Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. február 23., csütörtök a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működé­sét. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam cí­mere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája — amelynek alapja­it az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a válto­zó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazda- sági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mező- gázdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élelmiszerek egyharma- dát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a ma­gyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszo­nélvezője. 2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társa­dalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfo­lyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpoliti­kánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogá koordináló erővé; — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvonalának továb­bi javítása és az exportpozíciók erősítése; \ — a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlé­let, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség; i — az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fej­lesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet meg­óvására, ápolására. 3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség követke­zetes érvényesítéséből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esélye­gyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a ve­gyes tulajdonú formák gazdagítását, és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás álta­lános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátossá­gai is. Ai A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szer­vek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita ta­pasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meg­hirdeti a párt agrárpolitikáját. III. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártérte­kezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbi­zottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az or­szágos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgál­nak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segí­tették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimun­kálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, ki­alakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia nö­velte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket te­remtett a mozgalmi munkához. 2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizott­ságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitá­kat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kriti­ka, a nézet—, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munka­helyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást vál­tott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordu­lását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadal­mi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezle­teket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó fel­adatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-ig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, ja­vaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető tes­tületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közsze­replésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett ar­ról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. 2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerő­sítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító párt- bizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a fel­vételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételé­től számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párt­tag, és a tagsági dijat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, il­letve foglalt állást: — Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját ké­résükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról; hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmen­tését. (MTI) A Hazafias Népfront és az MSZMP képviselőinek találkozója A társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselőivel meg­kezdett konzultációk első meg­beszéléseként a Hazafias Népf­ront képviselőivel találkozott az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán, a HNF OT székházá­ban. Az MSZMP tárgyalócso­portját Fejti György, a Központi Bizottság titkára, a HNF delegá­cióját Huszár István, az Országos Tanács főtitkára vezette. A vendégeket Huszár István köszöntötte. Fejti György beve­zető szavaiban elmondta, hogy nemcsak azért jöttek először a Hazafias Népfronthoz, mert az MSZMP alapító tagja a mozga­lomnak, hanem azért is, mert za­varó aránytévesztés tapasztalha­tó az utóbbi időben: a hangos ki­sebbség jóval inkább a figyelem középpontjába került, mint a jó­zanabb, csendesebb többség, amelyet a HNF is képvisel. Rámutatott: a Központi Bi­zottságnak a többpártrendszer­rel kapcsolatos döntésével az or­szág a reformnak arra az útjára lépett, amely a hatalom gyakor­lásának új keretet, formát ad. Az MSZMP nem állít akadályt a többpártrendszer kialakulása elé. A párt célja ugyanakkor nem a hatalom átadása, hanem meg­osztása. Ezt nem a hatalomhoz való ragaszkodás miatt szüksé­ges kimondani, hanem azért, mert jelenleg nincs az országban más, kormányozni képes, prog­rammal rendelkező politikai erő. Az MSZMP nem fél a megmé­rettetéstől sem. Nemcsak férfiak... A béke védelmezői A fiatal szovjet állam ”Vö- rös Gárdája'’ első jelentős ütközetét 1918. február 23-án vívta a túlerőben lé­vő „fehérekkel” szemben Narva és Pszkov között, ahol jelentős győzelmet aratott. E napot tekintjük a Szovjet Hadsereg Napjá­nak. A béke és a szocialista rend fegyveres védelmezői­nek egész embert kívánó kemény hivatásáról készí­tettek képes összeállítást a Szovjet Déli Hadseregcso­port katonaújságírói: Eöt­vös József, Jakusev Vjacsi- szlav és Szabó Sándor, az MTI munkatársa. Őrhelyen... Tábori pékség Földön és a levegőben... Deszantosok. Fegyverbarátság...

Next

/
Thumbnails
Contents