Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 297. szám ÁRA: 1988. december 14., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emberibb ügyintézést Hátborzongató történetet mutatott be a tévéhíradó. Egy asszony hazament — s mit látott? —, a lakásajtó feltörve, a szobából meg hiányzik a 26 ezer 800 forintos, egyébként magyar gyártmányú, színes televíziója. Hirtelen arra gondolt, hogy betörő járt nála, de aztán szabályos írást pillantott meg. Ebből kiderült: maga a végrehajtó hatolt be otthonába. Betörhet-e ma Magyarországon a lakásba egy hivatalos ember? A riport óta tudjuk — betörhet! Az asszony a következő tettet követte el: nem fizette be a kétajtós szekrény utolsó részletét, ha jól emlékszem, 217 forintot. Aztán kiderült, hogy tulajdonképpen befizette, de tudjuk, hogyan mennek nálunk a dolgok, a számla késett, elkallódott, az összeg nem érkezett meg a címzetthez. Szerencsétlen nő hiába mutogatta később a csekket, a végrehajtót ez nem érdekelte, ő ’’végrehajtott”. Mondta is az illetékes; emberük jogszerűen járt el, hiszen 200 forint fölött ez a szabályos eljárás. És valóban fölötte volt — 17 forinttal. Nem vagyok jogász, nem tudom, indokolt volt-e az akció (lehet, hogy az volt, már minden megtörténhet), de gyanítom, talán kulturáltabban is elintézhették volna a problémát. Mert nézzük csak stiláris szempontból az ügyet. Feltörni egy ajtót mégiscsak csúnya dolog. Még akkor is, ha hivatalból teszik, sőt ez esetben még csúnyább is... Már most az is kérdés; ilyen nehéz és feszült időkben kel- l-e feleslegesen idegesítenünk egymást. Bizony, hogy nem kell. Nemcsak az iménti asz- szonyról van szó, hanem mindnyájunkról. Tele van az ország adósokkal, részletfizetőkkel, és a történet után felmerülhet bennünk a kétség, de egyenesen a félelem is. Egy félreértés miatt talán a' mi lakásunkat is feltörhetik — elkallódott 217 forintokért — méghozzá bármikor, a nap bármely szakában. De ha nem a tudtunk nélkül törnek be hozzánk, és éppen otthon vagyunk, az sem jobb. Képzeljük el, nézi a gyerek az esti mesét, aztán betoppan a végrehajtó és végrehajt. Hiába lobogtatjuk neki az ösz- szes létező bizonylatot és csekket, fogja, a hóna alá ve- S szí a készüléket és kész. Le- ; hét, hogy a mese legizgalma- j sabb részénél. Mit mondanánk ekkor a gyereknek, hogyan magyaráznánk el a történteket? Hogyan érezzük magunkat így biztonságban? Igen jó lenne, ha a jövőben az eddiginél emberségesebb, türelmesebb, és tegyük hozzá, kulturáltabb ügyintézéssel találkozhatna minden állampolgár. Ha lehet, ne idegesítsük feleslegesen egymást, továbbá ne rontsuk el embertársaink hangulatát ilyen — a tévéhíradóban is látott — ronda ügyekkel. Anélkül is van belőlük elég. Havas András Hetvenezer tonna cukor megyénkből — Akadozó alapanyagellátás — Túl a 4 millió dolláros exporton az erdőgazdaság — Lapos pénztárcából nem telik bútorra — Díjnyertes lett a füzesabonyiak terméke — Újabb szállodaberendezések Prágában az Agriából — Cél: a jobb minőség — Szűkülő belföldi piac Év vége előtt... A Mátra» idéki Fémművek füzesabonyi gyárában a termelési érték meghaladja az egymilliárd forintot Nem hat elementáris meglepetéssel a tény: sok fejtöréssel néztek elébe megyénk üzemei, gazdálkodó egységei az idei esztendőnek. Gazdasági életünk „varázsigéit” már a laikusok is kívülről fújják, nem szükséges űjfent elsorolni, milyen feladatokat róttak ki az 1988-as szabályozók, vagy az általános forgalmi adó bevezetése. A termelőknek számolniuk kellett a belföldi piac csökkenésével, a vásárlóerő csappaná- sával, s nem kis gondot okozott az akadozó alapanyag-ellátás. Ahhoz, hogy eredményt tudjanak felmutatni, magasabb minőségű termékek előállítására kellett törekedniük, bővíteni- ük a tőkés exportot, s újabb piacokat felkutatni. Körképünkben arra kerestünk választ, hogyan néznek az év vége elé megyénk vállalatai, üzemei. Lichtenstein Józseftől, a Mát- ravidéki Cukorgyárak műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy az év végére a feldolgozott répa mennyisége várhatóan 585 ezer tonna lesz, így 70 ezer tonna cukrot gyártanak. A vállalat 30 millió forintos nyereséget tervezett, ezzel szemben úgy tűnik, elérik a 60 millióst. Hogy csaknem megduplázódik, annak köszönhető, hogy 10 ezer tonnás exportot teljesítettek, amely dollárelszámolású. Nem kedvezett számukra a novemberi tartós fagy. Kár érte a répát, s ez nehézséget okozott a technológiában. A hatvani és a selypi gyárban a napi 6300 tonnás feldolgozási ütemet jelenleg csak 6100 tonnával tudják teljesíteni. Ez mintegy 4-5 nappal meghosszabbította a feldolgozási időt. Jó eredményként könyvelhetik el viszont, hogy az idén mindkét gyárukban tovább folytathatták világbanki hitellel az automatikus folyamat- irányítás bővítését. Hatvanban megépült a 10 ezer tonnát befogadó raktár, amelynek költsége 3 év alatt megtérül, hiszen ennyivel kevesebb cukrot kell bértárolásra hagyniuk. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának termelési értéke a tervezettnek megfelelően meghaladja az egymilliárd forintot — erről tájékoztatott Sághy Árpád főmérnök. így a várható nyereségük is mintegy 13 millió forinttal lesz több. Gondot okozott, hogy a piaci kereslet némely terméküknél csökkent, ám ezt más termékcsoportokkal és a többletigény kielégítésével sikerült pótolniuk. Szép siker, hogy új termékük, a pattintás cipőpasztás doboz, a Budat- ranspack ’88 kiállításon oklevelet nyert. Mint megtudtuk, az egész év során nehézséget jelentett számukra a szocialista import alapanyag biztosítása, különösen az ónozott acéllemez hiánya. Emiatt a gyártás folyamatosságát, az igények ütemes kielégítését nem tudták biztosítani a koronazár — népszerű nevén söröskupak — terméküknél. Kilátásaik a jövőben sem kecsegtetnek jóval: a nem rubel piacról beszerezhető alapanyag jelenti a legkomolyabb problémát. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyöngyösi gyárának igazgatója, Lakatos Imre, az idei év jellemzéséül azt emelte ki, hogy a tőkés piaci igények figyelembe vételével a gyár termelési programját többször dolgozták át. Fő feladatul határozták meg e terv túlteljesítését: így tőkés exportjuk a bázishoz viszonyítva 123 százalékkal lesz több. A nyugatnémet USM céggel közösen egy új cipőipari lengőfejes szabászgépet fejlesztettek ki, amely világszínvonalon is megállja a helyét. A Mátra — Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság december elsejére elérte a tavalyi legmagasabb exportszintet. Dr. Kovács Jenő vezérigazgató tájékoztatása szerint az év végéig meghaladják e téren a négymillió dolláros bevételt. Nehéz esztendőt tudnak maguk után, az erdő- gazdaság nagy erőfeszítések árán teljesíthette tervét. Meg kellett birkózniuk a folyamatos és egyre nagyobb mértékű tölgypusztulással. Célul tűzték a minőségi termékek gyártását, s mivel a parketta, a bútoralkatrész, a lépcső- és balkonelem jó piacra talált nyugaton, ez meghozta a magasabb árbevételt is. Kovács Gyula, a Csepel Autó egri gyárának főmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy várható termelési értékük 950 millió forint lesz az idén. December 23-ig 101,4 százalékra teljesítik tervüket. Sikerült minden belföldi igényt kielégíteni, ám problémát okozott, hogy kisebb volt a kereslet a hagyományos sebesség- váltó iránt. A munkaellátás biztosítására más gyáraiktól és külső kooperációban új termékeket kellett gyártaniuk, mintegy 100 ezer óra volumenben. Az idén is nagy tételben szállítottak alkatrészt a CUMMINS motorgyár részére, s a skót cég továbbra is érdeklődést mutat termékük iránt. Az Agria Bútorgyár várható össztermelési értéke 260 millió forint lesz az idén, mintegy 20 millióval kevesebb a tervezettnél. Máté Ernő igazgató az akadozó alapanyag-ellátásban látja ennek okát. A poliuretán hab és a fűrészáru nemcsak mennyiségben volt kevés, a minősége sem felelt meg a követelményeknek. Tőkés exportjuk 46 millió forintot „hoz a konyhára”, a szocialista export pedig eléri a 60 milliót. Két éve kezdték meg, s az idén fejezték be a prágai Fórum Szálló teljes berendezését, s már most újabb szerződéseket tudhatnak birtokukban. A jövő év első felében ugyancsak Prágában készítenek szállodabútorokat, amely 25 millió forint tőkés exportot jelent. Az év második felében belföldi értékesítési gondokkal kellett szembenézniük, az életszínvonal csökkenése a bútorvásárlásban is érezteti hatását. A vásárlóerő növekedésével belföldön jövőre sem számolhatnak az Agriában. Az Agria Bútorgyár termékei több kiállításon sikerrel szerepeltek (Fotó: Szántó György) Közlemény a Politikai Bizottság december 13-i üléséről December 13-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg hazánk és a külföldön, elsősorban nyugaton élő magyarság kapcsolatairól, valamint arról a tevékenységről, amelyet Magyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Politikai Bizottság örvendetesnek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humanitárius és gazdasági téren közelebb kerültünk egymáshoz. Figyelemre méltó, hogy az emigráció körében kedvezően változott a Magyar Népköztársaság politikájának megítélése. Bel- és külpolitikai törekvéseink, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat, a felgyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki a nyugati országokban élő magyarok között is. Az emigráció Magyarországhoz való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsolataink rendezettsége. A Magyar Népköztársaság elismeri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő magyarok állampolgári hűségét. A kapcsolatok ápolásában jelentős szerepe van a kulturális, tudományos és gazdasági élet képviselői mellett a magyarországi egyházaknak is. A külföldi magyarság korösszetétele az elmúlt években tovább módosult. Általában jellemző azonban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleiktől és nagyszüleiktől eltérő módon — vállalják magyar származásukat. A Politikai Bizottság véleménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcsolatépítés — belső és nemzetközi lehetőségeinkkel, igényeinkkel összhangban lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyarnak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való viszonyát azonos alapelvek szerint értelmezzük. így biztosítható a bélés külpolitika összhangja, a sajátos egységet alkotó feladatok egységes egészként történő, átfogó kezelése. Ebben mind az állami, kormányzati, mind a kormányon kívüli szervekre, szervezetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság megállapította: a sajtónak nagy felelős- • sége van abban, hogy reális, túlzásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai közvéleményben. A testület ajánlásokat fogadott el. Olyan intézkedéseket javasol az állami szerveknek, amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gazdasági, tudományos intézményei, személyiségei közötti természetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság áttekintette 1989 első félévének politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848-49- es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömegfelvonulás keretében a 48- as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánlja, hogy országszerte tartsanak emlékünnepségeket. Úgy határozott, hogy a pártszervek mindenütt vállaljanak részt a rendezvények szervezésében. * A Politikai Bizottság ülésén elhangzottakról — a kialakult szokásoknak megfelelően — délután Major László tájékoztatta az újságírókat. A szóvivő mellett foglalt helyet Kimmel Emil, akinek osztályvezető-helyettesi kinevezését mai ülésén hagyta jóvá a Politikai Bizottság. E tisztében a felállítandó sajtóiroda munkáját szervezi majd. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva Major László emlékeztetett arra, hogy csaknem másfél milliónyira tehető azoknak a magyaroknak a száma, akiket az úgynevezett nyugati emigrációhoz sorolnak. Az Egyesült Államokban az 1980- as népszámlálás alkalmával 730 ezren vallották magukat magyarnak, s további 1 millió amerikai állampolgár tartozik a második, harmadik generációs magyarsághoz; Kanadában 140 ezer a magyar származásúak száma, míg Nyugat-Európában csaknem 320 ezren vannak. Az óhaza és a diaszpóra kapcsolatainak tudatos javítását bizonyítja, hogy az MSZMP főtitkára külföldi útjai során mindig alkalmat kenteit a magyarság képviselőivel való találkozásra. Ilyen párbeszédre nyílott lehetőség az Egyesült Államokban, Kanadában, illetve legutóbb Franciaországban is, ahol olyan magyarokkal is találkozott Grósz Károly, akik immár négy évtizede gyakorlatilag minden kapcsolatukat megszakították Magyarországgal. Különösen nagy szerepet vállal a kapcsolattartásban a Magyarok Világszövetsége. Munkájának továbbfejlesztésében célszerű lenne a társadalmi jelleg erősítése. A szóvivő elmondta azt is, hogy bizonyos adminisztratív korlátok még mindig hátráltatják a külföldön élő magyarok hazalátogatását. Ezeket az idegen- rendészeti korlátozásokat mihamarabb le kell építeni, megköny- nyítve ezzel a kint élők magyarországi látogatásait, illetve a végleges hazatelepülésüket. A jövő évi jeles ünnepeket áttekintve, a Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a március 15-ei megemlékezésekben a különféle alternatív szervezetekre is számít. Várják őket a rendezvény társadalmi előkészítő bizottságában is. „Március 15-ét senki nem akarja kisajátítani, az minden progresszív gondolkodású magyar ünnepe szögezte le a szóvivő. Egyben utalt arra is, hogy a testület ülésén felmerült: március 15-e legyen munkaszüneti nap. Erről azonban bővebb felvilágosítást egyelőre nem adott. Ami május 1-jét illeti: amennyiben az együttműködő partnerek ezzel egyetértenek, nagygyűléssel emlékeznek meg az ünnepről. Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Barta Alajos első titkár elnökletével tegnap ülést tartott Egerben a megyei párt-végrehajtóbizottság. A vb elsőként Kürtösi Károly osztályvezető előterjesztése alapján az 1988. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését és a jövő évi feladatokra készült javaslatokat összegző jelentést tárgyalta meg. A vb úgy döntött, hogy 1989 januárjában gazdaságpolitikai aktíván kerülnek szélesebb körű megvitatásra az idei eredmények és a jövő évi tennivalók. Ezt követően a végrehajtó bizottság — a Hazafias Népfront által szervezett viták tapasztalatait felhasználva — véleményezte a választási törvénytervezetet. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a választási törvényt nem lehet kiszakítani az egységes törvényalkotási folyamatból. A leendő választási törvény feltételezi az új alkotmány és tanács- törvény megszületését. Ezután hatásköréhez tartozó személyi kérdésekben döntött, majd javaslatot fogadott el a megyei pártértekezlet ügyrendjére, a választási eljárás kérdéseire. Végezetül lejárt és végrehajtott határozatokat hatálytalanított a testület.
