Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 28., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Hőforrás — Gyulán Hogyan tör fel egy igazi hőforrás? Nagy erővel pattan a magasba az első, a legmelegebb sugár. Szétspriccel, s ahogy a melegét elveszíti, úgy lesznek szelídebbek a hullámai. Lecsöndesül, lágyan hullámzó víz lesz. Talán a meleg víz feltörésének mozzanatai ihlették Sáros László építészmérnököt a gyulai Hőforrás üdülőszövetkezet épületegyütteseinek megformálására? Vagy a benne lakó érzi csak telitalálatnak ezt a formai és színvilágot? Netán belemagyarázza a jelenséget? Tulajdonképpen mindegy. A nagyon egyszerűen, szimmetrikusan létrehozott három együttes — amelynek a harmadik szakasza épp most van épülőben — egy-egy főépület köré -csoportosul. Az ötletes megoldások sora már a főépületen megtalálható: a két emelet minden egyszobás lakásának fürdőszobáját és konyháját szellőztetni tudják, legalább egyetlen nyíláson keresztül. Ezek a nyílások a szabadba vezetnek, mégpedig hajlottan vagy fedetten, hogy beléjük essen az eső. A tervező ezt csőrendszerrel oldotta meg, amelyek játékosan formálva narancsvörösen tetődíszítő elemek lettek. íme a hőforrás buzgárjai! A tető fedése sárga, vörös és barna. A tető azonban a lodzsák elején folytatódik, kétféle világoskék, sötétkék, sötétzöld és világoszöld vízszmek- ben. Ámde — hogy megmaradjunk a hőforrás hasonlatnál — nem csak vízesésként lezúduló főépülete van az üdülőszövetkezetnek, hanem másfél szobás egységeket magába foglaló házsora is. Itt is tovább hömpölyög a hullámmotívum: kékek, zöldek színesítik a tetőket. Sáros Lászlónak van még egy kiváló ötlete: az egyenesek lekere- kítése. És ez nemcsak a hullámmotívum megjelenését viszi toGyulai táj — madártávlatból vább a lépcsőzetes rendben a főépületet körülölelő kis házakon, hanem valami békés, emberközeli hangulatot is kialakít. A kis épületegyüttesben például egy ilyen hullámhát adja ki a galériát, ami tulajdonképpen a másik oldalról egy manzárdot jelentene. A manzárd ablakainak mélyedései, az egyenesen lefelé tartó tetőzet helyébe lép itt a hullámvonal, s a galérián lakók kellemes magasságú, boltíves szobában találják magukat. így kényelmesebben fér el a két fekhely is. A főépületek lakásai konyhával vagy anélkül készültek, a sorházak másfél szobásai fürdőszobával, külön vécével, előszobával, konyhával, és a konyhával szemközti térben étkezőhellyel. Előbbiben ketten, utóbbiban négyen — sőt talán öten is — elférnek. Aki ebben a „hőforrásban” megmártózott, érzi, hogy megéri. Hátha még hozzáveszi Gyula gyógyító forrásainak hatását ... A Várfürdő, ahová autóval, busszal vagy húszperces sétával lehet elérni, élénk szórakozást nyújt télen-nyá- ron. Meg gyógyulást a rászorulóknak. Akik ha visszaérnek a hőforrásból a Hőforrásba, teljes, nyugodt csendet, végtelen nyugalmat élvezhetnek. Hozzájárul ehhez a Szövterv hangulatos épületegyüttese, az ügyesen, gondosan tervezett üdülő. T. A. Öreg ember nem vén ember. .. Amikor az öreg emberekről, öregségről beszélünk, felmerül a kérdés: tulajdonképpen mikor kezdődik az öregkor? Tudjuk, hogy az ókorban az átlagéletkor 20 év volt, és a 30 év körüliek már a vének tanácsába is bekerültek. Napjainkban pedig nem egy 80—90 éves alkotó zsenit ismerünk. Hogy csak néhányat soroljunk fel a nagy alkotók közül: Jókai Mór még 79 éves korában, Bemard Shaw 93 éves korában is alkotott, Filatov 80 éves korában szemműtéteket végzett, s hosszú névsort lehetne kortársaink, a hazai „nagy öregek” soraiból is összeállítani. Látható tehát, hogy az évszázadok során jelentősen eltolódott az öregkor fogalma. Nézzünk néhány érdekes adatot az elmúlt évtizedekből. 1957- ben Meranban geriátriai kongresszus volt, s ezen az egyik résztvevő, Greppi olasz professzor a következő beosztást ajánlotta: öregedés előtti korba tartoznak a 48-59 év közöttiek, a korai öregkorba a 60-69 éveseket sorolta, a valódi öregkorhoz a 70-85 éveseket számította, míg az igen öreg kategóriába a 85 év felettieket vette. Alig telt el azonban hat esztendő, és az Egészségügyi Világ- szervezet új beosztást fogadott el. Eszerint a középkorúak a 45- 59 évesek, a korosodók a 60-74 évesek, idősek a 75-89 évesek és öregek a 90 év felettiek. Az eltérés inkább a szemléletbeli változás jele. Lényeges eltérést jelent ugyanis, ha az 50 év körüli embert öregedőnek vagy középkorúnak tartjuk, és az öregség kezdete a 60. vagy a 75. év. Az öregedés kérdésének tanulmányozása igen régi keletű. Már a latin irodalomban is találunk utalást erre, Cicerónak tulajdonítják a mondást: „Senec- tus ipse morbus”. Eszerint az öregség maga a betegség, illetve az öregség nem más, mint egy megbetegedés, mai nyelven mondva: kórkép. Ez a felfogás évszázadokon át a geriátria kialakulásának a gátja volt, hiszen az öregséget nem az emberi élet egyik szakaszának tekintette, hanem önálló betegségnek vélte. Ezért gyógyítani akarták az öregséget, és különféle „csodálatos” készítményekkel kísérelték meg — persze sikertelenül — a visszafiatalítást. És ez a szemlélet még századunkban is sok követőre falált, például Steinachra és Voronoffra, akik majomból kioperált mirigyeket ültettek át a megfiatalodni vágyók testébe. A modern szemlélet szerint az öregkori elváltozások nem okai, hanem következményei, kísérő jelenségei az öregedésnek. Az öregség nem betegség, hanem az élet egyik szakasza, szakszerűbben: az öregedés élettani folyamat. A világ legidősebb embere, 1988. november 18-án volt 114 éves. Egészséges, éppen tortakrémet nyalogat az ujjáról. Az amerikai hölgy még Grant elnöksége idején született. Az ünnepeltet levélben köszöntötte Reagan, valamint Carter és Ford volt elnökök. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) Vannak, akik úgy tartják, hogy az isten azért bocsátja a háborúkat és ragályos járványokat az emberiségre, mert így akar féket vetni a túlszaporulatra. Az álláspont vitatható, de kétségtelen, hogy a ragályos betegségek legborzalmasabbika, a pestis, az elmúlt évszázadokban nagyobb irtást végzett Európában, mint sok háború. A legrégibb ismert pestisjárvány e féltekén a VI. században dühöngött s „Justinianus járványnak” nevezték. Egy másik, XIV. századbeli pestisjárvány Európában hozzávetőlegesen 25 millió embert, az összlakpsság egyharmadát ragadta el. Nem hiába nevezték ezt a betegséget „fekete halálnak”. A pestist nagy kiterjedésű patkányjárványok szokták megelőzni, hiszen terjesztője a patkány, illetve a patkánybolha, ritkán meg rágcsálókon élősködő bolhák. Az emberre veszélyes pestisnek két fő formája ismert, úgymint a bubópestis, 50—70 százalékos halálozási aránnyal, a másik, ritkább változata az elsődleges tüdőpestis, csaknem 100 százalékos halálozással. A pestis tünete az ágyéki, hónaljtáji és nyaki nyirokcsomók gyulladása és elgennyesedése. A Magyarországon nyilvántartott nagyobb pestisjárványokról már a XIII. századból van adatunk. Ilyen járványos idők voltak 1242-ben (a tatárjárás után), 1271-ben, 1282-ben. A következő században több járvány látogatta meg hazánkat, s mint köztudott, magát a királyt, Anjou Nagy Lajost is a pestis vitte el 1382-ben. S még néhány nagyobb méretű pestisjárvány dátuma Magyarországon: 1456, 1563, 1633, 1644, 1678, 1680, 1708, 1738-40, 1756, 1770, 1786, 1795 és 1811-ben Erdélyben. A pestis elleni védekezést nemzetközi megállapodások szabályozzák, amelyeket az 1897. évi velencei Pestis-konvenció foglal össze. A pestis, mint az emberiségre leselkedő legnagyobb veszedelmek egyike, az egész világon nagy félelmet keltett. Megelőzésén, az ellene való védekezésen kívül a hívő emberek gyakran fordultak istenhez és szentjeihez közbenjárásért, tartsa távol tőlük ezt a rettegett betegséget. S fogadalmat tettek, hogy ha a pestis elmúltával életben maradnak, hálájuk és köszönetük jeléül méltó emléket állítanak, amely egyúttal utódaik okulásául is szolgáljon. És akik a járvány után valóban életben maradtak, állták szavukat. így épültek, emelkedtek szerte az országban e fogadalmi emlékművek, amelyeket pestisoszlopoknak nevezünk. A legrégebbi nyilvántartott hazai pestisemlékoszlopunk Sopron közelében áll, a pozsonyi országúton. Közvetlenül a pestis után, 1680-ban állították. Szűz Mária, Szent Sebestyén és Rókus szobrai díszítik, lábaiknál a járványos betegségek hazai védőszentje: Rozália. Ugyanezek a szentek állnak Lövő pestisoszlopán, de fekvő Rozáliával, s az almafa ágait utánzó, korintuszi oszlop tetején az ég királynője- ként tisztelt Szűz Máriával. 1711- ben emelték, csakúgy, mint a hegykőit, amelynek széles, előre ugró talapzatán a következő olvasható: „Ezt a boldogságos szűz képet az pestis ellen építettük, hogy az Isten eltávoztatván rólunk, kiért az istennek a neve örökön dicsirtessék . . .1711.” A felsorolt falvaknál tehetősebb Kőszeg polgárai a fekete halál távozása feletti hálaérzetből 1713-ban emeltették pestisoszlopukat, amelynek tetején ti- arás atyaisten feszületet tart, lábánál a szentlélek van galamb képében. A csavart oszlopon angyalkák serege, a széles lábazaton, további angyalkák között Szent Sebestyén és Vendel szobra. Soproni kőfaragók színvonalas, művészi munkája. Már nem ilyen szép, inkább közepesnek mondható a nagycenki pestisemlékmű, amely 1714-ben készült. Széles talapzatán Szent Rozália domborműve. A szőlő- indás oszlop alján Szent Sebestyén és Flórián, a felhővánkosokkal és angyalfejekkel zsúfolt oszlopfőn Mária, az ég királynője. Nagyjából ugyanezekben az években állíthatták Ivánon is a pestisoszlopot, amelynek szentjeit azonban erősen megrongálta már az idő. Viszont az 1714 körül készített nagylozsi pestisemlékoszlop Krisztus kínzószerszámaival, Madonnával és előtte fekvő Szent Rozáliával ma is jó állapotban van. Az ország egyes vidékein 1739-ben még szedte áldozatait a pestis, de Mórról már elvonult. A móriak is megépítették tehát sürgősen a maguk hálaoszlopát, amely Szent Sebestyént ábrázolja. Valamivel később szűnt meg a pestis Sarródon, ahol 1741-ben fejezték ki látható módon köszö- netüket érte a mindenhatónak a szokásos szentekkel és Szűz Máriával. Talán a legfiatalabb pestisemlékművünk a pomázi, amely 1792-ből való, és különlegessége, hogy kovácsolt vasból készült. Nem oszlopot, hanem egész kápolnát emeltek a pestisjárvány elmúltával 1713-ban az akkori Lucsonyban (ma Mosonmagyaróvárhoz tartozik). Pilléres, fa- tornyos, szép barokk épület, kapuja feletti fülkéjében Mária- szoborral. A pestisjárványokat megörökítő emlékműveink jeles művelődéstörténeti és esetenként művészettörténeti relikviáink. Cs.K Tréfás törvény VÍZSZINTES: 1. Mrs. Murphy törvénykönyvéből idézünk egy — akár komolyan is vehető — törvényt. Az első rész (zárt betűk: Y, B, V). 7. Arab női név. 12. Természetes folytonossági hiány. 13. Női név. 15. Az itteni faluvégről egy népdal is szól. 16. Leemel a polcról. 18. Halfarkú lény. 19. Szám. 20. Keleti pap. 22. Csak félig nyugvó! 23.1989.24. Keresztül. 26. Papíron rögzítteti. 28. Sajnos múlik. 29. Helyez. 31. A híres spanyol hajóhad. 33. ...Bence, Nyírő-regény. 34. Értelmez. 37. Latin só. 38. Apaállat és csillagkép. 40. Egyesületi elem. 41. Palindrom férfinév. 42. Li- teratúra. 45. Zenemű változatát készíti. 46. Magyar film címe. 47. Női név. 50. Fiatal nőstény szarvas. 51. Petrov szerzőtársa. 52. Olasz költőnő, személyneve (Ada) kezdőbetűjével. 54. Kiejtett betű. 55. Autós csillagtúra. 57. Idegen művészet. 58. Svájci folyó. 60. Szovjet teherautó. 61. Koros. 63. A bolgárok nagy költője, Hriszto (+1876). 65. Női név. 67. Szovjet hegedűművész; Le- onyid. 69. Olaszul mond (Dire!) 70. Díjszabás. FÜGGŐLEGES: 1. TV-ből ismert amerikai krimisorozat. 2. Skandináv váltópénz. 3. A részére. 4. Nagy tó Botswana területén. 5. Klasszikus kötőszó. 6. Kétszer — idegen nyelven. 7. Odüsszeusz ármányos alkotása. 8. Varróeszköz. 9. Szálat tartós anyaggal bevonó. 10. Közvetlenül utána. 11. A tréfás törvény második része (zárt betűk: I, Ű). 14. Durvává tesz. 17. Vízcseppből lesz. 21. Az ilyen gép földet mozgat meg. 23. Magyar együttes. 25. Pléd. 27. A túlium vegyjele. 30. Szerb népi tánc. 32. Traven regénye. 33. Lortzing operája. 35. Szögfüggvény rövidítése. 36. Kellemetlen rovar. 38. Kicsinyítő képző. 39. Asztali tartozék. 43. Spanyol szürrealista festő. 44. A törvény harmadik, befejező része (zárt betűk: Y, S). 48. A mélybe. 49. Keleti nép. 51. Ókori indoeurópai nép. 53/Papírtermelő helyiség. 56. Verdi dalműve. 57. Északi vízimadár. 59. Éter és alkohol gyöke. 62. Maró anyag. 64. Gotovac operahőse. 66. Magatok. 68. Biztató szócska. ZÁBÓ GYULA Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 11. és 44. A megfejtéseket február 1-jéig küldjék el a szerkesztőség címére Eger, 3301 Pf. 23. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szegény vagyok én / Szélrül lakom én / A házamnak nincs teteje / Elhordta a szél. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvutalványt: Tarján Ernő (Gyöngyös), Gábor Gézáné (Mátraháza), Kövér Béláné (Apc), Győrfi Lajosné (Eger) és Kiss István (Eger). Gratulálunk!
