagolódik. A szertartás megrendezése, valamint a költségek államház­tartásból való fedezése heves vita tárgya volt. Ezért egyes sintoista rítusokra ugyan a meghívottak jelenlétében, de leeresztett füg­göny mögött, az ősi vallási szoká­soknak megfelelően került sor. A koporsó elhelyezését köve­tően déli 12 órakor 1 perces né­ma felállással adóztak a jelenlé­vők a néhai császár emlékének, majd Akihito császár vett búcsút apjától. Rövid beszédében kö­szönetét mondott a japán nép­nek, apja halála utáni részvét­nyilvánításáért, valamint a jelen­lévő külföldieknek együttérzé­sükért. Takesita Noboru miniszterel­nök gyászbeszédében utalt arra, hogy a császár uralkodása ’’ese­ményekben és viharokban bő­velkedett, beleértve a rendkívül sajnálatos háború csapásait”. Ja­pán, amely vissza tudta nyerni függetlenségét, és a romokból nemzetközi méretekben gazda­ságilag rendkívül megerősödött, ”a császár akaratának szellemé­ben továbbra is azért küzd, hogy nyitott legyen a világra, és telve energiával, kulturális gazdagság­gal elősegítse a világ békéjét és az emberiség boldogulását” — mondotta. A gyászszertartást követően a temetési gépkocsioszlop elindult a Tokio nyugati szélén lévő Ha- csiodzsi temetőbe, ahol a császár földi maradványait újabb szer­tartások közepette helyezték el a császári mauzóleumban. Az egész napos szertartás egyes elemei több mint ezeréves mintát követtek. Az emberiség egyetemes kul­túrájának gyökeréig visszanyúló japán császársági sinto temetési hagyomány a világ számára nap­jainkig gyakorlatilag szinte is­meretlen volt. Csehszlóvákia Hat hónap a fenyegetésért Hathónapi szabadságvesztés­re ítélte az Üsti Nad Labem-i já­rási bíróság csütörtökön azt a 42 éves férfit, aki a hónap elején a kerületi kórház felrobbantásával fenyegetőzött. Frantisek Brecka február 9-én — egy nappal az Usti Nad Labem-i kerületi és vá­rosi tanács épületegyüttesénél történt robbanás után — névte­len telefonálóként azt közölte az észak-csehországi város rendőr­ségével, hogy február 10-én „le­vegőbe repül a kerületi kórház,,. A férfit rémhír teijesztése vádjá­val állították bíróság elé, és rót­tak ki rá hathónapi szabadság- vesztést. Az ítélet nem jogerős. Emlékezetes, hogy a januári Vencel téri tüntetéseket követő­en Prágában, illetve észak-cseh­országi és más vidéki városokban több névtelen telefonáló közé­pületek, iskolák, kórházak, a prágai metró felrobbantásával fenyegetőzött. Február közepéig tizenöt sze­mélyt azonosítottak és indítottak rémhír terjesztése miatt eljárást ellenük. MTI Koporsóvivők viszik gyaloghintóbán a január 7-én elhunyt Hirohi- to japán császár koporsóját a temetési csarnok felé a temetési szer­tartáson, amelyen 27 nemzetközi szervezet és 163 ország vezető személyisége vesz részt. (Népújság-telefotó MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents