Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. február 16., csütörtök Az MSZMP KB áUásfoglalásrtervezete (Folytatás az 1. oldalról) sunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta éle­sen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-poli­tikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős moder­nizációs folyamatok elősegítője volt — kimentette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódó­an növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetés­sel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat el­kerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazda­ság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. 2. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszak­ban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a po­litikai intézményrendszer demokratizálása, plurali- zálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gaz­dasági-társadalmi folyamatok és az intézmény- rendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizá­lása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapo­zása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló el­gondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezések­kel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgaz­daság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesít­ményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágaza­tokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell ala­pulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasá­gi reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a po­litikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei fel­erősítik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülihényei nem tették lehe­tővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy töme­geket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézmény- rendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek in­tézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibon­takozó tudatos fejlődési folyamatok és a társada­lomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatásá­ra. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demok­ratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellen­őrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia ré­vén a többpártrendszer keretei között is érvénye­süljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létre­jöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyo­zott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő poli­tikai mozgalmak, tényezők együttműködése befo­lyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság meg­ítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészül­ve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társa­dalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizáló­dása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszo­nyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politi­kai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átme­netre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgal­maknak a helyzet megkívánta felelősséget és ön­mérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális prog­ramokat képese^ felmutatni. A nemzet abban ér­dekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidol­gozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden, törvényes ke­retek között működő szervezettel. Az együttműkö­dés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tisztelet­ben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bi­zottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttmű­ködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköré­ül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyezteté­sét, a választási rendszer kidolgozásával és a válasz­tásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdé­sek megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálásá­ra és a szociális biztonság megteremtésére vonatko­zó nézetek összehangolását. A megbeszélések elve­zethetnek egy állandó konzultációs fórum létreho­zásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pár­tok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot foly­tat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez ala­pot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi válto­zások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentke­ző törekvések iránt nyitottan, társadalmi és törté­nelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végre­hajtásában. 7. A politikai intézményrendszer mélyreható át­alakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkot­mánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kez­deményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibonta­kozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér min­den cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legye­nek részesei társadalmunk megújulásának. * * * Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10-11-ei ülésén elfogadott és most nyilvá­nosságra hozott állásfoglalás-tervezetét. Afganisztán Tábornok volt az utolsó szovjet kivonuló A szovjet hadsereg szerdán befejezte az Afganisztánból való kivonulást. Magyar idő szerint reggel 7 óra 55 perckor átgyalo­golt a Hairaton afgán város és a szovjet — üzbég Termez között az Amu-Datja folyó fölött ívelő hídon Borisz Gromov tábornok, az afganisztáni szovjet erők fő- parancsnoka. ő volt az utolsó szovjet katona, aki távozott az országból. A szovjet csapatkontingens kilenc évig nyújtott katonai se­gítséget a kabuli kormánynak, a külföldről támogatott fegyveres ellenzékkel szemben. Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a szovjet kormány szer­dán felhívásban köszöntötte az Afganisztánból hazatérő szovjet katonákat. A felhívás, amely köszönetét mond a katonáknak kötelessé­gük teljesítéséért, végezetül kife­jezi azt a reményt, hogy a vissza­térők otthon is eleget tesznek ka­tonai és állampolgári kötelezett­ségeiknek. Ruhátlanul tiltakozik a szeméttelepen Tajvani „Cicciolina” Egy tajvani hölgy az olasz Cic­ciolina által alkalmazott mód­szerek „továbbfejlesztésével” kí­ván politikai befolyást szerezni. Míg az olasz parlamentbe be­jutott Cicciolina, azaz Staller Ilo­na általában csak a keblét muto­gatja az érdeklődőknek, a Hszu Hsziao-Tan nevű tajvani hölgy teljesen ruhátlanul veti bele ma­gát a decemberi parlamenti vá­lasztásokat megelőző küzdelem­be. A 29 éves nő azt tervezi, hogy a környezetszennyezés elleni til­takozásul ruhátlanul fog rohan­gálni Tajpej egyik nagy szemétte­lepén és ugyancsak meztelenül fürdik meg az egyik szennyezett folyóban. Hszu Hsziao-Tan első fellépé­se máris nagy vihart kavart. „A társadalmi szokások elleni tilta­kozásul” meztelenül táncolt az egyik tajpeji disco színpadán, és az erről készült felvételből mint­egy kétperces részt az egyik taj­vani televízióállomás szombaton be is mutattott. A „gyermeki lé­lek” megrontása, a társadalmi szokások aláásása miatt a tévét 5400 dollár nagyságú bírsággal sújtották. A politikusi pályára készülő hölgy szintén számíthat néhány száz dollárnyi büntetés­re. A 89/1988. MT. sz. rendeletben előírt szaktanfolyamokra várjuk a gépkocsivezetők irányító szakemberek jelentkezését. A tanfolyamokat előreláthatólag március hónapban indítjuk igény szerint a megye városaiban. Jelentkezés a kirendeltségeinken: Eger - Gyöngyös - Hatvan - Heves. f Heves Megyei Autóközlekedési Tanintézet V s J A Mátra—Nyugatbükki Erdő• és Fafeldolgozó Gazdaság szilvásvárad! üzemigazgatósága faipari üzemébe felvételt hirdet faipari szakmunkás és faipari gépmunkások részére, teljesítménybérezés mellett, kétműszakos munkavégzésre. 30 km-es körzeten belül 5 fős csoportoknál a személyszállítás biztosított. Jelentkezés a faipari üzem vezetőjénél, Szilvásvárad, Park ót. x X Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról) alapján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gazdagításához. Hang­súlyozták, hogy a kapcsolatok­ban feltáratlan tartalékok van­nak. Kiemelték, hogy a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcso­latokban a hosszú távú együtt­működést minőségileg maga­sabb szintre emelő új formákat kell energikusan alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni a sza­kosítás, a kooperáció, valamint a tudományos-műszaki együtt­működés további elmélyítésére irányuló munkálatokat. Aláhúz­ták a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének, közös vállalatok létrehozásának és a harmadik pi­acokon való együttműködésnek a jelentőségét, valamint a test­vérmegyei és a testvérvárosi kap­csolatok még hatékonyabbá té­telének fontosságát. Grósz Károly és Milos Jakes kifejtette: az MSZMP és a CSKP arra törekszik, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytasson a megújuló szocialista társadalom legfontosabb kérdé­seiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a nyíltság fontos­ságát, a tömegtájékoztatási esz­közök szerepét és felelősségét. A két ország közeledésében fontos szerepet játszik a lakossá­gi kapcsolatok bővítése, a kultu­rális értékek cseréje, a turizmus feltételeinek javítása. Az MSZMP és a CSKP a lenini nemzetiségi politika elveiből ki­indulva a jövőben is folytatja az együttműködést, elősegíti a két országban a nemzetiségek sokol­dalú fejlődését, nemzeti arcula­tuk és nyelvük megőrzését, kul­túrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetisé­gi politika a jövőben is hozzájá­ruljon a két ország népei barátsá­gának erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmazta a KGST működési mechanizmu­sának és struktúrájának gyor­sabb átalakítását annak érdeké­ben, hogy a szocialista országok sokoldalú együttműködése a gazdasági fejlődés hatékony esz­közévé váljon. A nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről folytatott véle­ménycsere során kifejezésre ju­tott a nézetek és álláspontok egy­sége a világpolitika fő kérdései­ben. Az MSZMP és a CSKP az atomháború veszélyének elhárí­tását, a béke megőrzését, a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sát tekinti legfontosabb feladatá­nak. Megállapították, hogy a szocialista országok és a világ más realista erői törekvéseinek eredményeként a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan te­ret nyer az új gondolkodás, amelynek középpontjában az egyetemes emberi haladás elő­mozdítása, az emberi értékek, a környezet megóvása áll. A két párt vezetői nagyra érté­kelték az európai kapcsolatok kedvező fejlődését és üdvözölték a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését. Támogatják az MSZMP-nek, az Olasz Szocialista Pártnak és a Finn Szociáldemokrata Pártnak az atomfegyverrel nem rendel­kező országok együttműködésé­re vonatkozó közös kezdemé­nyezést, a CSSZSZK javaslatát a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi viszony övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO-országok határvona­lán, valamint a Csehszlovákiával szomszédos országok kormány­fői ökológiai kérdésekkel foglal­kozó prágai találkozójának ösz- szehívására vonatkozó javasla­tot. Véleményt cseréltek a kom­munista és munkásmozgalom helyzetéről, aláhúzták a haladó erők együttműködésének fon­tosságát. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy más pár­tokkal szoros együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű elméleti és gyakorlati kér­déseinek korszerű megválaszo­lását. Grósz Károly és Milos Ja­kes megbeszélései elmélyült, elv­társi és konstruktív légkörben zajlottak le. Az MSZMP főtitká­ra magyarországi látogatásra hívta meg a CSKP KB főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Grósz Károly és kísérete az esti órákban hazaérkezett Prá­gából. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Lukács János, a Politikai Bizhottság tagja, az MSZMP KB titkára. (MTI) 0 Kötvényárfolyamok^ Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvényárfolyamai február 14-től február 21 -ig A kötvény megnevezése Kamat­láb (%) Prémi­um 89. évre Kamat­fiz. dátuma Futamidő Közép­árt. (%) Baksai Ezüstkalász Barcsi VT B.csabai Univerzál Centrum-II. Délker in. Délker II. Fonyód NKT Gyula VT Heves Megyei Iparcikk Kaposvári Volán Kazép Kerámia és Cserép Kiskunhalasi ÁG Komárom VT Kunsági Füszért Kunsági Füszért KK Malom II. Mátra Volán I. Mátra Volán II. Napsugár Ruh. Szöv. Rémi Baromfi Rémi Baromfi KK Salina Siófoki ÁG Szabolcs M. Ipari KV 11.00 +3 02.01 12.50 — 12.01 11.00 +3 04.01 12.00 — 12.01 16.50 — 06.07 11.00 +4,5 04.30 12.00 — 12.14 12.00 — 11.20 11.00 +2 03.17 11.00 — 12.01 16.50 +2 08.01 11.00 +4 04.01 11.00 — — 12.00 — 11.15 12.00 — 12.10 12.00 — 12.10 11.00 +5 07.01 11.00 +2 02.17 11.00 +1 09.17 11.00 — 09.24 11.00 +5 10.01 11.00 +5 10.01 17.00 — 07.01 11.00 +3 06.30 11.00 — 10.15 1986- 93 85.00 1987- 93 86.50 1987-93 94.50 1987- 94 91.00 1988- 92 94.00 1986- 93 95.00 1987- 92 89.50 1987-92 87.50 1987- 93 94.50 1985- 92 87.50 1988- 93 99.00 1987-93 95.00 1986- 92 100.00 1987- 92 92.00 1987-92 88.50 1987-92 100.00 1987-95 94.50 1986- 91 98.00 1987- 92 92.00 1985- 91 93.00 1987-93 99.00 1987- 93 105.00 1988- 94 91.00 1987-94 92.50 1986- 92 88.00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél -1 %-ot, eladásnál +1 %-ot felszámítunk. Tájékoztató terjedelme miatt nem teljeskörű. Bővebb fel­világosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt

Next

/
Thumbnails
Contents