Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
„A fellendülést nem a magántőkétől várom Beszélgetés Nyers Rezsővel Államminiszterré választása után Nyers Rezső azt mondta, hogy fő feladata a gazdasági és politikai reform összehangolása, valamint annak biztosítása, hogy a pénzügyi stabilizációt a távlati reformelképzelésekkel és ne azok ellenére hajtsuk végre. A Parlament decemberi ülésszakán arról kérdeztük, hogyan kívánja ezt a programot végrehajtani, milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét. — Rövid távon stabilizálni a gazdaságot, megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, közben pedig megteremteni a növekedés, a felzárkózás feltételeit — nem fából vaskarika ez? Nem lehetetlenre vállalkozott ön? — A pártnak a politikai feladata, a kormány kormányzati problémája ma olyan, amit eddig senki sem vállalt fel és nem csinált. Minden reform, minden igazi reform a mindennapi élet logikájával gondolkodva fából vaskarikának látszik. Hiszen ha már hétköznapi politikával meg lehetne valósítani a reformot, akkor minden csak evolúciós úton mehetne előre. Mint ahogy egy házat építenének, mindig ráraknának valamit, és csak ebből állna a politika. A politika viszont abból áll, hogy építjük a házat — ha már ezt a hasonlatot alkalmaztam —, aztán le kell bontanunk egy részét, helyette mást építeni, ha megvan a műszaki terv, a terven módosítani kell — ezek a reformok. — Mi újat hozott a kormányzatba? Mert az ön által említett gazdasági és politikai reformok összehangolásával, legalábbis 'élvben, már többen próbálkoztak, kevés sikerrel. —- Én nem hoztam semmi újat, illetve igyekszem egy új szellemiséget szélesíteni — ez az új szellem már megvan, ezt nem kell feltalálnom, hanem a maglévőt kell bátrabban és demokratiku- sabban belevinni a gazdaságpolitika szélesebb szférájába, tehát a kormányzás egészébe és a kormányzás körében dolgozó szakértői rétegbe. Most ez a feladat, ami egyet jelent a gazdasági reformprogram újragondolásával és következetes kidolgozásával. — Tehát akkor a programot még ki kell dolgozni, az nincs meg? — Van program, s ez alkalmas a pénzügyi stabilizálásra. Máris egyéves késésben vagyunk, ezt a programot tehát sürgősen végre kell hajtani. Amire viszont nincs még világos programunk, az egy új növekedési szakasz megindítása a gazdaságban. Mára kiderült, hogy a stabilizációnak a végét, a teljessé, tartóssá tételét csak egy új növekedésnek a keretében lehet megvalósítani. — De ez a jelenlegi stabilizációs elképzelés, maga a program, nem teszi lehetetlenné a kibontakozást? Külföldi kölcsön kis- és középvállalkozásoknak — Tényleges ellentmondásban van a kibontakozással azért is, mert amíg a stabilizációs programban szereplő veszteségcsökkentő intézkedéseket nem valósítjuk meg, addig bizonyosan az új növekedés sem indulhat meg. Nem kell vámunk persze az új növekedéssel addig, amíg telje- (Folytatás a 2. oldalon) Főszerkesztőink elismerése Heves Megye Tanácsa az idén nívódijat alapított a sajtó területén dolgozók számára. Az elismerést elsőként Kaposi Leventének, a Népújság főszerkesztőjének ítélte oda a tanács testületé, a megye tömegtájékoztatásában kifejtett kimagasló érdemeiért. A dijat tegnap adta át Egerben Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, aki méltatta azokat az új kezdeményezéseket, amelyek lapunknál az utóbbi években történtek. Többek között elmondta, hogy az újság színvonalasan tájékoztat a megye társadalmi-gazdasági életéről, s elismerően szólt Kaposi Levente példamutató közéleti tevékenységéről. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 309. szám ÁRA: 1988. december 29., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Árnyak a demokráciában Elgondolkoztat napjaink változó, forrongó világában egy jelentős fórumon hallott mondat. Szó szerint ekképpen hangzott: „sokan ma úgy érzik, akkor van demokrácia, ha csakis nekik; a saját maguk vallotta nézeteknek adnak igazat”. Nem kell különösebben bizonygatni, mennyire téves utakra vezethet ez a fajta magatartás. S talán arról sem kell sokat beszélni, mi ennek az oka. Leginkább az, hogy — nagyon is helyénvalóan — sokszorosan megnövekedett vitatkozó kedvünkhöz egyelőre bizony elég nagyfokú tapasztalatlanság, gyakorlatlanság társul. Némelykor pedig az érzelmek, a gondolatok kifejezésében a kulturáltság hiánya mutatkozik. Fura módon még most, a nyíltság előtérbe helyezése idején is megfigyelhető: igen gyakori, hogy vannak, akik véleményeik tolmácsolására csak-csak vállalkoznak, ám a nevüket nem adják hozzá. Kétségkívül rendkívül helytelen — de a korábbi időszak kényszerítő korlátái miatt sajnos szokássá vált — beidegződésről van szó. Az effélék azonban ugyanúgy elhagyhatók viszonylag egyszerűen, mint a minden tartalmat nélkülöző, felkészületlenségről árulkodó látszat-hozzászólások vitafórumokon. A normális módszer elsajátítható — megtanulandó! Veszélyt rejtenek viszont az olyan megnyilvánulások, amelyekről a következőkben szó esik, s melyek szerencsére ritkán fordulnak elő. Nehéz ugyanis magyarázatot adni arra, ahogy egyesek a világnyelvről vallott nézetükről „tájékoztatták” Egerben embertársaikat. Az eszperantó megalapítójának, Zamenhof- nak az emléktábláját festékkel elcsúfították, az ott születése évfordulójára elhelyezett kis koszorút a patakba dobták... Miként ehhez, ahhoz sem szükséges különösebb kommentár, ami december elején Hatvanban történt. Ismeretlen telefonáló riasztotta a különféle szakhatóságokat azzal a hírrel, hogy a város postáján egy csomagban bombát rejtettek el. Mindezt a kora esti órákban, amikor még senki nem alszik. A következmény nagyon is sajátságos: rövid idő alatt megérkeztek a tűzoltók a megye több városából, továbbá a szakképzett tűzszerészek a fővárosból. Egyszóval, jelentős — főképpen pedig fölösleges — költség. Árról már nem is beszélve, hogy a környéken lakóknak bizonyára egyáltalán nem hiányzott ez az izgalom. Pláne, hogy hamar kiderült, vaklárma volt az egész! Szándékos félrevezetés. Az említett példákból is kitűnik: nem kétséges, akik a demokrácia már meglévő, illetve születendő vívmányainak gyakorlása során az előbbiekhez hasonló eszközökkel élnek, elsősorban saját magukat viszik tévútra. Akár butaságból, akár szándékosan... Szalay Zoltán Szombatra ötven mázsával több kenyér — A tejüzemben újévkor is folyik a munka — Már megérkezett a szilveszteri virsli — Négy mentőautó lesz ügyeletben Akik az ünnepekért dolgoznak Azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol erre lehetőség nyílt, az elmúlt évekhez hasonlóan idén is korábban ledolgozták a karácsony és szilveszter közé eső napokat. Sok helyen azonban most is folyik a munka, hiszen kenyérre, tejre mindig szükség van, s például a mentőkre sem várhatunk január másodikáig. Őket kerestük fel, akik azért tevékenykednek, hogy az otthon pihenőknek valóban kellemesen teljenek az ünnepek. A Sütő- és Édesipari Vállalat Egri Kenyérgyárában a finomsüteményeket készítő brigád kivételével mindenki dolgozik, a keresletet ki tudják elégíteni. December 31-re a kereskedelem körülbelül ötven mázsával több kenyeret rendelt a szokásosnál, zsömléből, kifliből is lényegesen többet várnak. Emellett a hét végére még tartalékot is sütnek, hátha a nagyobb mennyiség is kevésnek bizonyul. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat egri üzemének igazgatójától, Ötvös Imrétől megtudtuk, hogy a dolgozók körülbelül nyolcvan százaléka állt munkába, ennek köszönhető, hogy karácsonykor sem volt és most sincs fennakadás az ellátásban. A héten az üzletek valamivel többet, kis „rátartással” rendelnek, de akkor sincs gond, ha esetleg megmarad néhány zacskó tej, mert az üzem elvállalta, hogy a fölösleget visszaszállítja. Egyébként ugyanany- nyit termelnek, mint máskor, s szombaton, vasárnap is teljes erőbedobással folyik majd a munka. Gyöngyösön az Április 4. téri ABC-áruház eladói az ünnepek között reggel hattól este hétig várják a vásárlókat. Mint Szecs- kő Menyh ért boltvezető elmondta, karácsony előtt néhány nappal, december 21-től 24-ig sokan megfordultak az üzletben. Akkor mintegy másfél millió forintos bevételt könyvelhettek el, most viszont jóval kisebb a forgalom. Az áruválaszték megfelelő, már a szilveszteri virsli is megérkezett. Az év utolsó napján délután kettőig tartanak nyitva. Az Országos Mentőszolgálat egri mentőállomása tizenhét kocsijából jelenleg egy tucatnyi áll hívásra készen. Sajnos, a fenyőünnepen is történt néhány baleset, sokan ittasan vezettek, ebből adódott a szerencsétlenségek nagy része. Egy — valószínűleg szenteste is magányos — öngyilkosjelöltet is bevittek a kórházba, aki gyógyszerrel próbálta megmérgezni magát. Egerben az óév utolsó napján és újévkor négy autó lesz szolgálatban, s a megye más városaiban szintén tartanak ügyeletet. Az egri 1. Számú Körzeti Postahivatal távbeszélőosztályának tevékenységéről Marczis Bertalan osztályvezető adott felvilágosítást. Kiderült, hogy a telefonközpontban nincs munkaszünet, mindenki dolgozik. A forgalom most kisebb, mint korábban, ugyanis több vállalatnál nem teljes létszámú a műszak. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, hogy szilveszter éjszakáján rendkívül sokan kívánnak telefonon boldog új évet, így erre külön felkészülnek. A téli vakáció bizonyára nemcsak annak a húsz Heves megyei kisdiáknak marad emlékezetes, aki a Parlament fenyőfája alatt ünnepelt, hanem a Kemény Ferenc nevét viselő egri sportlétesítményben — a népszerű „körcsarnokban” — tegnap önfeledten szórakozott mintegy háromezer társának is. A Heves Megyei Úttörőelnökség — mint Kalina Mária elnök elmondta — hagyományteremtő szándékkal hívta jutalmul a pajtásokat két — délelőtti és délutáni — turnusban vendégül az apróságok körében közkedvelt Levente Péter műsorára, amelyet a helyi főiskola dixiland együttesének, a Gárdonyi Géza Színház művészeinek: Saárosy Kingának, Blaskó Balázsnak, Szabó Violának, Sziki Károlynak, Bókái Máriának, Horváth Ferencnek, a Harlekin Bábszínház tagjainak, nem utolsósorban pedig az immár miskolci bűvésznek, Szemerei Lászlónak a fellépése is színesített. A hétméteres karácsonyfa alatt és körül órákon át tartott a jókedv, amit 100 ezer forint értékű ajándék kisorsolásának izgalma is fokozott. A főnyereményt jelentő 4 BMX-kerékpárra, a rádiós magnókra, rádiókra, társasjátékokra s egyebekre ugyanis 20 ezer sorsjegy tulajdonosa pályázott. Körcsamokí fenyőünnep
