Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 46. szám ÁRA: 1989. február 23., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TÁRSASHÁZI CSIKI-CSUKI „...egy kétéves gyermek a harmadik emeletről zuhant le... (3. oldal) Ml TÖRTÉNT A FEDÉMESI ASSZONYOKKAL? „Mindannyiunknak nagyon rosszulesett, hogy nem értettek meg bennünket" (4. oldal) MEGKÉRDEZTÜK: Ml LESZ A GYÖNGYÖSI ÚJTELEP SORSA? „...az épületek azóta erősen leromlottak, életveszélyessé váltak” (8. oldal) KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20 — 21-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989, feb­ruár 20 — 21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját; — Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekez­letek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítá­sát; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkot­mány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkot­mány koncepciójáról. ­Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben mó­dosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határo­zatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Tá­mogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. 2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdé­sekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is al­kalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes al­kotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyaror­szág szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája tovább­ra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonat­kozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepé­nek alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azon­ban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölte­ni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nem­zeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt ma­gyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelő­en szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modem állam intézményi feltéte­leit. Fejezze ki; az Országgyűlés — a népfelség elve alapján — alapve­tően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letétemé­nyese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hata­lom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással mű­ködjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intéz­ményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnö­ki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazga­tási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozá­sát. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. (Folytatása2. oldalon) A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács szerdai ülé­sén jóváhagyólag tudomásul vet­te Németh Miklós miniszterel­nök beszámolóját Franz Vra- nitzkyvel, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjával folytatott munkatalálkozójáról. A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács a Románi­ából áttelepültek helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Or­szággyűlés elé terjeszti. A kor­mány kezdeményezte, hogy Ma­gyarország csatlakozzék a mene­kültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez. A Minisztertanács határoza­tot hozott a koncepciós büntető­ügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igaz­ságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bírósá­gok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térsé­gek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a kormány úgy határo­zott, hogy Magyarország csatla­kozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvhöz. Grósz Károly interjút adott a TANJUG hírügynök­ségnek Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára szerdán fo­gadta Mihajlo Saranovicsot, a TAN­JUG jugoszláv hírügynökség vezéri­gazgatóját és BasicSrdjan-t, a hírügy­nökség budapesti tudósítóját, s inter­jút adott számukra. Egyszerűsödik a külföldről magánforgalomba behozott gépkocsik vámkezelése Márciuí 1-jétől egyszerűsödik a külföldről magánforgalomba behozott személygépkocsik vámkezelése — jelentette be Molnár Endre, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka, szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondotta, hogy jelenleg csak egy helyen, a Hungária Biz­tosító Gvadányi utcai telepén in­tézik ezeket az ügyeket. Március 1-jétől hét vidéki városban: Pé­csett, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Debrecen­ben, Zalaegerszegen a helyi vám­hivatalok is vámkezelik a gépko­csikat. Beszámoltak arról is, hogy ja­nuár óta a megváltozott vámin­tézkedések hatására jelentősen megnőtt a magánforgalmú gép­kocsi-behozatal. Az elmúlt 6 hét során mintegy 2200 gépkocsi ér­kezett be így az országba. A ten­dencia növekvő, hétről hétre nő a magánforgalomba behozott gép­kocsik száma. Az autók 50 szá­zalékát a vidéki lakosok hozták be. A Gvadányi utcai telepen már nem győzik az ügyintézést, ezért vált szükségessé, hogy a vámkezelést a vidéki városokban is megkezdjék. Arra számítanak, hogy a 7 vidéki központ munká­ba állásával lényegesen lerövidül a várakozási idő. A sajtótájékoztatón felhívták arra is a figyelmet, hogy a beho-. zott gépkocsik 30 százalékánál gondok adódnak a vámeljárás során. Nagyon sok esetben elő­fordul, hogy a legálisan kivitt va­luta összege nem fedezi a vételá­rat. A külföldi vásárlás devizafe­dezeteként a vámhatóság teljes összegben elfogadja a deviza- számláról, az utazási számláról felvett pénzt, illetve a magáncélú devizaellátásból származó valu­tát. Az üzemanyagköltséget vi­szont nem lehet áruvásárlásra fordítani. Indokolt esetben a vámhivatal fedezetként figye­lembe veszi az engedély nélkül birtokban tartható külföldi valu­ta összegét is. A különböző számlákról igazoltan felvett pén­zek áruvásárlás fedezésére a kö­zös háztartásban élő, együtt uta­zó családtagok esetében össze­vonhatók. Ugyancsak sok gondot okoz, ha a személygépkocsit ajándék­ba kapott valutáért vásárolták, de az ajándékozólevél a vásárlás időpontjánál későbbi dátumot tartalmaz. Félreértésre ad okot, ha az érdekeltek a gépkocsi for­galomba helyezésének időpont­ját tekintik a gyártás évének. Sokszor a vámkezelés során de­rül ki, hogy a személygépkocsi négyévesnél öregebb, akkor vi­szont lényegesen magasabb vá­mot kell érte fizetni. Amennyi­ben az elmondottakra jobban fi­gyelnek, a vámkezelés gyorsabb- hangsúlyozták a tájékoztatón. Segítségül hívják a kémia vívmányait Kettévált két feladatkör. Kormányzati döntés alapján tavaly kor­szerűsítették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hát­térintézményeit. Ennek fontos része a növényvédelmi szervezet, amely idén január 1-jétől új szerepkört kapott. Ezentúl az állami, ellenőrzési feladat, illetve a szolgáltatási tevékenység kettévált, és a nevük is megváltozott. Ennek szellemében hozták létre a Heves Megyei Növényegészségúgyi és Talajvédelmi Állomást. Dr. Dula Bencéné gombatenyészetet vizsgál mikroszkóppal Mint dr. Sándor Gábor igaz­gatótól megtudtuk, a szervezeti változás előnyt jelent az előzőek­hez képest. Mindenképpen nyi­tást az üzemek felé, hogy igénye­iknek megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ellenőrző munkájuk során kapcsolatban vánnak a Köjállal, a környezetvédelmi ha­tósággal, nem kevésbé a megyei, a városi és a községi tanácsokkal. Támogatást remélnek az érdek- védelmi képviselettől, a kisáru- termelést szervező áfészektől, valamint a Zöldérttől. Alapvető tevékenységük me- gyeszerte a különböző károsítok helyzetértékelése, előrejelzése. Korszerű műszerekkel felszerelt biológiai laboratóriumukban az engedélyezésre váró növényvé­dő szerek hatását vizsgálják. Foglalkoznak a veszélyes gyo­mok elterjedésének felmérésével és térképezésével, a veszélyes gyommagvak meghatározásával. Az importból bekerülő szaporí­tóanyagok, vetőmagvak folya­matos ellenőrzésével, ugyanak­kor a külpiacokra szánt növényi küldemények egészségügyi vizs­gálatával. Tevékenységükhöz tartozik továbbá az is, hogy pon­tosan feltárják, mennyi növény- védőszer-maradékot tartalmaz egy-egy zöldség vagy gyümölcs, mielőtt piacra kerül. Erre vonat­kozóan ugyanis nagyon szigorú­ak a követelmények. Négy me­gyében: Hevesben, Nógrádban, Borsodban és Szolnokban foly­tatnak növényvédőszer- és mű­trágyavizsgálatot az üzemeknek. Arra is kíváncsiak, hogy az utób­bi anyagokat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően tárol­ják, illetve használják fel. Mun­kájukhoz tartozik a környezet­védelem is, nevezetesen a talaj- védelem, különös tekintettel az élővizek környékének folyama­tos ellenőrzése. Gondolnak a kis- árutermelőkre is, akiket rendsze­resen szaktanácsokkal látnak el. Erre tanfolyamokat is szer­veznek a Hevesi Középfokú Ok­tatási Központ közreműködésé­vel. A tápanyag-visszapótlással, a talajtani szakvéleménnyel, a föld- értékeléssel összefüggő tevé­kenységet jánuártól a növény-és talajvédelmi szolgálat Heves me­gyei csoportja látja el. Ez önálló­an végzi szolgáltató munkáját a nagyüzemeknek, de igény sze­rint a kistermelőknek is. Az állo­másfél száz tagú kollektívája az elmúlt évek kapcsolatteremtő munkáját folytatva a Magyar Agrártudományi Egyesületen keresztül elmélyítette kapcsola­tát a világ nagyobb növényvédő- szer-gyártó cégeivel. így például a japán Sumitomo kereskedő­házzal, az NSZK-beli Hoechst- szel, a svájci Sandozzal, az ame­rikai Elanco, vagy az Uniroyal Chemicallal, hogy csak néhá­nyat említsünk. A jövőt illetően azonban szeretnék segíteni az üzemeket növényvédelmi prob­lémájuk megoldásában. Ezért is foglalkoznak az egri és a mátra- alji történelmi borvidékeken az okszerű szőlővédelem korszerű­sítésével, az előrejelzés megszer­vezésével. Feladatuknak tekintik a szántóföldi zöldségfélék közül a dinnye, továbbá a napraforgó, a kalászosok, a kukorica beteg­ségei elleni védekezést. Véleményük szerint Heves megyében a növényegészségügyi helyzet jelenleg kedvező. Az üze­mek figyelmét azonban igyekez­nek ráirányítani néhány igen fontos területre ebben az évben, így például a szőlő-lisztharmat elleni védelemre, amely tavaly jelentős károkat okozott. Bíznak abban, hogy a kereskedelem ille­tékesei az idén is megfelelő szín­vonalú nővényvédőszer-ellátást biztosítanak. Így jól szervezett munkával, az állami gazdaságok, szövetkezetek szakembereivel közösen összefogva biztonságos védelmet nyújthatnak 1989-ben. Mentusz Károly A bizalom Amint arra bizonyára so­kan emlékeznek olvasóink közül, lapunk a közelmúlt­ban új rovatot indított, Hív­jon fel szerdán! címmel. Nos, e vállalkozásunknak — ame­lyet természetesen a jövőben is folytatni kívánunk — az az elsődleges célja, hogy teret biztosítsunk mindazoknak az embereknek, akik külön­féle ügyes-bajos dolgaikkal — lett légyen szó akár pozi­tív, akár negatív esetekről — hozzánk fordulnak. S bár hit­tük, hogy sokan telefonálnak majd szerkesztőségünkbe, arra azonban korántsem gondoltunk, hogy ennyien tárcsázzák fel számunkat. Az a tény, hogy több mint félszá- zan hívtak fel bennünket, egyfelől örömteli, másfelől viszont elszomorító. Öröm­teli, hiszen jelzi, hogy — da­cára a magyar sajtó napja- inkbeli igen nehéz helyzeté­nek — jó néhányan akadnak még olyanok, akik bíznak az újság, az írott szó erejében. S elszomorító, mert a minket megkeresők zöme olyan problémával fordult hoz­zánk, amelynek megoldása egy normálisan működő me­chanizmusban nem elsősor­ban — vagy egyáltalán nem — a toliforgatók feladata. Mert például igazán ne­künk kell-e elintézni, hogy a községi tanács végre-valahá- ra válaszoljon arra a bead­ványra, amelyet az egyik ál­lampolgár nyújtott be hozzá­juk? Vagy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy az egri Almagyar-domb egyes utcáiból szállítsák el az ott le­rakott szemetet? De az sem igazán ránk tartozik, hogy egy járdaszakaszt benőtt a gaz, s a gyalogosok most fél­nek, mert így leszorultak az úttestre. Könnyen belátható, hogy ezen ügyeken — s itt tel­jesen mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb horderejűről van-e szó — nem a sajtó mun­kásainak kell segíteniük. Végtére is már jó ideje ki­találták a különböző Hivata­lokat. Azokat, amelyeknek mindez kötelességük (len­ne). S miért, hogy mégsem rájuk számítunk elsősorban? Nos, ennek bizonyára szá­mos oka van, ám ezek között első helyre sorolandó a biza­lom hiánya. Ezt pedig aligha szülhette más, mint a sok-sok negatív tapasztalat. Ki ne ke­rült volna még szembe a bü­rokratizmus útvesztőivel, ki­vel szemben ne használtak volna még nem megfelelő hangot az ’’aktatologatók”? így aztán nem lehet, nem szabad csodálkozni azon, ha sokan úgy érzik, felesleges időpocsékolás az irodákba elmenni, inkább a sajtótól kell várni a támogatást. Még egyszer le kell szö­geznem: örülünk annak, hogy az emberek bizalom­mal vannak irántunk. Ám örömünk akkor lenne teljes, ha ez a a magas Hivatalok irányába is mielőbb megnyil­vánulna. S hogy ez nem raj­tunk, állampolgárokon mú­lik, abban nem kételkedem. Mint ahogyan azt is remé­lem: rövidesen a másik fél is belátja e viszonyrendszer normalizálásának szüksé- gességét, s minden tőle telhe­tőt megtesz majd annak ér­dekében, hogy sürgősen visz- szaszerezze a már-már elve­szett bizalmat... Sárhegyi István j Szőlő-előnevelés cserepekben, az állomás úvegházában (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents