Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 10., kedd TÁRSADALOM 3. Változó szövetkezeti elvek Segítség a tanácstalanoknak — Kedvezmények és mentességek — Felvilágosító elő­adásokat tartanak a szakemberek Adózási menetrend Az embernek há tetszik, ha nem, adózni kell. De mivel csak az elmúlt évben vezették be ennek új rendszerét, nagyon sok a ta­nácstalan közöttünk. Akik nem tudják, mi a teendőjük ezekben a napokban. Az éves bevallás elkészítéséhez szeretnénk segítsé­get nyújtani, ezért fordultunk dr. Kovács Sándorhoz, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának vezetőjéhez. A parasztemberek többsége soha nem értett a szövetkezetpo­litikához, legtöbbjük mégis sokat hallott róla. A mezőgazdaság szövetkezetesítése idején szinte már unalomig ismételgették a szövetkezeti elvek között a foko­zatosságot és az állami támoga­tást. Akkoriban politikai aktua­litása volt ezen elveknek, ma vi­szont vitatják érvényességüket. Idősebb termelőszövetkezeti tagok az ötvenes évek elején az önkéntesség helyett megfélemlí­tésre alapozott kényszert tapasz­talhattak. A hatvanas évek for­dulóján az átfogó szövetkezeti szervezéskor már az önkéntesség dominált, helyenként a szelídebb kényszerrel ötvözve. Manapság a hagyományos értelemben alig értékelhető az önkéntesség elve, hiszen senkit nem kényszeríte­nek szövetkezeti tagságra. Ép­pen ellenkezőleg, a szövetkezeti közösségek mondanak eseten­ként nemet a belépni szándéko­zóknak. Semmi jelentősége nem lenne tehát ma az önkéntesség elvé­nek? A belépésre, az egyénre vo­natkoztatva alig, ám közösségi értelemben jelentősége már nem elhanyagolható. Nem a régmúlt példája, hogy szövetkezeteket egyesítettek a tagság formális egyetértésével. Ma is előfordul, hogy helyi — városi, községi — testületek nem szövetkezeti ér­dekek alapján késztetik a közös­ségeket a költségvetésből nem fi­nanszírozható beruházásokban való részvételre. Mindezek az önkéntesség elve megsértésének tekinthetők, ha közvetlenül nem az egyént, hanem a közösséget érintik is. A fokozatosság a szocialista szövetkezetesítés ’’terméke”. A mezőgazdaság átszervezésekor elvileg három fokozat között le­hetett választani, ám a gyakorlat­ban a harmadik, a legfejlettebb­nek tartott, az úgynevezett kol­hoztípus jött létre többségében. Politikai indíttatásból és ráhatás­sal, éppen csak fennmaradtak a szakszövetkezetek, amelyek el­sősorban a gyengébb termőhelyi adottságú földeken gazdálkod­nak. Három évtized alatt bebizo­nyították, hogy természeti hátrá­nyaik ellenére életképesek, haté­konyabban gazdálkodnak a ko­rábban fejlettebbnek tartott ter­melőszövetkezeteknél. Ez egy­szersmind azt jelzi, hogy a fejlett­ségi kategóriák és a gazdasági hatékonyság történelmileg nem találkoztak, s például Bács-Kis- kun megye rossz termőképessé­gű homoktalajain gazdálkodva éppen a szakszövetkezet lehet a fejlettebb forma. Kell-e a szövetkezeteknek ál­lami támogatás? — teszik fel so­kan a kérdést. A válaszadók egy része elutasítóan felel. Előrelá­tóan, mintegy önvédelemből ér­velve állítják: ha a szövetkezete­ket, mint társadalmi-gazdasági Ebben az évben tovább nö­vekszik Magyarország belkeres­kedelmi választékcsere-forgal- ma a KGST-országokkal. Össze­sen 25 milliárd forint értékű árut szerez be a belkereskedelem eb­ben a formában, 16-18 százalék­kal többet, mint a múlt évben. Ugyanennyi magyar áru kerül a szocialista országok üzleteibe. Nálunk a fogyasztási cikkeknek mintegy 3 százalékát teszik ki a belkereskedelmi választékcseré­ből származó áruk, s ezek első­sorban olcsóbb termékek, ame­lyek a hazai hiányt pótolják. Az idei esztendőre szóló választék- csere-megállapodást a magyar belkereskedelmi vezetők Romá­nia és Kuba kivételével valameny- nyi KGST-partnerrel aláírták már. A megállapodás értelmében a Szovjetunióval a kétoldalú vá- lasztékcsere-forgalom értéke eb­ben az évben összesen 6 milliárd formációkat támogatni kell, ak­kor nem eléggé hatékony, gyen­ge szervezetek; vagyis a támoga­tás ténye eleve érvként szerepel­het a támadók fegyvertárában. Nem a szövetkezeteket, hanem a gazdasági tevékenységüket kell állami támogatásban részesíteni, ha az indokolt. A mezőgazdasá­got szinte az egész világon támo­gatja az állam, Magyarországon sem nélkülözhető ez; de feltétle­nül elkülönítendő a szövetkeze­tek megsegítésétől. A gyakorlat­ban nincs is különbség az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek szabályozása között, vagyis a támogatást a gazdasági tevékenység kapja. Hasonló a helyzet a fogyasztási szövetkeze­tekben is, amelyek a falusi ellátás szervezéséért élveznek előnyö­ket, ám ugyanezt megkapják ál­lami kereskedelmi vállalatok is, ha kistelepüléseken nyitnak bol­tot. (Az csupán az ellentmondá­sokat szaporítja, hogy az üzletek vesztesége vagy alacsony jöve­delmezősége miatt kényszerű monopóliumban vannak a szö­vetkezeti boltok.) Anyagi, gazdasági értelemben tehát még hátrányos is lehet a szövetkezetek állami támogatá­sát hangsúlyozni; ugyanakkor a szövetkezetek és az állam viszo­nya, együttműködésük lényeges eleme maradhat a szövetkezeti elveknek. A támogatásnak nem csak pénzügyi formája létezhet, a szövetkezetek létjogosultságá­nak, hasznosságuknak elismeré­se, politikai támogatása közvet­ve gazdasági erőt is jelenthet; mint ahogy az elmúlt évtizedek­ben az ellenkezőjére is volt pél­da. A szövetkezeti elveket persze nem szabad leegyszerűsíteni > e három, általánosabban ismert tételre. A magyar szövetkezeti gyakorlat is alkalmazza a klasszi­kus szövetkezeti elveket: a tagsá­gi közreműködést, a szövetkezeti demokráciát és önkormányza­tot, a kölcsönös támogatást. Sok ezer példával lenne igazolható, hogy a szövetkezetek, mint válla­latok, eredményesen gazdálkod­nak; támogatják aktív és nyugdí­jas tagjaikat, anyagilag áldoznak sportra, kultúrára. A lenini szövetkezeti elvek azonban a napi gyakorlatban megméretnek, következéskép­pen változhatnak. De ugyancsak több tekintetben módosításra szorul a szövetkezetekkel szem­beni állami magatartás is, amely esetenként érvényesnek tekint­hető elveket is megsért. Mind­ezekre tekintettel felülvizsgálat­ra, az álláspontok vitában kiala­kuló formálódására, közelítésére van szükség; végső soron a szö­vetkezetek tartós fennmaradása érdekében. A készülő szövetke­zeti törvényt megelőző elméletet és gyakorlati magatartást tisztá­zó viták ezért is nélkülözhetetle­nek. forint értékű lesz, ez 35 százalék­kal haladja meg a tavalyit. Egye­bek közt hűtőszekrényt, zo­máncedényt, háztartási eszközö­ket, fagyálló folyadékot, méterá­rut és fagyasztott halat vásáro­lunk a Szovjetunióból. Az ellen­tétel: kereskedelmi berendezé­sek, kozmetikumok, csillárok, autó-üléshuzatok és számos más, magyar termék. A magyar-csehszlovák válasz­tékcsere összértéke 11,6 milliárd forint ebben az évben. Csehszlo­vákia élelmiszerekkel, konfekci­óval, alsóneműkkel, kozmetiku­mokkal bővíti a magyar piaci kí­nálatot, Magyarország pedig a hagyományos élelmiszer-ipari termékeken kívül kötöttárut, bőrárukat, lámpákat és kerámiá­kat szállít Csehszlovákiába. Lengyelországgal a kétoldalú választékcsere-forgalom az idén összesen 5,5 milliárd forint érté­kű lesz. — Az adóigazgatási eljárásról szóló, hatályos jogszabályok alapján az egyéni és társas vállal­kozóknak, valamint a személyi jövedelemadót fizető magánsze­mélyek egy körének — ide tar­toznak a borravalós és a hálapén­zes szakmák — év közben adóe­lőleget kell fizetni. Az előleg és a végelszámolás közötti különbö- zetet pedig most, a bevallás le­adásával együtt kell rendezni. — Tudomásom szerint más a bevallás leadásának határideje az egyéni és a társas vállalkozók, valamint a magánszemélyek ese­tében. — Igen. Február 28-ig kell ezt megtenniük az egyéni és társas vállalkozóknak, akik vállalkozá­si adót is fizetnek, nekik ezzel egyidejűleg kell elkészíteniük a bevallást a személyi jövedelema­dójukról is. Ugyanakkor a beval­lásra kötelezett magánszemé­lyeknek március 20-ig kell eljut­tatniuk ezeket a dokumentumo­kat a lakóhelyük szerint illetékes adóhatósághoz, így megyénkben a Heves Megyei Adófelügyelő­séghez, melynek címe: A SZOT Mátra-Bükkvidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazga­tóságterületén — mint az új igaz­gatótól, Magyari Gézától érte­sültünk — a nehezebb időkben is folytatódik a fejlesztés, korsze­rűsítés. Befejezés előtt áll, s vár­hatóan február közepétől már vendéget is fogad az új egri gyógyszálló. Mátraházán a kö­zelmúltban befejezték a — még a II. világháború előtt épült — vas­utasüdülő ő-épületének felújítá­sát, bővítését. A munkák során a létesítmény magastetős, új pad­lásrészt kapott, ahol az alsóbb szinteken létrehozott fürdőszo­bák számára igénybe vett eddigi helyiségeket pótolták. így itt a továbbiakban a korábbi 23 alap­férőhely helyett már 30 lesz, s minden szobához tartozik fürdő is. Átadásuk óta megérkeztek a bútorok, s hozzáláttak a lakré­szek berendezéséhez is. A tervek szerint január végére teljesen lakályossá teszik az épü­letet, s megkezdődhet ismét a fo­lyamatos üdültetés. Eger, dr. Nagy János utca 18.sz. — Kik tartoznak az ön által említett magánszemélyek közé? — Néhány kivételtől eltekint­ve mindenki, akinek több forrás­ból származik jövedelme, tehát adóját a munkáltatójával nem számolta el. A bevallás készíté­sénél az év folyamán megszerzett jövedelmeket össze kell adni, és ez az összeg képezi a kedvezmé­nyek és mentességek levonása után az adó alapját. Viszont, nem kell összevonni a többi jövede­lemmel a nyugdijat és a mellette megszerzett egyéb keresetet, ha ezek összege nem haladja meg az évi 96 ezer forintot. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági kister­melésből származó jövedelem­mel is, ha az így elért árbevétel nem nagyobb 500 ezer forintnál. Továbbá azok a jövedelmek, me­lyekből levonták a 20 százalékos, úgynevezett forrásadót. Ilyenek például a kétezer forint alatti, kis összegű, egyszeri kifizetések és a kamatjellegű jövedelmek is. Fel­hívjuk minden vállalkozó és ma­gánszemély szíves figyelmét, hogy a munkáltatójától január 31 -ig szerezze be a szükséges iga­zolást az év folyamán megszer­zett jövedelméről és a levont adóelőlegről. A különböző ked­vezmények, mentességek ugyancsak igazolás alapján ve­hetők igénybe, melyek beszerzé­se szintén az állampolgár felada­ta. Ebbe a körbe tartoznak a köz­érdekű célra szánt alapítványok, kötelezettségvállalások s a gyer­meknevelési kedvezmény. Egyébként a súlyosan testi fo­gyatékos gyermek nevelése utáni kedvezmény a kiskorúak számá­tól függetlenül igénybe vehető. — A bevallás kitöltését aligha tudnánk részletezni, azt egyéb­ként is egyértelműen tartalmazza az az útmutató, amelyhez a me­gye összes postahivatalánál hoz­zá lehet jutni. Hogyan igyekez­nek könnyíteni az állampolgárok helyzetén? — Megyei adóapparátusunk arra törekszik, hogy a lakosság minél szélesebb körével megis­mertessük a tennivalókat. Január 10-től 31-ig előadásokat tartunk az érdekképviseletek szervezé­sében a vállalkozóknak, míg a ta­nácsi szervek, a népfront, a válla­latok és szövetkezetek jóvoltából magánszemélyeknek és az úgy­nevezett egyéb adózóknak is tar­tunk ilyen felvilágosító rendez­vényeket. Az igényeket az adó­felügyelőséghez vagy az igazga­tósághoz küldhetik be. Ami az útmutatót illeti: azt egységcso­magban helyezzük el, s előrelát­hatólag január 10-től szerezhető be a posták mellett az érdekkép­viseleti szerveknél, valamint az adóhatóságnál. A kitöltött nyomtatványt ajánlott levélben lehet visszaküldeni, de szemé­lyesen is át lehet adni bármely ügyfélszolgálati irodában vagy a nagyobb vállalatoknál szervezett átvételi helyen. (Erről részlete­sebben a Népújság január 28-i hirdetési mellékletében tájékoz­tatjuk olvasóinkat). — Mi a helyzetű visszaigénylé­sekkel? — Ha a befizetett előleg össze­ge nagyobb, mint az éves, tényle­ges kötelezettség, az adózónak az esedékes, visszaigényelt adóe­lőlegét a bevallás leadásától szá­mított 30 napon belül utaljuk vissza. Egyébként érdemes azt is megemlíteni, hogy akiknek csak egy forrásból származik jövedel­mük, nem lesz semmi tennivaló­juk, adójukat a munkáltató szá­molja el, nyilatkozatuk alapján. E munka során minden bizony­nyal előfordulhatnak kisebb-na- gyobb nehézségek, melyek meg­oldásához a lakosság türelmét és megértését kérjük. Az állampolgárok akkor segí­tik igazán munkánkat, ha nem a határidő utolsó napjaiban adják le bevallásukat, hanem jóval előtte. Felhívás a sajtó dolgozóihoz Szülőotthont építenek köz­adakozásból Felhívással fordult a nemzet­közi sajtó dolgozóihoz Jegor Ja­kovlev, a Moszkovszkije Novosz- tyi című, több nyelven megjelenő hetilap főszerkesztője, hogy a vi­lág újságírói csatlakozzanak ah­hoz a nemzetközi akcióhoz, amelyet három tekintélyes nyu­gat-európai napilap kezdemé­nyezett az örményországi föld­rengés károsultjainak megsegíté­sére. Az MTI szerkesztőségébe el­juttatott levelében Jakovlev megírta, hogy az olasz La Re- publica, a francia Le Monde és a spanyol El Pais gyűjtést rende­zett olvasói körében az örmény­országi katasztrófa hírére. „A vi­lág újságírói Örményország jö­vőjéért” elnevezésű akció során összegyűlt pénzt a Moszkovszki­je Novosztyi napilap szerkesztő­ségének adták át, amely úgy döntött, hogy az adományokat egy szülőotthon felépítésére for­dítja. A földrengés sújtotta térség­ben egyetlen szülőotthon sem maradt épen. A szovjet egészségügyi mi­nisztérium vezetése támogatásá­ról biztosította a tervet. A mi­nisztérium a tervezésben és az in­tézmény felszerelésében segít. Előzetes számítások szerint a szülőotthon felépítése 30-40 millió dollárba fog kerülni. A Moszkovszkije Novosztyi szer­kesztőségénél már jelentkeztek különböző nyugati cégek, hogy szeretnének részt venni az épít­kezésben. A Moszkovszkije Novosztyi azzal a felhívással fordul a szer­kesztőségekhez, hogy csatlakoz­zanak ehhez az akcióhoz. A lap szerkesztősége bármilyen javas­latot vár. A Moszkovszkije Novosztyi címe: 103 829 Moszkva, ul. Gorkovo 16/3. Telefon: 230- 36-73 és 330-31-78. Az építkezés támogatásához küldött pénzadományok számá­ra a Moszkovszkije Novosztyi külön számlát nyitott a szovjet külkereskedelmi banknál. En­nek száma: 70 000 007. Moszkva. Vasit tcLSprogram az iidiiItetőknél Új konyha Parádfürdőn A vasutasüdülő másik épüle­tében, az A-ban a tavalyi ősszel ért — átmenetileg — véget a pi­henés. A mostani állapotában tovább már nem használható üdülőrész modernebbé tétele ta­vasszal kezdődik. Az elképzelé­sek alapján itt a felújítás után sem lesz a jelenlegi 86-nál több férőhely, de a szobák határozot­tan tetszetősebbé válnak, s meg­felelőbbé teszik a konyhát, étkez­dét is. Ennek ellenére megmarad a másodosztályú besorolás, csu­pán a szomszédja lesz drágább. A mátraházi, mintegy 18 mil­lió forintos ráfordítás mellett a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztériummal közösen további nagy — hozzávetőlegesen 50 milliós — költséggel Parádfür­dőn jelentős konyha-korszerűsí­tésre kerül sor. Énnek alkalmá­val — mindenekelőtt — egy, a szanatórium és a kórház együttes kiszolgálására alkalmas ideigle­nes főző-sütőbázis kialakításá­hoz kezdtek még decemberben a gyermeküdülő kempingjében, ahol a munkákkal februárban végeznek. Csak ezután látnak a tulajdonképpeni feladatokhoz, amelyek megoldása legalább másfél esztendeig tarthat. A vá­rakozás azonban megéri, hiszen az új „üzem” már hosszú távon is képes lesz kielégíteni az igénye­ket. Megkérdeztük a SZOT Mát- ra-Bükkvidéki Üdülési és Sza­natóriumi Igazgatóság vezetőjét arról is, hogy mi lesz a bezártpa- rádsasvári gyermeküdülő sorsa. Nos, mint válaszolta: egyelőre még mindig tisztázatlan a jobb sorsra érdemes létesítmény jövő­je. A kastélyüdülő megfelelő hasznosításáról tovább folynak a tárgyalások. Ám, ha más lesz is az új gazda, természetesen azon van a mátrafüredi igazgatóság, hogy a rendbe hozható, széppé tehető régi, hangulatos épületet ismét hasonló célokra vegyék igénybe. Gy. Gy. A felújított mátraházi vasiitasüdüló' jJKT* x­(Fotó: Gál Gábor) 25 milliárdért szerzünk be árut Növekvő belkereskedelmi választékcsere-forgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents