Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 25., szombat 3. GAZDASÁG — TÁRSADALOM Egy hullámsávon egyszerre a világ, az ország és a régió eseményeit — Március 1-jétől bővíti műsorát a Miskolci Rádió — Ami még a borotválkozásba belefér — Közvetlenebb, de közvetlenkedő hangvételben — A nemzet adójával kooperálva — Soron kívül Heves megyeieknek Versenyben a Hallgatóért Ma már természetesnek tűnik, hogy csak megnyomunk egy gombot rádiókészülékünkön, s készen kapjuk a nagyvilág, s szűkebb környezetünk eseményeit, történéseit. A legtöbb családban egy beesik az ébredéssel a rádió bekapcsolása. Ezúttal alkalmunk volt a Miskolci Rádió szerkesztőségébe látogatva, hogy bepillantsunk a kulisz- szatitkok mögé, láthassuk azt a munkát, amelynek végeredménye már oly természetes mindenkinek. G. Tóth Ferenccel, a Miskolci Rádió szerkesztőségének vezetőhelyettesével szót váltva, arra is fény derült, hogy március elsejétől bővítik adásukat, s kooperálva a nemzet rádiójával, már kora reggel hallhatjuk őket. — Remélem, jól gondoltuk, hogy az este többnyire a televízióé. A reggel az, amikor szinte mindenki rádiót hallgat — mondta. — Ezentúl szeretnénk elérni, hogy ne utólag kövessük az eseményeket, hanem reggel adjunk olyan információkat, riportokat, amelyek segítséget nyújthatnak az egész naphoz. — Mikor indul az adás? — Március elsejét követően hétköznaponként minden reggel 5 óra 55 perckor jelentkezünk, s 8 óráig tart a műsorunk, ugyancsak a Kossuth rádió hullámhosz- szán. — Nem jelent ez túl nagy konkurenciát a régió rádiójának? — Már most szeretném leszögezni, hogy a hallgatók a legfontosabb Kossuth-műsorokat egyenes, élő adásban kapják, ugyanúgy, mint eddig. Vagyis a 6 órás krónikát, a 6.30-kor kezdődő híreket, lapszemlét csakúgy, mint a 7 órás krónikát. Az eddigiektől eltérő időpontban az országos útinformot és a körzeti időjárás-jelentést. Sőt, ha valami nagyon fontos eseményt közvetít a Kossuth rádió, akkor arra az időre visszakapcsolunk. Az az elképzelésünk, hogy egyszerre, egy hullámsávon kaphassa a hallgató a világ, az ország és a régió eseményeit, információit. — Milyen konkrét műsoroknak lehetünk tanúi a Miskolci Rádió tolmácsolásában? — A megszokott időben, 6.20 és 7.20-kor kezdődik a Miskolci Rádió krónikája, benne Borsod, Heves, Nógrád eseményeivel, híreivel. Lesz észak-magyarországi útinform és lapszemle. Az eddig jól bevált sorozatunk, a „Szóvá tették — megkérdeztük” 7.30-kor jelentkezik. Újdonság lesz, hogy reggelente URH-s gépkocsink járja a területet, s bármilyen arra érdemes eseményről, a helyszínről adhat információt. — Mindez az eddigieknél jó- i al nagyobb létszámot, s maga az élő adás sokkal több felelősséget jelent. Hogyan készültek fel erre? — Eddig hárman csináltuk a reggeli műsorokat, ez a létszám hét-nyolc főre bővül. Tárgyaltunk a megyei lapok munkatársaival, akik külsősként dolgoznak majd reggeli adásaink sikeréért. Ezen túlmenően több olyan témával készültünk, ami azt is bizonyítja, hogy az a bizonyos peresztrojka nem állt meg a megyék határain. Politikusabb, maibb, élőbb lesz a műsor úgy technikailag, mint tartalmában. Mindez nem mond ellent annak, hogy jóval több szolgáltatást is biztosítunk. Közvetlenebb, de nem közvetlenkedő hangvételt szeretnénk megvalósítani. Minden reggel telefonügyeletet tartunk, a miskolci 35-510-es telefonszámon hívhatnak bennünket, szeretnénk a hallgatókat is bevonni a reggeli műsorkészítésbe. — Hogyan lehetne összefoglalni eme új reggeli műsor célját? — Mindazt meg szeretnénk valósítani, ami még a reggelizés, a borotválkozás, a tusolás, a gyermeköltöztetés közbe belefér. Anyagaink éppen ezért rövidek lesznek, és a legfontosabb dolgokat többször is megismételjük. Szakmailag is izgalmas számúnkra, hogy a nemzet adójával, a Kossuth rádióval kooperálva dolgozhatunk. — Hogyan alakul a hétvége programja? — A szombati zenés kívánságműsor 8-tól 10 óráig megmaradt, amelyben szeretnénk, ha több Heves megyei kérést teljesíthetnénk. Mivel innen érkezik a legkevesebb kérés, azt is vállaljuk, hogy ezeket soron kívül teljesítjük. Vasárnap 9-től 11 óráig szintén marad az adásidő, ezen belül negyedórás információs blokkot adunk, amit a 45 perces tematikus, komolyabb, időigényesebb témák lejátszása követ. Marad arra egy fél óra, hogy olyan esti adásokat átmentsünk, amik eddig népszerűek voltak. Gondolunk itt a fiatalok zenés találkozására, a komolyzenei vetélkedőre. A szlovák nyelvű adás változatlanul 10.30 órakor kezdődik. Este csak vasárnap jelentkezünk, egy félórás sportmagazinnal... (kisszabó) Tolnay Attila, Beély Katalin és G. Tóth Ferenc adás közben Beély Katalin zenei szerkesztő a zenetár lemezanyagát kezeli Monos Márta szerkesztő riportanyagát vágja Szabó Sándorné technikus és Hubai Miklós a szlovák nyelvű műsort viszi szalagra (Fotó: Gál Gábor) iNBIWjfUI kérdez: válaszol Rajki Sándorné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára Az új alkotmány iránytű lesz a politikai intézményrendszer működéséhez Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a hét elején az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt az új alkotmány elképzeléséről. A testület támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg új alaptörvényünk előkészítése. Javasolja, hogy az alkotmány olyan legyen, amely alapvető kérdésekben önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. A testület felelősségteljes munkájának részese volt Rajki Sándorné, a Központi Bizottság tagja, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára is, akivel az állásfoglalásról beszélgettünk. — Hogyan készült fel az ülésre? — Már előzetesen megkaptuk az anyagot tanulmányozásra. A több mint százoldalas koncepció tartalmazta mindazokat az elképzeléseket, amelyek az új alkotmányra vonatkoznak. Tulajdonképpen még a múlt év májusában tartott országos pártértekezleten úgy döntöttünk, hogy szükség van az alkotmány felülvizsgálatára, sőt új kialakítására. A Központi Bizottság mostani ülésén tudomásul vette, hogy az 1949-ben alkotott és az 1972- ben módosított alaptörvényünk felülvizsgálata a politikai és tudományos vitákkal, illetve gondos szakmai munkával befejeződött. A testület egyetértett, hogy a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásához új alaptörvényre van szükség. Az ülés egyébként kiegyensúlyozott volt, és pezsgő vita alakult ki. Ennek során kifejezésre jutott, hogyan lehet jogi szabályozással érvényesíteni az MSZMP-nek kívánatos politikai követelményeket, így például az államforma tekintetében. Mi a szocializmust akarjuk, a szabad, demokratikus Magyar Népköztársaságot. Megállapodtunk, hogy a társadalmi-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. Az is megfogalmazást nyert, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott, meghatározott szerepet kíván betölteni. Ez a leendő többpártrendszerben egyértelmű versenyt jelent, amely kockázattal jár, de ezzel tisztában van a Központi Bizottság. — Milyen állásfoglalást alakítottak ki az intézményi rendszerre vonatkozóan? — A viták során arra a megállapodásra jutottunk, hogy az új alkotmány teremtse meg a modem állam intézményi feltételeit. Fejezze ki, hogy az Országgyűlés az alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Fontos, hogy rögzítse, miszerint egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. A testület a vita alapján támogatja a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az Alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az Állami Számvevőszék létrehozását. Azt is javasolja, hogy az ország nemzeti jelképei közül címerünk a több mint ezeréves államiságunk hagyományait fejezze ki. Ugyanakkor nem lenne jó, ha ez az utóbbi kérdés nem fedné el az új alkotmány lényegi elemeit. Ezért a Központi Bizottság felhívta a figyelmet a mérsékletesség megtartására. — A független szervezetek az •új alkotmány előkészítésének gyorsítását hirdetik, s az a véleményük, hogy az alaptörvényt egy alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el. Ezzel kapcsolatban mit javasolnak? — A testület véleménye az, hogy a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a körültekintő munka. A mostani parlament törvényes, és az egyetlen fórum, amely elfogadhatja az új alkotmányt. Ugyanakkor ajánlja, hogy népszavazás erősítse majd meg alaptörvényünket! Szeretném kiemelni a Központi Bizottság állásfoglalásából azt, hogy az elmúlt négy évtized eredményeire is épít, ellentétben azokkal a véleményekkel, amelyek ezt elutasítják. Itt különösen Hollán Zsuzsa akadémikusnak, a Központi Bizottság tagjának felszólalására utalnék, aki felelevenítette ezeréves államiságunk során István, illetve Mátyás király törvényeit. Azok nagyon szigorúak voltak, mégis elősegítették nemzetünk fejlődését. Az elmúlt negyven év értékeit tehát alkotó módon kell hasznosítanunk. A jelenlegi társadalmi, gazdasági körülményeink között igenis erős kormányra, határozott kormányzati munkára van szükség, ugyanakkor vitázó, politizáló pártra, amely segít előrehaladásunkban. — Az állásfoglalás az állam és az állampolgárok kapcsolatában is érvényesíti a jogállam eszméjét. — Valóban, ez nagyon fontos dolog. Az emberi és az állampolgári jogok és kötelességek nemzeti érdekeinkkel és a nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeinkkel összhangban, jelentőségüknek megfelelően kell, hogy szerepeljenek az új alkotmányban. — A következő hetekben széles körű társadalmi vita kezdődik alaptörvényünk tervezetéről. Fontos, hogy az MSZMP tagjai is megismerjék és véleményezzék. Ön, mint a Központi Bizottság tagja, hogyan igyekszik elősegíteni? — A testület ülésén abban is megállapodtunk, hogy a párt- alapszervezeti tájékoztatókban érvelő, az új alkotmány koncepciójának lényegét összefoglaló anyagot adunk közre. Én személy szerint, mint az MSZMP városi bizottságának első titkára is, Gyöngyösön és annak vonzáskörzetében arra törekszem, hogy az alapszervezetek minél gyorsabban és jól megismerjék a Központi Bizottság állásfoglalását, és véleményt alkossanak róla. Szellemi erőinket ezért ennek érdekében igyekszünk hasznosítani. Városi pártbizottságunk arra vállalkozik, hogy jogász párttagjaink politikai feladatként kapják az új alkotmánytervezet magyarázatát alapszervezeteinkben. Törekszünk, hogy minél több hasznos észrevétel, alkotó vélemény jusson el hozzánk. Mert mindannyiunknak fontos, hogy jó alaptörvényünk szülessen. Áz új alkotmány alapul szolgál a politikai intézményrendszer működéséhez. Szeretném azonban ezúttal is ráirányítani a figyelmet arra, hogyha megszületik új alaptörvényünk, nem biztos, hogy másnap már ennek megfelelően él és dolgozik a nemzet. Ezért még inkább szükség lesz arra, hogy a független és a nem független szervezetek mértéktartóan ösz- szefogjanak, erkölcsösen együtt dolgozzanak hazánk jövőjéért. Mert csak ez lehet a célunk, a boldogulás, a közös előrelépés szándéka. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly
