Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 7., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Lehet-e véleményt kutatni? Mint ismeretes, január 21-én, szombaton Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban kerül sor a megyei pártértekezletre. Az esemény iránti fokozódó érdeklődést jelzi, hogy szerkesztőségünk levelet kapott Sirokból, s tartalma nyílt közreadását kérik. Ennek az igénynek felelünk most meg. Tisztelt Megyei Pártértekezlet! A Mátravidéki Fémművek dolgozókollektívája nyílt levélben fordul tanácskozásukhoz. Köszönti Önöket megújulási szándékuk megvalósítása alkalmából azon a tanácskozáson, melynek összehívását nemcsak hallgatva vártuk, hanem aktívan kezdeményeztük is. Valljuk, hogy a demokrácia szélesítésének mai gyakorlatában egy testület saját önkontrolljának jelentősége — még ha az reális is — háttérbe kell, hogy kerüljön, a tagság egészét átfogó megyei értekezlet értékelése előtt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a munkásosztály jelenlegi gondjainak megoldásához a helyi következetes munkavégzés kevés! E nehéz helyzet leküzdéséhez — amely rövid időn belül szükségszerű és halaszthatatlan — kollektív társadalmi összefogás szükséges. Szű- kebb hazánkhoz, Heves megyéhez és a megyei pártértekezlethez fordulunk azért, hogy hangot adjunk annak, ami munkáskollektívánkat foglalkoztatja, felkérve ennek megvalósításához társadalmi szinten mindenkinek a támogató segítségét. Több, mint háromezer dolgozónk a megye közel hatvan lakóhelyéről jár be vállalatunkhoz. Számunkra nem mindegy, hogy milyen a megye lakosságának a politikai és közhangulata, hisz ez közvetlenül is értékelhető a termelés eredményében. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a párt társadalomformáló erejének érvényesítésével, a vezetői erkölcsi normák emelésével, szilárd és következetes politikai ösz- szefogással javítson megyénkben a lakosság mindennapjain. Vátjuk, hogy erősítse meg bennünk a hitet a megyei értekezlet — programjával és feladattervével —, hogy tovább építve a szocializmust, a főmunkaidőben végzett kemény és becsületes munkával a munkásosztály számára reális megélhetést tudunk biztosítani társadalmunkban. Fontosnak tartjuk, hogy a politika eszközével is támogassák a megyei foglalkoztatást, amely átmenetileg sem ismerje el a munkanélküliséget. Valósuljon meg a megyében, hogy a szükséges szerkezetát- alkítást előzze meg a dolgozók átképzése, az új munkalehetőségek megteremtése, és csak azt követően kerüljön sor a gazdaságtalan munkahelyek felszámolására. Elvárjuk a megválasztandó megyei testületektől, és azok irányító tisztségviselőitől, hogy a munkájuk során a felső politikai és állami vezető testületekben erősítsék meg és garanciát is szerezzenek arra, hogy a további következetes munkával, a három teherviselő arányainak megfelelő terhelésével, meghatározott időn belül jussunk túl a mai nehéz gazdasági helyzetünkön, annak negatív társadalmi következményein. Munkáskollektívánk és szakszervezetünk céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánunk dolgozni és munkálkodni, amelyben a párt vezető szerepe érvényesül. Minden kétséget kizáróan le kell szögeznünk, hogy szakszervezetünk teljes önállóságot élvezve, véleménynyilvánító és cselekvési szabadsága birtokában fejti ki tevékenységét, azaz függetlenül látja el feladatait. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy kialakítandó a partneri viszony, melyben nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi és politikai egymásrautaltság a döntő. Tisztelt Megyei Pártértekezletí Kívánjuk, hogy közös céljaink megvalósításában siker és eredmény koronázza kollektív erőfeszítéseinket. Ehhez feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben lehetővé váljon a társadalmi összefogás és az egyéni boldogulás is. E feladataink és az Önök megújulási szándékának eredményes és sikeres megvalósításában a kollektívánk támogató munkájára számítani lehet. A Mátravidéki Fémművek munkáskollektívája és Szakszervezeti Bizottsága Pályázati felhívás a katonai főiskolai jelentkezésre Az elmúlt húsz évben nálunk a közvélemény-kutatás és a felmérés szinte azonos jelentésű fogalommá vált a köznapi szóhasználatban. A kérdőívvel táskájában a lakásunkba becsöngető kérdező felmérést végez, „azaz” közvélemény-kutatást folytat. Pedig a kettő nem ugyanaz. Nem is csak azért, mert felmérést sok mindenről lehet készíteni, ami nem tartozik a vélemények világába — a lakások nagyságától a fogkrémfogyasztáson át a háztájiban termesztett zöldségfélék mennyiségéig. Inkább azért, mert a véleményeket is fel lehet mérni anélkül, hogy valójában közvélemény-kutatás történne. Érdekek, érzelmek Közvélemény-kutatást csak akkor lehet végezni, ha az adott jelenségről van közvélemény. Bármilyen sok ember vélekedjék is hasonlóképpen, ítéleteik, állásfoglalásaik valamiféle szerveződés révén válhatnak csak közvéleménnyé. A szerveződésnek pedig feltételei vannak. A magánvélekedések gyakorta igen bizonytalanok, cseppfolyósak, változékonyak. Megszilárdulásukhoz, árnyaltabbá válásukhoz eszmecserékre, másokkal való szembesítésre, vitákra van szükség. Más szóval, nyilvánosság nélkül nincs, nem is lehet valóságos közvélemény, amely a társadalom életében hatékony szerepet játszhatna. A társadalmi nyilvánosság s ennek alapján a közvélemény léte és működése tehát a társadalom konkrét berendezkedési módjától függ. Demokratikus intézményi viszonyok kellenek hozzá, a nyilvánosság fórumainak sokasága, az állampolgárok közötti kapcsolatok minél sűrűbb hálózatai. Az ilyen viszonyoktól függ, hogy mi válik vitathatóvá (vagyis véleményalkotás tárgyává), miben alakul ki széles körű közmegegyezés vagy éppenséggel a vélemények polariTősgyökeres egri. Erdészcsaládban született, a három közül a legfiatalabb gyerekként. Először azzal a gondolattal foglalkozott, hogy apja nyomdokain haladva az erdők világát válassza élethivatásul, ám később ez a szándéka merőben megváltozott. Az építészettel kötelezte el magát, noha tudatosan nem erre a pályára készült. Dely Györgyöt ma mégis tervei, munkái alapján ismerik, nem csupán a szakmában, hanem másutt is. A 37 esztendős fiatalember ugyanis az elmúlt néhány évben olyan dolgokkal hívta fel magára a figyelmet, amelyekre érdemes rápillantani. Gondoljunk csak Egerben, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatti házra, melynek aljában a megújult Sárvári cukrászda, illetve az Ibolya presszó van. A Tihaméri-lakóte- lep szép megjelenésű, komfortos otthonaira, vagy a hevesi Középfokú Oktatási Központra. Ezeket mind ő álmodta meg. — Sosem voltam fanatikus — meséli —, hiszen igazából mint dobós diák nem ismertem az építészetet. Kétségtelen, rajzolni, számolni mindig szerettem, ez mint alap vezérelt a pályaválasztásnál. A budapesti Műszaki Egyetemen jó tanároktól megfelelő elméleti tudást szereztem. 1976-ban diplomáztam. Nem szerettem a fővárost, ezért vidékre vágytam, hazajöttem Egerbe. Először a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál helyezkedtem el, ahol szívesen fogadtak, hiszen az akkori igazgató azon volt, hogy minél több fiatal szakemberrel vegye körül magát. Tulajdonképpen az ott eltöltött több mint fél évtized alatt sok mindent megtanultam a szakma zálódása, miben válik a közvélemény hatékony szabályozójává a viselkedésnek, cselekvésnek. A visszajelzés szerepe Mindezt jól illusztrálják a magyar közvélemény-kutatás történetének némely eseményei. Magyarországon először a II. világháború után alakult kijelentős — rendszeres, szakszerű, széles körű — politikai közvélemény-kutatás, 1945-től 1948-ig. Az akkori Magyar Közvélemény-kutató Intézetet 1949-ben szüntették meg, miután a centralizált politikai struktúrában a demokratikus nyilvánosság intézmény- rendszerét is felszámolták. A központi politikai hatalom egységesen támogató, helyeslő reagálásokat akart visszajelzésként kapni a lakosságtól, olyan köz- megegyezést, amelyet a centralizált tömegkommunikáció és más propagandaeszközök révén ő maga akart betáplálni a népességbe. A közvélemény-kutatások újjászületése jellemző módon az 1968-hoz kapcsolható első reformidőszak eseménye volt. A Magyar Rádió és Televízió szervezetén belül 1969 januátjában jött létre a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK), amely kizárólagos jogosítványt kapott országos méretű politikai véleményvizsgálatok végzésére. A TK egyúttal a közvélemény alakulásának, befolyásolásának egyik legfontosabb tényezőjét, a tömegkommunikáció működését is hivatásszerűen vizsgálta. A kettős profilnak aztán számottevő szerepe lett abban, hogy a hetvenes években, a reformstop idején is működött, fejlődött a politikai véleménykutatások legnagyobb hazai műhelye. Helyzetének ellentmondásosságát azonban jól kifejezi az a tény, hogy a lakosság véleményvilágáról szerzett tapasztalatok, a politikai vezetés számára végzett kutatások eredményei túlnyomórészt bizalmas információnak minősültek, nem váltak gyakorlatából. 1982 telének végén hívták a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalathoz, Bozsó Ferencnek, a mostani igazgatónak az invitálására ment oda. Akkortájt épült Egerben a 25-ös főközlekedési út, amely rengeteg bontással, szanálással járt együtt. — A városi tanács akkori műszaki osztályvezetője, Pápai András, azt képviselte — idézi vissza élményeit —, nem mindegy, hogy a leendő főút mellett milyen épületek lesznek majd, amelyek nyilván az utókornak is szólnak. A vállalat, ezen belül én, azt a feladatot kaptam a városi tanácstól, hogy készítsünk hét tanulmánytervet a rendezésre vonatkozóan. Élveztem a munkát, úgy érzem szép dolgokat produkáltam alig másfél év alatt, sajnos nem valósult meg belőle semmi. Persze ezt követően is kaptam megbízást a Tihaméri- lakótelep terveinek kidolgozására. Olyat akartam, amely a korábbi szokvány betonépületek helyett célszerűbb, az emberekhez közelállóbb, lakhatóbb otthonokat szolgálja, külsőleg is, de belső elrendezésben úgyszintén. Örülök, hogy ez így sikerült, hiszen most utólag azt hiszem másoknak is örömet szereztem vele. Ugyancsak jóleső érzés volt nyugtáznom, hogy sikert aratott az első középiskola-tervezésem. A hevesi Középfokú Oktatási Központ, amely teljesen új feladatot jelentett. Nagy előnye, hogy egy gyönyörű kertben valósult meg, tulajdonképpen az adott környezet kínálta a lehetőséget, létrehozására. Egyébként is alapelvem, hogy az adott területhez igazodó és abba illeszthető épületeket alakítsak ki. A kötőnyilvánossá. Hacsak néhány kis példányszámú szakmai folyóirat hasábjait nem azonosítjuk a nyilvánossággal. A köz nem kapott visszajelzést saját véleményeiről. Ez persze logikus folyománya volt annak is, hogy ebben az időszakban a szocialista demokrácia intézményrendszere sem fejlődött viharos gyorsasággal. Idén májusban az MSZMP országos értekezletének idején az újságolvasók nálunk szokatlan írásokra bukkanhattak a Nép- szabadság és a Heti Világgazdaság hasábjain. A pártértekezlet eseményeiről végzett gyors közvélemény-kutatások eredményei a felmérések lebonyolítását követő második napon megjelentek a lapokban. S azóta olvashatók voltak a kutatási eredmények a június 27-i tömegdemonstrációval kapcsolatos véleményekről, a Központi Bizottság júliusi ülésének fogadtatásáról, a Hírháttér című augusztusi tévéműsorban pedig először kerültek nyilvánosságra adatok a politikai vezetők iránti bizalom mértékéről. Röviden: fordulat történt a közvélemény-kutatás nyilvánosságában. A névválasztás nem formaság Július 1-je óta a 19 éves múltú TK helyében a Magyar Közvélemény-kutató Intézet (MKI) működik. A névváltozás természetesen nem puszta formaság, hanem érdemi szándékok kifejeződése. Az MKI létrejötte a közvélemény-kutatások politikai felértékelődését jelzi, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kormány kutatóintézeteként működik az államminiszter felügyelete alatt. A szervezeti elhelyezésből az a törekvés világlik ki, hogy a kormányzati munkában — a döntések előkészítésében és társadalmi hatásaik, érvényesülésük vizsgálatában — fokozottabban hasznosítsák a közvélemény tudományos kutatásának eredményeit. Ebben pedig a politikai intézményrendszer reformfolyadésem viszont Egerhez a legerősebb. Meghívásos tanulmányterv-pályázat alapján nyertem el a már említett Kossuth u. 5. szám alatti ház elkészítését. Miután ismerem a várost, így igyekeztem a feladatot megközelíteni. Miután a Jókai utca 1. számú épületet felújítottuk, a belső részeket úgy alakítottuk, olyan törvények alapján építettük, mint a többi részeket az elmúlt 300 évvel ezelőtt tették. Lényegében olyan újat kellett létrehozni, amely összképileg harmonikusan illeszkedik a többihez. Ennek az általam nagyon fontosnak tartott fejlődési sorozatomnak az utolsó része egy Mátraszentimrére tervezett üdülőszövetkezet terveinek elkészítése volt, amely sajnos szervezési nehézségek miatt nem valósulhatott meg. Dely György asztalán most is vannak újdonságok. — Tagja vagyok az egri épí- tészkömek, amely egy rendkívül fontos szellemi műhely — magyarázza. — Ennek egyik tagjával, Thoma Emőkével, készítettük el a kis Nógrád megyei község, Szügy általános iskolájának tervét, amelyet tavaly szeptemberben avattak. A falu életében ez nagy esemény volt, hiszen a teho egy részét erre költötték. Nemrég adtuk át a megújuló üdülőközség, Kisköre illetékeseinek a temető új ravatalozójának tervét, amelyet jövőre építenek. Elkészítettem a dokumentációját Egerben, az Unicornis Szálloda bejáratával szemben, a dr. Hi- bay Károly utca sarkára kerülő új emeletes háznak, amely stílusában úgy érzem talán még szebb lesz, mint a már említett Kossuth Lajos utca 5. szám alatt levő épület. Az elképzelések szerint 1990 matának egyik mozzanata ismerhető fel, különösen a kutatási tapasztalatok nyilvánosságának fényében. Ennek persze meg is kell tudni felelni. Az MKI csaknem két évtizedes kutatómunka tapasztalataira támaszkodhat, de a fejlődésre mégis múlhatatlanul szükség van. A közvélemény-kutatások iránti igények gyorsan növekednek, ugyanakkor az aktuális információk szolgáltatását még magasabb szinten kell végezni, s az aktuális jelenségek vizsgálata mellett nagy erőkkel kell kutatni a közvélemény hosszabb távú mozgásfolyamatait, szerkezetének alakulását. Ugyanakkor nem volna bölcs dolog elhanyagolni a tömegkommunikáció egyes eszközeinek és egész rendszerének empirikus és elméleti elemzését sem. Demokratikus viszonyok közepette a tömegkommunikáció és a közvélemény szféráinak ösz- szefüggései még összetettebbekké válnak. A kommunikáció új elektronikus eszközeinek robbanásszerű fejlődése pedig mind erőteljesebbé teszi a közvéleményt befolyásoló nemzetközi híráramlást is, tovább növelve a társadalmi tudatfolyamatok ösz- szetettségét. A demokratikus nyilvánosság szocialista pluralizmusával nehezen férne össze a politikai közvélemény-kutatások monopo- lisztikus szerveződése. Ez a gyakorlati felismerés mutatkozik meg abban, hogy például az MSZMP Politikai Főiskoláján is létrejövőben van egy közvélemény-kutató egység, s mind több megyei pártbizottság építi ki a maga közvélemény-kutató hálózatát. E törekvésekből kibontakozhat egy egészséges konkurencia. S ha a vizsgálati eredmények nyilvánosak, a társadalom számára megteremtődnek a kutatások ellenőrzésének feltételei, amitől a közvélemény-kutatások iránti bizalom növekedését lehet várni. Jakab Zoltán Magyar Közvélemény-kutató Intézet (Fotó: Gál Gábor) nyarára épül fel. A HungarHotels megbízásából Thoma Emőkével a Dobó utcában a vár alatt, ideális, szép környezetben alakítunk .ki egy kis szállodát, melynek engedélyezési tervét január végére állítjuk össze. Ez is egyik ékessége lehet majd a leendő Céhmesterek utcájának. Színes fényképeket mutat különböző alkotásairól... — Fotózni is nagyon szeretek — mutat a felvételekre —, ezek elsődlegesen szakmai jellegűek, hiszen műemlékvédelmi szakmérnök is vagyok, s a középkori építészet különösen foglalkoztat. Ennek alapjait már az egyetemen elsajátítottam, és a folyamatos ismeretgyarapítás tulajdonképpen hobbim is. A százfős tervezővállalatunknál van egy olyan 10-15 szakembert tömörítő mag, amely úgy érzem, hogy a világon mindenütt megállná helyét felkészültségben, szorgalomban. Kár, hogy nincs a szakma megfelelően elismerve sem anyagilag, sem erkölcsileg. Pedig jobban támaszkodhatnának ránk elsősorban egriekre, akik szívesen vállalnának nagyobb részt a városért, a megyeszékhely további szépítéséért. Mentusz Károly A Honvédelmi Minisztérium azoknak a fiúknak a jelentkezését váija, akik tehetséget éreznek a katonatiszti pálya iránt, s élethivatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. A pályázók felvételüket kérhetik: a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, a budapesti Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára és a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. A főiskolákon 25 fegyvernem — katonai, illetve határőrszak — alegységparancsnokait, műszaki és gazdálkodói szaktisztjeit képezik. Az érdeklődők a választható szakokról a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból, illetve az iskolákba eljuttatott pályázati felhívásokból tájékozódhatnak. A hazai oktatási intézmények mellett jelentkezni lehet a szocialista országok felsőfokú katonai tanintézetébe is, ahol különleges szakokon magas színvonalú szakképzésben részesülnek a hallgatók, és a hazaival egyenértékű, honosítható egyetemi diplomát kaphatnak. A tanulmányi idő: a hazai főiskolákon három év, külföldön — nyelvi előkészítővel együtt — 4—6 év. A tanév 1989. szeptember 1-jén kezdődik. A főiskolai hallgatók teljes és ingyenes ellátásban és számos kedvezményben részesülnek; hallgatói illetményt, valamint tanulmányi eredményeiktől függően tanulmányi pótlékot kapnak. A katonai főiskolákon megszerzett katonai üzemeltető vagy üzemben tartó üzemmérnöki, illetve üzemgazdászi diploma egyenértékű a polgári főiskolákon megszerezhető képesítéssel. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság; feddhetetlen előélet; erkölcsi-politikai megbízhatóság; egészségi alkalmasság; középiskolai érettségi; 23 évnél nem magasabb életkor. Jelentkezési lapot a középiskolai tanulók iskolájuk pályaválasztásért felelős pedagógusától, a sorkatonák parancsnokaiktól, a dolgozó fiatalok a megyei hadkiegészítési és területvédelmi — fővárosi hadkiegészítő — parancsnokságon kaphatnak, s a kitöltött jelentkezési okmányokat ugyanott kell leadniuk. A pályázók — külön értesítés szerint — egészségi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, majd a választott szaknak megfelelő katonai főiskolán felvételi vizsgát tesznek. A jelentkezési okmányokat 1989. március 1-jéig kell megküldeni az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságra. Még többet szeretne tenni Egy alkotó építész: Egerért