Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 8. szám ÁRA: 1989. január 10., kedd 4,30 FORINT ÉJSZAKÁBA NYÚLÓ VITA UTÁN Eltörölték a tehót Gyöngyösön. (8. oldal) HA PÉNZ NINCS, ITAL IS JÓ...! Volt már „randevújuk" kétszer is lopás, testi sértés okán. (8. oldal) SZÉP VOLT, FIÚK! A játékhoz a közönség — még ha időnként oly gyér számban is — hozzátartozik. (6. oldal) ADÓZÁSI MENETREND Az előleg és a végelszámolás közötti kiilönbözetet a bevallás leadásával együtt kell rendezni. (3. oldal)' Németh Miklós megbeszélése Andrej Lukanovval Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterét, a magyar-bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózkodik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Rezső államminiszter. A megbeszéléseken részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Sajtótájékoztató az áremelések hátteréről A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtó- tájékoztatót a Magyar Sajtó Székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői. Az áremeléseket a Miniszter- tanács közleménye már vasárnap részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi támogatások összege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. Az egész évre tervezett áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást jelentenek a családoknak. A kereskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10-15 százalékkal kevesebb fogy majd, mint a múlt év azonos időszakában. A mező- gazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát — hangzott el a tájékoztatón — a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Másrészt, várhatóan arra ösztönzik a magas fogyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kínálatát. Az Országos Árhivatal elnöke azt is elmondta, hogy az idén a termelői árak várhatóan a tavalyinál gyorsabban növekednek. Áz átlagos emelkedés körülbelül 9,5 százalék lesz. Ennek jó része az import-alapanyagárak várható növekedéséből adódik. Az import-alapanyagárak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7 százalékkal emelkednek. Szikszay Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben a világpiaci ármozgásokat a hazai árak nemcsak akkor fogják követni, ha azok emelkednek, hanem akkor is, ha csökkennek. Tájékoztató a tarifaemelésekről a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések indokait a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. A vasúti személyszálh'tási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszonylag kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz-közlekedés dijai átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, a különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos, a troli, a metró vonaljegyek egységesen 5 forintba, az autóbuszjegyek pedig 6 forintba kerülnek. Egy villamosbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel trolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló autóbuszbérieteké 140, a kombinált bérleté pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90-120 forint, a troli- és villamosbérleteké: 150, az egyvonalas autóbusz- bérleté 100-120, az összvonalas autóbuszbérleté 140-180, a kombinált bérleté pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdíjasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalékát teszi ki. A lakossági telefon-előfizetési díj főállomás esetében 120 forint lesz a mostani 40-nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj 6 forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek között elmondták, hogy a díjemelések a távolsági személyszállításban — a támogatások változatlan szintje mellett — is csak részben fedezik a begyűrűző költségnövekedést. A vasúti személyszállításnál a megemelt dijak csak a jelenlegi feltételek szinten tartását biztosíthatják. A vasúti személyszállítás támogatására 1989-ben 6 milliárd forintot fordítanak, a távolsági autóbusz-közlekedésben továbbra is mintegy 1,1-1,2 milliárd forint a fogyasztói árkiegészítés. A helyi tömegközlekedésben 1988-ban a fogyasztói árkiegészítés és a tanácsok által folyósított támogatás együttes ösz- szege elérte a 12,8 milliárd forintot. Ez a támogatás 1989-ben 500 millió forinttal csökken. A postai — átlagosan 27 százalékos — díjemelések indoka, hogy a Magyar Posta csak így tudja fedezni növekvő költségeit. Nehéz, de szervezett szüret után — Minőség- és eredetvédelem nélkül nem megy — Fizetés készpénzben és váltóval — Megújulás új szervezetben Egy kombinát és az önálló külkereskedelmi jog A palackozósor technológiai felújítása és karbantartása egy hónapig tart 1988 a szőlő- és borágazatban sem volt könnyű esztendő. Sok megpróbáltatást jelentett az új szabályozókhoz, az adóreformhoz való igazodás, ugyanakkor számos korábbi feszültség, ellentmondás felszínre került. Sajnos, volt nyílt, utcai „borháború" az Alföldön, amely jelezte a termelők és a felvásárlók között fennálló érdekellentéteket. Mindemellett beszűkült a külpiac, a belföldi fogyasztók fizetőképes kereslete viszont csökkent. Ilyen körülmények között dolgozott az Egervin Borgazdasági Kombinát kollektívája is, amely igyekezett alkalmazkodni a szigorú feltételekhez, erősíteni partneri kapcsolatait, bővíteni külpiaci lehetőségeit. Váradi Jánosvezérigazgatótól megtudtuk, hogy az elmúlt évben a kormány tervgazdasági bizottsága áttekintette a szőlő- és borágazat helyzetét, és határozatot hozott ennek fejlesztésére. Még többet foglalkozott vele a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése, amely meghatározta az ágazat helyzetéből adódó feladatokat, és a jelenlegi gazdasági körülmények között a v árható lehetőségeket. Ezen bélül is erőteljes hangsúlyt kapott a minőség javítása és az eredetvédelem, a külpiaci értékesítés fokozása. Mindezek tudatában készült fel a kombinát az őszi szüretre az egri, a mátraaljai és a bükkaljai borvidékeken. A közzétett árjegyzéküket nem nagy szimpátiával fogadták a termelőgazdaságok. Volt olyan időszak, amikor úgy érezték, hogy a természet és az évjárat előnyeit teljesen sikerül kihasználniuk. Ám nem teljesen így történt. A termelőgazdaságokkal azok kialakult helyzetét figyelembe véve, alakították ki a felvásárlási árakat. Összességében 436 ezer mázsa szőlőt vett át a kombinát 1988-ban, melynek egy részét együttműködési megállapodás alapján a szövetkezetek dolgozták fel. Ez csaknem 100 ezer mázsát jelentett. Heves megyében egyébként az országos átlagot meghaladó, hektáronként 9 tonnás termést takarítottak be szőlőből. Ennek alapján 273 ezer 500 mázsa bornak valót, valamint 5 ezer hektó nedűt vettek át a gazdaságoktól. A minőségre jellemző volt, hogy az egyes fajtáknál nagy eltérést mutatva — termőhelyenként és fajtánként váltakozva —, 13-tól 22-ig terjedt a mustok cukorfoka. A termelőknek a kombinát új fizetési feltételrendszer alapján finanszírozott. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Egri Igazgatóságának közreműködésével a gazdaságok, valamint a kistermelők döntő többségét december 31-ig kifizették. Több mint 500 millió forintot finanszíroztak. Voltak pénzügyi viták, örvendetes azonban, hogy sikerült ezeket reálisan rendezni. Az idei szüretkor felmerült problémák azonban tanulságként szolgálnak a jövőre nézve is, miután azt tudomásul kell venni, hogy a következő időszakban sem állnak korlátlanul rendelkezésre a hitelezési lehetőségek. Erre pedig közős megoldást kell keresni. A feszültségek ellenére a kombinátnál 1988-ban közel 20 százalékkal növelték a tőkés országokba irányuló borkivitelt. Mindez értékben várhatóan meghaladja a 4 millió dollárt. A szocialista exportban igyekeztek a lehetőségeket kihasználni. A belföldi értékesítésben az erőteljesen csökkent kereslet ellenére is elérték az 1987-es szintet. Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy az ellentmondások feloldását segítené, ha a kombinát 200 millió forintos nyereségéből nem kellene 155 millió forintot bankkamatként a nagy borkészletek miatt kifizetnie. Ha ennek egy részét meg lehetne takarítani, az a termelőgazdaságoknak is előnyt jelenthetne. A vállalati tanács döntése alapján 1989-ben — a megújulást keresve — korszerűsítik a vállalat szervezeti rendszerét. Új együttműködési formák kialakítására törekednek a hazai és a külföldi partnerekkel. Fő feladatuknak tekintik a szőlő- és borágazat fejlesztését, lehetőségeik figyelembe vételével. Igyekeznek a megyénkben lévő üzemi feldolgozók, tárolók és palackozók közös érdekeltségi rendszer alapján való jobb kihasználására, amely komoly lehetőségeket kínál. Terveik szerint Egerben és Gyöngyösön kft-típusú együttműködést hoznak létre kölcsönös előnyök alapján, a termelőkkel. Szeretnék a kombinát részeként működő egri kutatóállomás eredményeit is minél jobban hasznosítani, a partnerek érdekében. Nevezetesen: ez utóbbiak szőlészeti és borászati problémáinak megoldására, közös finanszírozás alapján. Itt is, ezen a területen kutatás- fejlesztési társaságokba való tömörülésre hívják fel a gazdaságokat. Ehhez szeretnék igazítani a kutatóállomás eszköz- és szakemberállományát. A szervezeti megújulás másik, igen fontos része az egységek önállósodása, a feladatokhoz igazított döntési jogköröknek megfelelően. Ez hozzájárul ahhoz, hogy csökken a vállalati központ, ezen belül is az adminisztráció létszáma, és fokozódik a rugalmas alkalmazkodóképesség. Ennek alapvető célja a napi megmérettetés a bel- és nemzetközi piacokon, a nagy versenyben. Vagyis, kialakul az, hogy egy-egy egység mennyire képes önállóan működni, és hosszú távon a veszteséges ágazatok felszámolják önmagukat. Ugyanakkor az eredményesen dolgozók viszont megkaphatják a fejlődéshez szükséges lehetőségeket. A korábbi, sok áttételen alapuló vállalatirányítási rendszer helyébe a legszükségesebb osztályok, szervezetek lépnek, amelyek minden bizonnyal képesek lesznek majd a feladatok megoldására. Ennek elengedhetetlen része, hogy valamennyi dolgozót és vezetőt minősítenek, hogy az újszerű elképzelések megvalósítására alkalmasak-e? Ez a vállalat központjára és az önállósult egységekre egyaránt vonatkozik. Az említett elképzelések — amennyiben valósággá válnak — elősegíthetik az Egervin Borgazdasági Kombinát fejlődését, további előrelépését. Mentusz Károly Török Anna az USA-ba kerülő' bort csomagolja (Fotó: Perl Márton) I Gyülekezés, egyesülés A társadalmi vita nyomán az Igazságügyi Minisztérium átdolgozta az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezeteket. Ezekről a javaslatokról tárgyal mától a karácsony előtt berekesztett Országgyűlés ülésszaka. Az igazságügyi tárca eredeti tervezetét azért vetette el a többség, mert az a társadalom önszerveződési folyamatainak korlátozását jelentette volna. Jogászok kétségbe vonták azt a kormányzati körökben hangoztatott álláspontot, hogy a vitára bocsátott tervezetek a demokratikus viszonyok kiépítését szolgálják. Mint rámutattak, a demokráciát nein megteremteni kell, hanem érvényesülését engedni. Summa, summárum: az első változatot — mindkét törvénytervezet esetében — az állampolgári jogok kurtítására tett kísérleteknek minősítették a hozzáértők. Ezután készültek el a most Parlament elé kerülő javaslatok. Ebben már úgy fogalmaznak, hogy a gyülekezés, illetve az egyesülés mindenkit megillető, alapvető szabadságjog. Az állam az egyént az eredeti elképzeléshez képest kevésbé óhajtja korlátozni e jogainak gyakorlásában. Nem kétséges, hogy a Tisztelt Házban a legnagyobb vita az egyesülési jog tárgyalását kíséri majd. Ezen belül is a leglényegesebb pontok egyike az új párt alapításának kérdése, melynek manapság nem tisztázottak teljes mértékben a lehetőségei. Dr. Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportjának ülésén kifejtette, hogy az új alkotmány előkészítésekor abból indultak ki: hazánkban néhány éven belül létrejön egy szocialista többpártrendszer. Ebben az új alaptörvényünkben egyértelműen deklarálni kívánják, hogy az állampolgárok önrendelkezési joga kiterjed politikai és tömegszervezetek létrehozására. Az új alkotmány elfogadása után pedig sor kerülhet a politikai pártokról szóló törvény megalkotására. Ami a gyülekezési jogot illeti: nem kizárt, hogy a hon- ' atyák részletesebben megvitatják a javaslatnak azt a részét, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok előzetesen megtiltsanak gyűléseket, összejöveteleket. E paragrafusnak pontos kimunkálása azért szükséges, hogy senki se dönthessen saját kénye-kedve szerint egy- egy gyülekezés betiltásáról. Az ülésszakon napirendre kerül az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, foglalkoznak az Országgyűlés ügyrendjének módosításával, továbbá interpellációk és kérdések is 1 lesznek. Homa János
