Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

4, KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1988. december 31., szombat Sztukalin szovjet nagykövet: Mintha a jobb oldala dagadtabb lenne! Van képünk hozzál A megújulás jegyében az MTI képar­chívumát Is kitakarítottuk. Az egyik szek­rény mögött leesve néhány fotót találtunk, ezért ezek eddig még nem voltak láthatók a magyar lapokban. Sajnos, a fotókhoz tartozó eredeti képaláírásokat nem talál­tuk meg a szekrény mögött, ezért kényte­lenek voltunk saját magunk kitalálni a ké­pek szövegét. Mentségünkre szolgáljon, hogy mindezt már szilveszteri hangulat­ban tettük. A pluralizmus jegyében több képaláírással is szolgálunk minden fotó­hoz, s ezzel a demokratikus választás lehe­tőségét is felkínáljuk. Mindenki saját sza­kállára dönthet, melyik tetszik a legjob­ban. Tessék választani! Akit az adóprés megnyomott... KIJÁRAT Most mi a teendő, Vlagyimir Ujics? Stadinger István: Szavazásra teszem Németh Miklós: Még mindig fáj a fejed a Lóránt utca miatt? fel a kérdést: megfésülködjek vagy sem? Jobb, ha már mindjárt a leg­elején beismerem, hogy nem szeretem a szilveszter éjszakát. Mert, kérdem én, mit csi­nálnak az emberek szilveszter­kor? Egyesek televíziót néz­nek, mások pedig szórakoz­nak. Azokra a szerencsétlenek­re, akik a tévékészülékek előtt töltik az óév utolsó óráit, kár is szót vesztegetnem, ők ugyanis végigbóbiskolják a műsort, majd felébrednek és megálla­pítják, hogy a tavalyi sokkal jobb volt. Nos, a mások közül a höl­gyek csillogó estélyi ruhákat öltenek, a férfiak pedig szmo­kingba erőltetik magukat. Ez­után szépen egymásba karol­nak és belevetik magukat a szilveszteri éjszakába. Szilveszter éjjelén hozzám hasonló, megállapodott csa­ládapák holmi papírtrombi­tákkal szaggatják egymás dob­hártyáit, éjszakai mulatókban pezsgőznek, ismeretlen embe­rek hátát tapogatják, és bol­dog-boldogtalanra rábuékol- nak. Hajnaltájt mindegyikük megkeresi a saját feleségét, s kívülről a hóiétól, belülről a bólétól teljesen átázva haza- kecmeregnek. Otthon azután kiürítik zse­beikből és cipőikből a mara­dék konfettit, majd zúgó fejjel elhatározzák: ők igenis új éle­tet kezdenek. Ezt követően persze szerencsére jól kialusz­szák magukat és marad min­den a régiben. Hát nem, köszönöm szé­pen, én az ilyesmiből nem ké­rek! Éppen idáig jutottam töp­rengésemben a tükör előtt, amikor hitvesem mérgesen rámszólt, hogy húzzam már végre össze estélyi ruhájának hátán a cipzárat, s a szmokin­gomat is igazán gondosabban lekefélhettem volna, mielőtt felveszem. És egyáltalán: mi­kor indulunk már végre? — Máris indulunk, szívem — bandzsítottam hódítóan a tükörbe. — Csak azt tudnám, hogy hová a csudába tettem le azt a fránya papírtrombitát... Walter Béla T apasztalati idő{ óslatok (Egri Képes Naptár a nép számára az 1865-ik évre) Ilyenkor év végén, év elején mindenkit érdekel, milyen lesz az új év időjárása. Nos, ezért adjuk most közre az Egri Képes Naptár 1865. évre szóló idő­jóslását. S hogy mi köze ennek 1989-hez? Olvassa el figyelmesen a kedves olvasó, s bizonyára rájön, hogy a benne foglaltak sok hasznos tanácsot adnak mostanra is. Január Hogyha tiszta, szép január, Akkor reánk boldog év vár; De ha már ekkor meleg van, Úgy barmunknak álla koppan. Hogyha tiszta, derült V i n c z e. Akkor megtelik a pince. Február Fényes lévén aSzent — gyertyák ünnepe, Sok kender lesz, fonhat ki-ki kedvére. Ha szép e nap, úgy még soká tart a tél; De már aki eddig megélt, csak megél. Napra menvén februárban a czicza, Márcziusban a búboshoz megy vissza. Márczius Ha szent József napján tiszta, szép időnk van, Nagy leszen a bőség búzában és borban. Száraz márcziusi porból minden kis lat — Hogy sokat ne mondjak — megér egy aranyat. Ha nem nagyon nedves, sem nem száraz e hó, Nem lesz üres pajta, nem lesz üres hordó. Április Minél változóbb e hónap, Annál több szénát, búzát ad. Minél szebb és jobb e hónap, Május hava annál rosszabb. Ha G y ö r g y előtt dörög az ég, Lesz abban az évben bőség. Május Hogyha nagyon esős e hónap eleje, Úgy a pincze finom, jó borral lesz tele. Ha a földi eper megért Pünkösd körül, Minden bortermesztő jó szüretnek örül. Midőn május hónap nedves és jó hűvös, Akkor a csűr, pincze, ritkán marad üres. Június Jó az eső János napig, De már aztán árt mindenik. Ha Jánoskor hull a zápor, Sárban járunk aratáskor. Ha J á n o s t esőben látod, Diónak ne készíts zsákot. Amilyen lesz Medárd napja, Harmincz napig úgy folytatja. Július Sarlós Boldogasszony napján ha esik, Akkor esőt várhatunk több hetekig. Magdolnakor retteghetsz az esőtől, Mert ha e nap esik, aztán csak úgy dől. Aki július hónapban nem arat, Annak nem sok lisztet őröl a garat. Augusztus Ha első hetében nagy melegek járnak, Soká veszed hasznát télben a bundának. HaBertalansLőrincz tiszta napot hoznak, Úgy a jövendő őszt nem hihetjük rossznak. Ha augusztus hóban igen nagy a harmat, Jó időre ki-ki bizton számot tarthat. Szeptember Hogyha tiszta első napja, Egy hónapig úgy folytatja. Ha sok makk van szent M i h á 1 y r a, Fagyos lesz karácson tája. Mily idő jár e hónapban Olyan lesz majd márcziusban. Október Minél előbb lehull a fáról a levél, Annál termékenyebb jövő évet ígér. Hogyha októberben gyakran eső esik, Úgy deczember hónap nagyon szeleskedik. Ha soká nem hull le a tölgyfának lombja, Nagyon kemény tél lesz, amint a jós mondja. November Ha M á r t o n-nap tiszta, hideg, Úgy ne váljunk hosszú telet. Mártó n-lúd fehér mellcsontja, Nagy havunk lesz, azt jósolja. Dörög az ég novemberben, Bőség lesz a jövő évben. Deczember Hogyha fehér akarácson, Bőven lesz búzánk a nyáron. Ha nedves karácson előtt, Sajnáld szegény szántóvetőt, Ha a tél kezdete enyhe, Annál vadabb lesz a vége. Igény a műszaki irodalomra Könyvtár a sínek ... Kis bibliotéka: hűséges olvasókkal — írók, költők és a vasúttörténeti kiál­lítás — Ráférne a csinosítás Egyáltalán nem hivalkodó a tábla, amely tudtul adja a hatvani vasútállomás kerengőjében téb- lábolóknak, hogy az emeleti ré­szen egy apró könyvtár váija az olvasókat. Négyezer kötet sora­kozik a polcokon, többségében szépirodalmi művek. Nem afféle nagykönyvtárból „levetett” állo­mány ez, a régebbiek mellett ott találhatóak az új kiadások épp­úgy, mint a friss napi- és hetila­pok a tárlókon. Talán csak a csendes, nyugalmas kora dél­után teszi, hogy olyan elhagyott­nak tűnik a könyvek birodalma. — Nyitás után vagyunk, egy óra tájt még kevesen kopognak be az ajtón, későbbre várom a törzsvendégeket . — mondja Laczkó Andrásné, aki az Ady Endre Városi Könyvtár dolgo­zójaként ügyel itt rendszeresen az esti órákig. Az első vendégen látni, hogy átutazóban van Hatvanon, csu­pán az időt tölteni jött föl, bele­kukkantani a képeslapokba, s át­futni a Magyarország egyik érde­kes cikkét. — Korábban a vasút szakszer­vezeti könyvtára volt itt, ebből nőtte ki magát a városi bibliotéka kihelyezett részlege. Nem vélet­len hát, hogy külön kis sarkot kaptak a vasúttal, a közlekedés­sel, a műszaki témákkal kapcso­latos kötetek, igény van a szak­mai irodalomra — ismerkedünk a kis kultúrterem életével. — Az olvasóink zöme is vasúti dolgo­zó, akik hol a munka szabad órá­iban, hol a váltás előtt vagy után néznek be valami jó olvasnivaló­ért, netán a tanulmányokhoz itt is megtalálható szakkönyvekért. De járnak ide a közeli kenyér­gyárból is, jó ismeretség alakul ki közöttünk. Végül is nem sok ál­landó látogatónk van, könnyű megismerni a 76 beiratkozott tag igényét, kölcsönzési elképzelé­seit. — Milyen témájú könyvek iránt érdeklődnek a legtöbben? — A szépirodalom, a fantasz­tikus könyvek és a szórakoztató, könnyű hangvételű, izgalmas tar­talmú művek minden válfaja ke­resett. De magam sem hittem vol­na, ha a munkám révén nem győ­ződöm meg róla: rendkívül sokan forgatják a műszaki irodalmat, tervezzük is ennek az állomány­nak a további gyarapítását. Ez ta­lán érthető is, mert főként még aktívan dolgozók veszik igénybe a szolgáltatásainkat, s nekik lé­pést kell tartaniuk a korral, a munkahelyi fejlődéssel. Ha meg­nézzük, az életkori megoszlás is ezt jelzi: a legfiatalabb olvasóink húsz körüliek, az idősebb korosz­tály a 45 év közelében mozog. — Miként lehet összefogni ezt az eltérő korosztályú olvasói ré­teget? — Ha megtalálják itt a kere­sett olvasnivalót, akkor ez már egy összetartó kapocs is lehet en­nél a kulturálódni vágyó kis mag­nál. Az érdeklődésük adott, ezt jelzi az is, hogy itt mindig telt ház van egy-egy rendezvényen, mint legutóbb a Kárpáti Igaz Szó szer­kesztő-író delegációjának láto­gatásakor. Vagy amikor dr. Rie­del Miklós, az ÉLTE adjunktusa tartott előadást, máskor pedig Virágh Tibor és Dinnyés József előadóestjén, illetve Kalász László és Ratkó Józsefkö\tő\ be­mutatkozásán. De említhetném, hogy sikere volt az amatőr fes­tők, képzőművészek, hímzők, fafaragók tárlatának, az ünnepi könyvhétnek, a Hámán Kató- emlékkiállításnak, s annak a tár­latnak, amelyet a Budapest — Hatvan közötti vasútvonal át­adásának 120. évfordulója alkal­mából rendeztünk a patronáló vasutasokkal együtt. A kultúra kis — sínek menti — otthonában megtelepedett hát a rendszeres élet, a környezetére azonban ráférne egy kis csinosí­tás, no meg valamivel vonzóbb „szemafor” is... (szilvás) A negyvenéves MTESZ köszöntése Megjelent a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Heves megyei szervezeteinek közös folyóirata, a Műszaki Élet idei második, őszi-téli száma. A lap bevezető­jében úr. Tóth 7ű>í 05 főtitkár fog­lalja össze a MTESZ elmúlt negyvenéves történetének főbb állomásait, elért eredményeit és jövőbeni célkitűzéseit. írások ta­lálhatók a megye műszaki szak­embereinek tollából is. így ta­nulmány foglalkozik a gyártó- rendszerek összehasonlító vizs­gálataival és a szél, mint termé­szeti energia felhasználásának lehetőségeiről. „Letörlöm a könnycseppet az arcodról"

Next

/
Thumbnails
Contents