Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1989. január 13., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BANGÓ ERNŐ DUPLÁZOTT Most sem úszta meg büntetlenül az ittas autós. (8. oldalon) PÉNTEK - 13. Szerencsét vagy balszerencséi hoz? (8. oldalon) KIS SÉTA A SEGÉLY KÖRÜL Nevén nevezik a „gyereket”. (3. oldalon) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 14, 20, 59, 60, 71 Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új al­kotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereske­delemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának elveiről. Felháborodás és elkeseredés — Tiltakozó levél a miniszterelnöknek A szakszervezetek és az áremelés A vasasszakszervezet elnök­sége csütörtöki ülésén nyilatko­zatot fogadott el az áremelések­kel kapcsolatban. A testület ál­lásfoglalásában a gyorsan sú­lyosbodó megélhetési gondok elviselhetővé tételéhez intézke­déseket sürget. Olyan gazdaság- és szociálpolitika folytatását tartja szükségesnek, ameíy, lega­lább a minimális létbiztonságot garantálva, lehetőséget teremt a reálbércsökkenés megállítására. Az áremelések a Vas—, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének tagsága kö­rében nagy felháborodást és el­keseredést váltottak ki, mert — véleményük szerint a szakszer­vezetek és a kormány korábbi megállapodásaival ellentétes fo­lyamat indult meg. A vasasszak­szervezet szerint a megállapo­dásban foglalt 3-4 százalékos re­álbér- és reáljövedelem-csökke­nés az áremelések következté­ben már nem tartható. A feszültségek csökkentésére a testület követeli, hogy a vasas­szakszervezethez tartozó dolgo­zók a bérmechanizmustól füg­getlenül, adómentesen, három százalékos kötelező béremelés­ben részesüljenek. Az elnökség felhívja a szakszervezeti bizott­ságokat, hogy gazdasági partne­reikkel kezdjenek tárgyalásokat a lehetőségeket figyelembe vevő béremelésekről. A nyilatkozat szerint elengedhetetlen, hogy a kormány betartsa a szakszerve­zetekkel kötött megállapodáso­kat. Nagyon lényeges az is, hogy a szükségessé váló módosításo­kat a szakszervezeti tagság idő­ben megismerhesse, nyilvánosan megvitathassa. A Szakszervezetek Győr- Sopron Megyei Tanácsának el­nöksége Németh Miklós minisz­terelnökhöz küldött tiltakozó le­velet, amelyben kifejtik: az ér­vénybe lépett áremelések mérté­ke túlzott, mivel az alapvető fo­gyasztási cikkeket és szolgáltatá­sokat érinti, s megállapítják, hogy a dolgozók nem érzékelik egyelőre a kormány által felvál­lalt reformfolyamatok kedvező hatását. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZMT és az ipari ágazati szakszervezetek képviselői — Németh Miklósnak és Nagy Sán­dor SZOT-főtitkámak elküldött — állásfoglalásukban felhívják a kormányt, hogy arányosabb te­herviselést alakítson ki az állami szervek és a lakosság között, ta­núsítson mérsékletet a létbizton­ságot tovább csökkentő intézke­dések megtételekor. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, továbbá az ága­zati szakszervezetek megyei kép­viselői felhívással fordultak a megye mintegy száz munkáltató­jához és a megyei tanácshoz, hogy a lehetséges szociálpolitikai intézkedésekkel járuljanak hoz­zá a terhek mérsékléséhez. Ajánlják továbbá, hogy a szak- szervezetek minimum 3 százalé­kos béremelésben állapodjanak meg a munkaadókkal, s annak érvényesítésére már január 1-jé- től kerüljön sor. A Szakszervezetek Vas Me­gyei Tanácsának Elnöksége rendkívüli ülésén ugyancsak szükségesnek tartotta a január 1-jétől visszamenőleges hatályú béremelést és hogy a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott dolgo­zók alapbére már július 1-jét megelőzően elérje a minimális 3700 forintot. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa rendkívüli ülé­sen két levelet is megfogalmazott a fogyasztói áremelésekkel kap­csolatban. A miniszterelnöknek szóló állásfoglalás szerint a kor­mánynak garanciát kell nyújta­nia a bérből és fizetésből élőknek arra, hogy reálbérük 3 százalék­nál nagyobb mértékben nem csökken. A másik, Nagy Sándor­nak írott levélben hangsúlyoz­zák, hogy a megye szakszervezeti tagsága elégedetlen a SZOT ér­dekképviseletének eddigi ered­ményeivel. Az alapszervezetek azt követelik, hogy a SZOT a kormánnyal csak a szakszerveze­ti tagság véleményének birtoká­ban kössön kompromisszumot. Változtak a vámtarifák Tudnivalók a Lengyelországba utazók számára A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága tájékoz­tatja a Lengyelországba utazó­kat, hogy ez év január 1-jétől megváltoztak a magánforgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák egyes tételei. A főbb változások a követke­zők: 200-ról 300 százalékra nőtt a felsőruházati, az alsóruházati cikkek, a lábbelik vámja. Százról 200 százalékra emelkedett a gépkocsik és pótalkatrészeik vámtétele. Százról 50 százalékra csökkent a kristályáruk vámtéte­le. Vámmentesek a díszüvegek és a háztartási üvegáruk, a len­gyel népviselet, a bor és szeszes italok, a könyvek, atlaszok, hanglemezek, valamint a hagyo­mányos anyagokból kisiparilag készített dísz- és emléktárgyak kivitele, ha azok összértéke nem haladja meg a 100 ezer zlotyt. Tekintettel a lengyel magán­forgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák bonyolult felépítésé­re és terjedelmére, az utazást megelőzően a konkrét árucikkek esetében célszerű felvilágosítást kérni. Üj nemzeti összefogást kell teremteni Berecz János előadása Gyöngyösön Eszmecsere a gyöngyösi pártbizottságon Fordulat, reform és megújulás — az 1988. májusában megtar­tott országos pártértekezlet jel­szavainak jegyében tartott elő­adást Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtök délután Gyöngyösön, a GATE Társadalomtudományi Kara Vállalatgazdasági Üzem- mérnökképző Intézetében a me­gyei aktívaértekezleten. Lebilin­cselő gondolatmenete s szelle­mes előadásmódja miatt a kö­zönség nagy figyelemmel kísérte szavait. Az esemény előtt a gyöngyösi városi pártbizottságra látogatott, ahol a novemberben megújult testület munkájával is­merkedett. A kora délutáni órákban érke­zett a mátraalji városba Berecz János, ahol a pártbizottság épü­lete előtt köszöntötte őt Barta Alajos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titkára. Ezután a párt megyei és Gyön­gyös városi vezetőinek társasá­gában került sor beszélgetésre. A vendéget Rajki Sándorné, az MSZMP Gyöngyös Városi Bi­zottságának első titkára tájékoz­tatta. Mint elmondta, november óta tölti be ezt a funkciót, a városi pártértekezleten választották meg. Itt is — akárcsak megyei szinten — úgy kezdődött a mun­ka, hogy a korábbi pártbizottság vállalkozott önmegújításra. De a gyöngyösi főiskola egyik alap­szervezete felhívással fordult a közvéleményhez, amelynek kö­vetkeztében november végén kétszáz küldött szélesebb körben alakította ki az álláspontját. Sok minden megváltozott, így egy- testületes lett a pártbizottság, s a korábbi titkárok közül csupán egy maradt meg. Mint Rajkiné aláhúzta, a han­gulat itt sem különbözik az or­szág más részén tapasztalható- tól, bár kiegyensúlyozottabb a gazdaság helyzete, mint néhány más helyen. A pártbizottság számba vette feladatait, s szakít eddigi munkamódszereivel: any- nyi bizalmat szeretne visszasze­rezni, amennyit csak lehet. Min­den olyan szervezettel és ember­rel hajlandók együttműködni, aki kész tenni a közösségért. A Magyar Demokrata Fórum, a Fi­desz vagy a Kisgazdapárt itt is hallatja már szavát. Fel kell készülni a feladatokra, így például a tanácsválasztások­ra. Megfelelő várospolitikai kon­cepciót kell kidolgozni, tudva, hogy kevés a pénz, a közösség erejében bízva. Ennek olyannak kell lennie, melyet képviselhet egy-egy tanácstag. A pártbizott­ság jobban szeretné ismerni a környék gazdaságát és társadal­mát, hogy feltárja a tartalékokat. A testület bízik abban, hogy nem tehetetlen, mert akad még ilyen háttér. A környéken sok a telepített üzem, gyáregység. Ezek dolgo­zói csak rövid határidőn belül is­merik sorsukat. Lehetőség sze­rint biztatni kell őket az önállós­odásra. A városi pártbizottság úgy véli, hogy Gyöngyös kör­nyékén kell, hogy legyen sajátos gazdaságpolitikai koncepció, ami kiegészíti a kormány elgon­dolásait. Jó néhány olyan téma is föl­merült, amely nem volt eddig fó­kuszban. Többet kell törődni a szociálpolitikával és a környe­zetvédelemmel : az alternatív szervezetek — joggal vagy jog nélkül — több ilyen kérdést fel­vetettek. Egy-egy döntést sokkal komplexebben kell előkészíteni, a nyilvánosság bevonásával. Rossz az a gyakorlat, hogy utólag kell tudomásul venni bizonyos dolgokat, mindenkinek tudnia kell, hogy ki miként avatkozik sorsába, folytatás a 2. oldalon) A nyilvánosság ereje A gyöngyösi városi pártbizottság novemberben megvá­lasztott új első titkára sok kérdést friss szemlélettel közelít meg. Több és alaposabb ismerettel végezheti csak jól a munkáját, megítélése szerint. Olyan témákat is felsorolt a Berecz Jánossal folytatott beszélgetése során, amelyek ed­dig kiestek á városi pártbizottság figyelméből. Ezek egyike a környezetvédelem, amelyben most egy vitás téma is felme­rült a városban. Ez nevezetesen a gyöngyösoroszi épülő üzem, amelyet sokan környezetszennyezőnek tartanak. Rajkiné hangsúlyozta, hogy az előkészítés során a lakossá­got pontosan kell tájékoztatni a várható előnyökről, hátrá­nyokról, illetve a lehetséges veszélyekről. A nyilvánosság ereje állíthatja helyre a bizalmat. Azt is hangoztatta, hogy ha a pártbizottság meggyőződik arról, hogy szakmailag nem megfelelően előkészített az építkezés, nem tud mellé- állni a folytatásának. Az aktíva résztvevői nagy figyelemmel hallgatják az előadást (Fotó: Perl Márton) A jogállamiság felé A korszerű magyar jogálla- : miság pilléreinek az alapkö­vét rakta le — Berecz János­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a KB titká­rának szavaival élve — az Or- ; szággyűlés szerdán befejező- ‘ dött ülésszaka. Mégpedig az egyesülési, illetve a gyüleke­zési jogról alkotott törvé- ; nyekkel. Dr. Kulcsár Kálmán : igazságügyi miniszter pedig ; úgy fogalmazott, hogy e két , törvény olyan messze van a sztálini világtól, mint Makó j Jeruzsálemtől, s e jogszabá- ; lyok a jogállam irányába tett j első konkrét lépések. E két törvénytervezet vitá­jában is rendkívüli módon po­larizálódtak a vélemények, így például akadt, aki nem ér­tett egyet az egyesülési jog ki­terjesztésével a pártokra, má­sok viszont amellett érveltek, hogy miután a jelenlegi alkot­mány nem tiltja a pártalapí­tást, visszalépés lenne, ha a jövőben csak külön törvény alapján alakulhatnának pár­tok. Berecz János viszont úgy fogalmazott, hogy politikai­lag megalapozott párttör­vényt kell készíteni. Rámuta­tott: a pártalapítás tekinteté­ben nincs érdemi véleményel­térés a párt és a mértékadó al­ternatív mozgalmak között, s javasolta, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatot, megfogalmazva a párttör­vénynek egy indokoltan meg­határozott határidőn belüli megalkotását. Végül is az igazságügyi miniszter által i | előterjesztett egyesülési jog- j ról szóló törvényjavaslatot ki­sebb módosítások után fo­gadta el a Parlament, hozzá- i : téve, hogy augusztus 1-jéig a j Tisztelt Ház elé kell terjeszte- , ni a párttörvény tervezetét. A gyülekezési jogról elfogadott i törvény többek között úgy rendelkezik, hogy a rendőr­ségnek nem kell új helyet vagy időpontot kijelölnie, ha nem engedélyez egy-egy demonst­rációt. A hatóság képviselője részt vehet majd az előzetes bejelentéshez nem kötött ren­dezvényeken. A most bezárt országgyű­lési ülésszakon a képviselők döntöttek arról is, hogy a jö­vőben új ügyrend szerint dol­gozzon a Parlament. A mó­dosított házi szabály szerint 30 helyett ezután 50 honatya aláírása szükséges, hogy név szerinti szavazást rendeljenek el. Új parlamenti bizottságok is alakulnak: tájékoztatási, családvédelmi, továbbá tudo­mánypolitikai és műszaki fej­lesztési néven. Érdekességként megemlít­hető, hogy több képviselőből • megalakult a parlamenti ag- , rárszekció, és két hét múlva i jön létre a pártonkívüli hona­tyák csoportja. A Tisztelt Ház immáron j nem először foglalkozott a ro- - : mániái menekültek ügyével. ' 5 Két képviselő indítványára j úgy döntöttek, hogy a követ- j kező ülésszakon a kormány terjessze elő javaslatait a me- i j nekültkérdésben. Honia János

Next

/
Thumbnails
Contents