Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK HARMADIK NAPJA NÉPÚJSÁG, 1988. december 23., péntek (Folytatás az 1. oldalról) kell dolgozni a családi jövedelem- adózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével, egyidejűleg az adó- mérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visz- szatérünk — mondotta Villányi Miklós, kérve az Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási ja vaslatát megvitatva az „A ”- és „ B ”- változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Gágyor Pál, (Budapest) az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egy adóév eltelte után, 1989 első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szükséges teljesítményösztönző hatás eléréséhez maximum 4-5 adókulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat közül a B-variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. Hátránya ugyanakkor a B-változatnak, hogy — szemben az A-változattal — nem tartalmazza a kétgyermekesek családi pótlékának emelését. Gágyor Pál utalt arra: Bánffy György képviselő javasolta, hogy ezt vegyék be a B-variánsba is. Közölte, hogy Bánffy képviselő egyelőre, elállt az indítványtól, és megállapodtak abban, hogy tavasszal, a koncepcionális felülvizsgálat során visszatérnek rá. A kormány elképzelése szerint a nyugdíjasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer forintra kellene emelni az adóküszöb értékét. Az ad hoc bizottság szerint ez nem elegendő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az értékteremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrással rendelkeznek. A bizottság szerint az adóküszöb értékét 120 ezer forintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadója elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál kérte, hogy ameny- nyiben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök tegye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. A napirend vitájában kilencedikként kapott szót Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, aki a pénzügyminiszter szóbeli kiegészítésében szereplő javaslatokhoz szólt hozzá. Mint mondotta: az előtetj esztett tervezet nem ad pozitív választ a telj esítmény-visz- szatartó hatásra, a családosok, az eltartottak problémájára. Kiemelte, hogy nem tartja szerencsésnek a háromlépcsős megközelítést az adórendszer működési tapasztalatainak felülvizsgálatánál. Rendkívül fontosnak mondotta a törvénynek azt a rendelkezését, hogy minden évben vissza kell térni az adótábla kiigazítására. A bemutatott két változat és a bizottsági javaslatok közül a „B”-változatot ajánlotta elfogadható kompromisszumként az Országgyűlés figyelmébe. Nagy Sándor kifejtette: az adótábla módosításakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ugyanazt a reálbérszintet csak alacsonyabb bruttó keresetek és alacsonyabb infláció mellett lehet elérni. Ezért is támogatta az alacsonyabb adóterhet tartalmazó B-változatot. Javasolta, hogy a Parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családi jövedelemadó-rendszert. Dönteni kell a követendő szociálpolitikai koncepcióról is. A vita lezárását követően az elnöklő Stadinger István szomorú kötelességének eleget téve bejelentette: csütörtökön reggel elhunyt Boldizsár Iván, országos listán megválasztott képviselő, író, a Magyar Pen Club elnöke. Stadinger István megemlékezett az elhunyt sok évtizedes közéleti tevékenységéről. A ház elnöke javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben örökítsék meg Boldizsár Iván emlékét. A képviselők néma felállással tisztelegtek. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület — 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — ügy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket támogatja. Az adómentes sáv 60 ezerről 72 ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben — ügy foglalt állást, hogy a jövő év első fél évében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdemben dönteni a különböző pótlékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni. Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra. Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövedel- mek, hanem az infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reáljövedelmek, s így az infláció alakításáStadinger István bejelentést tett a pápai üzenettel kapcsolatos szerdai országgyűlési állás- foglalással összefüggésben is. Elmondta: az állásfoglalást — a szerda esti szavazatszámlálás szerint — egy ellenszavazattal fogadták el a képviselők. Időközben azonban kiderült, hogy az egyik képviselő azért nyújtotta fel a kezét, mert ügyrendi kérdésben kért volna szót, s jelentkezését értelmezték — tévesen — ellenszavazatnak. Ennek figyelembe vételével az elnök utólag megállapította: a pápai üzenettel kapcsolatos állásfoglalást az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Országgyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B”-varációra tett javaslatát. felüli rész 56 százaléka nak az eszköze a kormány, illetve a Parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reáljövedelmek visszafogására az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Az inflációhoz igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. Ugyancsak nem értett egyet Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi, progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák fel. Ez elvileg is hibás javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaságirányítási rendszer biztosítja a vállalkozói szabadságot, a jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadálmi béke fenntartása érdekében elengedhetetlen azonban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelem- adó lesz. Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy menynyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügy- miniszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első fél évére készül el. Ezt az ígéretét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett „B„-variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével. Ezután határozathozatal kö* vetkezett. A képviselők 5 ellen- szavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B„-változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes ösz- szege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Kovács Lászlóné képviselő fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családoknak is biztosítsák a gyermekenkénti ezer forintos adóalapcsökkentést. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyerekesek számára ugyan többletjuttatást biztosítana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha az adómentes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették. Az Országgyűlés úgy határozott: arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon teijessze elő a személyi jövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyok jövedelemadójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés a cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadta el. A háromhónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóvá hagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Folytatásként a társadalom- biztosítási alapról szóló törvény- javaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeméAz Országgyűlés által elfogadott „B”-variáció szerinti személyi jövedelemadó-tábla: 0- 55.000 Ft 0 százalék 55.001- 70.000 Ft az 55.000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70.001- 100.000 Ft 2.550 Ft és a 70.000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100.001- 150.000 Ft 9.450 Ft és a 100.000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150.001- 240.000 Ft 23.950 Ft és a 150.000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240.001- 360.000 Ft 55.450 Ft és a 240.000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360.001- 600.000 Ft 105.850 Ft és a 360.000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600.001 223.450 Ft és a 600.000 Ft-on nyező törvényjavaslat tárgyalása következett, dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja. Határozathozatalkor: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. Később az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapját. Képviselőink „ajándéka” (Folytatás az 1. oldalról) mel a nyugdiját. Abban is volt részem, hogy a megyei tanácstól pénzt kapott a vámosgyörki iskola padok vásárlására, a karácsonyi művelődési ház korszerűsítésre, a szűcsi tanácsháza felújításra. Tudom, hogy nem nagy ügyek, de ezeket is jelentős sikereknek tartom. ' Kovács András: — Hogy választókörzetemben mit tettem le az asztalra, azt döntsék el az állampolgárok. Egy tény: igyekeztem minden kérdésben a lehető leglelkiismeretesebben eljárni. A Parlamentben több alkalommal is felszólaltam. Az év elején az élelmiszer- gazdaság * készletgazdálkodásának gondjai megoldása érdekében' interpelláltam, ennek átme- néti eredménye volt a váltókibocsátás révén, de később a gondok még az eredetinél is súlyosabbá váltak. Oka: a kormány pénzszűkítő politikája. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a pénzszűkítést nem ott hajtották végre, ahol a pénzek vannak. Sok' energiát fektettem a vállalkozási nyereségadó és a vállalati szabályzók kidolgozásába. Sok bizottsági vita után sikerült elérni, hogy a kormány által javasolt vállalkozói nyereségadó mértékét 55-ről 50 százalékra csökkentsük. Sajnos, az emiatt adódó kiesést a költségvetési vita során csaknem teljes egészében visszaadtuk azzal, hogy megszavaztuk a 4 százalékos különadót. Bízom, hogy jövőre többre leszünk képesek. Az előbbre lépés záloga a gazdaság teljesítőképességének javítása. Barcsik János: — Nagyon örülök, hogy megkezdődött a Hevest Szolnok megyével, Tarnaörsöt Jászdózsával összekötő 5 kilométeres, 40 millió forintos értékű út kialakítása. A másik jelentős dolog, hogy Heves is bekapcsolódik a vezeté- kesgáz-ellátásba. Az említettekhez nagy segítséget nyújtottak az illetékes minisztériumok és a megyei tanács. Újabban feladatomnak tekintem a kiskörei térség gondjainak megoldását, így például a szennyvízelvezetést s a belvizesedés megakadályozását. A kulturális bizottság tagjaként- az oktatásügy kondícióinak, a pedagógusok bérhelyzetének javításán fáradozom, úgy tűnik, lesz eredménye. Dobos Józsefné: — Igyekeztem segíteni a szociális ügyekben, a nyugdíjemelések elintézésében, a Gyöngyöst érintő fejlesztési kérdésekben. Továbbítottam a körzetemben élők véleményét a parlamenti bizottságoknak. Ez utóbbiak közé sorolhatom az adótörvény módosításának kérését. Nagy Endréné: — Választókörzetemhez, Füzesabonyhoz és környékéhez sok olyan település tartozik, ahol munkalehetőséget csak a helyi téesz ad. Ezért is nagyjelentőségű e térségben új munkahely teremtése. Kétútközön elértük, hogy tovább éljen a negyven főt foglalkoztató varroda. Újlőrinc- falván segédkeztem abban, hogy jelentős támogatást kapjanak egy hatvan embert foglalkoztató üzem létrehozásához. S mivel az utak állapota sok kívánnivalót hagy még maga után, nem kis dolognak érzem, hogy Füzesabonyban a község legforgalmasabb útszakaszát felújították. Árvái Lászlóné: — Igyekeztemm sok kis ügyet felvállalni, mert ez sok ember jó közérzetét eredményezheti. Emellett örülök annak, hogy a Gárdonyi-ház kertjéből egy részt közpark céljára átad az egri tanács. Az uszoda építéséhez 2 millió forintot utalt át kérésemre az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Szerettem volna segíteni ab: ban, hogy a megyeszékhely külterületeit közművesítsék, az úthálózatot javítsák. E téren még sok a teendő. Az Országgyűlés bizottságaiban a szociálpolitikai támogatások növeléséért emeltem szót. Elsősorban az alacsony nyugdíjúakért és a nagycsaládosokért igyekeztem kiállni. A csütörtöki nap legmegrázóbb élménye volt, amikor Stadinger István, az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nagy népszerűségnek örvendő képviselő, Boldizsár Iván elhunyt. A hírt dermedten hallgatók közül Bognár József akadémikusnak, az öreg cimborának könny csordult ki a szeméből. A téli ülésszakot tegnap megszakították, és január 10-én folytatja tanácskozását a Tisztelt Ház. A későn véget érő munkanap után, ha siettek is a honatyák, de azért megkeresték jó ismerőseiket, hogy kellemes karácsonyt, boldog új évet kívánjanak azoknak. Homa János Hipnózis? Gondolatátvitel? (Szántó György felvételei) Vajon megszavazzák-e...? Ma minden szó fontos lehet A miniszterasszony
