Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
4. ______________A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRŐL JELENTJÜK NÉPÚJSÁG, 1989. január 23, hétfő (F olytatás a 3. oldalról) fejezte be: kultúra nélkül lehet élni, de nem érdemes. Tótpál Jánosné, a Hatvan városi pártbizottság első titkára elmondta, hogy ma még nem tudhatjuk, hány évtized telik el addig, amíg egy nemzedék végre a valódi szocializmus útjára léphet. Aztán a hatvani térség gondjait részletezte. Amikor odáig jutott, hogy ezen a területen milyen sok nehézséggel kell szembenézniük, mennyi áldozatot követel tőlük a mindennapi kihívások sokasága, akkor a pártértekezlet visszavonta tőle szólási jogát. Nem volt kíméletesebb a megyei pártértekezlet Jerszi Gáborral, a Mátravidéki Fémművek kereskedelmi igazgatójával sem. Már akkor türelmetlen volt a hallgatóság, amikor kifejtette, hogy a vállalat 3200 dolgozójának és az ott tevékenykedő négyszáznégy kommunistának a véleményét szeretné tolmácsolni. Megélénkült a figyelem, amikor hangsúlyozta, hogy hatvan településről járnak be ide a dolgozók, így nagy átlátásuk van a megyei problémák felett. Kiemelte, hogy az országosnál nem jobb a helyzet: növekedtek a bérből és fizetésből élők gondjai, helyzetük rosszabbodott. Konkrét stabilizációs programra volna szükség, nem általánosságokra. Amikor viszont ismét a vállalatról kezdett beszélni, a pártértekezlet hangos tapssal adta tudtára, hogy fejezze be hozzászólását. A Gyöngyös városi pártbizottság titkárát, dr. Patócs Lászlót már végighallgatták. Azzal kezdte, hogy sok kritika hangzott el a pártapparátussal kapcsolatban. Leszögezte, hogy ezek nem eredendően bürokratikusak, hanem azért váltak ilyenekké, mert irányításuk módja késztette őket erre. A bírálat jogos, de már megindult az erjedés folyamata. Formálódik az új működési mechanizmus. Gyöngyösön is kirajzolódtak az időszerű munkaformák, amik a városi pártbizottság hatáskörébe tartoznak, azokon tudnak módosítani, de akad olyasmi is, amelyhez a felsőbb pártszerv határozata kell. Formálisnak tartják a párttag-megerősítés módszerét: döntsön az alapszervezet, csak fellebbezés esetén kelljen továbbvinni a kérdést. A tagnyilvántartás adathalmaza nagy terheket ró a munkatársakra, az érdemi politikai munkától veszi el az időt. A jelenlegi helyzet a követelményeknek már nem felel meg, elhatározott szándék a változtatás, hogy önálló bér- és létszámgazdálkodás alakulhasson ki. A képzésre és az információval való ellátásra lényegesen többet kell fordítani. Ezután egyperces hozzászólás következett: Varga Csaba, a Vi- lati Egri Gyárának küldötte javasolta, hogy ne lehessen kooptálni választott helyekre senkit. Hangot adott véleményének, hogy nem tartja takarékosnak a megyei pártbizottság költségvetését, s úgy látja, hogy inkább regionális vezető szerveket kellene létrehozni. Azt is javasolta, hogy megyei ideológiai műhely jöjjön létre, amelyben számot vetnek többek között a munkásosztály szerepével is. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott hozzászólásában Blahó István, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának igazgatója. Javasolta, hogy ne csak azok a gyárak, gyáregységek kapjanak biztatást az érdekeltségi viszonyok fejlesztésére, az önállóság fokozására, a gyártási és munkakörülmények jobbítására, amelyeknek központjai a megyehatáron kívül vannak, hanem azok is kapjanak figyelmet, amelyeknek törzsgyára a megyén belül található. Kérte: ne elszakadási törekvésnek tekintsék azt, ha egy ilyen kollektíva nagyobb szabadságot szeretne. Kifogásolta a programban megfogalmazott feladatokkal összefüggésben, hogy három nagy gazdasági komplexum — a Ti- sza-II. Vízlépcső, a recski rézvagyon és a Gagarin hőerőmű sorsának egyidejű szorgalmazására törekednek. Ez — hangsúlyozta — bennem nagyon is régi típusú feladatok emlékét idézi. Beszéde második részében a kis települések népességmegtartó képességének növeléséhez kért az eddigieknél több támogatást. Ezután az elnöklő Juhász Lajos egyperces véleményekre adott lehetőséget a vita lezárása előtt. Demeter András az egri főiskoláról az információs rendszer korszerűsítésére tett javaslatot, egyebek mellett pártviták sajtóbeli közlésére. Antal István újabb rövid felszólalásában ellenérzésének adott hangot, hogy egy fizikai dolgozd sem jutott szóhoz az értekezleten. Épp ezért úgy döntött, írásban sem nyújtja be hozzászólását. További egyperces előadásokban szó volt a testületi pártalapszervek megszüntetésének kívánatos voltáról, valamint a lakóterületi szervek erősítésének fontosságáról. A szünetet követően dr. Lantos Bálint, a hozzászólásokat soroló bizottság elnöke adott tájékoztatást arról, hogy a felszólalásra jelentkezettek túlnyomó része vezető beosztású volt. Ám Antal István korábbi felvetése nyomán az értekezlet úgy határozott, hogy — eltérve a munkarendtől — még hallgassanak meg egy fizikai dolgozót. S az nem volt más, mint a korábbi felvetést tevő Antal István, az apci Qualität küldötte. Úgy érezte, hogy mindezek után már nemcsak munkahelyének munkásosztályát, még csak nem is a megye munkásait, hanem az egész ország munkáskollektíváját képviseli a Heves megyei pártértekezleten. Szomorúan fogalmazta meg, hogy gyorsan elfelejtjük, milyen hibákat követtünk el a közelmúltban. S azt fejtegette, hogy erre kirívó példát jelentett az a körülmény, amely után most mégis szólhat. Pedig a tisztelt hallgatóság figyelmébe ajánlotta: egy munkásosztálynak lehet új pártja, de a pártnak nem lehet új munkás- osztálya. Hangsúlyozta, hogy ő sem, s meggyőződése szerint a jelenlévők közül senki sem azért érkezett a pártértekezletre, vállalta az előkészületekkel, majd a lebonyolítással járó nem kis feladatokat, mert új pártot akart. Ezért is esett hát rosszul neki, hogy nem kis nehézségbe ütközött, amíg végül is szót kapott. A vita befejezéseként a jelenlévők meghallgatták Barta Alajos összegzését, majd Kiss Sándor ismertette a szerkesztőbizottság jelentését. Ebben kitért arra, hogy az értekezleten huszonhét hozzászólás hangzott el szóban, emellett még ötvenen adták be felszólalási lapjukat. Miként abban még kora délelőtt a résztvevők határoztak, az írásban benyújtott hozzászólásokat egyenértékűnek tekintik a szóban elhangzottakkal, s az azokban lévő észrevételeket, javaslatokat ugyanúgy továbbítják. Kiss Sándor bejelentette azt is, hogy az írásbeli hozzászólások szerkesztett formában a Népújságban lesznek majd olvashatóak. Mindezek után döntéshozatallal folytatta munkáját a pártértekezlet. Elfogadták a szerkesztőbizottság jelentését, öt ellenszavazattal és egy tartózkodással azt a javaslatot, hogy a megyei pártbizottságot illesse meg a tisztviselők választási és kooptálási joga. Végül a módosított megyei politikai programtervezetről szavaztak a küldöttek, s azt egy ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadták. A választások Este 6 óra után kezdődött — második napirendi pontként — a választási eljárás. A küldöttek elsőnek — ahogy azt az ügyrend megszavazásakor elhatározták — a megyei pártbizottság első titkári tisztére jelöltekről döntöttek. A jelölőbizottság tapasztalatait Polonkai András elnök mondta el, majd észrevételek hangzottak el. Végül a jelölőlistán Barta Alajos, Kiss Sándor és Németh László neve szerepelt. Az első Szavazás alkalmával kiderült: a három jelölt közül egyik sem kapta meg az egyszerű többséget. Ezután Barta Alajos bejelentette, hogy visszalép a jelöléstől. Az ismételt szavazás során a 804 A megyei pártbizottság uj vezetői Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára Dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság titkára Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára 1943-ban született Nógrádverőcén. A középiskola elvégzése után betanított munkásként dolgozott az Egyesült Izzó váci telepén. 1966-tól 1969-ig dolgozott a KISZ Heves Megyei Bizottsága állományában a főiskola KISZ-bizottsága titkáraként. 1971-ig tanársegédként tanított a főiskolán, majd a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára lett. 1973 és 1978 között az első titkári funkciót látta el az ifjúsági szervezetben. 1978- ban nevezték ki a megyei pártbizottság osztályvezetőjének, 1982-ben a pártbizottság titkárává választották. Munkája mellett végezte el az ELTE filozófia szakát. 1964-től párttag, az MSZMP- és az SZKP-főiskola vezetőképző tanfolyamain vett részt. 1946-ban született Kömlőn. Ott végezte el az általános iskolát, majd az egri Dobó István Gimnáziumban érettségizett. Matematika — műszaki szakon szerzett diplomát az egri tanárképző főiskolán, az utolsó két évet népköztársasági ösztöndíjjal fejezte be. Ezután az ELTE tudományos szocializmus szakán szerzett diplomát. A párt Eger városi, majd megyei apparátusába került. Az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján kandidátusi fokozatot szerzett Moszkvában. A megyei pártbizottság osztályvezetői beosztásából került az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának élére. A pártnak 1966 óta tagja. 1988 szeptemberében a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen címzetes egyetemi tanár lett. 1947-ben született. Kezdetben képesítés nélküli nevelő, majd ahevesi járási KISZ-bi- zottság politikai munkatársa, 1971-től 1974-ig titkára. Ezt követően az MSZMP Heves Járási Bizottságán politikai munkatársként, majd 1976-1985 között PTO-ve- zetőként dolgozott. Két éven át PTO-s titkár volt 1983-ig, majd a Heves városi pártbizottság első titkárává választották. Elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosítóját, majd 1985-ben diplomát szerzett az egri tanárképző főiskolán. 1988. október 13-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága a párt belső életével foglalkozó titkárá választotta. A pártnak 1970 óta tagja. Az új pártbizottság tagjai Ambrúzs László, a hatvani Lenin Tsz üzemvezetője, Antal La- • jós, a füzesabonyi pártbizottság első titkára, Ari János, a pélyi Ti- szamente Tsz párttitkára, Bajzáth Sándorné felsőtárkányi tanító, ; Barta Alajos, dr. Bodó Sándor múzeumigazgató, Csecs Sándor, a Csepel Autógyár Egri Gyárának pb-titkára, Czövek Ágnes, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat osztályveze- i tője, Domoszlai László, a megyei főkapitányság vezetője, Farkas i Sándor, az SZMT vezető titkára, Fejes István, a Mezőgép üzemve- 1 zetője, Fodor József, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem művezetője, Fülöp András, az Egri Dohánygyár személyzeti előadója, Fülöp László, a Mezőgép gyöngyösi egységének gyártás-előkészítője, Forgács Károly, az egri Épületkarbantartó Szövetkezet elnöke, Gál András, a Mátra Volán egri igazgatóságának igazgatóhelyettese, Godó Lajos, a tiszanánai Petőfi Tsz elnöke, Kaposi Levente, a Népújság főszerkesztője, Kerek László, a Hevesi 1-es Számú Általános Iskola szaktanácsadója, Kisari Zoltán ostorosi tanácselnök, dr. Lente István főorvos, dr. Magda Sándor, a GATE gyöngyösi intézetének igazgatója, Marosvölgyi György, a Tüzkév igazgatója, Mészáros Albert, a HNF megyei bizottságának titkára, Mezyné Siklóssy Ágota, a Heves Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ügyintézője, Molnár Gábor, a Csőszer művezetője, Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat termelési osztályvezetője, Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Oroszné dr. Szél Mária, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház tudományos főmunkatársa, Pádár Dénesné, a Lőrinci 2-es Számú Általános Iskola igazgatója, dr. Patócs László, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának titkára, Pelyhe Gábor, a MÁV Miskolci Villamos Vonalfőnökség füzesabonyi kirendeltségének szerelő csoportvezetője, Polonkai András megyei munkásőrpa- rancsnok, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Szabó Jenő, a Mezőgép Hevesi Gyárának igazgatója, Szabó Sándor, az egerszóláti tsz főagronómusa, Szőke Emil, az erdőtelki pártbizottság titkára, Tóth Lajos, a viszneki Béke Tsz ágazatvezetője, Tótpál Jánosné, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára és Veress Gyuláné, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának gépmunkása. A megyeipártbizottság delegált tagjai: Barta A. Zoltán, a Mátraaljai Szénbányák Egercsehi Bányaüzemének gépészeti vezetője, Bársony István, a bélapátfalvi nagyközségi pártbizottság titkára, Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, Budai Sándor, a tamamérai Lenin Tsz párttitkára, Debrődi László, a Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Gyárának főmérnöke, Doms István, a Mefag Szilvásváradi Üzemigazgatóságának erdésze, Fodor Gyula, a recski rézércmű fejlesztési igazgatója, dr. Godá Miklós, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, Horváth Kálmán, a kiskörei Vörös Hajnal Tsz párttitkára, dr. Horváth Lajos, az apci Qualitál igazgatója, Jerszi Gábor, a Mátravidéki Fémművek kereskedelmi igazgatója, Kovácsszegi László, a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat igazgatója, Kócza Imre, az egri Finom- szerelvénygyár vezérigazgatója, Liszkai Ernő, a Thorez bányaüzem pb-titkára, Menczel Artúr, az MSZV gépüzeme újítási előadója, Mongyi Ferenc, az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Nagy István, a hatvani MÁV Körzeti Üzemfőnökség tmk-vezetője, Nagy Károly, a 214. számú ipari szakmunkásképző intézet tanára, Ódor Lászlóné, a Parádi Üveggyár üvegcsiszolója, Papp István, a HTÉV főművezetője, Szabó Imre, a Vasvill kereskedelmi igazgatóhelyettese, Szálai István, a poroszlói tsz főmezőgazdásza, Szántó Márton, a HÁÉV pb-titkára, dr. Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója, Tóth István, a 215-ös számú ipari szakmunkásképző intézet műszaki tanára, Tóth Tibor kál-kápolnai állomásfőnök és Végh István, a pétervásári nagyközségi pártbizottság titkára. A végrehajtó bizottság tagjai Ari János, Bódi Béla, Debrődi László, Jerszi Gábor, dr. Lente István, dr. Magda Sándor, Nagy István, Németh László, Ódor Lászlóné, Omszné dr. Szél Mária, Szálai István, Szántó Márton és Kiss Sándor. érvényes voksból Németh László 364, Kiss Sándor pedig 437 szavazatot kapott, ennek megfelelően a pártértekezlet Kiss Sándornak szavazott bizalmat az első titkári poszt betöltésére. A továbbiakban a titkárok személyére tette meg javaslatait a jelölőbizottság elnöke. PTO-s titkárnak Bocskay Lászlót és Juhász Lajost, ideológiai titkárnak dr. Vasas Joachimot. Utóbbi tisztre Sós Tamásnak, a KISZ Heves Megyei Bizottsága első titkárának jelölését is elfogadta a pártértekezlet. A továbbiakban kiderült, hogy a gazdaságpolitikai titkár funkciójának betöltésére nincs jelölt, hiszen a jelölő- bizottság felmérése alapján előtérbe került Farkas József visszalépett, ugyanígy dr. Domán László, akivel kapcsolatban az volt az elképzelés, hogy társadalmi megbízatásként töltené be ezt a feladatkört. Nem vállalta a felkérésre e tisztre való jelölését Fábryné Dobai Ilona, Maród Sándor, Kürtösi Kámly, Jurányi János, továbbá Rajki Sándorné sem. Ezután következett a szavazás, melynek eredményeként 577 vokssal Juhász Lajos lett a PTO-s titkár, a küldöttek jóvoltából dr. Vasas Joachim nyerte el az ideológiai titkári megbízatást, 455 szavazattal. Ő egyben — a pártértekezlet döntése alapján — megmaradt a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága igazgatójának is. A fórum akként határozott, hogy a gazdaságpolitikai titkár személyéről—az értekezlet által korábban biztosított jogá val élve — később a megyei pártbizottság testületé dönt. A további választások során, két fordulót követően a fegyelmi bizottság elnökévé Vass Józsefet, a megyei tanács osztályvezetőhelyettesét választották meg, a testület további tagjairól megint csak a megyei pártbizottság határoz. Néhány perccel éjjel 2 óra után Kiss Sándor zárszavával fejezte be munkáját a megyei pártértekezlet. A megyei pártbizottság újonnan megválasztott első titkára a következőket mondta: A megválasztott testületek és tisztségviselők nevében megköszönöm a bizalmat, szeretnénk erre munkánkkal rászolgálni. Megköszönöm azoknak eddigi tevékenységét, akik a testületekben dolgoztak, s most nem kerültek újjáválasztásra. Külön is megköszönöm Barta Alajos elvtársnak, megyei pártbizottságunk volt első titkárának eddig végzett, elkötelezett tevékenységét. Munkatársak voltak: Tudósítás: Gábor László Honra János Kis Szabó Ervin Koós József Szalay Zoltán Fotó: Perl Márton
