Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
10, NÉPÚJSÁG, 1989. január 28., .szombat Az Eger SE-nél Elpattant egy húr — avagy hogyan tovább, női kézilabdacsapat? Egy hónappal ezelőtt még arról beszélgettünk Herczeg Bélával az Eger SE NB I. B-s női kézilabdacsapatának edzőjével, hogy komolyan fontolóra vették az élvonalba kerülést. Mármint azt, hogy a város együttese ismét az NB I-ben szerepeljen. Diskurzusunk közben a szakvezető higgadtan, de annál lelkesebben sorakoztatta fel azokat az érveket, amelyek az osztályváltást nemcsak illúzióként tüntetik fel. Mint mondta, ha sikerül a kapus, a jobbszélső és a beállős posztját stabilizálni, akkor a következő bajnoki idényben joggal pályázhatnak a feljutásra. Nos, ebben maradtunk, és közeledvén az új esztendő, eredményes, boldog új évet kívánva váltunk el egymástól. Egy hónappal később már arról beszélgettünk Herczeg Bélával, hogy a csapat léte megkérdőjeleződött. Mi több, az ESE nem kívánja tovább fenntartani az NB I. B-s együttest. Hogy a játékosok most hogyan érzik magukat? Hogy beletörődtek-e, elkeseredtek-e? A hangulati jelentés helyett — úgy hiszem — elég, ha annyit írok, hogy amikor a döntést hivatalosan is közölték a társasággal, a csapat huszonnyolc éves játékosa sírva fakadt... Vannak persze olyanok is, akik becsapva érzik magukat. Simon Edit például a nyíregyházi főiskolát cserélte fel az egrire, az itteni lehetőségekre. Esztáriné családjával költözött a megyeszékhelyre Jászberényből. Kozák Angéla pedig a Borsodi Bányászt hagyta ott az ESE-ért. ők valamennyien azért vállalták az új környezetet, mert bíztak abban, hogy egyszer Egerben NB I-es csapatban játszhatnak majd. Sokak szerint a csapat akkor rontotta el, amikor kiesett az NB I-ből. Mások szerint szerencsétlen időpontban, a focistákkal együtt került fel az élvonalba. Akkor a pénzt a labdarúgó-szakosztályba pumpálták, nekik épphogy csurrant-cseppent valami. Ennek az lett a következménye, hogy hiába volt az akarás, a kellő megerősítés hiányában a lányok egy év után visszacsúsztak az NB I. B-be. Herczeg Béla 1988 januárjában vette át a csapat irányítását, s ezzel egy időben az utánpótlás-nevelés sorait is rendezték. Tavaly már az iskolák közötti bajnokságot is megrendezték, amire nagyon régen volt példa. Az edző valami olyanról álmodozott, mint amit a labdarúgóknak sikerült megvalósítaniuk. Vagyis, hogy a legkisebbektől a közvetlen utánpótlásig megteremtsék a felnőtt együttes hátterét. Hiszen az élsport csak ekkor kecsegtethet kellő sikerrel. Hogy a kialakult helyzetért ki a felelős? A vizeslepedőt könnyű lenne ráhúzni akár az egyesületre, akár a csapatot közvetlenül támogató cégre. Ám ez nem lenne helyénvaló, hiszen, mint az edző is megjegyezte, valahol ő is megérti ezt a döntést, hiszen a gazdasági szabályzók gúzsba kötik úgy a vállalati vezetők, mint a klubelnök kezét. Nem véletlen az, hogy az Eger SE-nél jóval nagyobb egyesületek is — FTC, Vasas — hasonló gondokkal küszködnek. Egyszerűen kevés a pénz a szakosztályok működtetésére. Sajnos, olyan intézkedésekre kényszerülnek emiatt a sportvezetők, aminek nem látni a végét. Azt viszont sejteni, hogy ha ez a folyamat, a szakosztályok megszüntetése tovább tart, a minőségi sportot olyan vérveszteség éri, ami a kómás állapothoz vezethet. De hogy mit is jelent a pénzszűke az ESE-nél, arról már Szölgyémy Ferenc ügyvezető elnöktől kértünk felvilágosítást. Az ESE az 1989-es évet 15 millió forint garantált anyagi fedezettel tervezhette meg. Tavaly 30 millió forintból gazdálkodtak, tehát jelen pillanatban a kasszából hiányzik a költségvetés fele. Január végén már az is látszik, hogy reálértékét tekintve körülbelül 5 millió forintról kell lemondania a klubnak. Ez abból adódik, hogy egyrészt a vállalatok csökkentették a támogatásukat, másrészt a megyei tanács is közel 2 millióval adott kevesebbet az idén, mint tavaly. Ez utóbbi igen érzékenyen érintette az ESE-t, hiszen enélkül is szorosabbra kellett húznia a nadrág- szíjat. Szegről-végről nem maradt más hátfa, minthogy a szakmai szempontok, a fejlődési perspektíva, a működtetés feltételeinek figyelembe vételével mérlegre tegyék a sportágakat, a csapatokat. A meztelen igazság tehát az, hogy kieséses alapon kellett dönteniük. Nézzük a tényeket! A labdarúgócsapat több mint 10 millió forinttal gazdálkodik. Hogy a futballt megszüntetni? Ez ma nem vita tárgya. A vízilabdázók képviselik a megyeszékhelyen a tradíciókat, s a szakmai hozzáállás, valamint a leendő fedett uszoda elkészültével talán még többre is képesek lesznek. Az NB I-es női röplabdacsapat az egyesület legeredményesebb együttese. Tehát ők sem jöhetnek szóba. A birkózás sikersportág, s ezenfelül a hagyományokra épít. Említhetnénk még a két első osztályú csapatot fenntartó vívószakosztályt vagy mondjuk az atlétákat, de az ő megszüntetésük csak még nagyobb hullámokat korbácsolna, és nem oldana meg semmit. Ugyanis míg az előbbi 300 ezer, az utóbbi — írd és mondd — 150 ezer forintjába került a klubnak. A kézilabdacsapat éves működéséhez 1,7 millió forint szükséges, nem beszélve arról, hogy ha a már említett igazolásokat is „megejtették” volna, ez újabb 6-700 ezer forinttal növelte volna meg a szakosztály költségvetését. Felmerült az is, hogy a Finomszerei vény gyár vegye át a kézilabdázókat, ám a vállalat vezetősége ezekkel a pénzügyi feltételekkel nem mutat hajlandóságot a mentőakcióra. Hogy ezek után hogyan tovább? íme, az alternatívák. A csapat befejezi a márciusban folytatódó bajnokságot, s a következő évben visszalép a megyei szintre. Ha viszont négy-öt játékos még a rájátszás megkezdése előtt átigazol, akkor nem sok értelme van a további szereplésnek. A harmadik, hogy a csapat fuzionál egy másik szakosztállyal, ám ennek van a legkisebb esélye. A végleges választ két héten belül mondja ki a sportegyesület elnöksége. Az edzések azonban továbbra is zajlanak. Hogy milyen intenzitással és kedvvel, azt el lehet képzelni. Herczeg Béla csak a játékosok önbecsülésére alapozhat. Arra, hogy a hátralévő hetekre is megőrzi tartását a csapat, még ha ez nem is olyan könnyű. A tizenegy játékos zöme ma még nem tudja, hogy mihez kezd a jövőben. Edzőjük valamivel szerencsésebb helyzetben van, hiszen ő annak idején nem engedett a csábításnak, megmaradt a tanári pályán, s csak másodállásként vitte a csapatot. Nem azért, mert ő már akkor megsejtett valamit. Mindössze azért, mert jól érzi magát az iskolában, olyan partnerekkel dolgozhat, akiket megbecsül az ember. — Tudod, ha mostanság a bazilika felé járok, megfordul a fe- jembenfhogy akár néhány garast be is dobhatnék a perselybe, a védőszentem iránti hálám jeléül. Én legalább nem égettem fel mindent a hátam mögött, nem úgy, mint a játékosaim — jegyezte meg fanyarul Herczeg Béla. Ki tudja, ha az egyesület képzeletbeli perselyébe is vastagabban csordogálna a pénz, lehet, hogy ma nem kellene arról tudósítanunk, hogy pálcát törnek egy csapat felett. _ Budai Ferenc Sportműsor Szombat Asztalitenisz: Gyöngyös város és körzete felnőtt egyéni bajnoksága, Gyöngyös, városi sporttelep edzőterme, 8. Ökölvívás: H. Zalka SE — H. Kun Béla SE, NB Il-es csapatbajnoki mérkőzés, Gyöngyös sportcsarnok, 9. Területi diákolimpia selejtezői, Gyöngyös sportcsarnok, 15. Röplabda: Eger SE — BSE, NB I-es női mérkőzés, 5-8. helyért, Eger, városi sportcsarnok, 17. V: Ifj. Kiss, Zsillé. Sí: Mátra-kupa ^’’-kategóriás országos műlesiklóverseny, Kékestető, 10. MSSZ országos sílövőversenye, Galyatető, 10. Úszás: Szakmai minősítő verseny, Gyöngyös, fedett uszoda, 10. Labdarúgás: Mátra-kupa teremlabdarúgó-torna, Gyöngyös, oktatási központ 12.30. Népújság-kupa teremlabdarúgó-torna csoportmérkőzései, Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok, 10. Vasárnap Ökölvívás: Területi diákolimpia, Gyöngyös, sportcsarnok, 9. Sí: Mátra-kupa ^’’-kategóriás országos óriásműlesikló- verseny, Kékestető, 10. Miskolci Honvéd SE sífutóversenye, Galyatető, 10. Labdarúgás: Körzeti csapatok teremkupája, Gyöngyös, oktatási központ tornaterme, 8.30. Népújság-kupa teremlabdarúgó-torna helyosztói Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok, 10. Röplabda NB I. „Idény eleji formában” Eger SE — Almásfüzitő 3-0 (8, 3, 5) NB I-es női röplabdamérkőzés, rájátszás az 5-8. helyért. Eger, 400 néző. V.: ifj. Kiss, Horváth. ESE: Bukina, FÉSŰS, GYŐ- RINÉ, TORMÁ, Dérczi, Ber- náth. Cs.: Seregi, dr. Sikéné, Vo- pronics. Edző: dr. Phan Hong Minh. Egy mérkőzésen mindig a győzelem a fontos, ezt a kívánalmat maradéktalanul teljesítette az Eger, hiszen még játszmát sem engedett ki a kezéből. Ettől függetlenül, és nem ünneprontásnak szánjuk, de a csapat még igencsak „idény eleji formát” mutatott. Helyenként döcögött a játék, bár meg kell hagyni, hogy voltak a találkozónak olyan pillanatai is, amikor klasszis együttesről tett tanúbizonyságot az ESE. Folytatás ma délután 5-kor a körcsarnokban. Belodedics menedékjogot kapott A jugoszláv kormány csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy Miodrag Belodedicsnek, a Steaua Bukarestéi a román labdarúgó-válogatott élvonalbeli játékosának menedékjogot adott. A szerb nemzetiségű sportoló édesanyjával és húgával együtt hagyta el Romániát, s játékos-pályafutását a belgrádi Crvena Zvezda színeiben szeretné folytatni. MA, SZOM10 órától: BÉKÉSCSABA-EGER 11 órától: HATVAN-CSEPEL 12 órától: HEVES M.VÁL.—BÉKÉSCSABA 13 órától: GYÖNGYÖS-HATVAN BATON: 14 órától: EGER-HEVES M.VÁL. 15 órától: CSEPEL-GYÖNGYÖS VASÁR9 órától: LENDÜLET-ÖZD (nők) NAP: 10 órától: A 3. HELYÉRT 11.15-től: DÖNTŐ Gyöngyösi SE w E rik a csapat... A mátraalji együttes töretlen célja az NB II-be való felkerülés. Ősztől Treiber Rudolf irányításával készülnek a gyöngyösiek. A mester, aki legutóbb a Hatvant kormányozta a második vonalba, jelenlegi tizenegyéről ezt mondja: — Idén — úgy tűnik — köny- nyebb lenne feljutni, de a csapat még nem érett erre. Jövőre biztos a dobogó, s akkor minden elképzelhető... A GYSE a fiatalok és rutinosabbak ötvözete, s megpróbál minél eredményesebben szerepelni. A felkészülést otthon kezdték a tavaszi idényre, majd január 25-ig Hajdúszoboszlón edzőtáboroztak. Jóllehet, a te- remfutballt szeretik, mégis elsősorban a nagypályás játékot helyezik előtérbe. (A Mátra-cso- portban ötödikek.) A Népújság-kupán a GYSE teljes kerettel vesz részt: Szén, Labancz, Szélesi (kapusok), Fe- rencz, Borsányi, Vágó (tavaly ő volt a torna legjobb védőjátékosa), Jakab, Nemoda (hátvédek), Hegyi, Márkus, Soltész, Varga, Nagy Gy., Majzik (középpályások), Szerdahelyi, Patócs, Török, Tóth A., Demeter (csatárok). A tavalyi dobogósok között, a jobb oldalon a GYSE kapitánya, Jakab (Fotó: Szántó György) TEREMLABDARÚGÓ TORNA MA X9 EGER január 29. 'NY FERENC PORTCSARNOK 25 nyeremény! Tornánkra — immár hagyományosan — műsorfüzet jelenik meg. Ebben képes összeálh'tást nyújtunk a résztvevő csapatokról, a kupa eddigi történetéről, és kínáljuk az NB I., valamint az NB II. keleti csoportjának tavaszi sorsolását. Sőt! Szokásunkhoz híven népszerű tombolajátékot is ígérhetünk, minden eddiginél több nyereménnyel. Mi több, nagyobb nyerési esély- lyel. Ezúttal nem tippverseny lesz! Most bárkinek megadatik a szerencse,, ha megvásárolja kiadványainkat: a műsorfüzet a Népújság Kalendáriummal együtt 30 forintba kerül. Innen kezdve egyszerű a feladat, a műsorfüzetben lévő tombolaszelvényt ki kell tölteni névvel és lakcímmel, s azt bedobni a helyszínen elkészített gyűjtőládába. Határidő vasárnap dél, sorsolás a döntő szünetében és a torna végén. A 25, gazdára találó nyeremény között lesz tévé, magnók, video- és műsoros kazetták, kvarcórák, ajándékcsomagok. Ki lesz a közönség kedvence? Mint eddig minden Népújságkupán, ezúttal is játékra invitáljuk a Tisztelt Közönséget. A jól bevált tombolajátékon túl az Önök szavazatai alapján dől el, hogy ki lesz a közönség kedvence. Ehhez viszont ki kell tölteniük a műsorfüzetben található szavazócédulát. Hozzá szeretnénk járulni a különböző csoportok vitáinak eldöntéséhez. Sokszor ugyanis tornánk végeztével folytatódtak a csaták, igaz, csak szóban. Volt, aki az egri Simont éltette, nem kevesen azonban hol Ebedlire, ■hol Tóth Józsefre, vagy éppen a tavalyi gólkirály Szokolaira voksoltak, de sokszor szóba került Kiss Tibor neve is. Ezúttal sem lesz kevésbé illusztris a névsor. Az egrieken túl lehet majd választani a Real Madrid, Manchester United stadionját is megjárt Borsányi, vagy a volt válogatott Pásztor, netán Gömöri közül, hogy csak néhá- nyukat említsük. Mindenesetre magukra a labdarúgókra is ösztönzőleg hathat ez a cím: A közönség kedvence. Hiszen értünk, a lelátókon helyet foglalókért van értelme az egész játéknak. Az ’’ezerfejű cézár” szimpátiája pedig sokszor többet érhet egy edzői elismerésnél vagy egy esetleges prémiumnál. Szavazzon kedvenc játékosára! Rajt előtti sakkhelyzetkép Egy lépés előre, kettőhátra? Tavaly — mint emlékezetes — remekül zárult az év az egri Ko- lacskovszky SE sakkozói számára. A csapat huszáros hajrával feljutott az első osztályba, a sakkozás szerelmeseinek nagy-nagy örömére. Mi újság a csapat háza táján, a holnapi rajt előtt? Erről érdeklődtünk dr. Seress Gábortól, a sportkör elnökétől és Vadászi János szakosztályvezetőtől. — Sajnos, nem tudok semmi jóról beszámolni — válaszolta az egyesület elnöke. — Klubunk ugyan a legnagyobbak közé tartozik a megyében, ennek ellenére most jutott tudomásomra, hogy alaptámogatásunk a tavalyihoz képest a felére csökkent. Á korábbi 470 ezer forint helyett mindössze 203 ezret biztosít részünkre a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya. A később felosztandó eredményességi juttatással együtt is kevesebb pénzt kapunk, mint az előző évben. Ez számomra érthetetlen, mert információim szerint a sportra központilag fordítható előirányzat nagyjából egészében változatlan. Költségvetésünk megnyirbálása természetesen a sakkozóinkat is kedvezőtlenül érinti. — Mennyibe kerül a három szovjet sakkozó átigazolása? — Az ungvári játékosok útiköltségét térítjük meg, és napidíjat fizetünk nekik — mondta Vadászi János. — Ezenkívül a szakosztály költségén szerepeltetjük őket a nyári Agria-tornán. Mindent összevetve, mintegy 30 ezres kiadás jelentkezik velük kapcsolatban. Ugyanakkor vannak ifjúsági játékosok Magyarországon, akikért 100 ezret is elkérnek a klubok. — Megéri önöknek az első osztályú szereplés vállalása? — Erkölcsileg mindenféleképpen, és én hiszem, hogy, a sportág szempontjából is. A csapat eredményének köszönhetően világklasszisok — a Polgár lányok, Portisch, Adorján, Csőm — látogatnak Egerbe, s mindez remélhetőleg jótékony hatással lesz a sakkozás fejlődésére megyénkben. Ami az anyagiakat illeti, sportágunk viszonylag az olcsók közé tartozik. Mégis több mint félmillió forintra lenne szükségünk az élvonalbeli szereplés finanszírozásához, aminek előteremtése nem csekély feladat. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a csapat játékosai — Mészáros András nemzetközi mester kivételével — mindannyian a munkájuk mellett hódolnak a sakkozásnak. — Mi várható a holnapi bajnoki nyitányon? — Miskolcon a Borsodi Távhő lesz az ellenfelünk vasárnap. A papírforma alapján ők az esélyesebbek. Egyébként sincsenek kellemes emlékeink velük kapcsolatban. Öt évvel ezelőtti, első OB II-es találkozónkon alaposan elpáholtak minket, 12-2-re kaptunk ki. A csapat a következő összeállításban ül asztalhoz: Mészáros, Dovzsik, dr. Gara, Kiss R, Sugár, Boricsev, Sándor, Forgó, Lengyel, Borsos, Cseh, Jagicza, Seres, Gara P. Egyetlen célunk lehet a továbbiakat illetően: a bennmaradás kiharcolása. Erre harmincszázalékos esélyt látok. Az egy lépés előre, kettő hátra mindenesetre nem tűnik célravezető taktikának. Talán ha többen melléjük állnának, és nemcsak a közvetlenül érintettek tekintenék szívügyüknek a helytállást... A nagy kérdés az, hogy ennek mi az esélye? (buttinger)