Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. december 28., szerda Az afganisztáni kérdés rendezésének van reális alapja, és a helyzet megoldása érdekében minden érdekelt félnek bölcsességet és visszafogottságot kell tanúsítania — jelentette ki hétfőn Londonban Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Sir Geoffrey Howe az afganisztáni szovjet katonai beavatkozás kilencedik évfordulóján elhangzott beszédében azt hangoztatta, hogy a további vérontás elkerülése végett a jelenlegi kormányt minél előbb fel kell váltania a „valódi önrendelkezés megnyilvánulásaként megalakuló kabinetnek,,. A brit külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak — a genfi megállapodás értelmében — február 15-ig ki kell vonnia csapatait Afganisztánból. Burhanuddin Rabbani, az afgán ellenforradalmárok egyik vezetője hétfőn Teheránban megbeszélést folytatott Mir Ho- szein Muszavi iráni miniszterelnökkel és Hasemi Rafszandzsa- hival, a parlament elnökével. A teheráni televízió közlése szerint Rabbani az iráni vezetőket tájékoztatta az afganisztáni, ezen belül saját helyzetükről, és köszönetét mondott a fegyvereseknek nyújtott iráni segítségért. Muszavi kifejtette, hogy az afgán kormányellenes erőknek egy iszlám kormány megalakításáért kell harcolniuk Afganisztánban. Mint a kabuli rádió jelentette, az afgán kormány hétfőn katonai offenzívát helyezett kilátásba Pandzsir völgyében a kormányellenes erők ellen, ha azok nem adnak kedvező választ békeajánlatára. Ahmed Sah Ma- szúd, a Dzsamiat Iszlami gerillafrakció vezére, akinek fegyveresei a völgyet kézben tartják, mindeddig elutasították a békeajánlatot — emlékeztetett a kabuli rádió. Örményországban folytatódik a helyreállítás Továbbra is folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok Leninakan repülőterére a szovjet köztársaságokból és a világ minden részéről Hétfőn este hazatért az Egyesült Államokba George Bush megválasztott amerikai elnök fia és unokája, akik a földrengés sújtotta Örményországba kísértek a hét végén egy negyventonnányi segélyszállítmányt. John E. Bush és tizenkét éves fia, George az örmény fővároson, Jerevánon kívül ellátogatott Szpitakba is, amelyet csaknem teljesen elpusztított a december 7-i földrengés. Gyógyszereket és karácsonyi ajándékcsomagokat vittek a földrengés következtében megsebesült, vagy családjukat elvesztett gyermekeknek. George Bush helyes lépésnek (Népújság-telefotó MTI) nevezte fia és unokája örményországi látogatását. Örményországban folytatódnak a helyreállítási munkálatok. A TASZSZ jelentése szerint a hét elején a súlyos károkat elszenvedett Kirovakan város üzemeinek egyharmadában ismét megkezdődött a munka. Az afganisztáni rendezésnek van reális alapja Összekapcsolódott a Mir űrállomással a Progressz-39 Kedden, moszkvai idő szerint 8 óra 35 perckor sikeresen összekapcsolódott a Föld körül keringő Mir űrállomással a Progressz- 39 jelzésű teherűrhajó. A Progressz-39 az űrkomplexum repüléséhez szükséges üzemanyagot, valamint a háromfőnyi személyzet számára élelmiszert, ivóvizet szállított a Mirre. A rakományban helyet kaptak a további tudományos kutatáshoz szükséges újabb berendezések, az űrhajósok postája és más felszerelési tárgyak is. A szovjet űrhármas — Volkov, Krikaljov és Poljakov — feltehetően még ma megkezdi a teherűrhajó kirakását. Az űrutazás az előzetes tervek szerint folytatódik, az űrkomplexum berendezései normálisan működnek, az űrhajósok egészségi állapota jó — közölte a földi irányítás. Szűk körű sajtótájékoztatót tartott kedden Fathi M. Al- Miszráti, a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija budapesti Népi Irodájának — nagy- követségének — titkára. Hazája álláspontját megerősítve visszautasította azokat a washingtoni vádakat, miszerint Líbia vegyi fegyverek gyártására alkalmas üzemet épített. Ezt a vádat — hangoztatta — az Egyesült Államok kormányzata ürügyként használja fel egy Líbia elleni fegyveres támadás előkészítésére. A nemzetközi részvétellel épülő üzem békés célokat szolgál; elkészülte után gyógyszereket és mezőgazdasági kemikáliákat állít majd elő. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a diplomata megerősítette, hogy az üzem átadása után Líbia kész nemzetközi ellenőrzésnek alávetni magát: újságírók és szakemberek egyaránt megtekinthetik majd az üzemet. Líbia egyébként résztvevője lesz januárban a vegyi fegyverekkel foglalkozó párizsi nemzetközi konferenciának. Bhután: A mennydörgő sárkány trónján Az indiai fővárosban dolgozó külföldi újságírókat nemrég a bhutáni nagykövetségre invitálták, fontos bejelentés meghallgatására. Vajon mi történhetett a himalájai királyságban, hogy a világtól elzártan élő ország külügyminisztere sürgős sajtóértekezletet hív egybe, mégpedig vasárnapra? — kérdezgették egymást tanácstalanul a tudósítók. Hamarosan megtudhatták a világra szóló hírt: a harmincnégy éves bhutáni uralkodó — Zsigme Szingje Vangcsuk—a nyilvánosság előtt hivatalosan nőül vette szíve választottjait az ősi főváros, Punakha Dzong szent kolostorában. A többes szám nem sajtóhiba: a király négy lánytestvért tüntetett ki kegyeivel. A sárkány évében, pontosan azon a napon, amely a vallási hagyomány szerint Gautama Buddha megtéréséhez kötődik, a főszerzetesek jelenlétében rendezték meg a ceremóniát, minden hivalkodás nélkül. A király ugyanis nem kedveli a külsőségeket. Az a hír járja róla, hogy amikor tizenhét éves korában a mennydörgő sárkány trónjára került, nem volt hajlandó feltenni a fejére a nagyapjától örökölt díszes koronát, mondván, hogy az hivalkodó nyugati szokás. Á koronázást megörökítő bélyegre utólag satírozták rá az ékszeres fejdíszt. Ha most nem is volt dínomdá- nom, az ország apraja-nagyja azért szívből örült. Az uralkodó kilencedik éve együtt él a lánytestvérekkel, mi több, azok már négy herceggel és négy hercegnővel ajándékozták meg. A formális házasságkötéssel a király a nép kívánságát teljesítette: váljon megszenteltté a frigy. No meg, így a trónnak örököse is lett, a nyolcéves Zsigme Geszar Namgjal Vangcsuk koronaherceg személyében, akit a király a harmadik lánytestvérrel, Asi Tsering Jandonnal nemzett. Természetesen senki nem vette rossz néven az uralkodótól, hogy négy nőt választott magának. Ebben az országban nem tilos a poligámia. S a néphit azt tartja, hogy amikor több asszony kerül a házhoz, az a jó, ha testvérek. A frigy azért is előnyös a trón számára, mert a négy ara ereiben az államalapító királyi család igazán nemesi kékvére csörgedez, így egybeolvadt a viszonylag fiatal Vangcsuk-di- nasztia és az ősi Sabdung-ural- kodóház. Nem mintha palotaforradalom fenyegetné a trónt; rég nem hallani a királyi család belső torzsalkodásáról. A Himalája hegyeinek ölén fekvő, természeti szépségekben gazdag országot a XVI. század derekán Sabdung Rimpose Na- vang Namgjal fejedelem kiáltotta ki függetlenné, Tibettől. Halála után a hatalmat megosztották az egyházi (dzse kenpo) és a világi (druk deszi) elöljárók között, ám valójában a lámák intézték az államügyeket. A több mint ezer lámakolostor országa örökletes királysággá első Vangcsuknak — a jelenlegi uralkodó dédnagyap- jának — a trónra kerülésével vált. Bhutánt — a helyi dzsongha nyelven — Druk Jul-nak, a Mennydörgő Sárkány földjének nevezik. A negyvenhétezer négyzetkilométer területű országot alig több mint egymillióan lakják. A lakosság mélyen vallásos, főképpen a buddhizmus, részben a hinduizmus követője. Az ENSZ statisztikai adatai szerint az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem alig száznegyven dollár. A szinte kizárólag mezőgazdaságból élő nép szegény, de büszke és derűlátó. Bhutánban nem tapasztalhatók nyomorból fakadó jelenségek, koldulás, bűnözés, nincsenek vallási és etnikai ellentétek. A mennydörgő sárkány földjének népe önként vállalta, hogy távol tartja magát a világ bűnös dolgaitól. A külföldi turisták számát is szigorúan korlátozzák, nehogy a derék, kedves népet megfertőzzék idegen hív- ságok. Ha a maga választotta ütemben és módon is, Bhután megindult a haladás útján. A mostani, sorrendben már a hatodik ötéves fejlesztési terv az ország gazdasági-anyagi fellendítése mellett nagy hangsúlyt helyez a sajátos kulturális és vallási hagyományok megőrzésére, a trónhoz való hűség ápolására, a nemzeti érzés erősítésére. A mennydörgő sárkány földjén harmóniát igyekeznek teremteni a régi és az új között: az egykoron a hódító tibeti csapatok ellen erődítményekként szolgáló kolostorok mellett korszerű iskolák épülnek. Rácz Péter EK ’88: Csalódások, sikerek — és pillantás Keletre Válság közepette kezdődött, sikerekkel folytatódott és kétségek közt ér véget 1988 a tizenkét nyugat-európai ország integrációs szervezete, az Európai Közösség számára. így ez az esztendő sem piros, sem fekete keretbe nem kerül a közösségi naptárban, s ha valamikor felidézik majd, akkor talán a „Kelet,, felé történt nyitás éveként emlegetik — ebben pedig a Magyarországgal kötött megállapodás az egyik kiemelkedő esemény. 1988 januárjában azonban — miután az előző esztendő végén Koppenhágában teljes kudarccal végződött a tagállamok állam- és kormányfőinek soros csúcsértekezlete — a közösség jövőjének egésze tűnt kérdésesnek. A Tizenkettek 1985-ben vágtak bele annak a nagypiacnak az építésébe, amelyben már semminő akadálya nem lesz az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő, a találmányok szabad mozgásának. Koppenhágában a tagállamok nem voltak képesek az ehhez szükséges, esedékes kompromisszumok meghozatalára, s februárra rendkívüli csúcsértekezletet hirdettek meg Brüsszelbe. Ahogy az már az ilyen alkunál szokásos, a tanácskozás fináléja drámai volt — de végül február 13-ra virradóra megszületett a hőn óhajtott kompromisszum. A legfőbb gondot az (erősen szubvencionált) mezőgazdaság túltermelése jelentette; ennek visszafogására több intézkedést határoztak el. Hasonló gondot okozott a közösség elmaradottabb körzeteinek jövője, hiszen aligha állhatják az 1992 végére kialakuló nagypiac fokozottabb versenyét. Itt is megállapodás született: 1987-hez képest 1992- ig megkétszerezik azt az összeget, amely e körzetek fejlesztésére szolgál. Az 1992-ig esedékes summa több, mint amennyit a II. világháború után a Marshall-terv keretében folyósított az Egyesült Államok Nyugat-Európának. Ez az alku, amelyet már az NSZK elnökségének fél évében értek el, önbizalmat és lendületet adott a közösség bizottságának és tanácsának egyaránt. A bizottság „rákapcsolt,,, és év végére készen állt annak a 279 „direktívának,, a 90 százaléka, amelynek közösségi törvénybe iktatása szükséges az 1992-es „nagypiac,, megvalósításához. A miniszteri tanács, elsősorban az NSZK-el- nökség ösztönzésére, a tervezetek közül az év során 108-at fogadott el: ez az 1992 végéig szükséges mennyiség 40 százaléka. Ám a tanácsnak legalább 50 százaléknál kellene tartania ahhoz, hogy a határidőt simán tartani lehessen. Különösen a görög elnökség idején, vagyis 1988 második fél évében lassult le a munka, nem utolsósorban az elnöki tisztet betöltő Papandreu görög miniszterelnök betegsége miatt. A hannoveri csúcson júniusban még előrelépés történt például a „szociális Európa,, — a dolgozók státusát érintő közös normák — szükségességét illetően, Rodoszban decemberben viszont a szőnyeg alá rugdalták a vitatémákat. A megoldatlan problémákat így átpasszolták 1989 első fél évére, a spanyol elnökség asztalára. Időközben nemcsak az egyes (például pénzügyi, adóügyi) intézkedések tekintetében támadtak mindmáig megoldatlan ellentétek, hanem az alapkérdés tekintetében is: mi a célja az európai építésnek? Margaret Thatcher brit miniszterelnök szeptember 20-i brugesi beszédében erélyesen állást foglalt a nemzetekfelet- tiség kiterjesztése, az „Európai Egyesült Államok,, gondolata ellen, míg több miniszterelnök-kollégája éppen ebben látná a követendő célt. Erre a vitára sem találtak jobb megoldást az év végi számvetésen, mint hogy hallgattak róla. Egységes volt viszont a Tizenkettek törekvése az elmúlt esztendőben a peresztrojka, a glasznoszty és a reformok korát élő Kelet-Eurőpa felé történő nyitásra, illetve a KGST közeledési szándékának viszonzására. Ezt tükrözte a KGST és az EGK kölcsönös elismerését tartalmazó közös nyilatkozat aláírása június 25-én Luxemburgban. Ezt — a már korábban megnyitott tárgyalások betetőzéseként — néhány nap múlva követte a Magyarországgal kötött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény parafálása, majd a szűkebb körű EGK-Csehszlovákia kereskedelmi egyezmény megkötése. Az év végére fogalmazta meg a Bizottság a Bulgáriával, Lengyelországgal folytatandó tárgyalások mandátumát (ezt még a tanácsnak kell elfogadnia), s zöld utat adott a Szovjetunióval kötendő textilmegállapodásról folytatandó megbeszélésekhez is. Ezt a nyitási lendületet csak az a nehezen érthető lépés árnyalja be, hogy miután a közösség felvette a diplomáciai kapcsolatot hazánkkal, a Szovjetunióval és több más KGST-országgal, létrehozandó képviseletük létszámát szokatlan módon erősen korlátozta. 1988 volt az első esztendő, amikor a közösség elvi értékű lépésekkel tért vissza annak a nemcsak földrajzi igazságnak az elismeréséhez, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed. Ha csak ennyi történt, már nem kevés —de ha csak ennyi történik, az még nem elég. Baracs Dénes Amnesztiatörvény: Népszavazás lesz Uruguayban Az uruguayi választási bíróság hétfőn bejelentette: elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy jövő év első felére népszavazást íijanak ki az úgynevezett amnesztiatörvényről, amely felmentést ad az emberi jogok megsértésével vádolt katonáknak és rendőröknek. A bíróság közlése szerint a választásra jogosult mintegy 2,2 millió állampolgár egynegyede aláírásával erősítette meg akaratát, hogy szavaízanak az amnesztiatörvényről. A népszavazást valószínűleg jövő áprilisban tartják meg. Ez lesz az első alkalom, hogy egy latin-amerikai ország lakói szavazás útján döntsenek a katonai uralom idején elkövetett bűnök kezeléséről. Az amnesztiatörvényt 1986 decemberében hagyták jóvá, s az megtiltja, hogy vizsgálatot folytassanak az emberi jogok megsértésével vádolt katonák és rendőrök ügyében. Ezeket a bűnöket az 1973 és 1985 közötti katonai uralom idején követték el Uruguayban. Vád Libia ellen
