Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. január 31., kedd KALEIDOSZKÓP ____________________________ H ullócsillagok — meteorttok Néhány ineteoritdarab, amelyeket az NDK-beli Treblin környékén ta­láltak nemrégiben. A méretarányok érzékeltetésére egy alma is látha­tó a képen. A világosszürke kőzetek korát több milliárd évre becsülik. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) Nyári estéken, leginkább au­gusztusban, különösen szép lát­vány a „csillaghullás” égi tűzijáté­ka. Hirtelen fénylőpont tűnik fel az égbolton, majd szinte keresztülha­sítja azt, s végül hirtelen kialszik a fény. Nem csillagok ezek, hanem többnyire a gombostűfejnél is ki­sebb vas- vagy kődarabok, ame­lyek a Nap körüli keringésük ide­jén hidegek és sötétek. Csak akkor kezdenek izzani, amikor behatol­nak a Föld légkörébe; az egész színjáték 70—130 kilométer ma­gasságban játszódik le. Minden­nap milliárdszámra hull a Földre az apró meteor. A legtöbbje rop­pant kicsiny, ha viszont a kozmi­kus porszem átmérője eléri az egy millimétert, már fényes nyomot hagy az égen, és egy-két másod­percig úgy ragyog, mint egy csillag. A meteorok mérete igen külön­böző lehet. Legtöbbjük mindössze néhány milligramm súlyú és né­hány mikron átmérőjű. (Egy mik­ron a milliméter ezredrésze). A sarkvidéki hómezőkön találtak már mikroszkopikus méretű mete­orport, sőt nyomtik a mélytengeri üledékekben is fellelhető. Időn­ként meteoróriások is összetalál­koznak a Földdel. A legnagyobb vasmeteoritot Dél-Afrikában ta-' lálták, súlya 160 tonna. A földre hullott meteort, kémiai összetéte­lére való tekintet nélkül, meteorit- nak nevezzük. A grönlandi vas­Sportolók vízvesztése Egy Saar-vidéki (NSZK) sport­orvos vizsgálatai szerint a tenisze­zők egy-egy mérkőzés alatt átlago­san 2 liter, a maratoni futók 3, a futballisták akár 4 liter vizet is ve­szítenek szervezetükből. Emiatt a vérük sűrűbbé válik, s a teljesítő- képességük csökken. A verítékkel együtt ugyanis a szervezet külön­féle sókat is elveszít. Ezért jó, ha a sportolók már a mérkőzés előtt isznak egy-két pohárnyi folyadé­kot. A mérkőzés alatt azonban már csak kevés folyadékot célsze­rű inniuk, azt is szabályos időkö­zökben. A jéghideg italoktól jobb tartózkodni, mert görcsöt okoz­hatnak. Eszményi ital számukra a meteorit, amelyet a York-foknál találtak, 33 tonnát nyom. A legna­gyobb kőmeteoritra az USA-beli Kansasban bukkantak, súlya 564 kilogramm. Mindezek eltörpül­nek az arizonai óriásmeteor felté­telezett súlya mellett. Az amerikai Arizonában egy 1220 méter átmé­rőjű és 183 méter mély kráter hir­deti, hogy a történelmi idők hajna­lán 100 000 tonnás test fúródott a felszín alá. A légkörbejutó apró vas- és kő­felerészben almaléből, felerészben ásványvízből álló keverék. Jó még a langyos tea, egy kevés cukorral és egy csipetnyi sóval, azonkívül a kávé, ha sótablettákat is szopogat­nak hozzá. Az acélöntés rákveszélye Az acélöntödék dolgozói közül az átlagosnál többen halnak meg tüdőrákban — állítja az angliai As­ton egyetemének most közzétett tudományos jelentése. A kockáza­tot még az sem csökkenti, hogy az utóbbi években lényegesen tisz­tább lett az öntödék levegője. Az egyetem kutatói kilenc angol ön­töde munkásállományát vizsgál­ták. Tízezer nevet gyűjtöttek össze testecskék száma naponta több milliárdra tehető. Nem egységes a csillagászok álláspontja abban a tekintetben, hogy mennyi lehet a Földre hulló meteoritok összsúlya, de bizonyos, hogy eléri az évi 5 millió tonnát. S ez az állandó me­teorithullás alighanem változatla­nul folyik évmilliárdok óta, s ha ezt a roppant mennyiségű meteorport egyenletesen szétszórnánk a Föld felszínén, legalább 5 centiméter vastag réteget kapnánk. az 1945—1965 közötti húszéves időszakból és az egészségügyi szervek segítségével megállapítot­ták, hogy hányán haltak meg kö­zülük azóta, és mi volt a haláluk oka. Az eredmény: hétezer öntö­dei munkás ma már nincs életben és közülük az átlagosnál többen haltak meg tüdőrákban. Részletes esettanulmányt ugyan nem készí­tettek, de a kutatók szerint más vizsgálatok már amúgy is kimutat­ták, hogy sok rákkeltő anyag van az öntöde levegőjében. Jóllehet 1945 óta sok angol öntödében megjavították a szellőzést, és a gő- zök-gázok elszívását, a tüdőrákos megbetegedések számában nem találtak csökkenést, sőt a jelek sze­rint a ráta valamivel nőtt is. „Olimpiai terhességek” Nem csupán a sportvilágot, de minden jóérzésű embert megdöbbentő jelenségről adott hírt a közelmúltban az EXP­RESS című francia hetilap. Az élsport — melynek tisztasága az évtizedek óta elharapódzott doppinghasználat miatt már amúgy is megkérdőjelezhető —, most újabb, eléggé el nem ítélhető fegyvert vetett be a tel­jesítmények növelése érdeké­ben. Előre beprogramozott ter­hességek és abortuszok szolgál­ják a legjobbak (?) dobogóra kerülését. A különféle doppingszerek használata jó néhány esetben járt már tragikus következmé­nyekkel. Nem is olyan régen, 1987-ben az izgatószerek egy nyugatnémet atlétanő, Birgit üressel halálát okozták. Sokan egy életre megrokkantak, mint például Karli Olavi Kangasnie- mi svéd öttusázó. S é példák, sajnos, nem egyediek. A keserű tapasztalatok, úgy tűnik, mégsem voltak elégsége­sek az okulásra. Ellenkezőleg. Egy svájci laboratórium mun­katársai nemrégiben arról szá­moltak be, hogy az élsportoló- nők egy része programozott terhességgel próbálja még na­gyobb teljesítményre sarkallni szervezetét. A jelentés szerint „a terhesség idején a vér meny- nyiségének növekedése, és a benne végbemenő minőségi változások az izomrendszer bő­vebb oxigénellátását eredmé­nyezik. S amennyiben a terhes nő súlya nem gyarapodik, úgy sportteljesítményének jelentős növekedésére számíthat. S per­sze ha a várt eredmény már megvan, a terhességet a har­madik és a hatodik hónap kö­zött meg kell szakítani.” A svájci kutatók szerint ezt a módszert ma már valamennyi országban alkalmazzák, termé­szetesen a legnagyobb titok­ban. Tudományos Növényvédőszer-kutatás ENSZ-támogatással Nem káros az emberre! Nem kis bosszúságot okoznak a kertekben, veteményesekben a kártevők. A gyomok, a gombák és a rovarok komoly pusztítást visznek végbe az elhanyagolt te­rületeken. Ott viszont, ahol a ter­mesztő gondoskodik a kártevők pusztításáról, igen szép eredmé­nyek születnek, egészséges, jó ízű gyümölcsök, zöldségek te­remnek. Jó, jó mondhatja valaki, lehet, hogy a kertemet megmen­tem a bajtól, de az én egészsé­gemre ki vigyáz? Hiszen a ma használátos irtószerek — ha nem is nagymértékben — károsítják az ember szervezetét is. Á legnagyobb gondot a ro­varölő szerek okozzák. Dr. Ma- tolcsy György, az MTA Növény- védelmi Kutatóintézetének osz­tályvezetője tájékoztatott az e te­rületen folytatott újabb kutatá­sokról. — A rovarirtó szerek a kárte­vők idegrendszerén keresztül érik el hatásukat. Tehát olyan életfunkciót gátolnak, támad­nak, amely életfunkció az em­berben és más élőlényben is megvan. Logikus hát, hogy vala­milyen mértékben károsítják az említett élőlényeket. Ezért fon­tos a legújabb rovarirtó szerek kutatása, de erről tudni kell a kö­vetkezőt. Minél jobban hasonlít a célzott és nem célzott szervezet egymásra, annál nehezebb meg­húzni valahol a határt, nehezebb elérni a szelektív hatást. Ezért van az, hogy a gyom- és gombaö­lő szerek más növényeket is ké­pesek pusztítani, de emberre ke­vésbé károsak. A rovarok felépí­tése, szervezete viszont hason­lóbb az emberi, az állati szerve­zethez. Ebben az esetben tehát hasonló élettani funkciókkal, bi­okémiai működéssel kell szá­molnunk. A háromféle irtószer közül ezért a rovarölő szer eseté­ben a legnehezebb elérni azt, hogy csak a célzott szervezetre hasson, más élőlényeket, például a madarakat ne pusztítsa. Ezért itt van a legtöbb tennivaló, és legintenzívebb a kutatás is. Amin mi most dolgozunk, to­vábbfejlesztése egy évtizedekkel ezelőtt megkezdett kutatási irányzatnak. Különböző kutató­helyeken már meghatározták az alapokat, de hathatós eredmé­nyek nem születtek. Miről is van szó? Olyan rovarölő szer kidol­gozásáról, amely más szervezet­re, emberre, madárra nem káros. Csak és kizárólag a célzott szer­vezetet, a rovart támadja. Ennek az elképzelésnek az az elméleti alapja, hogy a rovarszervezet rendelkezik egy egészen speciális biokémiai, élettani mechaniz­mussal, amely csak a rovarokra jellemző. Ilyen például a meta­morfózis, vagyis az a fejlődési forma, amikor különböző stá­diumokon megy át a rovar (pete, lárva, báb, kifejlett rovar fejlődé­si ciklus). Ismeijük azokat a hor­monokat, amelyek a rovarok metamorfózisát, átalakulását szabályozzák. Ezért van lehető­ség arra, hogy megtervezzünk és előállítsunk olyan anyagokat, amelyek ebbe a hormonrend­szerbe beavatkoznak. Ha ilyen specifikusan ható anyagokat si­kerül kidolgoznunk, akkor elér­jük az igazi szelektivitást, tehát azt, hogy csak a rovarokra hat majd az említett anyag. Mégpe­dig azért — és remélem nem baj, hogy ismétlem önmagam — mert olyan működés ellen hat az az anyag, ami más élőlényben nincs meg. Ez a kérdés egyébként most intenzív kutatási stádiumban van az egész vüágon. A tervezés és a kipróbálás ter­mészetesen más munkafolya­mat, ez nem ránk tartozik. Mi csak a szerves kémiai résszel fog­lalkozunk. Tehát előállítottuk az úgynevezett juvenilhormon- analógot. A juvenilhormon ter­mészetes anyag, csak a rovarok­ban van jelen, és szabályozza a rovarok átalakulását. De mester­ségesen is ki lehet dolgozni a ju- venilhormonok hatását utánzó anyagokat. Felvetődik a kérdés, miért van erreszükség, amikor ez az anyag természetes állapotban úgyis jelen van a rovarban. A lé­nyeg az, hogy „kívülről” is kap a rovar üyen anyagot, tehát túla­dagolás következik be, ezért fel­borul a rovar hormonegyensú­lya, s ez a pusztulásához vezet, így talán érthető a szer hatása. De ne gondolja senki, hogy ez egyszerű munka. Több év kuta­tásának eredményéről beszélhe­tünk most, és még hosszú időbe telik, amíg kipróbálják rovarölő hatását is. Tüdnunk kell, hogy valóban azt eredményezte-e a hatóanyag, amit várunk tőle. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert ez a kutatás nemzetközi tá­mogatást élvez. Az ENSZ egyik szervezete, az UNDP (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Program­ja) támogat különböző, nemzet­közi szinten fontosnak ítélt nem­zeti programokat. Többek kö­zött bennünket is. A szervezettől kapjuk a pénzt, amiből műszere­ket tudunk beszerezni, külföldre utaznak kollégák, hogy azokat a vizsgálatokat, melyekre itthon nincs lehetőségük, kint elvégez­hessék. Szándékaink szerint — többek között — a pajzstetvek el­len vetjük be ezt az anyagot, de reméljük, hogy más káros rovar­ra is hatással lesz. Hargitai Judit Érdekességek a nagyvilágból Az Atlantisz delfinárium- ban Donna Maitlands- mith, az ügyes idomár a többhetes munkával be­gyakorolt „ra­kéta” mutat­ványt adja elő, a rakéta­ként kiemel­kedő delfin­pár segítségé­vel Archívkép a Párizs és Lyon között közlekedő francia szuperexp- resszről, a TGV-ről, amelyről a francia államvasutak, az SNCF kép­viselői bejelentették, hogy 406,9 km/órás sebességet ért el, „való­színűleg” megdöntve ezzel a nyugatnémetek 400 km/órás csúcsát Gyógyul az öthetes oroszlánkölyök lába a melbourne-i állatkert­ben, ahol az állatorvos 1989. január 5-én gipszet tett a „cica” eltört hátsó lábára. A baleset úgy történt, hogy a kisoroszlán lábára rálé­pett a szintén az állatkertben lakó nagynénje Munkások hagyják el azt az épülő vegyi üzemet, amely az Egyesült Államok állítása szerint vegyi fegyverek gyártására épül. A gyárat 1989. január 7-én mutatták be az országba érkezett külföldi tudósí­tóknak, s a kép is akkor készült (Népújság-telefotó — MTI — Külföldi Képszerkesztőség) m HFVFS IKfíVn íYI JBSöfi ÁLLÁSAJÁNLATAI: SZOLGÁLTÁT _) MOt KOCA, KLAPKA U.». «M/IS-I« E RŐSÁRAMÚ VILLAMOS SZERELŐIPARI VÁLLA­LAT; Eger, Trinitárius u. 1. Felvételre keres villanyszerelő szak- és segédmunkást, la­katost, nehézgépkezelőt, valamint gyors- és gépírót. FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLA­LAT Eger, Lenin út 55. Gyöngyösi munkahellyel büfévezetőt keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. AGRIA BÚTORGYÁR Eger, Kistályai út 8. Felvételre keres varrónőket, géplakatost, gyakorlattal ren­delkező SZTK-ügyintézőt és utókalkulátort, valamint raktárgazdálkodási gyakorlattal, vagy szakirányú tanfo­lyammal rendelkező anyagraktárvezető-helyettest. HEVES MEGYEI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT Eger, Sas út. 60/a Alkalmaz szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező építészmérnököt. Továbbá felvesz a 40. számú boltjába (Eger, Sas út 60/a) szakirányú végzettséggel és legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező, bolti adminisztrációban jártas boltvezetőt és helyettest. A munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyít­vány szükséges. MÁTRA - NYUGAT-BÜKKI ERDŐ- ÉS FAFELDOL­GOZÓ GAZDASÁGI MŰSZAKI ÜZEMIGAZGATÓ­SÁGA Eger, Tárkányi út. Felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: erőgépszerelő, hegesztő, lakatos és takarítónő. Jelentkezni lehet a fenti címen az üzem vezetőjénél.

Next

/
Thumbnails
Contents