Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1989. február 20., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA GYILKOS-E A CÁPA - VAGY CSAK ÉHES? „Szegény Costanzo testéből még apró darabokat sem találtak...” (2. oldal) ÚJABB „NEMSZERETEM” ÜZEM A MÁTRAALJÁN „A környék lakói eljutottak oda, ha gyíkot látnak is, a mérges kígyó jut eszükbe” (3. oldal) A MEGÁLLÍTOTT IDŐ „A pesszimista elemzők azt állították, vége a magyar filmnek...” (4. oldal) A VONAL VÉGÉN OSVÁTH SÁMUEL „...Széchyéknek döntő szavuk van abban, hogy ki utazik és ki nem?” (6. oldal) Három napirendi pont A párt szóvivőhelyettese a KB üléséről A hétfőn kezdődő központi bizottsági ülés napirendje is jelzi: a tavasz ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellemző szellemi pezsgést, megújulást hozhat a pártban, tovább viheti azt a folyamatot, amelynek révén a kommunisták igazi részeseivé válhatnak a saját és az ország sorsát is meghatározóan befolyásoló döntések megalkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szóvivőhelyettese az MTI munkatársának nyilatkozva. Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB-titkár előterjesztésében megvitatja az új alkotmány koncepciójáról szóló tervezetet. Ehhez kapcsolódóan Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az al- kotmányozó munka. Hosszas, felelős, tudományos elemzés után készült el az alaptörvény szabályozási koncepciója. A tervezetet alaposan meg kell vitatni, s ennek csak egy stációja a mostani tanácskozás, a végállomása a KB által is javasolt népszavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is meg kell vitatni, mint azt, hogy milyen részkoncepciót tartalmazzon végül is az alkotmány. Idetartozik például a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybíróság létrehozása, a választási rendszer vagy a társadalmi, politikai, gazdasági renddel foglalkozó rész. Ez utóbbinál az is felvetődik: szerepeljen-e a szocialista jelző. Nagyon lényeges, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív törekvéseket, stabil értékeket rögzítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos politikai, társadalmi változások útját, hagyja nyitva a kaput a most még pontosan nem látható változások előtt. Fontos az is, hogy szűnjék meg az alaptörvény diszkontinuitása az ezeréves magyar államisággal, s a polgári alkotmányjog egy sor, azóta időtállónak bizonyult tételével. Ebbe a folyamatosságba beletartozik elmúlt 40 évünk történése, s ennek figyelmen kívül hagyása politikai és történelmi abszurditás lenne. A szocializmus olyan alapértékeit is fel kell tehát vonultatni, mint például a közösségi tulajdon meghatározó volta, az elosztás társadalmi igazságossága, az esélykülönbségek mérséklése, amelyek együttesen teszik világossá eddigi és további fejlődésünk szocialista jellegét és karakterét — hangsúlyozta Kimmel Emil. A Központi Bizottság megvitatja az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztést is, amelynek előadója Iványi Pál KB-titkár lesz. A szóvivőhelyettes hangsúlyozta: sok program kimunkálásán dolgozik intenzíven a testület, közülük az egyik legnagyobb horderejű az agrárpolitikai elgondolás megújítása. Mivel a felnőtt lakosság több mint felét — nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszeriparban s az ehhez kapcsolódó területeken dolgozókat — érinti, a társadalom jelentős rétegének adhat valódi programot. A témát várhatóan élénk vita kíséri a mostani ülésen és a javaslat révén a párt- szervezetekben, a párttagok körében, s a társadalom valameny- nyi rétegében. Az országos pártértekezlet óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős változáson ment keresztül a pártmozgalom. Ez azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politikai kultúránk zavara, sőt zavarodottsága is. Ez is indokolja, hogy a testület napirendjére tűzi a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentést, amelynek előadója Lukács János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil kifejtette: a párt- értekezleti vitákban hol lefékeződtek, hol felerősödtek az említett jelenségek, ez azonban az önmozgás eredményének tekinthető. A tanácskozások tapasztalataiból is kitűnt, hogy erősödött a pártmozgalom, személyi ügyekben is jelentős változások történtek a különböző szintű pártértekezleteken. A megyék több mint 50 százalékában volt többes jelölés az első titkári és a titkári funkciókra. Az újjá- választás mindenütt pártértekezleten történt. Megállapítható, hogy a választásoknak hosszabb távú hatása van. A választásokat kísérő nyilvánosság a közvéleményt talán felbolygatta, azonban a megerősített és az új vezetőket egyaránt rádöbbentette a nyilvánosság előtti politizálás fontosságára — hangsúlyozta végül Kimmel Emil. , Hazaérkezett a magyar parlamenti Fölmerült annak a lehetősége, hogy' Magyarország idővel társult viszonyt alakítson ki a Közös Piaccal — mondta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, azt követően, hogy az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség szombaton hazaérkezett Strasbourgból. A delegáció az Európai Parlament meghívásának tett eleget. A nyolctagú küldöttség tagjai közt volt jogász, újságíró, katolikus pap, olajmérnök, szabvány- ügyi szakértő egyaránt. A pluralista összetételt mutatja, hogy három MSZMP-tag mellett öt pártonkívüli kapott helyet a delegációban. A vendéglátókkal folytatott eszmecseréken a többféle megközelítés meg is nyilvánult bizonyos kérdésekben, így küldöttség például a magyarországi többpártrendszer megteremtésének ütemezését illetően. Magyarország és a Közös Piac tavaly kötött egymással gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési szerződést. Mint Szűrös Mátyás elmondta, a magyar küldöttség Strasbourgban előterjesztett egy 17 pontból álló csomagtervet, amely azt célozza, hogy konkrétumokkal töltsék ki a kereteket. Magyarország — miközben meg kívánja őrizni a KGST-hez fűződő kapcsolatokban rejlő értékeket — igyekszik minél jobban beépülni a Közös Piacba., idővel esetleg kialakulhat egy bizonyos társult viszony a Közös Piac és Magyarország között, hasonlóan az EFTA-országok és a Közös Piac viszonyához. Még mindig hosszú sorok a patikában — Rangos medicinák, kispénzű betegek — Több köteg vény ellenőrre vár — S még csak ezután jönnek a pénztárgépek Gyógyszertári látlelet Hovatovább két hónap telt • el az új gyógyszerrendelet óta. Már nemcsak a tömegtájékoztatásból tudjuk, de ki-ki saját bőrén is érzékelhette az elmúlt hetekben: a medicinák ára hirtelen megugrott, a vények kiváltása hosszú perceket, türelmes sorban állást igényel. S ha valaki folyamatosan kénytelen orvosságot szedni, többször kell várakoznia a rendelőkben is, hiszen megszűnt a receptek háromszori ismételhetősége. Túl vagyunk már az első méltatlankodáson is. Változott-e, megértőbb lett-e viselkedésünk az idő múltával? Megszokták-e az alkalmazottak a többletmunkát? Ennek nyomában jártunk először a megye legnagyobb forgalmú gyógyszertárában, az egri Zalár utcai patikában. Tóth Já-' nos vezető először adatokkal jellemezte az elmúlt időszakot. Elmondta, hogy míg tavaly, az áremelések előtt havonta kétmillió forint értékű „árut” forgalmaztak, addig az idén, januárban csupán az első két hétben ez az összeg négy és fél millióra rúgott. Ez egy hónapra vetítve ennek a duplája. A forgalmat az úgynevezett kassza-tételszám szerint is mérték. E tekintetben már fordított a helyzet. Míg régen naponta kétezer — kétezerhatszázan járultak a pénztárgéphez, addig most csupán ezren. Tehát a vásárlások száma a felére csökkent. A fokozott terhelés kemény helytállást követelt a negyventagú kollektívától, különösen az első időkben, hiszen az átárazásokon túl is megsokasodott az ■adminisztráció. Az alkalmazottak napi tizenkét órát dolgoztak. Ráadásul többségük nő és családanya is. Napokig hazavitték a munkát. Az ok: nem volt kellően előkészítve az átállás. Csak az utolsó pillanatban kapták kézhez az utasításokat. De hát ez nem pusztán helyi, országos probléma volt. Megszűnt a pazarlás, de... — Azzal magam is egyetértek — vázolja a helyzetet a gyógyszertárvezető, hogy az új szisztémában a medicinák a helyükre kerültek, vagyis az árak jobban kifejezik azok valódi értékét. Az adminisztratív intézkedések arra jók voltak, hogy visszafogták az oktalan pazarlást. A pályám négy évtizede alatt több reformot, árváltoztatást megértem. Mindegyiknek volt erénye is, hibája is. A kollégákat ezért türelemre intem. Helyes, ha a gyógyszerek visszakapják rangjukat. Ám nem megnyugtató a kispénzűek, a nyugdíjasok helyzete, akik nem tudják megfizetni sokszor a létfenntartásukhoz elengedhetetlen szereket. Belső átszervezés, többletmunka Ismeretes, hogy a társadalom- biztosítási támogatás mértéke szerint négy fő csoportba sorolandók a gyógyszerek. Vannak közöttük 10-15 és 20 százalékos térítésűek és térítésmentesek. A könyvelésnél valamennyit külön kell szortírozniuk a dolgozóknak. A recepteket meg kell őrizni, hogy az utólagos ellenőrzésnél megbizonyosodjanak az illetékesek: szabályszerű-e minden. — Lassan félmázsányit tesz ki a sok begyűjtött vény — mondja némi túlzással beszélgetőpartnerem. Nyilván az ellenőrök szúrópróbaszerűen nézik majd meg, mert ezek átvizsgálása lehetetlen, és időpocsékolás is lenne. A többletfeladat miatt bizony szükség volt a munkakörök belső átcsoportosítására is, de megoldották. Az még inkább foglalkoztatja a kollektívát, hogy a helyben készített gyógyszerek munkadijából hogyan részesülnek. Az új árszabályban ugyanis ez külön tételként szerepel. A Zalár utcai patikában — a kiemelt helyzet miatt is — jóval több ilyen szert kevernek, mint máshol. Ha a piaci viszonyok érvényesülnek, akkor természetszerűen nagyobb arányban kellene részesülniük a haszonból, mint más, kisebb forgalmú, kevesebb ilyen megrendelést teljesítő helyeknek. Erre ez idő szerint nincs rendelet. Pedig az egyéni érdekeltség fokozná a munka kedvet. Hiánycikkek A közelmúlt különféle híradásaiból értesülhettünk, hogy néhány orvosság országosan hiányzott. Például a Tetrán, a C-vita- min. Okként az előzetes felvásárlásokat, járványokat említették. A megyeszékhely központi üzletében ez nem volt probléma, mert mint a vezető mondja — az előrelátó készletgazdálkodás megóvta őket ettől. Jobb helyzetben vannak azért is, mert számítógépen tartják nyilván a raktáron lévő cikkeket, hiszen területi ellátó feladatuk is van. Ám az tény, hogy nem volt mindenütt ilyen rózsás a helyzet. Lesz folytatás? A fővárosi berzenkedéseknek és magasabbra csapó indulatoknak más oka is volt. Ott a gyógyszertári hálózat új pénztárgépekkel való ellátását már januárban megkezdték. Mint dr. Végh Miklóstól, a Heves Megyei Gyógyszertári Központ igazgatójától megtudtuk, ez a lépés területünkön még csak ezután várható. —A Zalár utcai patika vezetője szerint ez újabb próbatétel lesz a dolgozóknak, hiszen nagyobb szakismeretet igényelnek majd a digitális gépek. Mégis azon a véleményen van, ha ez az új rendszer első lépése lenne egy országos komputerizálásnak, egy olyan átfogó folyamatnak, amely megszünteti az ágazatban ma még uralkodó túlszervezettsé- get, akkor van értelme az egésznek. Ha... De lesz-e pénz, energia minderre? Jámbor Ildikó Huszonhárom képviselő javaslata Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán? További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Ország- gyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló — a kormány tájékoztatóját elfogadó — határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy — független szakértők bevonásával — felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan,. részletesen tájékoztatni kell. A képviselők — egyebek között — azzal indokolták indítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát — írják. Valószínűnek látszik —fogalmazó beadvány —, hogy a lakosság népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) — az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. Bomba Vadul a világ! Az elmúlt péntek este milliók ültek dermedten a tévé képernyője előtt, mikor az első híradást hallották a budapesti metróban történt robbanásról. Bennem is meghűlt a vér. Fiam aznap este érke-' zett a közvetlen gyorssal a fővárosba, s az idő tájt kellett utaznia a kelet — nyugati metróvonalon. Aztán az első kétségbeesést felváltotta a megnyugvás: személyi sérülés nem történt. Magánügy? Nem illik személyes dolgokkal előhozakodni az újságírónak? De hisz hány és hány ember pergette le agyában: abban az időpontban hol járhat hozzátartozója, szívéhez közelállója?! És a megnyugvás sem tartott sokáig. Ezúttal nem sérült meg senki, nem követelt áldozatot az esztelenség, a velejéig romlott gonoszság. De hol a biztosíték, hogy nem ismétlődik meg újra hasonló gaztett? Ez idáig csak külföldről hallhattunk hasonló rémisztő híreket, hazánkban legfeljebb csak a bombariadók, a fenyegetések nyugtalanítottak. A határainkon túli tragédiák, a pályaudvarokon, áruházakban elkövetett pusztítások — melyek ártatlan emberek életébe kerültek — együttérzésre késztettek ugyan, de legbelül valamennyiünkben volt egyfajta fellélegzés: mi biztonságban vagyunk, nálunk nem történhet meg hasonló eset. , Most a hír is bombaként robbant. Hozzá kell hát szoknunk lassan, hogy nálunk is vadul a világ? Mint ahogyan hovatovább „ártatlan csínynek” számít ehhez képest a vandalizmus: a feltépett autóbuszülés, a fülkéből kiszaggatott telefon, a zárjától megfosztott levelesláda, a szándékosan megrongált lift, a tövestől kicsavart facsemete... de nem folytatom tovább. Nem, ehhez nem' szabad hozzászokni. A felháborodás, a puszta elítélés nem segít... Egy példa jut eszembe. Az egyik egri lakóházban valaki füstrudacskát dobott be a levélnyíláson a távol lévő tulajdonos lakásába. Az ott élők nem elégedtek meg a veszély közvetlen elhárításával, segítséget hívtak, s közös erővel kiderítették, ki tette. Természetes, hogy egy lakóközösség még össze tud fogni, hisz összezártán élnek, tudhatják, mi történik a szomszédban. De ki védi meg az ártatlan utazót, vásárlót egy kegyetlen, végsőkig elszánt ismeretlen ellen? Hiszen a metróbéli robbanás után is a helyszínen lévők közül sokan igen gyorsan elhagyták a szerelvényt, az állomást — mint tudtul adja az MTI jelentése —, s így megkérdezésükre nem volt lehetőség. A rendőrség nyomoz, s kéri a lakosság segítségét is. Mikor e sorokat írom, még nem sikerült megtalálni a tettest. De sok más polgártársammal együtt magam is szorongok, s nem fogadom el, hogy romlik, vadul a világ... Mikes Márta
