Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 9. szám ÁRA: 1989. január 11., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HOL VANNAK A HALOTTAK? „Meghallgattunk határőrt, aki a magyar—román határnál teljesített szolgálatot, beszéltünk román menekültekkel..." (3. oldal) AZ ESE-TOTÓZÓBAN ezúttal Stündl Elemér, egykori 13+1 találatos tippel. (6. oldal) NE VÁLJUNK ÓCSKAVASTELEPPÉ! Iránytű az autóvásárláshoz: tizenegy ország piaci forgalmát kísérjük figyelemmel... (8. oldal) Ml VAN, HA NINCS VÍZ? Utánajártunk az egri Rózsa Károly utcai lakók panaszának. (8. oldal) Ülésezik az Országgyűlés Módosították az alkotmányt — Vita az egyesülési és gyülekezési jogról Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Ház-elnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a Parlament munkájában miniszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-AbaújZemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választó- körzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett űj interpellációkat és kérdéseket. Kulcsár Kálmán expozéja Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világ- rendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi, meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Meg kell teremteni az alkotmánybíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, „hézagai” döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben, ma nincs. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31- ig befogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengendhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív Szavaz a Parlament (Fotó: Szántó György) polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. E mellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadságjogok sem tekinthetők abszolút, vagyis korlá- tozhatatlan jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. — Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. Általános végrehajtási jogszabály alkotására vonatkozó felhatalmazás hiányában ezek a meghatározások kizárólagosak, más jogszabályok által nem módosíthatók. — A törvényjavaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam „adományoz”, hanem a népszuverenitásból következően mindenkit — bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül — megillet. Tartalmát a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti formakényszert, az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet kívánnak létrehozni. Az igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy a javaslat vitájában, de benyújtása óta is vitatott a társadalmi szervezet belső életével kapcsolatos szabályozás mértéke és mélysége. Utalt arra: megjelent olyan nézet is, miszerint a javaslat eme szabályai „gyámkodó” jellegűek, mert „az ilyen típusú szabályra a polgári jogban van szükség; ha a szerződő felek megfeledkeznek valami lényeges kérdésben megállapodni, akkor a vitát a törvény rendelkezése dönti el. Emlékeztetett arra, hogy a javaslat nem határozza mega kizárólagosság igényével az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek fajtáit, csupán — példálózó jelleggel — felsorol néhányat. Ebből következik, hogy a javaslat rendelkezései minden, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetre vonatkoznak. Hangsúlyozta: az egységes és egyenlő szabályozásra törekvés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a társadalmi realitást, hogy e szervezetek között társadalmi jelentőségüket, funkcióikat, politikai súlyukat tekintve jelentős különbségek vannak. Ez teszi indokolttá a politikai pártra és a szakszervezetre vonatkozóan részben eltérő szabályok megállapítását. A javaslat deklarálja, hogy az egyesülési jog alapján (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei pártvégrehajtóbizottság Barta Alajos első titkár elnökletével tegnap ülést tartott Egerben a megyei párt-végrehajtóbizottság. Az ülésen elsőként a megyei pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos tennivalókról tárgyalt a testület. Kiss Sándor titkár elnökletével ezután azt a jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság, amely az egri pártértekezletet megelőző vitákról, a párttagság vitakultúrájának egri tapasztalatairól készült. A végrehajtó bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy Németh Lászlónak, a városi pártbizottság első titkárának, a napirend előteijesztőjének írásában az anyag jelenjen meg a Népújságban. Az előadó: Berecz János Aktívaértekezlet lesz Gyöngyösön Január 12-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel megyei aktívaértekezletre kerül sor Gyöngyösön, a GATE Társadalomtudományi Kara Vállalat- gazdasági Üzemmérnökképző Intézetében. Ezen a fórumon időszerű politikai kérdésekről tart előadást Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Parlamenti tudósítónk jelenti ,,Nekem még mindig kétségeim vannak. 99 Az elmúlt négy évtizedben még egyszer sem tartott ilyen sokáig országgyűlési ülésszak, mint most. Régebben a Tisztelt Ház csak másfél-két napig tanácskozott. Nem is volt szükség ennél hosszabb időre, hiszen — mint ahogy akkor megmagyarázták — rendkívül jól előkészített törvényjavaslatok kerültek napirendre. Hogy akkor így volt-e vagy sem, ne firtassuk. Mindenesetre, jelenleg sokkal felelősségteljesebben döntenek a honatyák, mint hajdanában. Persze, ez nemcsak az egyes embereknek, hanem a megváltozott politikai légkörnek is köszönhető. Summa summárum, kedden folytatta munkáját a december 20-án kezdett ülésszak. A nap egyik érdekessége, hogy az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot nem az igazságügyi miniszter által előterjesztett formában fogadta el a Tisztelt Ház. A szavazatok úgy alakultak, hogy az elkövetkezőkben is lehet interpellálni a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Képviselőink így kommentálták az eseményt: — Az Ifjúsági Bizottság ülésén én javasoltam, hogy ezt a lehetőséget továbbra se vegyék el a képviselőktől. A jövőben fontos, hogy független legyen a bírói testület, de a jelenlegi politikai miliő erre még nem alkalmas — jegyezte meg Nagy Endréné. Hasonlóképpen vélekedett minderről Sebők József is. — A képviselők interpellációjának növekszik a jelentősége. Biztosítani kell a honatyáknak, hogy közvetíthessék választóik kérdéseit, észrevételeit, aggályait az illetékeseknek. A jelenlegi helyzetben ebből a körből nem vonható ki a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ha kivonták volna, az a képviselői jogok csökkentését jelentette volna. A nap során természetesen a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról szóló törvénytervezet volt a leggyakoribb beszédtéma. — Ha a régi módon akarnánk élni, nem tudnánk kimozdulni a jelenlegi állapotból — mondta Barcsik János. — Azon kell gondolkoznunk, hogy mitől várhatjuk az előbbrelépést. Ez a két törvény alapvető emberi jogokat biztosít. De azt sem feledhetjük, hogy e két jog gyakorlása felelősséget is jelent. Ha mindenki tisztességgel él a törvények adta lehetőségekkel, elősegítheti a demokratikusabb közélet kibontakozását. — Hevesen és környékén születtek-e az utóbbi időben új egyesületek? — Már ott is érzékelhető a Magyar Demokrata Fórum első fecskéinek szárnybontása. Árvái Lászlóné Király Zoltánnal váltott néhány szót az egyik szünetben. — Nekem még mindig kétségeim vannak amiatt, hogy a gyülekezési jogban megfogalmazottak alapján a rendőrség betilthat saját kedve szerint is bizonyos megmozdulásokat — vélekedett Árvainé. — Szót kértem az Országgyűlés ügyrendjének tárgyalásakor. A Parlament három új bizottság létrehozására készül, ezek közül az egyik a család védő lesz. Hozzászólásomban ezt üdvözlöm, s igyekszem megfogalmazni, mit várok tőle. A Parlament folyosóján dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszterrel beszélgetett Nagy József né és Kovács A ndrás, valamint két hatvani vendégük: Angeli József tanácselnök és dr. Zeke Gábor, a helyi kórház igazgató főorvosa. — Már az elmúlt év végén megbeszéltük dr. Csehák Judittal, hogy elhívom a város illetékeseit, akik a kórház krónikus osztályának bővítését szorgalmazzák — magyarázta Nagyné. — A kórház területén lévő kollégiumból lehetne ezt kialakítani. A tervek szerint a diákoknak a most átadott új-hatvani orvosi rendelő mellett teremtenének szálláslehetőséget. Dr. Csehák Judit javasolta, hogy nyújtsanak be pályázatot a minisztériumnak. Nem reménytelen, hogy kedvezően bírálják el. Csongrádi Csabával is egy helyi gondról váltottunk szót. — Egy lakossági fórumon szóba került a Gyöngyösoroszi használtakkumulátor-feldolgo- zó üzem építésével összefüggő környezetvédelmi probléma — mesélte. — Többen is felhívták a figyelmet a létesítmény káros környezeti hatásaira, ezért rendkívüli fogadónapot tartottam a községben. Erre senki nem kért. De szerettem volna a döntés előtt lépni. Egy kollektíva, három lakos, s a Magyar Demokrata Fórum gyöngyösi csoportjának képviselője jött el. Kérték, interpelláljak az üzem építésének leállítása érdekében. Azt válaszoltam, hogy egy olyan kérés miatt, amelyet három ember írt alá, nem kérhetek szót a Parlamentben. Nevetségessé válnék. Azt válaszolták, hogy az építés leállítását szorgalmazó fogalmazványt kétszázan is szignózták. Mondtam, hogy ez is csak a falu töredéke, s kíváncsi lennék, hogy mit szólnak a többiek. Azt felelték : kérdezzem meg tőlük. Mindenesetre beszéltem a helyi vezetőkkel is, akik nem forszírozták az interpellációt, nem tiltakoztak a környezetszennyezés miatt. Végül is arra vállalkoztam, hogy én is közbenjárok, s a közeljövőben sorra kerülő gyöngyösi környezetvédelmi fórumra elhívom a minisztérium illetékesét, aki pontos szakvéleményt tud adni. Ha az általa vázoltakból kiderül, hogy az üzem környezetszeny- nyező, akkor én leszek az első, aki emiatt tiltakozik a Parlamentben. A tegnapi napról talán még azt is érdemes elmondani, hogy nagy visszhangja volt Berecz János és Szentágothai Ja'« o,v felszólalásának. Kettejük hozzászólása tükrözte a leginkább: tisztában vannak a hazánkban zajló társadalmi és gazdasági folyamatokkal. Homa János
