Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 40. szám 1989. február 16., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA LESZNEK-E ÚJABB ELŐFIZETŐINK? „...egy új divat van elterjedőben. Bármilyen nehéz is kimondani: lopják a lapot.” • (3. oldal) SARUDON ÉLNI TANÍTANAK Az illemtan kötelező tárgy az elsőtől a nyolcadikig. (4. oldal) SZÁLANKÉNT ÜLTETTÉK A FÜVET Tizenötezer hindu nő a fociért. Puhl bíró élményei. (6. oldal) MÉRTEK-E A MEGENGEDETTNÉL MAGASABB ÓLOMÉRTÉKET PÁRÁDON? Az üveggyár kéményfüstjében valóban háromszorosát találták... (8. oldal) Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései Egynapos munkalátogatáson Prágában Milos Jakes, a CSRP KB főtitkára Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával a prágai megbeszélésen (Népújság - tele fotó — MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Uj Márciusi Front felhívására Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1989. február 15- én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, és megbeszéléseket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10-11-ei üléséről. Kiemelte: az MSZMP eltökélt szándéka, hogy' folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvényesülése alapján hatékonyan működő szocialista piacgazdaság kialakítását, a politikai intézményrendszer reformját, a többpártrendszerre való áttérés feltételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechanizmus átalakításával és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatokról. Rámutatott' arra, hogy Csehszlovákia társadalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek feladatai. A két főtitkár hangsúlyozta, hogy az MSZMP és a CSKP önállóan alakítja politikáját, te-* vékenységükért saját népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek abban is, hogy a szocialista építőmunka űj tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a ' nézetek egybevetését, a közös marxista-leninista helyzetértékelést, az elvtársi együttműködést. Nyíltan szóltak a meglévő nehézségekről, megfelelő kezelésük és megoldásuk szükségességéről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalizmus és a marxizmus-leninizmus elvei alapján fejlődik, s szilárd alapot (Folytatás a 2. oldalon) 1. A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörek vési, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Uj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. 2. A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszerplu- ralizálódása, a korábbinál ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvetőfeladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagyjelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. 4. Az Új Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989. február 11. \ Címer | Keressük az ország címe- I rét. Lefújjuk a port korábbi i I változatairól, s összevetjük a I meglévővel. Találgatjuk, I hogy melyik az igazi, melyik- I nek lenne leginkább helye I nálunk jelenleg és a jövőben I is. Tradíciók szólnak az egyik I és a másik mellett is, hosz- I szabb-rövidebb történelem I védi a maga igazát. Történé- I I szék, régészek, a címertan I tudós szakemberei s jogá- I szók vitáznak immár a leg- I szélesebb nyilvánosság előtt I az álláspontokról. Véleményt mond az egyszerűbb állampolgár is, s figyelnek I szavára, javaslatára. Nemzeti ügy lett ráakadni I a legmegfelelőbbre, s kivá- j lasztani a most már vissza- vonhatatlant, megmásítha- I tatlant. S mind nagyobb érdeklődéssel fordulunk helyi | jelvényeink — városi címere- ! ink — felé is. Sorra-rendre í kezdjük felismerni a méltat- I lanságot, amely megfosztott, I eltávolított bennünket a régebbiektől, megszokottab- baktól. Próbálgatjuk közülük is, hogy melyik illenék leg- j inkább hozzánk, melyiket szeretnénk jobban. Tiszteletre méltó, hogy I nem csupán előre, hanem j vissza is nézünk, s címerein- ! ken kívül még sok egyébben fürkésszük, kutatjuk, faggat- ! juk a műitat, kíváncsiabbak vagyunk a históriára, mint ezelőtt. S még örvendete- sebb, ha ez az érdeklődés teljesen őszinte, a lelkünk legmélyéről fakadó, nem pedig csak egyféle űjabb, sajátos látványos, olcsó szakítás azzal, ami kevésbé vagy csep- í pet sem tetszik. Ha ki-ki tisz- ' tában van azzal is, hogy címereink átrajzolása önmagában még édeskevés, színeink > csak a szíveinkkel érnek va- I lamit, többet a puszta külső- ; ségeknél. Nem lehet mind- \ egy, hogy mit csinálunk a tri- ‘ kolor alatt, mennyit mutatunk, adunk magunkból a jelennek és a jövőnek. Történelmünk — ha össze is forrott — korántsem azonos címereinkkel. Az előbbiből csak egy van, az utóbbiakból válogatni lehet. Fonto- ' sabb hát, hogy elsősorban azt az egyet próbáljuk tökélete- ; sebben megismerni, összefüggéseiben, fényesebb és szürkébb, gyászosabb lapjaival együtt. S a jóból-rosszból is mielőbb levonjuk a tanulságot, hogy a lehető leggyorsabban haladhassunk arra, amely valamennyiünk számára a legkívánatosabb. Ne csak vágyakozzunk a cél felé, hanem dolgozzunk is ; érte becsülettel, buzdítás nélkül. Mert a cselekvésre . van most leginkább szükség, mindannyiunk legnagyobb akaratára, erőfeszítésére, kitartására. Térjünk vissza ne- . mes hagyományainkhoz, kötődjünk hűséggel minden régihez, ami tisztességes, de a tegnap helyett sokkal inkább a mában időzve próbáljunk tenni a holnapért. S mindig úgy, hogy nemzetünk, váro- i sunk, s mesterségünk címere alatt sohasem kelljen pironkodnunk egymás előtt, utódaink is értékeink miatt em- ’ legessenek majd bennünket. Gyóni Gyula A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) 1. Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus űj, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdaságipolitikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodá- (Folytatás a 2. oldalon) A Mátra egyik kis településén, a völgyben megbúvó Parádsasváron minden évben februárban vidám, mókás, télbúcsűztató, tavaszváró farsangi népszokásokat elevenítenek fel a helyi fiatalok. A szlovák népszokásokon alapuló bohóságok attrakciója a beret- válás. A borbély és a segédje a menet élén haladva, a településre minden betérőt megberetvál faszerszámával, s az ezért járó honorárium képezi a farsangi bál alapját. A kétnapos vigadalomból nem hiányzik a szokásos jókedv mellett a fánk és egyéb finomságok. (Fotó: Szabó Sándor — MTI) Beretválásból — báli alap Wdtnaí
