Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 48. szám ÁRA: 1989. február 25., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EGY HULLÁMSÁVON EGYSZERRE A VILÁG „Reggelente liRH-s gépkocsink járja a területet.” (3. oldal) FEJÜK FELŐL A TETŐT „Ember, ne nyúljon a villanykapcsolóhoz!” (4. oldal) PETŐFIBÁNYAI ELLENPONTOK „Úgy érzik az emberek, hogy becsapta őket a tanács...” (5. oldal) MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LEHET KÜLFÖLDI MUNKÁT VÁLLALNI? „...a megyei tanács még mindig nem tölti be a közvetítő szerepét.” (16. oldal) A gyöngyösi városi pártbizottság levele Medgyessy Péter miniszterelnök-helyetteshez Kedves Medgyessy Elvtárs! A gyöngyösi pártbizottság megbízásából és a megye politikai vezetőinek tudtával fordulok Önhöz egy, a megye lakosságának nemtetszését kiváltó esemény miatt A Heves Megy ei APEH — valós gondjait megoldandó — székház építését határozta el, mely kb. 100 millió forintba kerülne. A lakosság— erőteljesen romló életkörülményei miatt és ismerve az oktatás, egészségügy, szociális ellátás siralmas állapotát —felhálnnodottan íeagált e tényre. Mi hitünk megoldást arra, hogy az APEH megyei szervezetejobb — általa is elfogadható —elhelyezést nyerjen. E kérdés rendezésében szívesen működik közre az MSZMP megyei vezetése is. Kérésünk azonban most következik. A Mátrai Állami Gyógyintézel Kékestetői Szanatóriumában 1987. január elsején le kellett zárni a hotelszárnyat, mert életveszélyessé vált. Azóta országunk egyetlen magashegyi klimatikus szanatóriuma 170 betegággyal volt kénytelen csökken ten i gy vgyítókapacitását. A rekonstrukcióhoz 100 millió forint kellene, amely, úgy tűnt, sem közel sem távol nem áll rendelkezésre. A reményt mégis felvillantotta az, hogy talán az APEH-székházra szánt 100 millióból a kékesi szanatórium megmenthető az ország szamara Tisztelettel kérem Medgyessy Elvtársat, mérlegelje és segítse az általunk javasolt megoldást, amely mindkét kérdésben (az APEH elhelyezése és a kékesi szanatórium megmentése) mindenki által elfogadható, a mai körülmények között bizalomerősítő megoldást, jelentene. Elvtársi üdvözlettel: Kajki Sándorné as MSZMP Kfí tagja, a Gyöngyös városi pártbizottság első titkára Parancsnoki értekezlet a főkapitányságon Az előző esztendőben végzett munka értékelése, a megye állam- és közbiztonságának, valamint közrendjének elemzése szerepelt ánnak a parancsnoki értekezletnek a napirendjén, amelyet pénteken tartottak a Heves Megyei Rendőr-főkapi- . tányságon. A fenti témákról szóló jelentést Domoszlai László r. ezredes, a megyei főkapitányság vezetője terjesztette elő. Ezt követően az idei feladatokat határozták meg a tanácskozás résztvevői, akik között ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, dr. Siklói György r. vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. Jelen voltak a fórumon az igazságszolgáltatási és a társ fegyveres szervek képviselői is. (A megyei főkapitányság vezetője a szóba került témákról részletesen tájékoztatja a lakosságot lapunk hasábjain keresztül.) • • Ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ áltat biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügy-miniszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 28-ai hatály- lyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989. március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Grósz Károly Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vézérigazga- tó és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé tartoznak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energia- stratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1,5 — 2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányá- (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a rendkívüli tsz-konferencia Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának Politikai, Propaganda és Művelődési központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövetkezeti közvélemény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. (Folytatás a 15. oldalon) Húzóágazatok: a növénytermesztés és a szállítás Zárszámadó küldöttgyűlés Erdőtelken Mind az árbevételt, mind a nyereséget figyelembe véve, tavalyjó évet zárt az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet. Ez derült ki a pénteken megrendezett zárszámadó küldöttgyűlésen az elnök, Soltész László beszámolójából. A tagságot képviselő 55 küldött előtt a gazdaság irányítója többek között elmondta: a múlt esztendőben a szövetkezet a költségekben jelentős többletterhet volt kénytelen elviselni, így az üzemanyag árának emelkedése, a társadalombiztosítási összegek növekedése, a tagság személyi jövedelemadójának átvállalása miatt. S akkor még nem' volt szó a termeléshez elengedSoltész László beszámolóját tartja (Fotó: Perl Márton) hetetlen eszközök árnövekedéséről. Ezzel együtt is 1987-hez képest 5 millió forinttal nőtt a tsz nyeresége, amely csaknem elérte a3Q milliót. Az árbevételük meghaladta a 300 millió forintot. Kétségtelen tény: a szántóföldi növénytermesztésben — különösen búzából, őszi árpából és kukoricából — rekorderedményt könyvelhettek el, hiszen az említett fajták értékesítéséből 9 millió forint volt a többletbevételük. A zöldségtermesztési főágazatban a háztáji gazdálkodás integrálása következett be. Az innen származó bevételek 16,3 millió forinttal haladták meg az előző évit. Többet kell tenni viszont a gyümölcs- termesztésben és az állattenyésztésben. Soltész László beszámolt arról is, hogy a melléktevékenységek közül az építési ágazat—ha nem is pontosan a megadott időre, de — teljesítette vállalt feladatait. Ugyanígy megfelelt az elvárásoknak a hűtőgépalkatrészeket gyártó üzem és a varroda. A korábbi évekhez hasonlóan sokat nyomott a latba^a szállítási ágazatban dolgozók munkája is. Németh Miklós fogadta a francia Nemzetgyűlés elnökét Magyarországon történelmi jelentőségű folyamat zajlik — így összegezte budapesti benyomásait Laurent Fabius, a francia Nemzetgyűlés elnöke, az Országház Gobelin-termében péntek délben tartott nemzetközi sajtóértekezletén. A Fabius vezette francia parlamenti küldöttség — amely csütörtökön érkezett hazánkba — pénteken kora délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen járt, és kötetlen beszélgetést folytatott a hallgatók egy csoportjával. Ezután Németh Miklós miniszterelnök hivatalában fogadta a delegációt. Nem mellékes, hogy az átlag- kereset 1988-ban nettó értékben túllépte a havi 81 ezer 300forintot. így az évközi bérarányos juttatásokkal együtt 18 százalékkal nőtt a dolgozók keresete. Az értékelést követő vitában szó esett a mezőgazdasági üzemek kiszolgáltatott helyzetéről, a környezetvédelmi gondok megoldatlanságáról. Volt, aki kifogásolta, hogy aránytalanul sok pénzt vonnak el a szövetkezettől, ugyanakkor az elsüllyed az állam kasszájában, anélkül, hogy tudni lehetne, mi lesz az összeg sorsa. Élesen vetődtek fel az adórendszerben tapasztalható hibák is. Felszólalt az eseményen Sári József, az MSZMP Heves Városi Bizottságának titkára is. A tanácskozáson — amelyen részt vett Barcsik János ország- gyűlési képviselő, dr. Sebestyén. Emil, a Teszöv jogtanácsosa és Szőke Emil, a községi pártbizottság titkára is — a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolót, s az idei feladatokról szóló előteijesztést. A sajtó Aki mostanában úgy istenigazából figyel, az sejtheti, ki a felelős gondjainkért, ki a bajok legfőbb okozója. Kimondom én bátran, úgy ahogy van: a sajtó. Bátorsá-' gom nem alaptalan, hisfen ezzel a véleményemmel nem vagyok teljesen egyedül, és ez nagy biztonságérzetet adhat... Szóval, az újságok, a televízió és a rádió belemásznak mindenbe (ezeknek semmi sem szent), ügyet csinálnak mindenből. Minden napra jut egy telekügy, egy vadász- történet — ingyenpuskát küldenek a vezetőnek —, kiderül, hogy az első titkárnak külön kulcsa volt a város uszodájához, meg ilyenek. Itt van például a tiszakécs- kei végkifejlet. A környéken levonták a tanulságot — „leszögezték” —, miszerint: a sajtó megölte a tanácselnököt. A híradások szerint a megyében nyomban hajtóvadászat indult a firkászok ellen, már a tanácsülésre sem mehettek be ezek után, pedig addig mindig. Úgy tűnik, ennyire zavar némelyeket az, hogy az emberek tudnak a dolgokról. Valahogy idegesíti őket, nem tehetnek róla. „Azelőtt” simábban ment az efféle, most meg itt van ni: kényelmetlen szituációk egész tömkelegé. Teljesen világos: ha a sajtó nem fújná fel a dolgokat, akkor most rend lenne, békesség, továbbá nyugalom honolna szerte e hazában. Ez volna a megoldás — ugyebár. De az már nem jut eszébe sokaknak, hogy éppen a nyilvánosság és a kontroll hiánya, a „rózsaszínűre” festett táj vezetett el a mai helyzethez. A viták elfojtása, az egység mindenáron való fenntartása — természetesen csak a látszat kedvéért —, a különböző és gyakran eltérő vélemények figyelmen kívül hagyása és mellőzése szülte a hibás döntések egész sorát. Vagyis hát lehet: éppen- hogy eszükbe jutott mindez. Az például, hogy a tájékoztatás az ő kényelmük végét jelentené, hiszen tetteikért így felelősséggel tartoznának választóiknak. A tényekkel pedig nehéz szembenézni, és ezt én meg is tudom érteni. A tények csúnya dolgok, hiszen „vannak” és kész. Az ember nem tud velük mit kezdeni. És végül még egy történet. Az apostagi tsz-ben — derül ki egy riportból — a vezetés olyan helyzetet teremtett egy fiatal és tehetséges (ezért rendkívül gyanús) szakember számára, amelyben tönkrement az egészsége: a férfi infarktust kapott és meghalt. Az erről szóló rádiós anyag után a tsz-elnök beperelte a rádiót, bár el is vesztette azt. A szövetkezetben viszont minden maradt a régiben: a diktátor ma is a helyén van, a bírálók pedig már nem dolgoznak ott. Mondta is az elnök egy nyilvános összejövetelen, mintegy összefoglalva a tanulságokat: „A kutya ugat, a karaván halad...” Nos, ez az ember valószínűleg tudja a nagy titkot, s többet tud mindnyájunknál. Hiszen biztos benne: a sajtó — egymaga — nem képes csodákHavas András
