Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 310. szám ÁRA: 1988. december 30., péntek 1,80 FORINT Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikái Kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli-segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvéleménykutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munka- programjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. Fáziskésés A múltkoriban egyik nagyvállalatunk vezetőjével volt alkalmam beszélgetni. Nem volt éppen rózsás hangulatban. Elmesélte, hogy cége manapság meglehetősen nehéz helyzetbe került. Nem, nem külső okok következtében, hanem nagyon is olyanok miatt, amelyekről javarészt ők tehetnek. Miről is van szó? Nos, főleg az előregondolkodás hiányáról. Régebben ugyanis jobban mentek náluk a dolgok. Igen ám, de ezt a prosperáló időszakot nem használták ki kellőképpen. Megelégedtek a honi monopolhelyzetükkel, nem igyekeztek végrehajtani a termékszerkezetváltást — minthogy ennek akkor még nem látták szükségességét —, egyáltalán nem törődtek a megújulással, a műszaki fejlesztésekkel, stb., stb. Elkényelme- sedtek, mit sem foglalkoztak a holnappal, élték világukat, s mikor kérdezték őket, még elégedettnek is vallhatták magukat. De aztán elkövetkezett egy újabb periódus — s ez nem más, mint a jelen —, amikor az ölbe tett kézzel való ülés roppant kevésnek bizonyul, amikor másfajta követelményeknek kell megfelelni, mint eleddig, amikor szinte mindennek éppen az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit megszoktak. Csakhogy egyik percről a másikra igencsak nehéz véghezvinni ezt a komoly váltást. Nem csupán az említett cégnél, hanem hasonló cipőben járó társaiknál is. A hajdanán eltékozolt órák, az „ej, ráérünk arra még” szemlélet árát most kell megfizetni. S ez korántsem csekélyke számla. Fáziskésésben vagyunk, méghozzá egy egész sor területen. Nézetem szerint pillanatnyilag nem az a legfontosabb, hogy alaposan megvizsgáljuk, hogyan, mi módon is jutottunk idáig. Még akkor sem, ha ez az elemzés sok-sok — később jól hasznosítható — tanulsággal járna. S hogy miért nem tartom lényegesnek a visszatekintést? Legfőképpen azért, mert ez is csak a tényleges cselekvést hátráltatná, ez is csak a konkrét tettektől rabolná el a drága heteket, hónapokat. Dőreség lenne újból és újból azt a luxust megengedni magunknak, hogy hagyjuk elszaladni mellettünk a világot. A hátrányunk egyáltalán nem kicsi. Nem is lehet, hiszen hosszú-hosszú esztendőkön keresztül „gyűjtögettük” össze. Ezért hát vajmi apró reményünk lehet arra, hogy a másoknak, a jobbaknak adott előnyt egy szem- villanás alatt behozzuk. Ha reálisan nézzük az ügyeinket, akkor legfeljebb csak abban bizakodhatunk, hogy lépésről lépésre, fokozatosan érjük utol az előttünk lévőket. S el kell hinnünk, hogy ez sem kevés, ez sem lesz kis feladat. A felzárkózást tehát meg kell kezdenünk. Nem holnap, hanem — ha csak lehet — már ma. Mert újabb eltékozolt éveket nem engedhetünk meg magunknak... Sárhegyi István A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Az Országgyűlés 1988. november 24-25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgy űlés december 20-22-ei ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszközrendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtéb'en — 600- 700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés.nö- vekedése megközelíti a tervezett 1-1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért—jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg,a kívánatosnak: elsősorban az alapanyag-ipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozóiparé stagnál. c) Az összességében csökkenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körűLés mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság több-. ségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált központi árintézkedések hatására — megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az elő- jrányzottnál valamelyest kevésbé csökken. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiadó(Folytatás a 2. oldalon) Postabank a lakosság szolgálatában Országos kísérletként Egerben utcai automaták fizetnek A Postabank és Takarékpénztár Rt. 1989. január 2-ától megkezdi lakossági szolgáltatásait. A fél évvel ezelőtt alapított pénzintézet kezdetben főleg új betéti megtakarításokra ad lehetőséget a lakosságnak. Az egyik ilyen újdonság a betétszámlakönyv. Az új betéti okmány lehetővé teszi, hogy az ország 3200 postahivatalában a betétes részére be- és kifizetés teljesíthető. Vagyis bármelyik posta- hivatalban vagy postabanki fiókban nyitották meg a betétszámlakönyvet, a benne elhelyezett ösz- szeghez az ország valamennyi postabanki betétkezelő helyén hozzájuthat a tulajdonos. A Postabank e betétszámlakönyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kamatot fizet. Egy másik kedvező takarékossági forma a takarékszelvény. Tartós megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a betételhelyező nem kötelezi el magát arra, hogy az általa elhatározott lekötési idő alatt nem nyúl a takarékszelvényben elhelyezett összeghez. A takarékszelvény meghatározott címletű, 10-20-50 és 100 ezer forint névértékben váltható. Ez a betéti okmány is bármelyik postahivatalban és postabanki fiókban váltható. A pénzintézet — a Magyar Postával közösen — a közeljövőben országunkban elsőként, meghonosítja az aktív memória- kártyát, amelyet a világ számos országában már eredményesen használnak. A bankszámla-tulajdonosok a rendelkezésükre bocsátott kártyával — kísérletként egyelőre Egerben — utcai automatákból készpénzt „hívhatnak le”, illetve üzletekben, benzinkutaknál fizethetnek. Amennyiben a lakosság megkedveli ezt a pénzkímélő eszközt, fokozatosan az ország más városaiban is bevezethetik. A közeljövőben a Postabank fokozatosan megkezdi a lakossági hitelezést is. „Az év emberei” részvételével Munkásgyűlés a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál Bódi Béla, a vállalat vezér- igazgatója értékeli az idei esztendőt Ä A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál az év végi munkásgyűlés lassan már úgy hozzátartozik a dolgozók életéhez, mint a karácsony vagy a szilveszter. Ez alkalommal vetnek számot az év során végzett munkáról és kijelölik a jövő főbb célkitűzéseit. Tegnap immár tizenegyedik alkalommal tartották meg>a munkásgyűlést, amelyen Nagy Gábor, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte az egybegyűlteket, a vendégeket, köztük Rajki Sán- domét, az MSZMP KB tagját, Gyöngyös város pártbizottságának első titkárát és Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát. Bódi Béla, a vállalat vezérigazgatója értékelte az 1988-as eredményeket és vázolta a jövő év fontosabb feladatait. Mint bevezetőjében mondotta, „az év embereit” köszönthetik e munkásgyűlésen, hiszen azok jöttek el e találkozóra, akik a Gagarin Hőerőműben a legtöbbet tették az elért eredményekért. Megemlékezett arról is, hogy az idei esztendő a közcélú villamosener- gia-szolgáltatás századik jubileumi éve volt, s ez utolsó plenáris fórumon ettől is elköszönnek. A vezérigazgató beszámolójában leszögezte, hogy ismét eredményes, sikeres évet tüdhat maga mögött a vállalat kollektívája. S bár a gazdasági helyzet egyre inkább nehezedett, mégis megvalósították termelési céljaikat. Terven felül növekedett az itt dolgozók bérszínvonala, jövedelme, valamint szociális ellátása. Üj műszaki fejlesztésekről számolhatnak be, javult a munka szervezettsége, és jelentősen bővültek a vállalat erőforrásai. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy számottevően növekedett a dolgozók képzettségi színvonala. Tolmácsolta a munkásgyűlésnek a vállalati vezetés ajánlását, mi szerint minősítsék sikeresnek az idei évet, ám ne pályázzák meg a kiváló vállalati címet. Ez azért sem volna méltó a gagarinosok eddig tanúsított magatartásához, mivel több gátló körülmény miatt a 4-es blokkot nem tudták határidőre átadni, s ez 300 millió kilowattóra kiesést jelentett. Igaz ugyan, hogy végül is jó minőségben zárult a 4-es számú, 200 megawattos blokk nagyrekonstrukciója, és a tervek szerint halad a 3-as blokk átépítése. A rekonstrukcióval nem érintett 1-es, 2-es és 5-ös számú erőművi blokkok villa- mosenergia-termelése 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. A Gagarin Hőerőmű, a Salgótarjáni Fűtőerőmű és a Mátravi- déki Hőerőmű a hőfogyasztói igényeket zavarmentesen elégítette ki, a Gagarinban a hatásfokjavítás eredményeként százezer tonna tüzelőanyagot takarítottak meg. Ebben az évben ösz- szességében 6,5 milliárd forint a rekonstrukció során beépített költség. A vezérigazgató arról is szólt, hogy a bér- és jövedelemszínvonal a tervezett 4,5-5 százalékhoz képest 9,7 százalékkal növekedett. Örvendetes, hogy az év során 72 százalékkal felemelték a túlóradíj akat, s így a szabályozók teljesítmény-visszatartó hatását ellensúlyozták. A vállalat közel 1700 dolgozója 23 millió-forint nyereségelőleget és eredményességi prémiumot vehetett fel decemberben. A jövő évi feladatokról szólva elhangzott, hogy a termelés növelése és a rekonstrukció mellett a balesetek számának csökkentésében és a munkakultúra fejlesztésében kívánatos előbbre lépni, megőrizvén a Gagarin kollektívájának jó hírnevét. Ebben az évben jó eredményt értek el a költséggazdálkodásban: ötmillió forint aktívumra számíthatnak. A vállalati eredmény több. mint 2 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, meghaladja a 700 millió forintot. Fejlődött a szociális ellátás színvonala: 11,6 millió forintot fordítottak vállalati lakásépítésre, 39 dolgozó kapott építési kölcsönt. Májusban avatják fel a tóparti pihenőbázist, bővült a mátraszent- istváni téli sportlétesítmény, jövőre pedig megkezdik az új üzemorvosi rendelő építését. Jövőre a villamosenergia-ter- melést 10-11 százalékkal tervezik bővíteni, s szeretnék a 3 milliárd kilowattórás szintet elérni. A hőszolgáltatás bővítésében közel 15 százalékos fejlődést terveznek. A munkásgyűlésen a hozzászólók között Ballók Ferenc, a vállalat nyugdíjas szb-titkára megköszönte a kollektívának az egy évtizedes segítséget, dr. Go- da Miklós, a Mátraaljai Szénbányák vezérigazgatója pedig arról szólt, hogy az új alapokra helyezett szocialistabrigád- mozgalom szorosabbra fűzi a két vállalat kapcsolatát. Közös céljuk, hogy a villamos energiát maradéktalanul biztosítsák. Kékesi István, a Magyar Villamosművek Tröszt Szakszervezeti Bizottságának vezető titkára a lignittermelés bővítésének lehetőségeiről szólt, Somoskői István, a Salgótaijáni Fűtőerőmű energetikusa pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztók ellátásában nem volt zavar, ám szükséges a berendezések műszaki színvonalának javítása. A munkásgyűlés egyhangúlag elfogadta a vállalat vezetésének ajánlásait. Az ebben az évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek elismerésével ért véget a fórum: 244 dolgozó összesen 1,9 millió forintjutalomban részesült. Évzáró munkahelyi gyűlést tartottak tegnap, s rendeznek ma még megyénk más gazdálkodó szervezeteinél, intézményeinél is. így csütörtökön — többi között — az Universal Szerviz Ipari Szövetkezetnél is rövid számvetést készítettek az esztendő eredményeiről. Mint kitűnt: a tavalyinál nagyobb, várhatóan mintegy 280 millió forintos az idei árbevétel, a nyereség azonban — mint sok helyen — elmarad a korábbitól. A szövetkezet azonban — elképzelései szerint — ennek ellenére is átlagosan egyhavi nyereségrészesedést fizethet majd dolgozóinak. Többen pedig már most részesültek a jutalomból: 8-8 törzsgárdista öt-, illetve tizenöt, míg 12 tízesztendős szolgálatáért kapott elismerést. Köszöntötték a nyugdíjba vonuló Simon Pál üzemvezetőt, Horváth István gépkocsi-előadót, s Kulcsár Viktor elnöknek szövetkezeti munkájáért a 40 éves mozgalom kitüntető plakettjét adományozta az OKISZ. A munkásgyűlésen „az év emberei” vettek részt (Fotó: Gál Gábor)
