Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 297. szám ÁRA: 1988. december 14., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emberibb ügyintézést Hátborzongató történetet mutatott be a tévéhíradó. Egy asszony hazament — s mit lá­tott? —, a lakásajtó feltörve, a szobából meg hiányzik a 26 ezer 800 forintos, egyébként magyar gyártmányú, színes televíziója. Hirtelen arra gon­dolt, hogy betörő járt nála, de aztán szabályos írást pillan­tott meg. Ebből kiderült: ma­ga a végrehajtó hatolt be ott­honába. Betörhet-e ma Magyaror­szágon a lakásba egy hivatalos ember? A riport óta tudjuk — betörhet! Az asszony a következő tettet követte el: nem fizette be a kétajtós szekrény utolsó részletét, ha jól emlékszem, 217 forintot. Aztán kiderült, hogy tulajdonképpen befizet­te, de tudjuk, hogyan mennek nálunk a dolgok, a számla ké­sett, elkallódott, az összeg nem érkezett meg a címzett­hez. Szerencsétlen nő hiába mutogatta később a csekket, a végrehajtót ez nem érdekelte, ő ’’végrehajtott”. Mondta is az illetékes; em­berük jogszerűen járt el, hi­szen 200 forint fölött ez a sza­bályos eljárás. És valóban fö­lötte volt — 17 forinttal. Nem vagyok jogász, nem tudom, indokolt volt-e az ak­ció (lehet, hogy az volt, már minden megtörténhet), de gyanítom, talán kulturáltab­ban is elintézhették volna a problémát. Mert nézzük csak stiláris szempontból az ügyet. Feltörni egy ajtót mégiscsak csúnya dolog. Még akkor is, ha hivatalból teszik, sőt ez esetben még csúnyább is... Már most az is kérdés; ilyen nehéz és feszült időkben kel- l-e feleslegesen idegesítenünk egymást. Bizony, hogy nem kell. Nemcsak az iménti asz- szonyról van szó, hanem mindnyájunkról. Tele van az ország adósokkal, részletfize­tőkkel, és a történet után fel­merülhet bennünk a kétség, de egyenesen a félelem is. Egy félreértés miatt talán a' mi lakásunkat is feltörhetik — elkallódott 217 forintokért — méghozzá bármikor, a nap bármely szakában. De ha nem a tudtunk nél­kül törnek be hozzánk, és ép­pen otthon vagyunk, az sem jobb. Képzeljük el, nézi a gye­rek az esti mesét, aztán betop­pan a végrehajtó és végrehajt. Hiába lobogtatjuk neki az ösz- szes létező bizonylatot és csekket, fogja, a hóna alá ve- S szí a készüléket és kész. Le- ; hét, hogy a mese legizgalma- j sabb részénél. Mit monda­nánk ekkor a gyereknek, ho­gyan magyaráznánk el a tör­ténteket? Hogyan érezzük magunkat így biztonságban? Igen jó lenne, ha a jövőben az eddiginél emberségesebb, türelmesebb, és tegyük hozzá, kulturáltabb ügyintézéssel ta­lálkozhatna minden állam­polgár. Ha lehet, ne idegesítsük feleslegesen egymást, továb­bá ne rontsuk el embertársa­ink hangulatát ilyen — a tévé­híradóban is látott — ronda ügyekkel. Anélkül is van be­lőlük elég. Havas András Hetvenezer tonna cukor megyénkből — Akadozó alapanyag­ellátás — Túl a 4 millió dolláros exporton az erdőgazdaság — Lapos pénztárcából nem telik bútorra — Díjnyertes lett a füzes­abonyiak terméke — Újabb szállodaberendezések Prágában az Agriából — Cél: a jobb minőség — Szűkülő belföldi piac Év vége előtt... A Mátra» idéki Fémművek füzesabonyi gyárában a termelési érték meghaladja az egymilliárd forintot Nem hat elementáris meg­lepetéssel a tény: sok fejtö­réssel néztek elébe me­gyénk üzemei, gazdálkodó egységei az idei esztendő­nek. Gazdasági életünk „varázsigéit” már a laiku­sok is kívülről fújják, nem szükséges űjfent elsorolni, milyen feladatokat róttak ki az 1988-as szabályozók, vagy az általános forgalmi adó bevezetése. A terme­lőknek számolniuk kellett a belföldi piac csökkenésé­vel, a vásárlóerő csappaná- sával, s nem kis gondot okozott az akadozó alap­anyag-ellátás. Ahhoz, hogy eredményt tudjanak felmu­tatni, magasabb minőségű termékek előállítására kel­lett törekedniük, bővíteni- ük a tőkés exportot, s újabb piacokat felkutatni. Körképünkben arra keres­tünk választ, hogyan néz­nek az év vége elé megyénk vállalatai, üzemei. Lichtenstein Józseftől, a Mát- ravidéki Cukorgyárak műszaki igazgatóhelyettesétől megtud­tuk, hogy az év végére a feldolgo­zott répa mennyisége várhatóan 585 ezer tonna lesz, így 70 ezer tonna cukrot gyártanak. A válla­lat 30 millió forintos nyereséget tervezett, ezzel szemben úgy tű­nik, elérik a 60 millióst. Hogy csaknem megduplázódik, annak köszönhető, hogy 10 ezer tonnás exportot teljesítettek, amely dol­lárelszámolású. Nem kedvezett számukra a novemberi tartós fagy. Kár érte a répát, s ez nehéz­séget okozott a technológiában. A hatvani és a selypi gyárban a napi 6300 tonnás feldolgozási ütemet jelenleg csak 6100 tonná­val tudják teljesíteni. Ez mintegy 4-5 nappal meghosszabbította a feldolgozási időt. Jó eredmény­ként könyvelhetik el viszont, hogy az idén mindkét gyárukban tovább folytathatták világbanki hitellel az automatikus folyamat- irányítás bővítését. Hatvanban megépült a 10 ezer tonnát befo­gadó raktár, amelynek költsége 3 év alatt megtérül, hiszen ennyi­vel kevesebb cukrot kell bértáro­lásra hagyniuk. A Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyárának termelési értéke a tervezettnek megfelelő­en meghaladja az egymilliárd fo­rintot — erről tájékoztatott Sághy Árpád főmérnök. így a várható nyereségük is mintegy 13 millió forinttal lesz több. Gondot okozott, hogy a piaci ke­reslet némely terméküknél csök­kent, ám ezt más termékcsopor­tokkal és a többletigény kielégí­tésével sikerült pótolniuk. Szép siker, hogy új termékük, a pattin­tás cipőpasztás doboz, a Budat- ranspack ’88 kiállításon okleve­let nyert. Mint megtudtuk, az egész év során nehézséget jelen­tett számukra a szocialista im­port alapanyag biztosítása, külö­nösen az ónozott acéllemez hiá­nya. Emiatt a gyártás folyama­tosságát, az igények ütemes ki­elégítését nem tudták biztosítani a koronazár — népszerű nevén söröskupak — terméküknél. Ki­látásaik a jövőben sem kecseg­tetnek jóval: a nem rubel piacról beszerezhető alapanyag jelenti a legkomolyabb problémát. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyöngyösi gyárának igazgatója, Lakatos Imre, az idei év jellemzéséül azt emelte ki, hogy a tőkés piaci igények figye­lembe vételével a gyár termelési programját többször dolgozták át. Fő feladatul határozták meg e terv túlteljesítését: így tőkés ex­portjuk a bázishoz viszonyítva 123 százalékkal lesz több. A nyugatnémet USM céggel közö­sen egy új cipőipari lengőfejes szabászgépet fejlesztettek ki, amely világszínvonalon is meg­állja a helyét. A Mátra — Nyugat-bükki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság december elsejére elérte a tavalyi legmagasabb exportszintet. Dr. Kovács Jenő vezérigazgató tájé­koztatása szerint az év végéig meghaladják e téren a négymillió dolláros bevételt. Nehéz eszten­dőt tudnak maguk után, az erdő- gazdaság nagy erőfeszítések árán teljesíthette tervét. Meg kel­lett birkózniuk a folyamatos és egyre nagyobb mértékű tölgy­pusztulással. Célul tűzték a mi­nőségi termékek gyártását, s mi­vel a parketta, a bútoralkatrész, a lépcső- és balkonelem jó piacra talált nyugaton, ez meghozta a magasabb árbevételt is. Kovács Gyula, a Csepel Autó egri gyárának főmérnöke kérdé­sünkre elmondta, hogy várható termelési értékük 950 millió fo­rint lesz az idén. December 23-ig 101,4 százalékra teljesítik tervü­ket. Sikerült minden belföldi igényt kielégíteni, ám problémát okozott, hogy kisebb volt a ke­reslet a hagyományos sebesség- váltó iránt. A munkaellátás biz­tosítására más gyáraiktól és kül­ső kooperációban új termékeket kellett gyártaniuk, mintegy 100 ezer óra volumenben. Az idén is nagy tételben szállítottak alkat­részt a CUMMINS motorgyár részére, s a skót cég továbbra is érdeklődést mutat termékük iránt. Az Agria Bútorgyár várható össztermelési értéke 260 millió forint lesz az idén, mintegy 20 millióval kevesebb a tervezett­nél. Máté Ernő igazgató az aka­dozó alapanyag-ellátásban látja ennek okát. A poliuretán hab és a fűrészáru nemcsak mennyiség­ben volt kevés, a minősége sem felelt meg a követelményeknek. Tőkés exportjuk 46 millió forin­tot „hoz a konyhára”, a szocialis­ta export pedig eléri a 60 milliót. Két éve kezdték meg, s az idén fejezték be a prágai Fórum Szál­ló teljes berendezését, s már most újabb szerződéseket tudhatnak birtokukban. A jövő év első fel­ében ugyancsak Prágában készí­tenek szállodabútorokat, amely 25 millió forint tőkés exportot jelent. Az év második felében belföl­di értékesítési gondokkal kellett szembenézniük, az életszínvonal csökkenése a bútorvásárlásban is érezteti hatását. A vásárlóerő növekedésével belföldön jövőre sem számolhat­nak az Agriában. Az Agria Bútorgyár termékei több kiállításon sikerrel szerepeltek (Fotó: Szántó György) Közlemény a Politikai Bizottság december 13-i üléséről December 13-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga. A testület tájékoztatót hall­gatott meg hazánk és a külföl­dön, elsősorban nyugaton élő magyarság kapcsolatairól, vala­mint arról a tevékenységről, amelyet Magyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Politikai Bizottság örvendetes­nek tartja, hogy az utóbbi idő­szakban főként humanitárius és gazdasági téren közelebb kerül­tünk egymáshoz. Figyelemre méltó, hogy az emigráció köré­ben kedvezően változott a Ma­gyar Népköztársaság politikájá­nak megítélése. Bel- és külpoliti­kai törekvéseink, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat, a fel­gyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív vissz­hangot váltott ki a nyugati orszá­gokban élő magyarok között is. Az emigráció Magyarország­hoz való viszonyában fontos té­nyező a befogadó ország és ha­zánk kapcsolataink rendezettsé­ge. A Magyar Népköztársaság elismeri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő magyarok állampolgári hűségét. A kapcso­latok ápolásában jelentős szere­pe van a kulturális, tudományos és gazdasági élet képviselői mel­lett a magyarországi egyházak­nak is. A külföldi magyarság korös­szetétele az elmúlt években to­vább módosult. Általában jel­lemző azonban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleiktől és nagyszüleiktől el­térő módon — vállalják magyar származásukat. A Politikai Bizottság vélemé­nye szerint a külföldön élő ma­gyarokkal való kapcsolattartás a társadalom legszélesebb érte­lemben vett közös feladata. Idő­szerűnek tartja az e téren kiala­kult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcsolatépí­tés — belső és nemzetközi lehe­tőségeinkkel, igényeinkkel össz­hangban lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek íté­li, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyar­nak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való viszo­nyát azonos alapelvek szerint ér­telmezzük. így biztosítható a bél­és külpolitika összhangja, a sajá­tos egységet alkotó feladatok egységes egészként történő, át­fogó kezelése. Ebben mind az ál­lami, kormányzati, mind a kor­mányon kívüli szervekre, szerve­zetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság megálla­pította: a sajtónak nagy felelős- • sége van abban, hogy reális, túl­zásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai közvéleményben. A testület ajánlásokat foga­dott el. Olyan intézkedéseket ja­vasol az állami szerveknek, ame­lyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gazdasági, tudományos intézmé­nyei, személyiségei közötti ter­mészetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság áttekin­tette 1989 első félévének politi­kai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848-49- es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafi­as Népfront által szervezett mú­zeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömegfelvonulás keretében a 48- as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánl­ja, hogy országszerte tartsanak emlékünnepségeket. Úgy hatá­rozott, hogy a pártszervek min­denütt vállaljanak részt a rendez­vények szervezésében. * A Politikai Bizottság ülésén elhangzottakról — a kialakult szokásoknak megfelelően — dél­után Major László tájékoztatta az újságírókat. A szóvivő mellett foglalt helyet Kimmel Emil, aki­nek osztályvezető-helyettesi ki­nevezését mai ülésén hagyta jóvá a Politikai Bizottság. E tisztében a felállítandó sajtóiroda munká­ját szervezi majd. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva Major László emlé­keztetett arra, hogy csaknem másfél milliónyira tehető azok­nak a magyaroknak a száma, akiket az úgynevezett nyugati emigrációhoz sorolnak. Az Egyesült Államokban az 1980- as népszámlálás alkalmával 730 ezren vallották magukat ma­gyarnak, s további 1 millió ame­rikai állampolgár tartozik a má­sodik, harmadik generációs ma­gyarsághoz; Kanadában 140 ezer a magyar származásúak szá­ma, míg Nyugat-Európában csaknem 320 ezren vannak. Az óhaza és a diaszpóra kapcsolata­inak tudatos javítását bizonyítja, hogy az MSZMP főtitkára kül­földi útjai során mindig alkalmat kenteit a magyarság képviselői­vel való találkozásra. Ilyen pár­beszédre nyílott lehetőség az Egyesült Államokban, Kanadá­ban, illetve legutóbb Franciaor­szágban is, ahol olyan magyarok­kal is találkozott Grósz Károly, akik immár négy évtizede gya­korlatilag minden kapcsolatukat megszakították Magyarország­gal. Különösen nagy szerepet vál­lal a kapcsolattartásban a Ma­gyarok Világszövetsége. Munká­jának továbbfejlesztésében cél­szerű lenne a társadalmi jelleg erősítése. A szóvivő elmondta azt is, hogy bizonyos adminisztratív korlátok még mindig hátráltat­ják a külföldön élő magyarok ha­zalátogatását. Ezeket az idegen- rendészeti korlátozásokat miha­marabb le kell építeni, megköny- nyítve ezzel a kint élők magyaror­szági látogatásait, illetve a végle­ges hazatelepülésüket. A jövő évi jeles ünnepeket át­tekintve, a Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a március 15-ei megemlékezésekben a kü­lönféle alternatív szervezetekre is számít. Várják őket a rendez­vény társadalmi előkészítő bi­zottságában is. „Március 15-ét senki nem akarja kisajátítani, az minden progresszív gondolkodá­sú magyar ünnepe szögezte le a szóvivő. Egyben utalt arra is, hogy a testület ülésén felmerült: március 15-e legyen munkaszü­neti nap. Erről azonban bővebb felvilágosítást egyelőre nem adott. Ami május 1-jét illeti: amennyiben az együttműködő partnerek ezzel egyetértenek, nagygyűléssel emlékeznek meg az ünnepről. Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Barta Alajos első titkár elnök­letével tegnap ülést tartott Eger­ben a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A vb elsőként Kürtösi Károly osztályvezető előterjesztése alapján az 1988. évi gazdaságpo­litikai célkitűzések teljesítését és a jövő évi feladatokra készült ja­vaslatokat összegző jelentést tár­gyalta meg. A vb úgy döntött, hogy 1989 januárjában gazdaságpolitikai aktíván kerülnek szélesebb körű megvitatásra az idei eredmények és a jövő évi tennivalók. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság — a Hazafias Népfront által szervezett viták tapasztala­tait felhasználva — véleményezte a választási törvénytervezetet. Ezzel kapcsolatosan hangsú­lyozta, hogy a választási törvényt nem lehet kiszakítani az egysé­ges törvényalkotási folyamatból. A leendő választási törvény felté­telezi az új alkotmány és tanács- törvény megszületését. Ezután hatásköréhez tartozó személyi kérdésekben döntött, majd ja­vaslatot fogadott el a megyei pártértekezlet ügyrendjére, a vá­lasztási eljárás kérdéseire. Vége­zetül lejárt és végrehajtott hatá­rozatokat hatálytalanított a tes­tület.

Next

/
Thumbnails
Contents