Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 20. szám ÁRA: 1989. január 24., kedd 4,30 FORINT TÖRVÉNYEK ÉS DEMOKRÁCIA „A választók előtt most már semmi nem marad titokban.” <3. oldal) KISKÖZÖSSÉGEK - NAGY ÖSSZEFOGÁS „Megszűnt a demarkációs vonal Aldebrő és Tófalu között.” (3. oldal) LESZ PROFI BOXMECCS „Nem lehet megfosztani a magyar híveket a rangos össze­csapás élményétől.” , (6. oldal) LAKÓK - HITELBEN „Az egriek tíz százaléka nem fizet lakbért." (8. oldal) Hazánk kezdeményező szerepet akar vállalni Horn Gyula előadása Gyakoribb és kisebb rendelések — Állandósult a hűtők, fa­gyasztók, színes tévék hiánya — Hatmillió forint engedményes akciókkal — Korszerű raktár, felújított iparvágány—Bővül a De­pó áruház — Külföldi tőke bevonásával Á Vas vili űj szervezeti formába lép íme, a Vasvill bővítésre váró Depó áruháza, belülről (Fotó: Perl Márton) A Magyar Népköztársaság aktív és kezdeményező szerepet akar vállalni annak érdekében, hogy az európai haderők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­téséről kezdődő megbeszélések minél előbb eredményre vezesse­nek, s az intézkedések máraz első szakaszban kiterjedjenek Ma­gyarországra is — jelentette ki Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár, ciki hétfőn elő­adást tartott az ENSZ Leszere­léskutatási Intézete (UNIDIR) Az Országos Takarékpénztár megkezdte az eurocsekkek és eurocsekkeket igazoló kártyák kibocsátását deviza-, illetve uta- zásiszámla-tulajdonos ügyfelei részére — jelentették be az OTP vezetői hétfőn tartott sajtótájé­koztatójukon. Elmondták, hogy az eurocsekk földrészünkön a legnépszerűbb lakossági fizetési eszköz, 40 ország 15 ezer bankja és 211 ezer bankfiókja nyújt szol­gáltatást csaknem 40 millió euro­csekk-, illetve -kártyatulajdo­nosnak. Az OTP hazai ügyfelei az utóbbi években mind nagyobb számban nyitottak deviza-, illet­ve utazási számlát. Számuk je­lenleg megközelíti a 400 ezret. A deviza- és utazási számlákat az országban 70 OTP-fióknál veze­tik, s a takarékpénztár most látta elérkezettnek az időt, hogy számlatulajdonos ügyfelei részé­re a széles körben elterjedt kész- pénzkímélő fizetési eszközt be­vezesse. Az eurocsekk-rendszer- be az OTP még a múlt év elején kérte felvételét, s mostanra épí­tették ki a szolgáltatás adminiszt­ratív hátterét. A fővárosban 24, vidéken pedig 46 fióknál veszik fel az ügyfelektől az eurocsekk- kártya igényléseket, s egyúttal részletes felvilágosítást is nyújta­nak. A legfontosabb tudnivaló, hogy azok a számlatulajdonosok igényelhetnek eurocsekket, illet­ve -kártyát, akiknek számláján — ha a deviza- és utazási számlá­val is rendelkeznek, akkor a ket­tőn együttesen — legalább 35 ezer forintnak megfelelő konver­tibilisfizetőeszköz van. Az OTP központjából már ki­A Magyar Gazdasági Kamara keretében hétfőn megalakult a gazdasági vezetők érdekképvise­leti szervezete. A szervezet fog­lalkozik a munkáltatók réteg- és egyéni érdekképviseletével, eti­kai kérdésekkel, a vezetők mun­kajogi státuszával, a kollektív szerződések megkötéséhez szükséges munkáltatói egyezte­tésekkel. Az ideiglenes intéző bizottság — amelynek elnöke Bihari Ist­ván, a Chinoin vezérigazgatója — elképzelése szerint a szervezet által Genfben rendezett nemzet­közi konferencián. Horn Gyula megállapította: az európai államok polgárai örömmel üdvözlik, hogy hama­rosan elkezdődnek a hagyomá­nyos fegyverekről szóló leszere­lési tárgyalások. Remélik, hogy ezek elvezetnek a katonai szem­benállástól, a félelem egyensú­lyától a politikai együttműkö­désre, a katonai fenyegetés anya­gi alapjainak megszüntetésére (Folytatás a 2. oldalon) küldték a deviza- és utazási számlákat vezető fiókokhoz azo­kat az írásos tájékoztatókat, amelyekből az ügyfelek tájéko­zódhatnak tennivalóikról, illetve a csekk adta lehetőségekről, így például arról, hogy az euro- csekk-kártya csekkűrlappal együtt külön kiviteli engedély nélkül vihető ki az országból, s a számlatulajdonosoknak sem külföldi utazás előtt, sem utána nem kell a számlavezető fiókot felkeresniük. A számlatulajdo­nos a számláján elhelyezett ösz- szeghez külföldön a csekk segít­ségével szabadon hozzáférhet; számlája terhére vásárolhat, szállodák és éttermek szolgálta­tásait veheti igénybe, a bankban pedig kézpénzt vehet fel. Az eu- rocsekk-kártya két évig érvé­nyes, dija naptári évenként 10 NSZK-márka, vagy annak meg­felelő konvertibilis deviza. A ki­bocsátó bank a kártyával garan­ciát vállal a csekkekért, ha egy csekk összege nem haladja meg a megszabott maximális összeget, ami jelenleg 200 USA-dollámak megfelelő konvertibilis deviza. Az OTP sajtótájékoztatóján részt vett Mark Van Wauwe, az Eurocsekk-rendszer Nemzetkö­zi Központjának főtitkára is. El­mondta, hogy az eurocsekk- rendszer 1968-ban jött létre NSZK-beli bankok kezdemé­nyezésére. A rendszer egyik célja a nemzetközi turizmus segítése a sokpénznemű fizetési eszköz használatának megteremtésével. Az eurocsekk több országban — például Ausztriában, az NSZK- ban, Belgiumban — hazai fizetési eszközként is funkcionál. tagjai lehetnek a vállalatok, szö­vetkezetek, gazdasági társasá­gok első számú vezetői, függetle­nül az általuk vezetett gazdálko­dók kamarai tagságától. A gaz­dasági vezetők érdekvédelmi szervezete a kamarán belül elkü­lönült intézményként, alulról építkező, önálló döntési jogú, önálló költségvetéssel rendelke­ző szervezetként kíván működni. Ennek érdekében a tagok nettó jövedelmük egy százalékát fize­tik tagdíjként. A szervezet első közgyűlését tavasszal tartják. A múlt év elején életbe lépett adó- és árreform, a bér- és jö­vedelemszabályozásban bekö­vetkezett alapvető változások új feltételeket teremtettek a Vasvill Kereskedelmi Vállalat Heves megyei kirendeltségén is. Ezek erőteljes hatást gyako­roltak céljaikra, feladataikra. Mindezek közepette is arra tö­rekedtek, hogy Heves megyé­ben továbbra is meghatározó szerepet töltsenek be az ipar­cikkellátásban. Ugyanakkor ezzel együtt a szőkébb hazán­kon kívüli piacok megtartását is fontosnak tartották. Mint Szabó Imre kereskedel­mi igazgatóhelyettestől megtud­tuk, már az évindításnál számol­tak a lakosság fogyasztásának csökkenésével. Figyelembe vet­ték, hogy 1987 végén „felvásár­lási láz” volt. Rontotta értékesí­tési lehetőségeiket, hogy egyes cikkek OTP-hitelét felfüggesz­tették, és nehezebbé vált készlet- gazdálkodásuk, melynek finan­szírozása nem kis terhet jelentett. Azt is látták, hogy egyes cikkek, mint a hűtő- és fagyasztókészülé­kek, a lakásépítéshez kapcsolódó áruféleségek, a színes tévék hiá­nya állandósult. Nem utolsósor­ban kénytelenek voltak számolni az árváltozások hatásával is. Mindezek alapján árbevételük és eredménytervük szolidabb volt az előző évekhez képest. 1988-ban a gyártókat és szállí­tóikat egyrészt a folyamatos ár­változtatási szándék, másrészt az export miatti ütemtelen érkezés jellemezte. Vevőiknél a kereslet­visszaesés egyben pénzügyi gon­dokat jelentett, amellyel a árufo- gadó-készségük megváltozott. Gyakoribbakká váltak a kisebb tételű megrendelések. Az igé­nyek elsősorban a hiányjellegűés olcsóbb cikkek irányába tolód­tak el. Érzékenyen érintette a ki- rendeltséget is a világútlevél eredményeképpen a műszaki cikkek tömeges behozatala az országba. Ezzel nem tudtak ver­senyezni sem az import árukkal, sem pedig az árakkal. A magyar címer és zászló tör­ténetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, valamint a Magyar He­raldikai és Geneológiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. Az eszmecserén történészek és heraldikusok ismertették kuta­tásaik legújabb eredményeit, hogy elősegítsék az országunk új állami címerére vonatkozó állás- foglalás kialakítását, ezért a ta­nácskozásra meghívták Stadin- ger Istvánt, az Országgyűlés el­nökét, Kulcsár Kálmán igazság­ügy-minisztert és Dankó László kalocsai érseket. A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben megmaradt A nehézségek ellenére is ered­ményes évet zártak 1988-ban. Árbevételi tervüket teljesítették, amely megközelítette az 1,6 mil­liárd forintot. Várhatóan nyere­ségük is a tervezett fölött lesz. Az esztendő során vevőiknek hat­millió forintot juttattak vissza különféle engedmények, kedvez­ményes akciók révén. Az elmúlt, minden tekintetben nehéz évben szükségszerűen átgondoltabb beszerzési és értékesítési munkát folytattak, és rákényszerültek a költségekkel való szigorúbb gaz­dálkodásra is. Tavaly a biztonságosabb, kor­szerűbb tárolás érdekében fel­építettek egy 1100 négyzetméte­res raktárát az egri központjuk területén, a kiszolgáló és szociá­lis létesítményekkel együtt. Az udvari részen pedig 10 ezer négyzetméter térburkolat ké­szült el, a szabadban tárolt áruk szakszerűbb kezelésére. Szüksé­gessé vált a még 1960-ban épült iparvágány cseréje is, mintegy kilométer hosszúságban, ame­lyet szintén megvalósítottak. Az említett beruházás értékben csaknem 50 millió forintot jelen­tett. 1989-ben a rendelkezésre álló anyagi lehetőségektől füg­gően igyekeznek folytatni a fej­lesztést. Elsősorban az egri, Nagyváradi utcában a Depó áru­házuk bővítését tervezik. Há­középkori ereklyeegyüttese, s ezeket az államalapító Szent Ist­ván örökségének tekintik. A régi magyar címer elemei csaknem ezerévesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van szüksége or­szágunknak, amelyet a nép ma­gáénak vall, amely nem tartal­maz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályai­nak és a folytonosságot jelképe­zi. Szóltak arról is, hogy nemzeti jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó régészeti leleteken is látható. Előadások hangzottak el arról, hogy miként alakult ki a közép­korban a magyar állami címer. A legkorábbi a kettős kereszt, ame­lyet III. Béla hozott Bizáncból romszáz négyzetméteres új el­adóteret kívánnak építeni, nö­velni a raktárát, javítani a kiszol­gálás minőségét, bővíteni az áru- választékot. Tovább növelik a ki- rendeltség eddig használhatatlan területéből a szilárd burkolatú külső tárolóteret is. Az idei esztendő legfontosabb feladata, hogy a megváltozott körülményekhez miként lesz ké­pes alkalmazkodni a vállalat. Ennek érdekében igyekeznek ki­használni elsősorban a társasági törvény adta lehetőséget. Olyan új formát alakítanak ki, amely a vállalatnak a legmegfelelőbb ha­tékonyságot, a személyi érde­keltséget biztosítja. Egyben ke­resik a lehetőségét esetleges mű­ködő tőke bevonásának is. Egy NSZK-beli, müncheni céggel folytatnak tárgyalásokat, mely­nek eredményeként már hor­ganyzott csöveket szállítanak, amelyek lakások vízvezeték­rendszerének korszerűsítésére szolgálnak. Céljuk, hogy a meg­levő kedvező piaci helyzetüket, s ezen keresztül a vállalat stabilitá­sát megtartsák. Erre szolgál majd az új szerve­zeti forma, amely hozzásegítheti a Vasvillt a piac rugalmasabb ke­zelésére, az eredményesebb te­vékenységre. 1190-ben. Az egyházi szimbó­lum már akkor világi jelkép volt, a magyar függetlenséget szimbo­lizálta. Az úgynevezett hármas ha­lomról szólva felhívták a figyel­met: a gót irányzat térhódítása­kor a kettős kereszt hármas lábú végződése gótikus lóherévé vált, ezt a gótikus lóhereívet nevezte el a nép hármas halomnak. A kutatások új eredményei bizo­nyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez, hanem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer másik oldalán lévő vö­rös-ezüst vágások 1202-ből szár­maznak, az Árpádok színei, és nem a Dunát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Törődés A hazai hivatalos statiszti­ka szerint is ma az ország la­kosságának közel egynegye­de — szegény. Megdöbbentő az adat, hiszen ha a II. világ­háború előtti időkből oly so­káig szömyülködve emlege­tett hárommillió koldusról je­lenleg már nem is beszélhe­tünk, két és fél millió nehéz sorsú honfitársunk létét — bármennyire fáj — el kell is­mernünk. Önmagában is lesújtó szembenézni a ténnyel — pe­dig a szegénység nem csupán így jelentkezik. Sok minden másban is szegényebbek let­tünk, szegényedünk. El ne felejtsük: rohanó világunk­ban — miközben a csökkenő ; anyagiakat próbáljuk több j vagy kevesebb sikerrel, ered- ! ménnyel pótolni, netalán ha- í rácsolunk — közömbösebbek ; lettünk egymással szemben, ; akaratlanul is eltávolodtunk, elszakadtunk társainktól. | Meglazultak, szétestek nem­csak a baráti, hanem a rokoni, családi kötelékek is. Nincs elég időnk vagy olykor már semennyi sem a másikra, örü- j lünk, ha magunkra jut. Kedves ismerősöm beszél­te a minap, hogy odahaza a leijével gyakorta szóba hoz­za: a gyermekeik már mind többet tudnak nyújtani apró­ságaiknak, mint valaha jóma- guk. Egytől egyig „jobban áll­nak” — nagyobb jólétben él­nek —, kényelmesebbnek tű­nik a sorsuk. Igaz — tette hoz­zá — egyiküknél sem akkora a család, mint az övék volt an­nak előtte. Sehol sincs kettő- nél több kiskorú, míg ők hár­mat neveltek. Ugyanekkor — ‘ , érzik — valamit, s nem is akármit, mégis jobban tettek. Valahogy a kevesebből is töb­bet adtak mindegyiküknek. Bővebben j ütött a törődésből, a szeretetből az egyiknek és a másiknak is. Ha a félj néha fá­radtabban is tért meg ottho­nába, a feleség gyűjtötte maga köré valamivel a kicsiket, ifja- i I kat. Nevelő szavakkal, apró asztali meglepetéssel a sze- j rény kamrából is, vagy kedves mesével, történettel, megosz­tottjátékkal. Rövid sétára vit- ] te őket, ilyentájt, télidőben — amikor még gyakori s tartós volt a hó — gyakran késő éj­szakáig húzta velük a szánkót. S persze, mindig úgy, hogy az ; apára se nehezteljen a cseme­te, megértse a házastárs elvo­nulását, távollétét. Míg ha­sonló esetben máskor a másik szülő foglalkozott a fiúval s lá­nyokkal, ha együtt éppen nem lehettek velük. Szinte so­ha nem hagyták magukra a gyerekeket. No és — termé­szetesen — a hitvesi figyelem, érdeklődés is mindig megvolt, tudtak egymásról mindent, nem hiányzott a kölcsönös se­gítség. Igen, ha le is mondunk ró­la, el is felejtjük: ez is egyféle gazdagság, ami feltétlenül enyhíti a szegénységet s bol- dogítóbbá teszi a jómódot. Nem szabadna hát figyelmen kívül hagyni, ha életünkben kétségkívül az anyagiak is a meghatározóbbak. Mert a pénzt — ha nehéz, kegyetlen is — lehet nélkülözni, de ki­hűlt emberi érzések, elvesz­tett kapcsolatok hiányában sokkal inkább lehetetlen él­nünk. Gyóni Gyula Földrészünk legnépszerűbb fizetési eszköze Eurocsekket bocsát ki az OTP Az első közgyűlés tavasszal Gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete alakult Mentusz Károly Budapest Tudományos ülés címer és zászló történetéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents