Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 305. szám ÁRA: 1988. december 23., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Országgyűlés harmadik napján Módosították a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt 1989. január 10-ig szünetel a téli ülésszak Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Stadinger István Ház-elnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációkkal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon foglal­koznak a képviselők. Ezután — a napirendnek meg­felelően — Villányi Miklós pénz­ügyminiszter terjesztett be tör­vényjavaslatot a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosítá­sáról. Elmondotta: a személyi jöve­delemadó-törvény 35. paragra­fusa előírja, hogy „az adó követ­kező évi mértékeire és az alkal­mazandó összeghatárokra az ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatban a Miniszterta­nács — az ár- és jövedelmi viszo­nyok változására tekintettel — tesz javaslatot.” Ez az egyik és el­sődleges oka, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az adótábla módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek tel­jesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jö vedelemadó ez évben a terv sze­rinti 58 milliárd forintot megha­ladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jövedelemadót már be­fizettek. A kormány a személyi jövede­lemadó 1989. évi módosításának kialakításakor abból indult ki, hogy a nominálbérek jövő évre tervezett 5-7 százalékos növeke­dését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adótáblát kell kidol­gozni, amely az adóterhelést nem növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szél­sőségeit. A jelenlegi adótábla három kritikus pontja: az adó­mentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmagasabb adósáv­ban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100-240 ezer forint közötti adósávokban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla mó­dosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös ben­nük, hogy 11 helyett 8-ra csök­kenne az adósávok száma, mér­séklődnének a legalsó és a legfel­ső határon lévő adókulcsok. Az „A”-változatban az alsó határon 20 százalékról 18 százalékra, a „B”-ben 17-re, a felső határon pedig 60-ról 56-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozási nyereséga­dó-elvonás mértékéhez közelíte­ne. Ennek azért van különös je­lentősége, mert 1989-től az egyéni vállalkozók a személyi jö­vedelemadó-törvény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sá­vokban pedig kétféle módosítást javasolnak. Az „A”-változat a nagyobb jövedelműeket kedvez­ményezi, a „B”-változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelme­ket hozza kedvezőbb helyzetbe. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvényben lévő adó­tábla. Az „A”-változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a „B ’’-változatban 10 százalékra az idei várhatóan 12 százalékról. Ez az adóteher­csökkenés 10-12 milliárd forint­tal több jövedelmet hagy az ál­lampolgároknál, és ahhoz is hoz­zájárul, hogy az eredetileg terve­zett 6-7 százalékos reálbércsök­kenés 1989-ben kisebb, 4-5 szá­zalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kormány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyug­díjasok a nyugdíj mellett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer fo­rinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jövede­lem. — Körülbelül 400 ezer nyug­díjas vállal munkát. A statisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdijuk is magasabb. A ren­delkezésre álló kevés információ alapján, ha csak a nyugdíj mellet­Jól hallottam? Németh Miklós miniszterelnök „fülel” Villányi Miklós pénzügyminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes párbeszédekor (Fotó: Szántó György) ti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például a szobaki­adást, a magánoktatást nem, az adókiesés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A szá­mításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez minimum 1,5 mil­liárd forint tanácsi bevételkiesést jelentene. Á kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezmé­nyét, mert szociálpolitikai szem­pontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyugdíjasok kedvez­ményét lenne célszerű növelni. Ha lenne forrás, akkor azt az ala­csony nyugdijak növelésére kel­lene felhasználni. Egyébként az adómértékek csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben kedve­zőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójának mérséklése és az adóterhelés csökkentése mellett javítja a sze­mélyi jövedelemadó működés- környezetét, így tovább csök­kenti teljesítményt fékező hatá­sát a liberalizáltabb bérgazdál­kodás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti dijak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérítés jellegű, tehát adómentes lesz a bánya­mentési pótlék. — A személyi jövedelemadó­módosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ähogy ar­ról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év elsőfél évének végén értékelni kell az adórefor­mot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Politikai programtervezet a XIV. kongresz- szusig — A tagkönyvcsere tapasztalatai Tegnap, december 22-én ülést tartott Egerben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Petrovszki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét — Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd Juhász Lajosnak, a pártbizottság titkárának elnökletével folytatta munkáját a testület. Elsőként az ülés résztvevőit Barta Alajos első titkár tájékoz­tatta a Központi Bizottság 1988. december 15-i üléséről. Ezután a megyei pártértekezletnek a XIV. kongresszusig szóló politikai programtervezetét vitatta meg a pártbizottság. Az írás­ban készített tervezethez a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiss Sándor kiegészítője A megyei pártbizottság 1988. november 28-ai ülésén döntött a megyei pártértekezlet összehívá­sának időpontjáról és szerkesz­tőbizottságot bízott meg a párt­értekezlet dokumentumainak kidolgozására. Döntött arról is, hogy a megyei pártbizottság — október 13-án elfogadott — poli­tikai programját, feladattervét, a nyilvánosság szélesítésére vonat­kozó állásfoglalását vitára bo­csátja. Levélben fordult a megye párttagságához, hogy vélemé­nyükkel, javaslataikkal segítsék a megyei pártértekezlet doku­mentumainak kidolgozását. A szerkesztőbizottság felé a testü­leti ülésen általános iránymuta­tásként megfogalmazódott, hogy: a dokumentum — az októ­ber 13-ai pártbizottsági ülést kö­vetően bekövetkezett változások figyelembe vételével — adjon politikai helyzetértékelést. Ebből kiindulva — a megyei pártvjta ta­pasztalatait, az alapszervezetek véleményét felhasználva fogal­mazzon meg programot a politi­kai munka céljára, fő irányaira. A szerkesztőbizottság a mun­ka kiindulópontjánaktekmtette: — a megyei pártbizottságnak 1988. október 13-án elfoga­dott, majd megyei pártvitára bocsátott: — politikai programját, — feladati érvét, — a nyilvánosság szélesítésé­re vonatkozó állásfoglalását, — a szóbeli kiegészítést. (Folytatás a 3. oldalon) Légikatasztrófa Skóciában Magyar áldozatok is vannak A PANAM légitársaság köz­lése szerint négy magyar áldoza­ta is van ánnak a katasztrófának, amely szerda este történt Skóciá­ban: a PANAM egyik Boeing 747-es, Londonból New Yorkba tartó gépe 258 személlyel a fe­délzetén lezuhant. Az amerikai légitársaságnak a Magyar Távirati Irodához eljut­tatott információja szerint a négy magyar áldozat: Roller János, Roller Jánosné és Edina nevű gyermekük, váci lakosok, vala­mint Gábor Ibolya budapesti la­kos. Mind a négyen amerikai ro­konok meghívására tartottak az Egyesült Államokba. A négy ál­dozaton kívül más magyar ál­lampolgárságú utas nem volt a fedélzeten. Margaret Thatcher miniszter- elnök a londoni Northolt kato­nai repülőtérről csütörtökön délben a skóciai légikatasztrófa színhelyére utazott. A kormány­fő előzőleg a Downing Street 10- ben megtartott kabinetülésen el­nökölt. A tanácskozásról Paul Channon közlekedésügyi mi­niszter az alsóházba sietett, hogy kormánynyilatkozatot tegyen a szigetország területén történt ed­digi legsúlyosabb légiszerencsét­lenség ügyében. A közlekedésügyi miniszter az alsóházban ismertette a PA­NAM 103-as járatának kataszt­rófájával kapcsolatos eddig is­mert tényeket, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a szeren­csétlenség idején nem volt másik repülőgép a környező légtérben. Közölte, hogy a mentőalakula­tok munkája mindaddig folyta­tódik, amíg szükséges. Parlamenti tudósítónk jelenti: Képviselőink „ajándéka” A hagyományokhoz híven az idén is hatalmas fenyőfa díszük a Parlament kupolájában. Pazar látványt nyújt a rajta lévő üveg­gömbökkel, a hatalmas csokolá­dékkal, s a több mázsányi szalon­cukorral. A szünetekben sétál­gató képviselők talán éppen en­nek az ünnepi díszletnek kö­szönhetően egyre többet beszél­tek a karácsonyról, amely a leg­többjük számára pihenést hoz. Kiderült viszont, hogy Kovács Andrásnak, a selypi cukorgyár főmérnökének nem adatik meg, hogy családi körben töltse az ün­nepet. Még tart a gyárban a kam­pány, így nemcsak szombaton, de még karácsony első napján is dolgozik. Ugyancsak munkával tölti az elkövetkező napokat Nagy József né is. Ha karácsony, akkor essék szó az ajándékozásról. Arra voltam kíváncsi, hogy képviselőink az idén mit tettek le a képzeletbeli karácsonyfa alá. Szinte valameny- nyien megfogalmazták, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül nehéz nagy tetteket végrehajtani. A lehetőségek és a lakossági igények koránt sincse­nek szinkronban. íme, képviselőink zömének rövid válasza: Kócza Imre: — Választókörzetemben azokban az átcsoportosításokból fakadó fejlesztésekben igyekez­tem közreműködni, amelyek megvalósíthatók. Ilyen volt pél­dául a kerecsendi és az egerbak- tai telefonbekötés, az ostorosi is­kolaépítési program megterem­tése. Mindegyik szerényebb, mint az eredeti elképzelés, hi­szen a tanácsoknak már akkor sem volt erre elég pénzük, ami­kor ezeket tervezték, azóta pedig csak csökkent ez az összeg az el­vonások miatt. Emellett mintegy nyolcvan emberrel találkoztam fogadóóráimon, s ezek közel fe­lének sikerült a megélhetési le­hetőségein javítani. Segítséget nyújtottam, hogy fölemeljék az alacsony nyugdijakat, segélyeket adjanak a rászorulóknak. A Par­lamentben az idén egyszer kér­tem szót, míg a bizottsági ülése­ken gyakrabban igyekeztem vé­leményemmel a gazdaság szer­kezetváltását, a kibontakozást sürgetni. Dr. Puskás Sándor: — Az idén is sikerült jó néhány ügyes-bajos dolgot elintéznem. Ezek között talán a legjelentő­sebb, hogy sínre került az egri Csebokszári-városrész garázs­gondjainak megoldása. A Parla­mentben az ad hoc bizottságban, valamint a terv- és költségvetési bizottságban titkárként tevé­kenykedem. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmon­dom, hogy a mostani költségve­tési vitában én is azok között vol­tam, akik kidolgozták a Tisztelt Ház által elfogadott negyedik al­ternatívát, amely a kormány által előterjesztett 6 százalékos póta­dóval szemben csak 4 százalé­kossal számol. Zsidei Istvánná: — Választókörzetemben je­lentős fejlesztések történtek, s ezekről örömmel adhatok szá­mot. Ezek közé tartozik, hogy Parádóhután kiépítették a vízhá­lózatot, több helyen szerveznek víztársulatot. Most vezetik be a gázt Bükkszékre és Terpesre. Jö­vőre tervezzük a siroki torna- csarnok átadását, s hasonló épí­tése kezdődött Mátraderecskén. Az idén is nagy figyelmet fordí­tottam a recski ércbánya sorsára, szót is kértem emiatt a Tisztelt Házban. Döntést sürgettem vol­na. Jó lenne, ha ismét működne ez a bánya. Ügy látom, hogy je­lenleg nagy a tanácstalanság eb­ben a kérdésben. Nagy József né: — A sok apró ügy mellett az idén a legjelentősebb képviselői tettemnek érzem, hogy közvetí­tettem a hatvani kórház bővítése érdekében. Néhány pillanattal ezelőtt kaptak ígéretet dr. Cse- hák Judit szociális és egészség- ügyi minisztertől, hogy a január 10-én folytatandó téli üléssza­kon részleteiben is megtárgyal­juk a dolgokat, kérte, hogy hív­jam el ekkor a város tanácselnö­két, s a kórház igazgatóját is. Csongrádi Csaba: Az idén több alkalommal is sürgettem a bükkábrányi erőmű építését, amely, ha időben elké­szülne, 1995-ig 40 milliárd forin­tos megtakarítást jelentene az országnak, s csak ezután kellene bővíteni a Paksi Atomerőművet. Ellenkező esetben a pénz, mint többletköltség jelentkezik. Ezt feketén-fehéren bebizonyítot­ták. Most várjuk a szakvizsgálat eredményeit, remélhetőleg az én javaslatom ér majd célt. Amire az idén még büszke vagyok, hogy kezdeményeztem Visonta mel­lett egy ipari út építését, amely megrövidíti a távolságot az M3-as autópálya, valamint a község melletti üzemek között. Emellett Visonta lakói sem szen­vednének a zajos, füstös teher­gépkocsiktól. Sebők József: — Sokan kerestek fel gondja­ikkal, közülük különösen az idő­sebbeknek tudtam segíteni. Ta­lán hatvan-nyolcvanan is akad­nak, akiknek méltányossági ala­pon emelték közreműködésem- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents