Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. február 20., hétfő Kormányátalakítás Kabulban Ellenkormányt állított a Sura Jelcin-interjú Nem kell tartani a magyarországi többpártrendszertől Borisz Jelcin, a moszkvai pártbizottság volt első titkára, jelenlegi építőipari miniszterhelyettes szerint a nyilvánosság az utóbbi időben „szürkébbé” vált, és megtorpant az átalakítás. Az ORF osztrák tévének adott nyilatkozatában ugyanakkor hangot adott reményének, a peresztrojka sikerében. Jelcin, akit mintegy két tucat választókörzetben jelöltek képviselőnek, kritizálta a jelenlegi választási rendszert, mert az szerinte „nem elég demokratikus”. Jelcin, aki képviselővé választása esetén a parlamentben „peresztrojkát támogató forradalmi baloldali blokkot” kíván létrehozni, elmondta, hogy a jövőben azonos feltételekkel megejtendő közvetlen titkos választásokat képzel el minden szinten, beleértve az államfői posztot is, amely tisztség betöltésére ugyanúgy ellenjelöltet kellene állítani. A magyarországi többpártrendszerről szólva kijelentette: „nem kell tőle tartani”. A szófiai nagykövetségünkön öt hónapot eltöltött tizenkét erdélyi magyar, menekült sorsa olyan megoldást nyert, amilyet megálmodtak maguknak: valamennyien Magyarországon vannak már — ez közismert. Érdemes azonban visszatérni az ügyre a Szófiából történt elutazás részleteinek felelevenítésén túl is, mindenekelőtt két fontos megállapítással. Ezeket — utolsó beszélgetésükkor — Simics Sándor nagykövet a „tizenketteknek” is nagy nyomatékkai hangsúlyozta. Az egyik az, hogy a megoldást — miután a román fél már tárgyalni sem volt hajlandó az ügyről — a bolgár kormány emberiességi gesztusa tette lehetővé, amiért a legnagyobb elismerés és köszönet illeti. Ugyancsak elismerés és köszönet illeti a Bolgár, valamint a Nemzetközi Vöröskeresztet a hatékony és gyors lebonyolításért. A másik — nem kevésbé fontos — dolog annak leszögezé- se, hogy a Romániából való menekülésnek ez az útja nem járható. Ez utóbbiakat nagykövetünk az MTI szófiai tudósítójával való beszélgetésében is hangsúlyozta. Az afgán ellenzék szunnita, Pakisztán-barát csoportjai szombaton a Ravalpindiben jóváhagyták az ideiglenes afgán ellenkormányzat vezetőinek kijelölését. Államfővé a mérsékeltnek számító Mohammad Nabi Mohammadit, miniszterelnökké pedig a fundamentalista Ahmad Sahot jelölték. Mindkét személyt ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a felkelő szervezetek konzultatív testületé, a Sura, amelynek üléséről távol maradt az Irán-barát suta I szárny. A TAP pakisztáni hírügynökség értesülése szerint az ellenzékiek által létrehozandó kormány nyolc hónapig lesz hivatalban. Ezalatt választásokat tartanának Afganisztánban és a pakisztáni afgán menekülttáborokban. Nabi Muhammadi az AFP francia hírügynökség szerint kompromisszumra hajlandó, nagy műveltségű teológus, aki képes összebékíteni a hagyományos vallásosságot a kor világával. A 68 éves Nabi Muhammadi 1969 és 1973 között, vagyis még Mohamed Zahir Sah uralkodása idején parlamenti képviselő volt. Sßk barátja van az afgán értelmiség körében, sőt, álh'tólag még a kabuli kormányzaton belül is vannak, akik szót értenének veKérte továbbá köszönetének tolmácsolását a magyar sajtónak, amiért a legalkalmasabb időben való néhány megnyilatkozásával, mértéktartásával hasznára volt az ügynek. Fontos volt, hogy megértette: emberi sorsokról van szó, amely nem lehet szenzá- cióhajhász „csemegézések” témája. ÉppérWt mértéktartás és a fegyelmezettség segítette az ügy pozitív lezárását. Ami a Szófiából való elutazás részleteit illeti, a következők váltak szombaton ismeretessé: A bolgár politikai döntést követően tárgyalások kezdődtek a Nemzetközi és a Bolgár Vörös- kereszt, illetve a nagykövetség vezetői között a „tizenkettek” harmadik országba történő el- utaztatásának konkrét részleteiről. Az erdélyiek a hét közepén kezdték sejteni, hogy közeledik számukra az utolsó fejlemény: bolgár fotós kereste ugyanis fel őket a Nemzetközi Vöröskereszt számára szükséges útiokmányok elkészítése érdekében. Csomagolni kezdtek. Hivatalosan azonban péntek déli 13 órakor közölte velük a nagykövet a jó hírt, mindössze másfél órával azt le. Mozgalmát, a Harakat-Iszla- mit különösen a déli tartományokban és a fővárosban tartják egyesek elfogadhatónak. Na- dzsibullah afgán elnök szombaton este— nem sokkal a szükség- állapot elrendelése után — átszervezte a kormányt. A Kabulból érkező hírügynökségi jelentésekből nem derül ki pontosan, hogy hat vagy nyolc miniszteri poszton történt-e változás. A kulcspozíciókat azonban (bel- ügy, külügy, védelem) nem érintette a kormányátalakítás. Az első kommentárok szerint Nadzsi- bullah elnök a személycserékkel erősítette pártja jelenlétét a kormányban. Távozott a felsőoktatási, a kereskedelmi, az oktatási, a köny- nyűipari, az egészségügyi, a polgári repülésügyi és a repatriálásügyi miniszter. Helyükre új személyek kerültek. Most betöltötték az iszlám ügyek tavaly létrehozott, de eddig üresen tartott helyét a kormányban. Van olyan jelentés is, amely szerint ugyan csupán hat poszton történt személycsere, viszont négy további új minisztert is kineveztek, s így végső soron 10 új név van a kormánylistán. Több nagy nyugati hírügynökség is úgy látja, hogy a távozó miniszterek többsége pártonkívüli volt. megelőzően, hogy előállt a Bolgár Vöröskereszt autóbusza. A gyerekek természetesen nem tudták a felnőttekéhez hasonló fegyelmezettséggel véka alá rejteni, hogy mennyire örülnek a repülőgépes utazásnak. (Egyébként valamennyiüknek ez volt az első repülése.) A cserfes Noémi, á négyesztendős „szóvivő” búcsúja a követtanácsostól — aki neki ezt az elismerő minősítést adta — jelezte, hogy a melegség sem hiányzott már a kényszerű együttlétből. Mindenkinek jó, hogy ez az együttlét véget ért. Precedens nélküli a szocialista országok egymás közötti kapcsolataiban, és nem is válhat precedenssé. Nemcsak azért nem, mert a magyar nagykövetségek ilyesmire nincsenek berendezkedve, hanem, mert a nemzetközi jogban az egész szabályozatlan és zavaró momentummá válhat az országok viszonyában. Bolgár forrásból nyert értesülés szerint az idén több, magas szintű magyar látogatás is várható Szófiába, s ilyen szempontból is megnyugtató és elismerésre méltó a bolgár kormány emberiességi gesztusa. Új algériai alkotmány Rekordidő alatt A február 23-án népszavazásra bocsátandó új algériai alkotmányból kimaradt, hogy Algéria „szocialista ország”. A szöveg nem tesz említést az eddigi egyetlen s kormányzó pártról, az FLN-ről sem, viszont utat nyit a többpártrendszernek, mert elismeri a „politikai jellegű” szervezetek alakításának jogát. Az észak-afrikai ország új alaptörvénye úgyszólván rohamléptekben készült el azóta, hogy tavaly októberben 160 halálos áldozatot követelő véres zavargások voltak főként a fővárosban, Algírban. A lappangó, fortyogó elégedetlenség nem utolsósorban azért robbant ki, mert Sadli Bendzsedid elnök előzőleg egy beszédében a lakosságot tette felelőssé az ország gazdasági nehézségeiért. November elején már népszavazással módosították az 1976- os, szocialista alapon álló alkotmányt: a kormány azóta nem az FLN-pártnak, hanem a parlamentnek felelős. A mostanáig teljesen átírt új szöveg szerint az alkotmány ideológiáktól függetlenül „mindenen felül áll: alaptörvény, amely szavatolja az egyéni és kollektív szabadságjogokat és védi a nép szabad választásának jogát”. A szabad párt- és szervezetalapítás jogát néhány garanciális szabály — a területi épség, a népszuverenitás, a nemzeti függetlenség és az egyének szabadságjogainak védelme — mellett tulajdonképpen csak egy tágítható gumiszabály korlátozhatja: a „nemzeti egységet” veszélyeztető egyetlen mozgalom sem működhet. Az 1976-os alkotmány még a hadsereg feladatává tette, hogy vegyen részt az ország fejlesztésében és a szocializmus építésében és erősítésében. A mostani tervezet szerint a hadseregnek az ország védelmén kívül nincs más dolga. A kormányfőt változatlanul az államfő nevezi ki, de programját a parlament visszautasíthatja. Ha ez kétszer egymás után megtörténik, a kormány nem lép hivatalba, igaz, a parlament sem működhet tovább, új választásokat kell kiírni. Az alkotmány szentesíti az elmúlt fél év reformjait, és szabadon hagyja az utat a további átalakulás előtt. Megfigyelők szerint a gyorsaságot nemcsak a belső helyzet indokolta. Algéria minél előbb szeretne beilleszkedni környezetébe, s elsősorban Marokkóval fejleszteni kapcsolatait. Még egyszer a „szófiai tizenkettekró'l” Gyilkos-e a cápa — vagy csak ékes? Steven Spielberg rettenetes fehér cápája az olasz partoknál tűpt fel az élmúlt napokban. Pi- ombinónál, a toszkán partok egyik öblében, alig másfél kilométerre a szárazföldtől. Luciano Costanzo 47 éves kikötői dolgozó, gyakorlott békaember, köny- nyűbúvár-felszerelésében ha- lászgatott éppen, amikor váratlanul szembe találta magát vele. Csak annyi ideje volt, hogy felbukkanjon, és kétségbeesetten odakiáltson fiának a csónakba: Cápa! S már el is tűnt a víz alatt. A hatalmas állkapocs kettészelte: vastag övét becsatolva találták meg a tengerfenéken néhány nappal később a víz alatt kutató kamerák. Megtalálták lábúszóit is, láb nélkül, és a vaskos oxigénpalackokat a cápa fognyomaival. Szegény Costanzo testéből még apró darabokat sem találtak. Akárcsak a híres filmben: pánik és szenzáció. Seregleni kezdtek a kíváncsiak a kisvárosba. Az autóúton kilométeres dugók, mindenfelé gyülekezés. Az értesülések csereberéjében a mozgóárusoké a főszerep. A kikötőparancsnokság előbb kutatást, majd cápavadászatot indított. Akadt bátor vállalkozó, aki maga készítette ketrecben akart leszállni a tenger fenekére, hogy elejtse a fenevadat. Ezt azonban a kikötőparancsnok nem engedélyezte, mondván, hogy a tákolmány kevéssé biztonságos. A víz alatti kamerák átfésülték a kiterjedt tengersávot. Napokig hajók nyüzsögtek a vízen, de a hatméteresnél kisebb járműveket kitiltották, mert feltételezések szerint a fehér cápa hat — hét méteres példány lehetett. A televízió minden este beszámolt a cápavadászat állásáról, a cápának azonban se híre, se hamva nem volt. Hiába mondták a szakemberek, hogy már rég Afrikánál járhat a keresett példány. Ezek a tengeri ragadozók egy nap alatt akár 80 kilométert is képesek megtenni, állandóan mozognak. A hisztéria és a cápavadászat több, mint egy hétig tartott. Aztán megszólaltak az állatvédők és a zöldek is. S itt tér el a forgatókönyv Spielbergétől: Olaszországban csakhamar a cápának is kialakult a tábora. „Nem gonoszságból falta fel a békaembert, az nyilván óvatlan volt... A cápa nem gyilkos, csak éhes”— mondták az állatvédők. Komoly kutatók, biológusok elmagyarázták: „A cápa ritka és értékes faj, egyedülálló érzékelőrendszerrel bír. Tanulmányozni kell, nem kipusztítani.” A Zöldek egyik képviselőnője, Anna Donáti vitába keveredett a parlamentben társaival, és interpellált a miniszternél-a vadászat megszüntetéséért. „Gyilkos — jogi értelemben — csak ember lehet... Ez a hadjárat gyerekesen ostoba és méltatlan” — jelentette ki bátran, füttyök és gúnyos megjegyzések közepette. Ám a sajtóban divatba jöttek a cápák. Lenyűgöző színes fotókkal egyetemben írtak róluk a hetilapok. Kutatók nyilatkoztak szokásaikról, titkaikról. Felkutatták, mikor fordult elő cápabaleset a Földközi-tengeren, s kiderült, hogy az utóbbi száz évben legalább 20 esetben, az olasz, a görög és a jugoszláv partoknál. Köztük 14 halálos kimenetelű volt, ezzel a legutolsóval együtt. Híres békaemberek elmagyá- razták a televízióban, hogyan kell viselkedni, amikor víz alatt cápával kerülünk szembe. „Ha Costanzo netán vérző halakat fűzött övébe, menthetetlenül odavonzotta a ragadozót” — tudhattuk meg. A hangulat a második héten már határozottan átbillent a cápa javára. A cápavadászok éretlen, bosszúvágyó, szadista társaságnak tűntek, akik ki tudja milyen sérelmeket élnek ki az ártatlan fenevad üldözésével. Esetleg gyilkos hajlamaikat. A többség már nem bánta, hogy a cápa elmenekült. Előkerült a delfinkérdés is. A halászok évente több száz delfint ölnek meg szükségtelenül, pusztítják a fajt — mondták a környezetvédők, és a tengerészeti miniszternek idevágó adatokkal kellett szolgálnia a parlamentben. „Szó sincs több százról, összesen 38 delfin akadt fenn tavaly a halászhálókban” — közölte, és megígérte, hogy a minisztérium hozzájárul olyan hálók kifejlesztéséhez, amelyek képesek majd elriasztani az okos delfineket. A jelenlegi hálók sajnos nem tesznek különbséget tonhalak, delfinek és cápák között. Itt tartunk most. A piombinói fehér cápa megosztja a közvéleményt. Sokan félnek tőle, és titokban vesztét kívánják, de fennhangon ezt egyre kevesebben hangoztatják. Nő a megértés a cápák iránt. , Magam is habozom, kinek a pártját fogjam. Szerencsére nem vagyok könnyűbúvár... M. P. A térségben felélénkült a diplomáciai mozgás Külügyminiszteri körút a Közel-Keleten Ha kedd, akkor ez Kairó: Sevardnadze szovjet külügyminiszter közel-keleti látogatókörútjának tíz napját alaposan betáblázták. Szíriában kezdett; azután jött Jordánia; Egyiptomot pedig Bagdad és Teherán követi, hogy február 27-én térjen vissza Moszkvába. (Jeruzsálemben felvetették, hogy Izraelben is szívesen látnák, de egy ilyen utazásra most aligha kerül sor.) A térségben felélénkült a diplomáciai mozgás. Több fővárosban járt Howe brit külügyminiszter, majd a közös piaci trojka, egy küldöttségben a spanyol, görög és francia diplomácia vezetője. Sevardnadze után pedig az új amerikai külügyminiszter, James Baker is rövidesen bemutatkozik, hogy folytassa vagy másként folytassa elődjének, George Shultznak próbálkozásait. Közben Tuniszban bővült az amerikai — palesztin párbeszéd, Pelletreau nagykövet mellett a washingtoni képviselőház egyik tekintélyes tagja is találkozott a PFSZ megbízottaival. Több regionális válság befejezettnek tűnő vagy folyamatban levő rendezése nyomán, a „béke járványa,, végre átcsapna a Közel-Keletre is? Ha valami kockázatos e térségben, az bármiféle jóslás vagy előrejelzés. Mind jobban érik azonban egy nemzetközi konferencia, amely megfelelő tárgyalási kereteket biztosíthatna. Ugyanakkor csak az első lépés lenne, hiszen hosszú viták és heves alkudozások várhatók. Hol látható máris némi elmozdulás az eddigi merev állásfoglalásoktól? Izraelben az elmúlt napokban két elképzelést tettek közzé, az egyik Samir kormányfő, a másik Rabin hadügyminiszter nevéhez kötődik. Palesztin részről ugyan mindkettőt visszautasították, de — legalábbis a korábbi nyilatkozatokhoz képest — jelentkeztek bennük új elemek. Samir kétlépcsős és Rabin négylépcsős terve megegyezik abban, hogy Gáza és Cisz-Jordá- nia legsűrűbben lakott területeiről visszavonnák a katonai erőket, választásokat rendeznének egy helyi önkormányzat keretében, majd Jordánia és a palesztinok (de nem a PFSZ) képviselőivel megvitatnák a jövő lehetőségeit. Samir először szólt arról, hogy lehetséges bizonyos területek feladása, hiszen eddig „Nagy-Izrael„ mellett kardoskodott. Rabin a stratégiai pontok és a létrehozott 150 telepen kívül eső területek átadását is lehetségesnek tartaná egy jordán — palesztin államszövetségnek. A palesztin állam elismerését mindketten elvetik, de a nyugati sajtóban felvetődő érdekes kombináció szerint talán módját lehetne ejteni egy szoros, időbeni kapcsolódásnak. Tehát a palesztin állam elismerése után 30 perccel kihirdetnék a palesztin — jordániai konföderációt, immár államok szövetségeként. (A háttérben természetesen ott húzódik az Intifáda, a palesztin felkelés, amelyet nem sikerül semmifajta eszközzel visszaszorítani. A legutóbbi harminc nap alatt 2790 kisebb-na- gyobb incidenst jegyeztek fel a megszállt területeken.) Palesztin részről joggal hivatkoznak arra, hogy parlamentjük tavaly novemberi döntése már megtette a szükséges lépéseket (ENSZ-határozatok elismerése, Izrael államiságának tudomásul vétele), tehát határozottabb nyilatkozatokat várnak a másik oldalról. Folyik az arab világ és a palesztin mozgalom sorainak rendezése is: a PFSZ és Damaszkusz ellentéteinek lezárása nélkül nehéz lenne igazán továbblépni. Javaslatok hangzottak el egy újabb arab csúcsra, de'ännak jó feltételeket kellene teremteni. A Sevardnadze-körút kölcsönös tájékozódást és tájékoztatást biztosít, javíthatja a nemzetközi konferencia kilátásait. (Felfigyelhettek a jordániai király kijelentésére is, hogy a szovjet — izraeli viszony alakulása már nem „tabu téma,, az arab világban, hiszen e kapcsolat élénkítése is hozzájárulhat a kibontakozáshoz.) Egy közel-keleti bölcsességet idézve, ezek csak az első lépések egy sok ezer mérföldes úton. Ám mindenekelőtt el kell indulni... Réti Ervin NSZK Letartóztatások a líbiai mérgesgáz-iigyben A nyugatnémet rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte az Imhausen-Chemie nevű vállalat két munkatársát. A cég ellen ugyanis az NSZK wiesbadeni szövetségi bűnügyi hivatala (BKA) vizsgálatot rendelt el annak a gyanúnak az alapján, hogy a fekete-erdei Lahr városkában működő vállalat a külgazdasági törvény előírásait megsértve berendezéseket szállított a líbiai Rabta város mellett létesített vegyi üzemnek. Itt Washington és Bonn szerint már felkészültek harci gázok előállítására. A letartóztatások bejelentése előtt egy nappal öngyilkosságot kísérelt meg az Imhausen-Chemie egyik üzletvezetője, HansJoachim Renner. A 61 éves vegyészmérnök életveszélyes állapotban van. A Der Spiegel című hírmagazin hétfőn-utcára kerülő legújabb számában leleplezte, hogy a nyugatnémet vállalat üzelmeire az Egyesült Államok titkosszolgálata, az NSA (National Security Agency) derített fényt. Az NSA, amely világszerte, így az NSZK- ban is központot tart fenn telefonbeszélgetések lehallgatása céljából, ez alkalommal egy Szicília előtt tartózkodó felderítő" hajóról lehallgatta a rabtai üzem és az Imhausen-Chemie között távközlési műhold segítségével folytatott telefonbeszélgetéseket. FIDESZ-rendezvény Bécsben A FIDESZ bemutatkozó rendezvényt tartott pénteken este Bécsben, Kovács Kálmán belvárosi kép- és könyvesboltjának helyiségeiben, tíz osztrák fővárosban élő magyar emigráció tagjai számára. A találkozón százfőnyi — főként az emigráció idősebb nemzedékét képviselő — közönség vett részt. A FIDESZ négytagú amatőr művészeti csoportja zenés irodalmi műsort adott. Pénzgyűjtést rendeztek a FIDESZ-cso- port e bécsi szereplésének költségeire, s ezután a rendezvény politikai része következett. Ebben a szervezet vezetőségének négy képviselője — köztük dr. Fodor Gábor jogász, választmányi tag — tájékoztatást adott a FIDESZ törekvéseiről és válaszolt a közönség kérdéseire. Egy másik FIDESZ-küldött kijelentette: Pozsgay Imrének igaza van abban, hogy jelenleg csupán az MSZMP rendelkezik kormányzóképes politikai elittel, de a szervezet szerint ez a helyzet néhány éven belül megváltozhat, s a FIDESZ igyekszik mielőbb felnevelni a demokratikus politikusok új gárdáját.
