Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. február 24., péntek Szolidaritásnagygyűlés Lódzban Hét év óta először legális nagygyűlést tartott szerdán Lódzban a Szolidaritás lengyel szakszervezet. A közép-lengyelországi textilipari központ stadionjában 7 ezren gyűltek össze, és ott volt Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke is, aki rövid beszédet mondott. A helyi hatóságok előzetesen engedélyezték a gyűlést, pedig a Szolidaritás formailag még mindig nem legális. A szópárbaj tart... Csien Csi-csen kínai külügyminiszter csütörtökön Tokióba utazott, hogy a pekingi kormány képviseletében részt vegyen Hi- rohito császár temetésén. A kínai politikus jelenléte azonban mit sem változtat azon a szópárbajon, amely Kína és Japán között robbant ki a második világháborúban játszott japán szerep értékelésének kérdésében. A pekingi vezetés rendkívül élesen reagált Takesita Noboru japán miniszterelnök és más japán politikusok megnyilatkozásaira, amelyek szerint nemcsak hogy Hirohito császárt nem terheli személyes felelősség a második világháborúért, hanem még annak eldöntése is a történelemre vár, hogy vajon Japán agresz- sziót követett-e el a második világháborúban Kína és más ázsiai országok ellen. Darra, Pakisztán: Pakisztáni fegyverüzletben próbál ki egy géppisztolyt egy afgán lázadó február 21-én az afgán határtól 20 kilométerre fekvő, jórészt törzsi ellenőrzés alatt álló településen, ahol virágzik a fegyvergyártás és -kereskedelem. (Népújság-tele fotó — MTI) Peru: Rendőrök kényszerítik földön fekvésre a kormány új, bürokratikusnak ítélt rendelkezései ellen tüntető munkásokat, február 21-én. Ezt megelőzően a rohamrendőrök behatoltak egy élelmiszert árusító üzletközpont telepére, és több mint 300 embert őrizetbe vettek. (Népújság-telefotó — MTI) Kínai elképzelések Bush látogatása előtt George Bush amerikai elnöknek a napokban sorra kerülő pekingi munkalátogatása jelentős esemény a kínai — amerikai kapcsolatokban —- mondotta csütörtöki sajtóértekezletén a kínai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő kifejtette, hogy Bush pekingi tartózkodása alkalmával véleményt cserél a kínai vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésekre olyan időpontban kerül sor, amikor új fordulatot vett a nemzetközi helyzet, és második évtizedükbe lépnek a kínai — amerikai kapcsolatok a diplomáciai viszony rendezése óta. Ilyen helyzetben fontos és hasznos Kína és az Egyesült Államok vezetőinek találkozója, s jó alkalmul szolgál arra, hogy megvitassanak bilaterális és fontos világpolitikai kérdéseket. Kína reméli, hogy az Egyesült Államok elnökének látogatása előmozdítja a baráti kapcsolatok és az együttműködés továbbfejlesztését Kína és az Egyesült Államok között, a két ország viszonyát szabályozó ismert dokumentumok alapján. A kínai külügyminisztérium szóvivője egyértelműen Vietnamra hárította a felelősséget azért, mert közös közlemény és minden kézzelfogható eredmény nélkül fejeződött be Dzsakartá- ban a kambodzsai kérdés politikai rendezését célzó második találkozó. A szóvivő hangoztatta, hogy Kína véleménye szerint Vietnam továbbra sem tanúsít megfelelő őszinteséget a kambodzsai kérdés rendezését illetően. Annak, hogy a második dzsakartai találkozón nem sikerült számottevő haladást elérni a politikai rendezés útján, az alapvető oka az, hogy Vietnam visszakozott a csapatkivonás kérdésében, és ésszerűtlen feltételeket támasztott. Vietnamnak világosan fel kellene mérni a helyzetet, változtatnia kellene makacs álláspontján, és gyakorlati intézkedéseket kellene tennie a kambodzsai probléma igazságos és ésszerű politikai rendezése érdekében. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a dzsakartai találkozó eredménytelensége ellenére újabb külügyminiszter-helyettesi találkozóra kerül sor a kambodzsai kérdésben Kína és Vietnam között. Belgium Hajsza az első számú közellenség után Mint egy rossz fantáziájú krimiíró fércművében, úgy fonódnak össze az elmúlt évek szinte minden nagy belga bűnügyének szálai. Az úgynevezett „brabanti gyilkosságok” (a Brüsszel környékén 1985-ben elkövetett bűntettek), az elmúlt idők véres támadásai pénzszállító furgonok ellen és Vanden Boeynants volt belga miniszterelnök nemrég történt elrablása, majd szabadon- bocsátása, busás váltságdíj fejében. Úgy tűnik, most mindez új megvilágítást nyert annak nyomán, hogy a múlt héten a keletfranciaországi Metz városának pályaudvarán egy leuveni rendőr beleütközött „Toscába” — igazi nevén Bászri Bazsramiba, a belga alvilág egyik ieghírhedtebb — jugoszláviai származású — figurájába. „Az első számú belga közellenség” — Patrick Haemers — arra fizet rá, hogy az exminiszterelnök megzsarolásával túlságosan nagy fába vágta fejszéjét. Már amennyiben, mint a nyomozók feltételezik, köze volt a bűntetthez. Haemerst 1987-ben ítélték el, pénzszállító postakocsik ellen elkövetett fegyveres támadások vádjával. Nem kevesebb, mint kilenc ilyen gengszterakció elkövetésében mondták ki bűnösnek az általa vezetett gengszterbandát. A támadók rendszerint robbanótöltetet alkalmaztak a Securitas pénzszállító cég furgonjainak feltörésére, s egyik alkalommal két ember életébe került akciójuk. Alig hangzott el azonban az ítélet, Haemers máris kereket oldott. Társai szabadították ki, olymódon, hogy bevált módszerükkel megtámadták az őt vivő rabszállító kocsit. Azóta is bottal ütik a banda nyomát. Jobbára újabb gengszterakciók mögött sejthetik „az első számú közellenség” kíméletlen kezét. Vanden Boeynants elrablása után a nyomozók ismét figyelni kezdték a Haemersbanda felé vezető szálakat, megfigyelés alá helyezték például a Haemers alvezéreként számon tartott „ Tosca” Hollandiában élő feleségét és lányát. Amikor az asszony és lánya Metz- be érkezett — nyomában holland, majd belga és francia nyomozókkal —, az egyik belga rendőr felismerte a pályaudvaron várakozó „Toscá”-t. A francia rendőrség segítségével azonnal le is tartóztatták. Zsebében 198 ezerfrankos svájci bankjegyet találtak — márpedig Vanden Boeynants váltságdíjának egy részét ilyen svájci bankjegyekben fizették ki. Mi több, a gengszter bevallotta, hogy Haemersszel együtt részt vett egy pénzszállító furgon ellen alig két héttel korábban elkövetett véres támadásban, amely egy ember halálával és egy másik őr megsebesülésével járt. Néhány nap múlva a belga és a francia rendőrség felfedezte azt a villát — az észak-franciaországi Le Touquet fürdőváros egyik elegáns negyedében —, ahol a gengszterek január 14. után egy hónapon át fogva tartották Vanden Boeynants-t. Bár a rendőrség nem árulta el, miként akadtak a villa nyomára, a belga lapok feltételezik, hogy „Tosca” köpött. Igaz, Haemersnek és a két másik férfinek — akik a szomszédok vallomása szerint a többi házaktól meglehetősen elszigetelten álló kétszobás villát kibérelték — csak hűlt helyét találták, de ahhoz nem férhet kétség, hogy itt őrizték a foglyot. A villában megtalálták a gengszterek egyik pisztolyát, Vanden Boeynants személyi igazolványát, a (teki vásárolt gyógyszereket, joghurtospalackokat, zöldborsókonzerve- ket. A túlságosan sok nyom arra utal, hogy a bűnözők vagy amatőrök megzavarták őket, így nem volt idejük eltüntetni az áruló jeleket. Tekintettel „Tosca” váratlan lebukására, az utóbbi feltevés a valószínűbb. Más irányból is szorul a hurok az első számú közellenség körül. Brüsszel egyik elegáns elővárosában a napokban a rendőrség, szomszédok bejelentései nyomán, felfedezte a banda két rejtekhelyét: egy lakásban megtalálták a bűnözők ujjlenyomatait, egy garázsban pedig tucatnyi fegyverre és másfél kiló robbanóanyagra bukkantak. A fegyverek közül három egy 1985-ben meggyilkolt férfié volt, s a Mendez nevű áldozat ügye kapcsolatban állt a mindmáig felderítetlen „brabanti gyilkosságokkal” , amelyek során legalább nyolc ember vesztette életét. Máskor évekig nem akad ennyi nyom, bűnjel, ennyi nagy fogás. Persze, Patrick Haemers, az első számú közellenség még mindig szabadlábon van. A hajsza tehát folytatódik. ' Baracs Dénes Grősz Károly és Stipe Suvar találkozója elé Szovjet fegyveres erők évfordulója Jazov napiparancsa A szovjet hadseregben és a haditengerészetnél is — akárcsak az egész országban — kibontakozik a peresztrojka folyamata. A fegyveres erők ebben oly módon vesznek részt, hogy a gyakorlatban valósítják meg a honvédelem újfajta koncepcióját, összhangban a szovjet katonai doktrína védelmi jellegével. Egyebek között erről szól Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi miniszternek a szovjet hadsereg és hadi- tengerészet megalakulása het- venegyedik évfordulója alkalmából kiadott ünnepi napiparancsa. A miniszter utalt arra, hogy a Szovjetunió az új politikai gondolkodásmódnak megfelelően közelíti meg a nemzetközi élet legfőbb problémáit. A békét fenyegető veszély csökkent, s ehhez jelentős mértékben járulnak hozzá a szovjet állam új kezdeményezései, egyebek között az egyoldalú haderőcsökkentésről hozott döntés. A Szovjetunió józan számítások és mérlegelések alapján tesz lépéseket a béke irányába, s megfelelő válaszlépéseket vár az Egyesült Államoktól és a NA- TO-tól. Jazov napiparancsában nagyra értékelte a szovjet fegyveres erők helytállását. Kiemelte: „a szovjet katonák teljesítették internacionalista kötelességüket Afganisztánban, segítettek felszámolni a csernobili baleset és az örményországi földrengés következményeit”. Magyarország és Jugoszlávia között baráti, jószomszédi a viszony, amely évek óta szilárd, kiegyensúlyozott és jelentősebb problémáktól mentes. Ezt dokumentálja a két ország eredményesen fejlődő együttműködése, amely egyaránt kiterjed a párt- és államközi kapcsolatokra, a politikusok, gazdasági szakemberek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek rendszeres találkozóira, az áru- és szolgáltatáscserére, a kölcsönös érdekű gazdasági kooperációra, a testvérvárosi, megyei, határ menti érintkezésre, a kulturális és oktatási élet szinte minden területére. Ilyen körülmények között kerül sor hétfőn, a Dráva-szögi Bely- lyén, a tikvesi kastélyban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Stipe Suvar, a JKSZ KB elnöksége elnökének rövid munkatalálkozójára. Legutóbb éppen két esztendővel ezelőtt, Budapesten került sor a két párt legmagasabb szintű vezetőinek eszmecseréjére, amit 1958 óta rendszeres időszakonként megtartanak. Említést érdemel, hogy Kádár János és Jo- szip Broz Tito között 14 ilyen találkozó zajlott le. Hasznosak a pártmunkásküldöttségek kölcsönös látogatásai, a kerekasz- tal-beszélgetések, a tudományos értekezleteken való részvétel stb. Az egymás iránti érdeklődést az utóbbi időben érezhetően megnövelte az országainkban kibontakozott reformfolyamat. A kölcsönös érdekeknek megfelelően közel két évtizedes múltra visz- szatekintő, érdemi együttműködés alakult ki hazánk és az egyes jugoszláv tagköztársaságok között. Gyakoriak a miniszteri megbeszélések, sokrétű a társadalmi szervezetek közötti együttműködés. A turizmus révén a két ország lakói között is aktív a kapcsolat. A magyar — jugoszláv kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 1963 óta működik, de a kétoldalú forgalom valójában 1973-tól, a konvertibilLs elszámolásra való áttérés nyomán kezdett erőteljesen növekedni. 1960 — 68 között a kétoldalú szállítások értéke évente 45-50 millió dollár között mozgott, 1971 — 1975 között elérte az évi 200, 1976 — 80 között pedig az évi 400 milliót. Az 1986-1990- es, ötéves szerződés 4,8 milliárd dolláros áru- és szolgáltatáscserét rögzített. Ez az ambiciózus terv — a két ország ismert gazdasági gondjai miatt — nem lesz teljesíthető. A kétoldalú szállítások értéke 1986-ban 527,9 millió dollár volt, s 1987-ben is ekörül mozgott. A stagnálás után tavaly előrelépés történt, a szolgáltatásokkal együtt 710 millió dolláros kereskedelmi forgalmat sikerült lebonyolítani. A kishatárszéli árucsere ösz- szesen 70 millió dollárra rúgott. Biztató viszont, hogy a teljes forgalom 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében szállított termékek adják. Napjaink együttműködésének jellemző területei: a Rába közútijármű-, a Zastava személygépkocsi-, valamint a számítógép-, műtrágya-, cellulóz- és papíripari és a cukorgyártási kooperáció. Belgrád nagyra értékeli, hogy tavaly októberben sikerült megoldani egy közel két évtizede nyitott kérdést: megszűnt a Magyar- országra látogató jugoszláv turisták kötelező dinárbeváltása. A szakemberek kölcsönösen azt vallják, hogy a mindkét országban megindult gazdasági reformfolyamatok, a piacgazdálkodás irányában történő elmozdulás kedvez az-együttműködésnek, elősegíti a vállalatközi kapcsolatok gyorsabb fejlődését. A magyar — jugoszláv kulturális vegyes bizottság értékelése szerint a kormányközi együttműködési munkaterv alapján az elmúlt három évben a két ország kulturális és oktatási kapcsolatai tovább erősödtek. A legjelentősebb eredményeket a történelmi és kulturális emlékek kölcsönös védelme, valamint az események és személyiségek emlékének megörökítése terén értek el. Erősödött az oktatásügyi, rendszeressé és szorosabbá vált a könyvkiadói, s különösen eredményesen folyt a levéltári és könyvtári együttműködés. Hatékonyan tevékenykedtek a különböző szakértői csoportok. Egyetértettek abban, hogy a jószomszédi viszony alakulása szempontjából igen fontos szerepet tölt be a magyarországi délszláv, valamint a jugoszláviai magyar nemzetiség. Ezért szorgalmazzák a többi között kultúrcso- portjaik kölcsönös vendégszereplését, kiállítások, bemutatók stb. rendezését. Támogatják a tudományos akadémiák, tudományos és felsőoktatási intézmények, könyvtárak, múzeumok, levéltárak, színházak és művészeti szövetségek, valamint az illetékes oktatási és kulturális irányítószervek közvetlen kapcsolatainak továbbfejlesztését. Biztosítják ösztöndíjasok, a nyári továbbképzéseken résztvevők, a lektorok cseréjét. Ösztönzik a városok, határ menti területek és a falvak, valamint a tömegtájékoztatási eszközök közvetlen kontaktusainak bővítését. Remélhető, hogy a legközelebbi jövőben megkezdi munkáját a már régebben megalakult közös történész munkabizottság. Márkus Gyula
