Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 47. szám ÁRA: 1989. február 24., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A TOMBOLÓ HOLD ÉJE GYÖNGYÖSOROSZIBAN „Ránk erőszakolta a bánva ezt az ólomkohót...” (3. oldal) FALUGYŰLÉS VOLT ANDORNAKTÁLYÁN „Nagy baltával zavartak ki egy udvarról, amikor a víztársu- lafot szerveztem.” (3. oldal) A VIDÉKI MAGYARORSZÁG JAJKIÁLTÁSA ...ízig-vérig modern színpadi játékot láthatunk.” (4. oldal) GYÖNGYÖSI ABC - SVÉDORSZÁGBAN „Várhatóan hűsvétkor, s elsőként Göteborgban nyílik...” „ . (8. oldal) A LOTTO NYERŐSZÁMAI: 18, 24, 40, 43, 68 Grósz Károly fogadta a francia Nemzetgyűlés elnökét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Laurent Fabius-t, a francia Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén, csütörtökön érkezett hazánkba. Az MSZMP főtitkára és a francia politikus régi ismerősként köszöntötték egymást, felidézték legutóbbi párizsi találkozójukat. Üdvözölték, hogy a magyar — francia felső szintű párbeszéd folytatásaként sor került a francia parlament elnökének látogatására. Straub F. Brúnó és Takesita megbeszélése Pedagógusok és a bérek Megfizetik-e a „ nemzet napszámosait”? Az emberformálás a legnehezebb munkák egyike (Fotó: Perl Márton) Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délelőtt látogatást tett Takesita Noboru japán kormányfőnél. A rövid, baráti légkörű megbeszélés során a japán miniszterelnök köszönetét mondott azért, hogy Magyarország ilyen magas szinten képviselteti magát Hirohito — Sova — császár pénteki temetésén. Takesita méltatta a magyar külpolitika nyitottságát, aktivitását, és külön szólt a magyar — dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételéről, amelyet nagyon fontos lépésnek minősített. A távol-keleti ország kormányfője kedvezően értékelte a japán — magyar kapcsolatok fejlődését, és biztosította az Elnöki Tanács elnökét arról, hogy Japán a Világbankkal együttműködve kész közreműködni a magyar gazdaság szerkezetátalakítási terveinek megvalósításában. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Japánnak annak idején, a modernizálás végrehajtásához szintén külföldi anyagi eszközök bevonására volt szüksége. Mivel Straub F. Brúnó személyében a közismert tudóst és a környezetvédelem szakértőjét is üdvözölhette, a miniszterelnök Eger Város Tanácsa rendkívüli munkaülést tartott tegnap a városháza tanácstermében. Első napirendi pontként dr. Gyula Zoltán vb-titkár javaslatot teij esztett elő a lakás- és telekgazdálkodás helyi szabályairól szóló 2/1988. (VII. 25.) számú tanácsrendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról. A rendkívüli tanácsülés tagjai húsz hozzászólás meghallgatása után az előterjesztést társadalmi vitára kívánják bocsátani. Ezután végső döntés így április hónapban várható. Bakondi Endre TEF-osztály- vezető a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló rendelettervezetet ismertette. Az oktatási és egyéb ágazat külön kitért annak ismertetésére, hogy Japán számára milyen nagy fontosságú a környezeti ártalmak elleni védekezés. Ezzel kapcsolatban felhívta az Elnöki Tanács elnökének figyelmét arra, hogy Japán szeptemberben nemzetközi környezetvédelmi konferenciát rendez. Straub F. Brúnó válaszában egyebek mellett tolmácsolta Németh Miklós miniszterelnök üdvözletét, továbbá a magyar kormányfő nevében kifejezte reményét, hogy Takesita a nem távoli jövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországra. Szólt a hazánkban végbemenő politikai-gazdasági változásokról, és hangsúlyozta: Magyarország számít arra, hogy Japánnal a gazdasági feladatok megoldásában még szorosabban együttműködhet. Elismeréssel beszélt Japán gazdasági-műszaki eredményeiről. Az Akaszaka palota vendégházában megtartott találkozón — amely túlment az alkalom által meghatározott udvariassági kereteken, és érdemi kérdéseket is érintett — jelen volt Takakazu Kurijama japán és Nagy Gábor magyar külügyminiszter-helyettes, valamint Forgács András, hazánk tokiói rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. bér- és létszámhelyzetéről dr. JGöcző Gézáné, a művelődési osztály és Rófusz. Béla, a pénzügyi osztály vezetői adtak tájékoztatást. Míg az IKLV igazgatója, Karácsony László az állami tulajdonban álló lakásingatlanok értékesítésének lehetőségeit elemezte. A tanácstagok közül többen sürgették az egri úszócentrum kialakítási munkálatainak a megkezdését, sőt, már a pénzügyi fedezet növelésére magán- személyek, intézmények felajánlásaira is számíthatnak, így Szepesi György, az egri zeneiskola igazgatója március folyamán az Egri Szimfonikusokkal koncertet ad, amelynek bevételét a városi uszodáért ajánlják fel. Sokszor élesen megfogalmazódott a pedagógusok között a bérek kérdése az utóbbi időben. Nem újkeletű probléma ez, hiszen évekkel, évtizedekkel ezelőtt is szó volt már róla, hogy nem elég megbecsültek a pedagógusok, akiket a „nemzet napszámosainak” is neveztek. Különösen sok panasz hangzott el Heves megyében, ahol többször is napirendre került, hogy az országos kimutatások szerint a statisztikák végén kullognak az itteni bérek. Nem könnyű áttekintést szerezni erről a kérdésről. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága 1984-es javaslatára már akkoriban közös határozatot fogadott el a megyei tanács és az SZMT elnöksége a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására. Legutóbb 1988 októberében megint csak a megyei pártbizottság kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a helyzetet, mert a túlóradíjak körül nagy feszültségek alakultak ki. Az országos bruttósítási problémák rendezésére a Tervgazdasági Bizottság 275 millió forintot adott a Pénzügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium közös előteijesztése alapján, s ebből szűkebb hazánk nem részesült. Sok vita, egyeztetés következett, s végül sikerült áthidaló megoldást találni. Erről kérdeztük Szokodi Ferencet, a megyei tanács elnökhelyettesét és dr. Kovács Jánost, a művelődési osztály vezetőjét. — A minisztériumok részéről nem volt egyértelmű az információ — szögezi le Szokodi Ferenc —, így rajtunk kívül még kilenc megye nem kért ebből az összegből. Zűrzavaros állapot alakult ki. Úgy is fogalmazhatnék, hogy aki a lehető legszabályosabban akart eljárni, az hoppon is maradt. Egyébként is sok akut probléma nehezíti itt, Heves megyében a kérdést. Sok fejlesztés valósult meg az elmúlt évek során, és bizony, sokszor az épületekkel törődtek, nem az ott dolgozók bérével a megvalósításkor. Csak fokozatosan lehet fölMárcius elsejétől azoknak, akik külföldről, valutáért vásárolták autójukat, nem kell a vámkezelést Pesten elvégeztetniük, Miskolcon megtehetik azt — mondta Földesi Balázs alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei parancsnoka. Többek között arról is tájékoztatást adott, hogy a hozzájuk tartozó Borsod és Heves megye lakosai januárban naponta átlagosaan 8 — 10 autót hoztak be az országba, a vámtételek kedvező csökkentésének eredményeképp. Mint köztudott, ez év elejétől a négy évnél fiatalabb személyautókért — amennyiben lökettérfogatuk nem haladja meg az 1600 köb- centimétert, dieséleknél pedig a 2000 ‘köbcentit — a vám a Schwakte-katalógus mindenkori árai alapján 10 százalék. Megnőtt tehát a kereslet, az érdeklődés ezen autók iránt, s ez, valamint az, hogy a vámolást a lakóhelyhez közel végezzék, arra insszámolni ezt az ellentmondást. Az országos lemaradásnak az oka is ebben rejlik: ahol kevesebb iskolát hoztak tető alá, ott a megmaradt pénzekből emelték a fizetéseket. — Az úgynevezett létszámo- sításra nem volt elég fedezet, országosan 800 millió kellett volna — mondja dr. Kovács János. — A 275 millió nem volt elegendő, csupán néhány rést tudtak vele betömni. Megoszlottak a vélemények a módszer körül is. A létszámosítás azt jelenti, hogy egy-egy iskolában álláshelyekre számítjuk át a túlórákat. Egy közepes fizetésű pedagógus bére osztható fel, hogy a nettó óradíj a minimális 45 forintot eléije. Felmértük az igényeket, s megyei keretből 34,2 millió forintot fordítottunk erre a célra. Egy füst alatt a mérnöktanárok kötelező 10 százalékos alapbéremelését is megoldjuk. Az alapfok problémáit teljesen rendeztük így központilag, míg a középfokét úgy 50 százalékban. Ez azért nem okoz feszültséget, mert jobb bérkondíciókkal rendelkeztek. Ezek az összegek a létszámosí- tásra és a túlmunka ellátására fizethetők ki, ezért jutalomra nem adhatók. Felmerülhet persze az a kérdés, hogy honnan van ez a pénz: elsősorban ágazati tartalékokból, meg nem valósult, de eltervezett fejlesztésekből. Ez pirálta a vámosokat, hogy ne csak Budapesten, hanem vidéken'is meg lehessen ezt tenni. így Miskolcon a Borsod és a Heves megyeiek élhetnek ezzel a lehetőséggel. Borsod megye székhelyén a Hungária Biztosító gépjárműkárrendezési fiókjának telephelyén, az Egri utca 12. szám alatt végzik a vámolást. Hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután 4-ig, pénteken délután 3-ig. A vámosok felkészültek a munkára, a Budapesti VII-es vámhivatalban lesték el ezzel foglalkozó kollégáiktól a szakmai fogásokat. Földesi Balázs felhívta arra is a figyelmet, hogy az eddig behozott gépkocsik harmadánál gondok adódtak a vámeljárás során. Nagyon sok esetben előfordult, hogy a legálisan kivitt valuta összege nem fedezte a vételárat. A külföldi vásárlás devizafedezeteként a vámhatóság teljes összegben elfogadja a devizautóbbiak nem az alaptevékenység színvonalát rontják. Az első lépéseket megtettük — hangsúlyozza az osztályvezető —, a túlóra-bruttósítás problémája rendeződik, de így egyúttal az a bérhiányos gazdálkodásé is, amellyel az intézmények küszködtek. Megoldhattuk a mérnöktanárok fizetésemelését is, s készülünk a szeptemberi központi béremelésre. Ezek a lépések — reméljük — megoldják a gondokat. — Megfizetik-e a „nemzet napszámosait”? — így hangzott a kérdés. A válasz nem egyszerű. Sok beidegződés él, mely szerint az oktatás „nem termelő ágazat”, hanem eltartott. Ez a szemlélet nagy károkat okozott. Még most is felhánytorgatják, hogy nem dolgozzák végig az egész napot, mert csak a tanórákat tekintik munkának néhányan, s szemükre hányják a nyári szünetet is. Akik így gondolkodnak, nem veszik figyelembe ennek a hivatásnak a sajátosságait, nehézségeit, azt, hogy az emberformálás a legnehezebb munkák egyike. S végül is hazánk gazdasága is attól függ, hogy az iskolák milyen szinten tevékenykednek. Ilyen megközelítéssel már nem tűnhet olyan nagy „merészségnek”, ha azt kérik, ami megilleti őket: nagyobb figyelmet, megbecsülést. számláról, az utazási számláról felvett pénzt, illetve a magáncélú devizaellátásból származó valutát. Az üzemanyagköltséget viszont nem lehet áruvásárlásra fordítani. Indokolt esetben a vámhivatal fedezetként figyelembe veszi az engedély nélkül birtokban tartható külföldi valuta összegét is. A különböző számlákról igazoltan felvett pénzek áruvásárlás fedezésére a közös háztartásban élő, együtt utazó családtagok esetében összevonhatók. Fontos, hogy az autóvásárlók a gépkocsi tulajdonjogát feltétlenül tisztázzák, igazolják, ugyanis jó néhány lopott járművet vettek külföldön tudtu- kon kívül. És még valami: a jármű életkorát nem a forgalmi engedély, hanem az alváz- és motorszám alapján állapítják meg. Nem kell vámot fizetni a mozgáskorlátozott személyeknek, akik igazolni tudják, hogy jogosultak személygépkocsira. A reform részesei A magyar mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság eredményei az elmúlt években jelentős sikereket, elismeréseket szereztek országunknak. Ezt bizonyítják a legfrissebb tavalyi adatok is, miszerint nagyban hozzájárultak hazánk bel- és külkereskedelmének javításához, és az ágazat exportja lényegesen nagyobb volt a korábbiaknál. Mégsem gondoktól mentes a hazai élelmiszer-gazdaság, változó gazdasági, társadalmi életünk feszültségeit magában hordozza. Pedig a gazdasági reformfolyamat nem nélkülözheti továbbfejlesztését. De hogyan? Erre adott választ az MSZMP Központi Bizottsága hét elején tartott ülésén, amikor az agrárpolitika továbbha- ladásában foglalt állást. És ezt segítheti elő a ma délelőtt Budapesten összeülő országos termelőszövetkezeti konferencia, amelyen természetesen Heves megye küldöttei is jelen lesznek. Hazánk mezőgazdaságában meghatározó szerepe van a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Ma 1252 termelő, 66 szak-, 14 halászati gazdaság, illetve 65 közös vállalat működik, amely meghatározó erő országunk agrárteljesítményén belül. Tavaly a foglalkoztatott tagok és alkalmazottak együttes létszáma meghaladta a félmilliót, amelyből 303 ezer alaptevékenységgel kereste kenyerét. Az említett nagyüzemek közel hatmillió hektár földterületen, tehát az összes mezőgazdasági terület 76 százalékán gazdálkodnak. Ebből 0,3 millió a háztáji. A szövetkezetek földérték nélküli közös vagyona eléri a 260 milliárd forintot. Az említettek is bizonyítják, nem közömbös, hogy a nagyüzemi gazdaságok miként kapcsolódnak a gazdasági reform- folyamatokba, mennyire erősödik a tulajdonosi szemlélet. Nem kevésbé az sem, hogy a közgazdasági, pénzügyi szabályozó rendszer miként segíti előrehaladásukat. Hogyan hat a monetáris politika gazdálkodásukra, milyen a kedvező helyi adottságú üzemek megítélése, és hogyan alakul a jövőjük. Mindezek természetesen szóba kerülnek a ma kezdődő és várhatóan két napig tartó nagy fontosságú eseményen. Ugyancsak a földtulajdon, a földhasználat, annak reális, a piaci értékítéleten alapuló megteremtése. Javaslatok hangzanak el a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről,és állásfoglalás a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa testületéinek, valamint az ügyintéző szervezetnek a megújítására is. A mezőgazdasági szövetkezeteknek a reformfolyamat szélesítése, fejlesztése fontos és nélkülözhetetlen. Ezért a társadalom erre irányuló érőfeszítéseit támogatják. El kell azonban dönteni az ágazatban szükséges változtatások irányát. Azt, hogy a népgazdaság egészében milyen termelés- és-exportcélok várnak az élelmiszer- gazdaságra. Ezek a termőföldek még eredményesebb hasz- • nosításával, az eszközök biztosításával, a megfelelő érdekeltséggel, a sajátosságokhoz igazított szabályozással érhetők el. Mentusz Károly Állami tulajdonban álló lakások értékesítéséről végső döntés áprilisban — Koncert az uszodáért Ülésezett Eger Város Tanácsa Március elsejétől Miskolcon is vámkezelnek autókat
