Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. január 23„ hétfő A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRŐL JELENTJÜK 3. (Folytatás a 2. oldalról) eredménnyel. Másként dolgozik a párt, a KB és a Politikai Bizottság. Nem az a párt ez, mint korábban. Visszafordíthatatlan folyamat ez, itt-ott fékezni még lehet, de a visszarendeződéstől tartani már nem kell. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az összefogást a párt társadalmi bázisán nem tudtuk eléggé erősíteni az eddig lezajlott pártértekezleteken. Végezetül arról szólt Lukács János, hogy fontos az ifjúság kérdése, de alacsony arányban vannak fiatalok a pártban: háromnégy százalékban. Ezt a jelenséget elemezni kell. A megyei pártértekezlet összehívása itt is sok tanulsággal járt, de nem azt kell nézni, hogy mi volt, hanem mi lesz és mi legyen. Ez a megyei pártmozgalom igazi kérdése: politikai muníció kell, hogy itt a megyében is betölthesse a párt politikai szerepét, és elismert politikai tényezője legyen a megye közéletének. Lukács János hozzászólását tartja További hozzászólások Tari István, a Gagarin Hőerőmű Vállalat küldötteként kapott szót. Mindenekelőtt arra figyelmeztette a pártértekezletet, hogy az alapvetőnek és legfontosabbnak számító kérdés még mindig megválaszolatlan. Nevezetesen pedig az: hogyan tovább?! Hangsúlyozta: sok minden elvonja a lényegről a figyelmet. Nem kis célzatosság volt — utalva az eddig elhangzottakra — abban a véleményében sem, amely így summázható: fordulatot elérni csak müveit párttagsággal, kulturált, jó szándékú, előrevivő vitával lehet. Határozottan állította, hogy a párttagság igényli és váija a racionalitást. Megveti a döntésképtelenséget, a határozatlanságot, de nem híve a kapkodásnak. Domoszlai László rendőr ezredes, a megyei főkapitányság vezetője sajnálatosnak értékelte, hogy a korábbi pártértekezlet óta megyénkben is nőtt a bűncselekmények száma. Ez a terület is ebből a szempontból a közepesen fertőzött vidékek „táborába zárkózott fel”. Megemlítette, hogy ennek ellenére elviselhető a megyei közbiztonság. De óva intett attól, hogy ez bárkit is megtévesz- szen, hiszen társadalmunkban felgyorsultak a változások, amelyek együtt járnak a bűnözés emelkedésével is. Részletesen kitért arra, hogy a megyei főkapitányság állománya a városi kapitányságokkal, az önkéntesekkel, a közlekedésbiztonsági tanács tagjaival, az ifjú gárdistákkal egészen az úttörőkig mi mindent tesz az eredményes bűnüldözés érdekében az állampolgárok közbiztonságának javításáért. Szólt annak jelentőségéről is, hogy az új lehetőségek, mint például a városokban megalakult bűnmegelőzési tanácsok milyen nagy segítségére vannak a hivatásos állománynak. Bejelentette, hogy kollektívájukra az MSZMP mindig számíthat, mert ma is aktuálisnak érzi a rendőresküt: a dolgozó népet szolgáljuk, A Finomszerelvénygyár párttagsága kezdettől igényelte a pártértekezlet összehívását — kezdte hozzászólását Kócza lm<■ re vezérigazgató. Sajnálatosnak ítélte azt a huzavonát, amely a megrendezést megelőzte, mert mint mondotta: személyek és szándékok rovására ment. Véleménye szerint nem sikerült kihasználni azt a lendületet, amelyet a májusi országos pártértekezlet adott. Indoklásként pedig hozzátette: az alapszervezetek szintjén stagnál a politikai munka. Sokszor csak általánosságokban beszélünk dolgokról, pedig a kérdések nagyon is konkrétan fogalmazódnak meg. Jogos kritikai észrevételek nem találtak meghallgatásra, különböző funkciókhoz bizonyos kiváltságok jártak. Mindezekbe való belenyugvásunk pedig valameny- nyiünk felelősségét aláhúzza. Ezután kapott szót Elek István, a Magyar Demokrata Fórum elnöksége mellett működő tanácsadó testület tagja. Elöljáróban megköszönte az MDF nevében is a párbeszéd készségének e megnyilvánulását, hogy meghívták az értekezletre. Hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy felülkerekednek Heves megyében a párton belül azok az erők, amelyek komolyan veszik a megújulás jelszavát és képesek lesznek ezt tettekre is váltani. Ezt követően éles kritikai megállapításait mondta el az elmúlt évtizedekről és a jelenlegi helyzetről. Többek között úgy fogalmazott, a párt válsága az egész társadalom válságává vált. Mivel lejárt a felszólalásra szánt nyolc perc, letapsolták. Nem tudta befejezni mondandóját. Ezután többen jelentkeztek egyperces hozzászólásra, s szembeszálltak az MDF képviselőjének megállapításaival. Dr. Szilák Károly kifejtette, hogy azt várta volna: a programhoz fűzi hozzá Elek István építő bírálatát, és nem a párt belső ügyeivel foglalkozik. Antal István fejtegetése szerint az ideológia sosem omlik össze, legfeljebb a gyakorlat rossz. Forgács Károly megjegyezte: nem hiszi, hogy az MDF képviselőjének felszólalása miatt szégyellnie kellene magát. Rögtön élt a lehetőséggel s megkérdezte: tényleg épül-e Egerben százmillió forintért APEH-szék- ház, mert attól tart, hogy ez egy rémhír, amelyet az alternatív szervezetek teijesztenek. Megint más arról beszélt, hogy az elhangzottakkal ellentétben az elmúlt negyven évben azért születtek eredmények is. Budai Sándor a tamamérai Lenin Tsz párttitkára bevezetőjében rámutatott, hogy a megyei pártértekezlet elé került dokumentum a mai valóságot jól tükröző pesszimizmussal ad képet jelenünkről. A kongresszus döntései, határozatai csak bizonyos területeken, s ott is csak részben valósultak meg. Rámutatott arra is, hogy nem csak a megyén kívüli törzsgyárak, hanem a megyeiek is úgymond alulfejlesztenek. A párt eszmei-politikai cselekvési egységének megbomlását a hibás koncepcióból, a pártdemokrácia ellentmondásaiból eredeztette. A lakóterületi alapszervezetek önállóságáról kifejtette: számos, elöregedő településen jelenthet gondot, hogy nincs kiért és miről politizálni. Ha önálló politizálásra szólítunk fel, akkor fel kell számolni a meglévő ellentmondásokat. Fontos, hogy az MSZMP is érzékelje az ilyen és ehhez hasonló problémákat. Kifejtette: támogatni csak olyan politikai programot tud, amelynek célja az eddig felhalmozódott ellentmondások felszámolása. Ezután jelentkezett szólásra Váradi János, az Egervin vezérigazgatója. Bevezetőjében azt fejtegette, hogy manapság a párt tagsága, de ugyanígy a megye lakossága sem elégszik már meg a hibák bevallásával. Ennél jóval többet, konkrét tetteket vár. Ma már nem elegendőek az olyan megállapítások, az olyan megoldási javaslatok, hogy a munka- nélküliség felszámolására hathatós lépéseket kellene tenni. Pontosan meg kell fogalmazni, s nem általánosságban, hogy hogyan és miként kell az ilyen és ehhez hasonló nehézségeket minél előbb elkerülni, illetve felszámolni. Rámutatott arra is, hogy a megújuláshoz nélkülözhetetlen a Szavaznak a küldöttek megfelelő gazdaságpolitika. Beszélt arról is, milyen gondok gyűltek össze az Eger-Mátravi- déki Borgazdasági Kombinátnál. Ugyancsak feladta nekik a leckét, hogy nem jutnak hozzá a szükséges hitelekhez, és magas a kamat. Az is kedvezőtlenül érintette őket, hogy a szocialista piacon nem változtak az árak az utóbbi években. Hangsúlyozta továbbá, hogy a borgazdaságon belül is meg kellene találni azokat a lehetőségeket, hogy új típusú gazdasági tömörüléseket hozhassanak létre, így lehetne eredményesebben, a kor színvonalának megfelelően gazdálkodni. Újabb egyperces véleményre Oroszné dr. Szél Mária kérte el a mikrofont. Arra kérte a felszólalókat, hogy aki csak saját vállalati problémáiról akar szólni, álljon el hozzászólási szándékától, hiszen mindenki azt szeretné, hogy politikai programadó megnyilvánulások hangozzanak el. E felvetéssel legtöbben egyet is értettek. A pártértekezlet előtti határozatlan magatartása vezetőinknek — kezdte mondandóját Debrődi László, a hatvani cukorgyár főmérnöke — bizony nem növelte a párt tekintélyét. Alsó szinten a megosztottság, a bizonytalanság vált jellemzővé. Majd azzal folytatta, hogy a szervezet korszerűsítésére, a hatékonyabb pártmunkára kellene összpontosítani a figyelmet, nem pedig a személyi vitákra! Sorolta azt is, hogy szerinte mi a kívánalom a ma vezetőivel szemben. Mindenekelőtt, hogy választói bizalmát élvezze, legyen rátermett, az erkölcsi normáknak megfelelő életvitelű — de leginkább az, hogy ne a hatalom birtokosaként ügyeskedjen, hanem szolgálója legyen a működő hatalomnak. A pártszervezetnek is szakítania kell — mutatott rá — a bürokratikus munkastílussal, sokkal inkább a körülményekhez alkalmazkodó, rugalmas szervezetekre van szükség. Javasolta végül, hogy a megyei pártbizottság alakítson ki demokratikus választási gyakorlatot, amely szerint területenként válasszák meg a testület tagjait, a tisztségviselők kivételével. Érzelmekre ható, nagy tapssal fogadott beszédet foglalt össze 8 percbe Tóth Károlyné parádsas- vári nyugdíjas. Második világháború végi, személyes élményeit idézte annak bizonyságául, hogy nem szabad megvert reménnyel menni a csatába! Ma az a legfontosabb feladat, hogy megszerezze a párt tagjai, a nép bizalmát. Hangsúlyozta, hogy az egymásra mutogatás napjainkban különösen veszélyes, amikor újabb és újabb szervezetek jelennek meg a politikai élet színpadán, s formálódóban van a többpártrendszert is lehetővé tévő párttörvény. Újabb egyperces hozzászólásokra került sor, amelyek — az előző kiselőadás alapján — az élőszó erejét hozták fel példaként arra, hogy helyes agitálással mekkora hatás gyakorolható a fiatalokra. Mintegy folytatásaként a kialakult társalgásnak, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára. Sós Tamás kapta meg a szót. O több témát is érintett hozzászólásában, így beszélt arról, hogy a fiatalok a korábbi években nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a pártmozgalomba, ám ez most már kétkedéssé változott. Értékzavarok jelentkeznek az ifjabb korosztályoknál, a fiatalok úgy érzik, hogy rájuk, a pályakezdőkre hárítják a múlt hibáit és a jövő terheit. Ez pedig bizony, egyfajta romboló lázadás veszélyét rejtheti magában, ahelyett, hogy az ifjúság erejét az építésre fordítaná. Hangoztatta: tudomást kell venni az alternatív szervezetekről, s a megyei KISZ ennek jegyében már több fórumot is szervezett. Jól tudják, a mielőbbi társadalmi közmegegyezéshez ezen új szervezetek közül egyesekkel a politikai együttműködést, másokkal szemben az ütközést kell vállalni. Befejezésül az iljúsági szövetség és a párt kapcsolatáról szólt, jó példaként kiemelve e téren azt a gyakorlatot, amelyet a hatvani Lenin Tsz-ben, az apci Qualitál- ban, a Gagarin hőerőműben, a tamamérai Lenin Tsz-ben folytatnak. Ezt követően Tóth Lajos, a viszneki Béke Termelőszövetkezet küldötte kapott szót. Hangsúlyozta, hogy az ezerötszáz lakosú község negyvenhét párttagja nehezen követi az elmúlt egy esztendő rohamos és gyors változásait. Sokan értetlenséggel, kevesebben tettrekészséggel fogadják a fejleményeket. Mindenesetre abban megegyeznek, hogy ha nehezen is, de igyekeznek lépést tartani, bár sok mindent nem értenek. Szeretnének becsülettel dolgozni az előrelépéshez. Leszögezte, hogy nehéz optimizmus nélkül politikai munkát végezni. Csak aki tud harcolni, s nem fél, az maradhat talpon a versenyhelyzetben. Kifejezte aggódását, hogy annyira szétnyílt az agrárolló, hogy már az ütközésnél tart: félő, hogy eltörik. A felvásárlási ár alacsony, viszont a piacon már drága a termék. A párt agrárpolitikája meg- újulóban van, viszont a mező- gazdaság nehéz helyzetbe került, egy aszályos év már térdre kényszerítheti. Ezután egyperces hozzászólásban Ivádi Bálint aláhúzta az elhangzottakat, mondván, hogy a termény ára feldolgozott formában sokszorosára nő. Ezt követően dr. Kovács Sándor, az APEH Heves Megyei Igazgatóságának vezetője kért egy percben szót, s elmondta, hogy valóban épül ennek a hivatalnak székház Egerben. De hozzáfűzte, hogy ez a szervezet a kormány és az Országgyűlés akaratából jött létre, munkájához pedig szükség van erre az épületre. Amennyiben valamilyen okból az APEH megszűnne, más célokat szolgálna e bázisa. A hozzászólások sorában Bart a Károly, az Egri 6-os Számú Általános Iskola igazgatója következett. Véleménye szerint a napjainkban bekövetkező változások sorát minden becsületes magyar ember megelégedéssel fogadja. A pluralizmusra, a szocializmus építése hibáinak kiküszöbölésére irányuló törekvés igen lényeges, mert hibás elvekre nem lehet megfelelő gyakorlatot alapozni. Majd azzal folytatta, hogy az új politikai kihívásokra a pártnak azonnal kell reagálnia, de nem ellentmondóan, kapkodva. Hozzászólásából kiemelésre érdemes az a megállapítása, amelyben üdvözölte a lehetőséget különböző csoportosulások alakulására, de mint említette, sokan arra is felhasználják ezt, hogy olyan ellentéteket szítsanak, amelyeket pedig az idő rég túlhaladott. Felvetette azt az ellentmondást is, amely szerint a párt egy időben munkásálarcot öltött. Ezt le kell venni, s ha valóban osztály nélküli társadalmat akarunk, akkor akár még a párt nevét is érdemes megváltoztatni. Szót kapott a pártértekezleten — mint meghívott — Király Róbert szobrászművész is. Mondandóját azzal kezdte, hogy a jövendő tisztségviselők figyelmébe ajánlotta: mindenféle kritérium elé kerüljön egy: a tudás. Mert lehet valaki jó, lehet valaki simu- lékony s alkalmazkodó, sőt még akár tapasztalt is, valódi tudás nélkül csak görgeti maga előtt a megoldandó feladatokat, de igazán elvégezni, megoldani képtelen azokat. Kulcskérdésként vetette fel, hogy a kritikus életszínvonalon élő embereken nem néhány száz forinttal kell segíteni, mert az csak látszatintézkedés, s nem több. Ugyanakkor pedig a különböző csoportosulások malmára hajtja a vizet. Bőréből kibújni ő sem volt képes, mert mint mondotta, önző módon kért segítséget, áldozatot a kultúra javára. Majd hozzászólását azzal (Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozik a megyei pártértekezlet