Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. december 23., péntek

3.

GAZDASÁG — TÁRSADALOM

Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt

Heves Megyei Bizottsága

(Folytatás az L oldalról)

Felhasználtam megyei pártbizottság 1988. november 28-ai ülésén a megye politikai helyzetéről, a párt állapotáról szóban elhangzott értékelést. A végrehajtó bizottság előtt szerepelt előteljesztéseket (pl.: az alternatív szerveződésekről), az apparátus által kimunkálás alátt álló kérdésekben rendelkezésre álló részeredményeket (pl.: a tag- könyvcsere tapasztalatai).

A városi — Eger, Gyöngyös, Hatvan — pártértekezletek tapasztalatait.

A szerkesztőbizottság számolt azzal, hogy a kiküldött dokumentumok alapszervezeti vitáiról beérkező információk alapján menet közben és folyamatosan újra kell fogalmazni egyes kérdéseket. Ennek ellenére a munkálatok előrehaladtával a beérkező alapszervezeti vélemények kezelése egyre nagyobb figyelmet követelt, hiszen ezek a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg, miközben már többszörösen átdolgozott, új dokumentum készült. Megvolt — és még ma is megvan — a reális veszélye annak, hogy a — különösen összegző jellegű — véleményeket mechanikusan az új dokumentumokra is érvényesnek tekintsük. (Ez a feszültség elsősorban a szerkesztőbizottság munkáját segítő apparátust terhelte.)

A most előteijesztett tervezet kimunkálása során — december 14-ig — folyamatosan feldolgoztuk és hasznosítottuk:

— a beérkezett írásos alapszervezeti véleményeket, javaslatokat,

— a megyei pártbizottság tagjainak, politikai apparátusának a- dokumentumokat vitató taggyűléseken, testületi üléseken szerzett'személyes információit,

— a megyei vezetésnek a különböző, párttitkárokkal folytatott konzultációs beszélgetéseken, párttitkári értekezleteken, a pártvezetőségekkel folytatott eszmecserében gyűjtött személyes tapasztalatait.

A megyei pártbizottsághoz mintegy 120 írásos vélemény érkezett: az alapszervezetektől, egyes párttagoktól, pártbizottságoktól, amelyek vállalták, hogy összegzik az alapszervezeti véleményeket (Tanácsi építő pb, Vi- lati pb, Mátrafém pb, Qualitál Könnyűfémöntöde pb, füzesabonyi városi jogú pb, Hatvan városi pb, Mátraaljai Szénbányák pb, hatvani vasúti üzem pb.)

Csaknem minden anyagban megfogalmazódik a pártértekezlet összehívása szükségességével való egyetértés.

— Ennek kapcsán bírálják a megyei pártbizottság korábbi döntését (pártbizottsági ülés keretében meg lehet teremteni a

megújulás feltételeit), és hogy ehhez nem kérték a párttagság véleményét.

— A korábbi döntés megváltoztatását többféleképpen ítélik meg:

— a pártbizottság a helyzet megváltozása következtében bírálta felül döntését,

— megalapozatlan volt a korábbi döntés, ezért kellett változtatni,

— a kapkodás jelének tekintik,

— a megye párttagsága kényszerítette ki,

— kár volt változtatni, mert újabb időveszteséget eredményez.

A vitára bocsátott dokumentumok egészére vonatkozóan a vélemények igen széles skálán mozognak:

— hosszú, brossúraízű, túl általános, ”a régi stílusban íródott”,

— a többség megfelelő alapnak tartja, hogy a véleményekkel, javaslatokkal kiegészítve, átformálva programot adjon a megyei pártbizottság és az alapszervezetek számára.

— Vannak vélemények, amelyek szerint az adott formájában alkalmasnak ítélik pártértekez- leti dokumentumnak.

— Elvétve fogalmazódott meg, hogy alapszervezeti szintről nem tudják megítélni, hogy a program megfelelő keretet ad-e a kibontakozás politikai elősegítéséhez.

Az egyes tartalmi kérdések megítélésében igen sokféle alapállás figyelhető meg:

— Sok kritika, konstruktív javaslatok nélkül.

— Kritikus vélemények és konstruktív javaslatok.

— Kiegészítések egészen részletekig menő kérdésekben.

Módosító javaslatok, ellen- vélemények.

— Fehér foltok, az anyag hiányosságainak feltárása.

A beérkezett írásos javaslatok, vélemények nagy része hasznosítható volt, segítette a tervezet formálódását, fokozta konkrétságát. Megerősített, pontosított, korrigált bizonyos megállapításokat.

Más része a napi politikai munkában, az apparátus számára hasznosítható részkérdések kidolgozásánál a későbbi feladattervezésben figyelembe veendő. Közöttük vannak országos szervek, a Központi Bizottság felé megfogalmazott felvetések. Kis hányadában szélsőséges, indulatoktól és személyes érzelmektől motivált észrevételek.

A beküldött írásos anyagban leggyakrabban előforduló tartalmi felvetések:

— A megyei társadalmi-gaz- dasági-politikai helyzet általános értékelésének korrigálását kérték.

— A gazdasággal, a gazdaság- politikai feladatokkal kapcsolatban megfogalmazottakat túl részletezőnek, ’’operatívnak” tartják.

— Igény fogalmazódott meg arra, hogy nagyobb súlyt a politikai munka fejlesztésének feladatai, az alapszervezetek munkáját segítő feladatkijelölés kapjon.

— A kádermunka javításának igénye fogalmazódik meg.

— A megyei pártbizottság munkája megújításának erőteljes elvárása kap hangot.

— Túlzottnak tartották — terjedelmében és részleteiben — az ügyekkel való foglalkozást.

— Hiányolták, hogy a közoktatás, közművelődés, a tudomány méltánytalanul háttérbe szorult a tervezetben (ezzel együtt felvetik a területen dolgozók anyagi-erkölcsi megbecsülését).

— Hangot kap az alternatív szerveződésekhez való viszony meghatározó kritériumok megfogalmazása iránti igény.

— A megyei pártbizottság vezető tisztségviselőire, az apparátus munkájára, munkastílusára vonatkozó vélemények is hangot kapnak, sok kritikával, elvárások megfogalmazásával együtt.

— A megyei pártgazdasági munkáról várnak információt.

— Sürgetik a nyilvánosság szélesítését, a párttagság bevonását a döntések előkészítésébe, illetve véleményeik rendszeres kikérését igénylik.

A szerkesztőbizottság a dokumentumok átdolgozásánál a következő rendező elveket tartotta szem előtt: A politikai helyzetértékelés tömör, lényegre törő legyen, a fő kérdésekre irányuljon. (Ne területenkénti részletes számadás legyen.)

A helyzetet meghatározó okokat tálja fel! A politikai hangulatra ható országos változások, gondok, a megyei ’’ügyek” mellett a politikai munka fogyatékosságainak számba vétele kapjon hangsúlyt. (Az eredményeket ne részletezze.)

A programban a pártbizottság politikai munkájának tartalmi fő irányai, a munka fejlesztésének módjai, eszközei szerepeljenek, amelyek megfelelő támpontot adnak az alapszervezeti szintű feladatmeghatározáshoz és politizáláshoz is.

A szerkesztőbizottság igyekezett a tervezetben tagolással, figyelemfelhívó alcímekkel áttekinthetőbbé, érthetőbbé tenni a mondanivalót. Stilisztikailag is igyekezett egyértelműsíteni a megfogalmazásokat — fejezte be szóbeli kiegészítését Kiss Sándor.

Hozzászólások

A politikai programtervezettel Icapcsolatban elsőnek Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója kért szót. Arra figyelmeztette a testületet, hogy a dokumentumban olvasható önkritikával szemben igen kevés szó esik a négy évtizedben elért eredményekről. Mint mondotta, ez a gyakorlat könnyen értékeink elfeledéséhez vezethet. Beszélt az új típusú gazdaságpolitika követelményeiről is, hangsúlyozván ebben a minőség, a munkakultúra, a szervezettség fontosságát. Megemlítette: a helyi gazdaságpolitika meghatározásában az üzemi pártbizottságok helyett a gazdasági vezetőknek kell biztosítani a nagy fokú önállóság lehetőségét. Javasolta végül az írásos anyag egyes részeinek további megfontolását, hogy valóban jó vitaalap legyen a január 21 -ei, megyei pártértekezleten. Helyesek a megállapítások, amelyek az előteijesztés- ben találhatók — fejtette ki Farkas Sándor, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának vezető titkára -, ám hiányzik, hogyan képzeljük el a valóságba átültetéskor a kibontakozást. Bátrabban kell hozzányúlni a változtatásokhoz a párt munkastílusát és -módszerét illetően. Meg kell teremteni a gazdasági szférában lévő irányítóknak, hogy felelősségteljesen végezhessék munkájukat, gyorsan, időben hozhassák meg döntéseiket. Ezután felvetette, van-e egyáltalán arra szükség, hogy a gazdaságpolitikai területen legyen titkár, aki csak követni képes a folyamatokat?! Javasolta, szűnjön meg ez a funkció, feladatait társadalmi munkások lássák el, egy hozzáértő apparátus segítségével. Szólt Farkas Sándor még az egy- testületes pártbizottságok előnyeiről, s arról, hogy kapjanak nagyobb politikai támogatást a tanácsi szervek például a lakáskérdés megoldásában, vagy az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben létminimum alatt kereső dolgozók.

Dr. Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója többek között a pártdémokrácia témakörét elemezte, s felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy sokan ma úgy érzik, csak

akkor van demokrácia, ha nekik maguknak igazat adnak. Rámutatott ama helytelen gyakorlatra az értelmiséggel kapcsolatosan, hogy már számos ígéret hangzott el a korábbiakban körülményeik jobbításáról, ám sosem változott semmi. Pedig a többségük nem ellenséges, mindössze elkeseredett, közönyössé vált. Kifogásolta a főiskola főigazgatója azt is, hogy sokan — talán egyfajta vezetőellenességből fakadóan — csakis a személyi kérdések körül élesztik a tüzet.

Az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Pet- rovszki István lépett ezután a szónoki emelvényre.

— Üdvözlöm a megyei pártbizottság döntését — mondotta elöljáróban -, hogy pártértekezletet hív össze januárban. Eddig hat megyében és közel ötven városban került sor hasonló eseményre. Tény, sok helyütt megtartásukat az motiválta, hogy alkalom a személycserére. Heves megyében jó esélyét látom annak, hogy elkerüljük ezt! Nyilvánvaló: itt a politikai tevékenység jobbításának szándéka, a valóban tartalmi munka a januári tanácskozás megrendezésének indítéka. Ezt bizonyítja előttem a programtervezet, annak szóbeli kiegészítése, s ezt igazolják az eddigi hozzászólások is.

A továbbiakban egyetértett azokkal, akik a hibák elemzése, ugyanakkor az értékek megbecsülése mellett emeltek szót. *

— Csak egymás bírálata a nyilvánosság előtt — hangoztatta — helytelen, és azt eredményezheti, hogy gyengének látnak bennünket. Nem merülhetnek feledésbe az elmúlt negyven év sikerei. A tagság döntő része tényleg a nép érdekében cselekedett, s így is kíván tenni a jövőben is! Ezt a célt felemelt fejjel, markánsan kell képviselnünk!

Azonosult Bódi Bélának ama vélekedésével, hogy ne az üzemi pártbizottságok legyenek meghatározói a helyi gazdaságpolitikának.

— Inkább arra van szükség — tette hozzá a Központi Bizottság osztályvezetője -, hogy a munkahelyi pártszervek kényszerítsék ki a vállalatok vezetőitől a közös tulajdonban lévő eszközök hatékony működtetését, s a legfőbb cél a jövedelemtermelés legyen. Ez első számú érdeke a munkahelyi kollektíváknak és a vezetőiknek egyaránt.

Beszélt Petrovszki István a szakszervezetekkel való együttműködés fontosságáról is.

— Szolidárisak vagyunk a munkavállalókkal— említette -, ne szégyelljük, hogy együtt politizáljunk a szakszervezetekkel, már csak azért sem, mertezapárt történelmi múltjából, hivatásunkból következik, hiszen ebből a mozgalomból fejlődtünk ki.

Megerősítette azt a nézetet, hogy a gazdaságpolitikai titkárt a pártbizottságokon társadalmi tisztségviselők váltsák fel, s ezek munkáját támogassa egy hozzáértő szakapparátus. Az egy- vagy kéttestületes pártszervekkel ösz- szefüggésben arról szólt: a végrehajtó bizottságokra épp azért van szükség, hogy a pártbizottságok politikai döntésének megvalósításán munkálkodjanak. Eddig azonban sok esetben az a gyakorlat alakult ki, hogy a végrehajtó bizottságok a pártbizottságok fölé nőttek politikai szempontból is. Javasolta: úgy kell megválasztani az elkövetkezőkben a vb-k tagjait, hogy azok képesek legyenek hatékonyan részt venni a mindennapi végrehajtó tevékenységben.

— A rra kérem önöket: a politikai program végső dokumentuma legyen rövid, világos, mondhatni tézisszerű, legfőképpen pedig valamennyiünk számára egyértelmű, mindenki által érthető, pontos megfogalmazású — fejezte be felszólalását a KB osztályvezetője, aki egyúttal eredményes munkát kívánt a januári pártértekezletnek.

Ezt követően még tizenegyen kértek szót a vitában. Vass József osztályvezető-helyettes a megyei tanács kommunistáinak véleményét tolmácsolta. Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára az elmúlt fél éves időszak tapasztalatainak elemzésére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a programtervezetnek a megyei helyzetből, az itteni sajátosságokból kell kiindult nia. Javasolta egyúttal, hogy minél több közösség tagjai mondhassák el véleményüket a tervezetről, miként ez az igény az ifjúsági mozgalom vezetőiben is felvetődött. A dokumentum szerkesztőbizottságának tagja, dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója arra kérte a testületet, hogy vegye számításba: a mostani átmeneti időszak, amikor — akárcsak az országban, megyénkben is — az új megoldások keresése megy végbe. Hangsúlyozta: a jövőben a pártbizottságnak különösen nagy figyelmet kell fordítania a politikai- gazdasági folyamatok analizálására, elemzésére, valamint a káderek megfelelő, magasabb szintű képzésére.

A jelölést előkészítő bizottság

Elnöke: Polonkai András, a megyei munkásőrség parancsnoka. Tagjai: Árpád István, a Zagyvaszántói Általános Iskola igazgatója, Barta Imre, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára, Bartha Gábor, a Bélapátfalvi Cementgyár pártbizottsági titkára, Berta István, a Mátravidé- ki Fémművek pártbizottságának titkára, Bessenyei Béla, a 212. számú szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese, Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára, Fülöp László, a Mezőgép gyöngyösi gyárának gyártás-előkészítője, Gáspár Sándor, a Mátraalji Szénbányák közgazdásza, Godó Lajos, a tiszanánai Petőfi Tsz elnöke, Kozma György, a bo- conádi tsz községi pártalapszervezeti titkára, Kürthy Béla, az egri Finomszerelvénygyár pártbizottságának titkára, Maczkó János, a verpeléti nagyközségi pártbizottság titkára, Mészáros A Ibert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bi- zottságának titkára, Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Nagy István, a Hatvani MÁ V vontatás tmk-csoportvezetője, Nagy Sándor, a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Nyíri Ákos, a Füzesabonyi Állami Gazdaság üzemigazgatója, Pelyhe Gábor, a MÁ V Füzesabonyi Villamos Vonal- főnökség csoportvezetője, Rajki Sándorné, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára, Rohánszki Ferenc, a Gyöngyszöv Áfész elnöke, Sohajda Jánosné, a Gyöngyöspatai Községi Tanács elnöke, Szalmás Lajos, az Apci Qualitál főmérnöke, Szabó Imre, a Vasvill kereskedelmi igazgatóhelyettese (Eger), Szemerényi Lajos, a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság pártbizottságának titkára, Tóth József, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tisztje, Tóth Miklós, a poroszlói nagyközségi párt- bizottság titkára, dr. Vas Géza, a Heves Megyei Tanács osztályvezetője, Városi István, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetője, Végh István, a pé- tervásárai községi pártbizottság titkára és Zám Ferenc, a Mátraderecskei Községi Tanács elnöke.

Ari János Pélyrőlés Godó Lajos Tiszanánáról annak a nézetüknek adtak hangot, hogy hiba lenne a pártbizottságon a gazdaságpolitikai titkár funkciójának megszüntetése, s kérték, hogy ennek szellemében fontolják meg a testület tagjai az ezzel kapcsolatos elgondolásokat. Rajki Sándorné, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára úgy foglalt állást: a programnak sokkal nagyobb határozottságot, önbizalmat kellene tartalmaznia, s hasznos lenne egyes helyeken a konkrétabb fogalmazásmód.

A megyei pártbizottság első titkára, Barta Alajos felszólalásában kiemelte: az alapszervezetekkel kapcsolatos munkára megyénkben különösen nagy figyelmet kell fordítani, hiszen ezt igényli a tagság is. Javasolta: a megyei pártbizottság vezetői ezentúl rendszeresen vegyenek részt a városi jogú pártbizottságok titkári értekezletein, azokon adjanak tájékoztatásokat, s maguk is járuljanak hozzá a vitakészség fejlesztéséhez. Fontos feladatnak nevezte, hogy a megyei vezetők szintén rendszeresen legyenek részesei különböző pártrendez vényeknek, beleértve az alapszervezeti taggyűléseket is. Szólt ezután arról is, hogy az Országgyűlés legutóbbi döntésével még jobban mérsékelte a tömegszervezeteknek, így a pártnak biztosított költségtérítést. Ez pedig különösen szükségessé teszi a párt eszközeivel való takarékoskodást. Továbbá az is, hogy jövő év április 1-től csökkennek a tagdíjak a tervek szerint. Jelenti a takarékoskodás egyebek mellett az indokolatlan beszerzések megszüntetését, a reprezentáció csökkentését, az oktatási igazgatóság költségeinek mérséklését. Elképzelések vannak, arra is, hogy a megyei pártbizottság vendégházát értékesítsék, illetve idegenforgalmi célokra hasznosítsák. A gazdaságpolitikai titkári tiszttel kapcsolatos tennivalókról azt mondta: ez a jelölést előkészítő bizottság feladata. Befejezésül arról beszélt Barta Alajos, hogy az eddigi becslések szerint a szerkezetváltásnak várhatóak olyan következményei, amelyek a részleges és időleges munkanélküliségben jelentkezhetnek. Az

ezzel összefüggő feladatokat a pártnak vállalnia kell, támogatnia azoknak a munkahelyhez jutását, akik első ízben keresnek állást.

A hozzászólásokat követően Kiss Sándor tartotta meg összefoglalóját. Mint mondotta: ez a vita is megerősített abban, hogy jobb politikai programtervezet készülhet, de végleges nem. Olyannak kell a dokumentumnak lennie, ami a megyei pártértekezleten is tartalmas, hasznos vitát hoz. Megemlítette ezután, hogy az anyag előkészítése során a városi pártértekezleteken elhangzottakat is feltétlenül figyelembe veszik. A továbbiakban a hozzászólásokban felvetett javaslatokra, kiegészítésekre reflektált.

A vitában elhangzott javaslatokkal kiegészítve a pártbizottság elfogadta az írásban és szóban beterjesztett jelentést.

Szünet után Barta Alajos első titkár elnökletével folytatta munkáját a pártbizottság. Juhász Lajos megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a megyei pártértekezlet ügyrendjére, a pártértekezleten funkcionáló bizottságok személyi összetételére készített javaslatot. A pártbizottság úgy döntött, hogy korábbi döntését megváltoztatva nem Gyöngyösön, hanem Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban kerül sor a megyei pártértekezletre. Döntését azzal indokolta, hogy a többszöri helyszíni szemlék azt bizonyították, hogy a sportcsarnok technikailag alkalmasabb az esemény megrendezésére, mint a gyöngyösi főiskola épülete. A változásnak kizárólag az az oka tehát, hogy a több mint nyolcszáz küldött a sportcsarnokban jobb körülmények között tud tanácskozni, mint Gyöngyösön. A pártbizottság ezután a pártértekezletet előkészítő és a tanácskozáson funkcionáló bizottságokat választotta meg.

Ezután hatásköréhez tartozó személyi kérdésekben döntött a pártbizottság, majd tájékoztatót fogadott el a tagkönyvcsere lebonyolításának tapasztalatairól. Végezetül olyan korábbi határozatokat hatálytalanított, amelyeket időközben végrehajtottak.

A pártbizottság ülése Barta Alajos zárszavával ért véget.

Tudósítás:

Koós József Szalay Zoltán