Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 305. szám ÁRA: 1988. december 23., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Országgyűlés harmadik napján Módosították a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt 1989. január 10-ig szünetel a téli ülésszak Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Stadinger István Ház-elnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációkkal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon foglalkoznak a képviselők. Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Elmondotta: a személyi jövedelemadó-törvény 35. paragrafusa előírja, hogy „az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — tesz javaslatot.” Ez az egyik és elsődleges oka, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az adótábla módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek teljesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jö vedelemadó ez évben a terv szerinti 58 milliárd forintot meghaladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jövedelemadót már befizettek. A kormány a személyi jövedelemadó 1989. évi módosításának kialakításakor abból indult ki, hogy a nominálbérek jövő évre tervezett 5-7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adótáblát kell kidolgozni, amely az adóterhelést nem növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adótábla három kritikus pontja: az adómentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmagasabb adósávban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100-240 ezer forint közötti adósávokban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla módosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 helyett 8-ra csökkenne az adósávok száma, mérséklődnének a legalsó és a legfelső határon lévő adókulcsok. Az „A”-változatban az alsó határon 20 százalékról 18 százalékra, a „B”-ben 17-re, a felső határon pedig 60-ról 56-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozási nyereségadó-elvonás mértékéhez közelítene. Ennek azért van különös jelentősége, mert 1989-től az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sávokban pedig kétféle módosítást javasolnak. Az „A”-változat a nagyobb jövedelműeket kedvezményezi, a „B”-változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelmeket hozza kedvezőbb helyzetbe. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvényben lévő adótábla. Az „A”-változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a „B ’’-változatban 10 százalékra az idei várhatóan 12 százalékról. Ez az adótehercsökkenés 10-12 milliárd forinttal több jövedelmet hagy az állampolgároknál, és ahhoz is hozzájárul, hogy az eredetileg tervezett 6-7 százalékos reálbércsökkenés 1989-ben kisebb, 4-5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kormány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mellett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jövedelem. — Körülbelül 400 ezer nyugdíjas vállal munkát. A statisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdijuk is magasabb. A rendelkezésre álló kevés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletJól hallottam? Németh Miklós miniszterelnök „fülel” Villányi Miklós pénzügyminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes párbeszédekor (Fotó: Szántó György) ti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például a szobakiadást, a magánoktatást nem, az adókiesés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez minimum 1,5 milliárd forint tanácsi bevételkiesést jelentene. Á kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociálpolitikai szempontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyugdíjasok kedvezményét lenne célszerű növelni. Ha lenne forrás, akkor azt az alacsony nyugdijak növelésére kellene felhasználni. Egyébként az adómértékek csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben kedvezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójának mérséklése és az adóterhelés csökkentése mellett javítja a személyi jövedelemadó működés- környezetét, így tovább csökkenti teljesítményt fékező hatását a liberalizáltabb bérgazdálkodás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti dijak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérítés jellegű, tehát adómentes lesz a bányamentési pótlék. — A személyi jövedelemadómódosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ähogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év elsőfél évének végén értékelni kell az adóreformot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Politikai programtervezet a XIV. kongresz- szusig — A tagkönyvcsere tapasztalatai Tegnap, december 22-én ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Petrovszki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét — Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd Juhász Lajosnak, a pártbizottság titkárának elnökletével folytatta munkáját a testület. Elsőként az ülés résztvevőit Barta Alajos első titkár tájékoztatta a Központi Bizottság 1988. december 15-i üléséről. Ezután a megyei pártértekezletnek a XIV. kongresszusig szóló politikai programtervezetét vitatta meg a pártbizottság. Az írásban készített tervezethez a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiss Sándor kiegészítője A megyei pártbizottság 1988. november 28-ai ülésén döntött a megyei pártértekezlet összehívásának időpontjáról és szerkesztőbizottságot bízott meg a pártértekezlet dokumentumainak kidolgozására. Döntött arról is, hogy a megyei pártbizottság — október 13-án elfogadott — politikai programját, feladattervét, a nyilvánosság szélesítésére vonatkozó állásfoglalását vitára bocsátja. Levélben fordult a megye párttagságához, hogy véleményükkel, javaslataikkal segítsék a megyei pártértekezlet dokumentumainak kidolgozását. A szerkesztőbizottság felé a testületi ülésen általános iránymutatásként megfogalmazódott, hogy: a dokumentum — az október 13-ai pártbizottsági ülést követően bekövetkezett változások figyelembe vételével — adjon politikai helyzetértékelést. Ebből kiindulva — a megyei pártvjta tapasztalatait, az alapszervezetek véleményét felhasználva fogalmazzon meg programot a politikai munka céljára, fő irányaira. A szerkesztőbizottság a munka kiindulópontjánaktekmtette: — a megyei pártbizottságnak 1988. október 13-án elfogadott, majd megyei pártvitára bocsátott: — politikai programját, — feladati érvét, — a nyilvánosság szélesítésére vonatkozó állásfoglalását, — a szóbeli kiegészítést. (Folytatás a 3. oldalon) Légikatasztrófa Skóciában Magyar áldozatok is vannak A PANAM légitársaság közlése szerint négy magyar áldozata is van ánnak a katasztrófának, amely szerda este történt Skóciában: a PANAM egyik Boeing 747-es, Londonból New Yorkba tartó gépe 258 személlyel a fedélzetén lezuhant. Az amerikai légitársaságnak a Magyar Távirati Irodához eljuttatott információja szerint a négy magyar áldozat: Roller János, Roller Jánosné és Edina nevű gyermekük, váci lakosok, valamint Gábor Ibolya budapesti lakos. Mind a négyen amerikai rokonok meghívására tartottak az Egyesült Államokba. A négy áldozaton kívül más magyar állampolgárságú utas nem volt a fedélzeten. Margaret Thatcher miniszter- elnök a londoni Northolt katonai repülőtérről csütörtökön délben a skóciai légikatasztrófa színhelyére utazott. A kormányfő előzőleg a Downing Street 10- ben megtartott kabinetülésen elnökölt. A tanácskozásról Paul Channon közlekedésügyi miniszter az alsóházba sietett, hogy kormánynyilatkozatot tegyen a szigetország területén történt eddigi legsúlyosabb légiszerencsétlenség ügyében. A közlekedésügyi miniszter az alsóházban ismertette a PANAM 103-as járatának katasztrófájával kapcsolatos eddig ismert tényeket, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a szerencsétlenség idején nem volt másik repülőgép a környező légtérben. Közölte, hogy a mentőalakulatok munkája mindaddig folytatódik, amíg szükséges. Parlamenti tudósítónk jelenti: Képviselőink „ajándéka” A hagyományokhoz híven az idén is hatalmas fenyőfa díszük a Parlament kupolájában. Pazar látványt nyújt a rajta lévő üveggömbökkel, a hatalmas csokoládékkal, s a több mázsányi szaloncukorral. A szünetekben sétálgató képviselők talán éppen ennek az ünnepi díszletnek köszönhetően egyre többet beszéltek a karácsonyról, amely a legtöbbjük számára pihenést hoz. Kiderült viszont, hogy Kovács Andrásnak, a selypi cukorgyár főmérnökének nem adatik meg, hogy családi körben töltse az ünnepet. Még tart a gyárban a kampány, így nemcsak szombaton, de még karácsony első napján is dolgozik. Ugyancsak munkával tölti az elkövetkező napokat Nagy József né is. Ha karácsony, akkor essék szó az ajándékozásról. Arra voltam kíváncsi, hogy képviselőink az idén mit tettek le a képzeletbeli karácsonyfa alá. Szinte valameny- nyien megfogalmazták, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül nehéz nagy tetteket végrehajtani. A lehetőségek és a lakossági igények koránt sincsenek szinkronban. íme, képviselőink zömének rövid válasza: Kócza Imre: — Választókörzetemben azokban az átcsoportosításokból fakadó fejlesztésekben igyekeztem közreműködni, amelyek megvalósíthatók. Ilyen volt például a kerecsendi és az egerbak- tai telefonbekötés, az ostorosi iskolaépítési program megteremtése. Mindegyik szerényebb, mint az eredeti elképzelés, hiszen a tanácsoknak már akkor sem volt erre elég pénzük, amikor ezeket tervezték, azóta pedig csak csökkent ez az összeg az elvonások miatt. Emellett mintegy nyolcvan emberrel találkoztam fogadóóráimon, s ezek közel felének sikerült a megélhetési lehetőségein javítani. Segítséget nyújtottam, hogy fölemeljék az alacsony nyugdijakat, segélyeket adjanak a rászorulóknak. A Parlamentben az idén egyszer kértem szót, míg a bizottsági üléseken gyakrabban igyekeztem véleményemmel a gazdaság szerkezetváltását, a kibontakozást sürgetni. Dr. Puskás Sándor: — Az idén is sikerült jó néhány ügyes-bajos dolgot elintéznem. Ezek között talán a legjelentősebb, hogy sínre került az egri Csebokszári-városrész garázsgondjainak megoldása. A Parlamentben az ad hoc bizottságban, valamint a terv- és költségvetési bizottságban titkárként tevékenykedem. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy a mostani költségvetési vitában én is azok között voltam, akik kidolgozták a Tisztelt Ház által elfogadott negyedik alternatívát, amely a kormány által előterjesztett 6 százalékos pótadóval szemben csak 4 százalékossal számol. Zsidei Istvánná: — Választókörzetemben jelentős fejlesztések történtek, s ezekről örömmel adhatok számot. Ezek közé tartozik, hogy Parádóhután kiépítették a vízhálózatot, több helyen szerveznek víztársulatot. Most vezetik be a gázt Bükkszékre és Terpesre. Jövőre tervezzük a siroki torna- csarnok átadását, s hasonló építése kezdődött Mátraderecskén. Az idén is nagy figyelmet fordítottam a recski ércbánya sorsára, szót is kértem emiatt a Tisztelt Házban. Döntést sürgettem volna. Jó lenne, ha ismét működne ez a bánya. Ügy látom, hogy jelenleg nagy a tanácstalanság ebben a kérdésben. Nagy József né: — A sok apró ügy mellett az idén a legjelentősebb képviselői tettemnek érzem, hogy közvetítettem a hatvani kórház bővítése érdekében. Néhány pillanattal ezelőtt kaptak ígéretet dr. Cse- hák Judit szociális és egészség- ügyi minisztertől, hogy a január 10-én folytatandó téli ülésszakon részleteiben is megtárgyaljuk a dolgokat, kérte, hogy hívjam el ekkor a város tanácselnökét, s a kórház igazgatóját is. Csongrádi Csaba: Az idén több alkalommal is sürgettem a bükkábrányi erőmű építését, amely, ha időben elkészülne, 1995-ig 40 milliárd forintos megtakarítást jelentene az országnak, s csak ezután kellene bővíteni a Paksi Atomerőművet. Ellenkező esetben a pénz, mint többletköltség jelentkezik. Ezt feketén-fehéren bebizonyították. Most várjuk a szakvizsgálat eredményeit, remélhetőleg az én javaslatom ér majd célt. Amire az idén még büszke vagyok, hogy kezdeményeztem Visonta mellett egy ipari út építését, amely megrövidíti a távolságot az M3-as autópálya, valamint a község melletti üzemek között. Emellett Visonta lakói sem szenvednének a zajos, füstös tehergépkocsiktól. Sebők József: — Sokan kerestek fel gondjaikkal, közülük különösen az idősebbeknek tudtam segíteni. Talán hatvan-nyolcvanan is akadnak, akiknek méltányossági alapon emelték közreműködésem- (Folytatás a 2. oldalon)