Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 14., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. KNEB — napirenden az elmaradott területek fejlesztése Létjogosultsága csak a hatékony termelésnek van Napjainkban, a nehéz gazdasági feltételek közepette, az elmaradott térségek felzárkóztatása, társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása továbbra is feladat. Érvényben van az 1986 novemberében jóváhagyott kormányzati program, amely hét megyében összesen 573 kedvezőtlen helyzetben lévő települést jelölt meg gyorsított ütemű fejlesztésre. A népi ellenőrzés megvizsgálta e program végrehajtását. A hét megye (Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala) elmaradott térségeit a munkaalkalmak hiánya, az ingázók nagy aránya, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok, . a határmenti fekvés, a közlekedési peremhelyzet, az aprófalvas szerkezet s a fejlesztések iránti alacsony, szintű fogadókészség (infrastruktúra- és szakemberhiány) jellemzi. Az úgynevezett területfejlesztési és szervezési alap (TFSzA) összegét a kormány hárommilli- árd forintban szabta meg az 1986—1990-es évekre. TFSzA a fejlesztés meggyorsításában a katalizátor szerepének betöltésére hivatott. Eredményes felhasználás esetén vonzza az ágazati, a vállalati, a szövetkezeti, a tanácsi, a lakossági pénzeket, a vállalkozói kezdeményezéseket. (Sajnos a jelenlegi pályázati feltételek a magán- és külföldi tőkét kirekesztik e folyamatból.) A pályázatok tanulságai A megyei operatív bizottságok a támogatások odaítélésénél figyelembe veszik, hogy a pályázatok a helyi fejlesztési tervekben meghatározott célok elérésére irányulnak-e. Döntéseik azonban gyakran szubjektivek, mivel Somogy megye kivételével nem alakítottak ki és hirdettek meg az elbírálás alapjául szolgáló objektív követelményeket. így fordulhatott például elő, hogy a Savária Cipőgyár vasvári üzemének fejlesztési pályázatát a bírálóbizottság nem fogadta el. A 158 millió forintos fejlesztéshez a 40 millió forintos támogatási igényt azzal utasította el, hogy a cég hitelképes, a beruházást más forrásból is megvalósíthatja. A Szarvaskendi Hegyhát Mgtsz pedig nyilván nem volt hitelképes, mivel ugyanez a bizottság 10 millió forint támogatást juttatott egy korábban felvett bankkölcsön törlesztésének fedezésére. A kedvezőtlen térségek tanácsai, gazdálkodói — éppen a hátrányos személyi, szakmai adottságok miatt — gyakran nem képesek a jó fejlesztési célok megválasztására, a pályázatok szakszerű elkészítésére. Ezért néhány megye szakmai segítséget nyújt ehhez. Békésben szorgalmazzák a felkészültebb, térségen kívüli szervezetek telephelyfejlesztése- it az elmaradott körzetben. így sarkadi, békéscsabai, gyulai, békési vállalatok, szövetkezetek összesen 275 fős létszámot foglalkoztató munkahelyet létesítettek Mezőgyán, Biharugra,. Geszt, Kevermes, Elek, Bucsa településeken. Somogy megyében újszerű „licit” pályázati rendszerrel kísérleteznek. S az idei évtől a támogatások egy részét elkülönítették erre a célra. Borsod megyében pedig az egyébként elutasítható pályázatokat az esélyeket javító módost'- _ tásokkal ismételten előterjeszthetik. A fejlesztések többsége — Baranya és Vas megyét kivéve — a foglalkoztatás bővítését célozza. A tervek szerint a folyamatban lévő beruházások 1988 végéig mintegy 3300—3400 munkahelyet teremtenek. Kérdés viszont, hogy az új munkahelyek megfelelő kereseti lehetőségeket nyújtanak-e az ott dolgozóknak. Egyes megyékben — például Vasban — az alacsony kereseti lehetőség máris súlyosabb gond, mint a munkalehetőség hiánya. Az alacsony kereset, a létszámhiány éppen úgy előidézheti a kapacitások kihasználatlanságát, miként a kereslet hiánya. Letenyén a Kossuth Mgtsz új cipőfelsőrész-készítő üzeme — 2 millió forint kamatmentes kölcsön felhasználásával 1987-ben 1 millió forint veszteséget produkált, szakképzett, hozzáértő vezető hiánya miatt. Alacsonyak a bérek, nagy a fluktuáció, a kapacitásnak mindössze 60 százalékát használják ki jelenleg is. A té- esz az idén a kamatmentes kölcsön átminősítését kérte végleges támogatássá, amihez a megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult. Szatmárcsekén pedig a Haladás Mgtsz 30 személyes varrodát létesített, de a szakképzett munkaerő hiánya és a veszteség miatt be is zárta azt. Ingyen pénznek tekintik Tartós létjogosultsága csak a jövedelmező, a termelési szerkezetet javító gazdaságos termelésnek van. A pályázati feltételek még nem kényszerítenek a támogatások rentábilis befektetésére. A pályázók így gyakran csak könnyen szerzett „ingyen” pénznek tekintik a lehetőséget. Az is előfordul, hogy a fejlesztési támogatás a veszteséges tevékenység fenntartását, a ráfizetés ellensúlyozását szolgálja, és ezzel valójában nem a felzárkózáshoz, hanem az elmaradottság konzerválásához járul hozzá. A kizárólag munkahelyteremtésre koncentráló gyakorlat csak átmenetileg feszültségoldó hatású, hosz- szabb távon nem szolgálja a térség érdekeit. A szigorodó, változó feltételek hatására olykor még rövid távon sem. Szabolcs-Szatmár megyében az Aurora Cipőipari Vállalat a nyírbátori telephely bővítésével 500 személyes létszám- bővítést határozott el. A beruházás még tavaly befejeződött 32 millió forintos támogatás fel- használásával. A létszám azonban a mai napig csupán 21-el bővült, újabb felvételeket nem terveznek. ■ A népi ellenőrök persze jó néhány korszerű, jövedelmező, a szerkezeti átalakítást is segítő fejlesztéssel is találkoztak az elmaradott térségekben. Ilyen egyebek között a szennai aero- szolpalack-gyártó üzem, a lete- nyei rétegelt lemezgyár, a déva- ványai faüzem, az alumíniumgyár szdndrői üzeme, a karcsai varroda, a borsodsziráki csokoládégyár, melyek termelésükkel a konvertibilis devizabevételek növelését is elősegítik. Mennyit ér a 3 milliárd forint? A megyei tanácsok a TFSzA legnagyobb hányadát vissza nem térítendő állami támogatásként folyósítják, ritka a kedvezményes kölcsön. Mindez a hatékony befektetésre ösztönző hatást, az alap bővített újratermelését korlátozza. Kivételnek számít a Somogy megyei példa: termelőbe- ruházások támogatásával megalapozzák az infrastruktúra fejlesztését, úgy, hogy a vállalatok, a szövetkezetek a támogatás 25 százalékát 5 év alatt visszafizetik a tanácsi fejlesztési alapokba. Ezáltal a községek mintegy 50 millió forint többletfejlesztési alaphoz jutnak. így építettek Szennán községi iskolát, Zselic- kisfaludon, Szilvásszentmárton- ban megoldották az ivóvízellátást, Simonfán javították a szociális ellátást. Azzal is számolni kell, hogy az aprófalvakban a lakossági és termelői infrastruktúra nem üzemeltethető jövedelmezően. Igen gyakran a meglévő szolgáltatások visszafejlesztéséhez vezet, hogy a kedvezmények egyre kevésbé ellensúlyozzák a hátrányokat. A magánvállalkozók bővít- hetnék tevékenységi körüket, de erre jelenleg nincs lehetőség azokon a településeken sem, ahol nem működik gazdálkodó szervezet és érdeklődés sem tapasztalható. Végül is mennyit ér az elmaradott térségek fejlesztésére előirányzott 3 milliárd forint? Kevesebbet, mint eredetileg gondolták. Minisztertanácsi határozat 1988. január 1-től mentesítette a TFSzA felhasználásával megvalósuló beruházásokat a felhalmozási adó fizetésének kötelezettsége alól. Ám időközben bevezették az ÁFA-t, amely 20 százalékkal, a kétszámjegyű infláció pedig további 10 százalékkal csökkenti az eredeti összegek reálértékét. A 3 milliárdos állami támogatással, így is mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a gazdaságilag elmaradott térségekben. K. J. Tizennégyféle szaloncukor Mikulás díszcsomagolásban Mikulásból, csizmából, az újévi malacból, a kéményseprőből, a mini pezsgősüvegből és más csokoládéfigurákból a kereskedelem az idén a múlt évihez hasonló mennyiséget, mintegy 1100 tonnát hoz forgalomba, s ennek döntő része már az üzletekben, illetve a kereskedelmi vállalatok raktáraiban van. Mikulásra a tej- és étcsokolá- dé-figurák aránya tovább nőtt a tejcsokoládék javára — a tapasztalatok szerint ugyanis ezek jóval kedveltebbek. Az idén mindösz- sze 24 százalék étcsokoládé-fi- gurát hoznak forgalomba, a többi tej-, illetve tejszínes csokoládéból készült. A méretválaszték is mindinkább igazodik az igényekhez, a kínálatnak ezúttal már csupán 5 százaléka 30 dekán felüli és természetesen drágább, az áru 58 százaléka kis-, 37 százaléka közepes méretű és súlyú; s ennek megfelelően olcsóbb. A gyártók és a forgalmazók gondoltak a diétázni kényszerülőkre is. 20 tonna diabetikus mikulásfigurát készítettek és árusítanak, ez csaknem kétszerese a tavalyi mennyiségnek. A figurák csomagolása változatosabb, tetszetősebb az eddigieknél. Igaz, a különleges díszcsomagolók és dobozok jó része nem az állami és szövetkezeti boltokban, hanem csak a magánkiskereskedőknél kapható — meglehetősen borsos áron. Szaloncukorból karácsonyig 14 féle, összesen 5366 tonna kerül a boltokba. A választékot a tavalyi karácsonyhoz képest háromféle új ízesítésű termék bővíti. A szaloncukor nagyobb hányadát 1 kilós dobozokban árusítják, lehet azonban kapni 60 dekás csomagolásút, s az édesség- szaküzletekben kimért szaloncukrot is. A legolcsóbb, úgynevezett konzum szaloncukorból az édesipar gyártástechnológiai problémák és kapacitáshiány miatt — ennek a cukorfajtának az eltarthatósági ideje ugyanis igen rövid, ezért nagy mennyiséget kellene egyszerre előállítani — nem tud eleget szállítani, a kereskedelem megrendeléseinek mindössze hatvan százalékát teljesíti. Fondant és csokoládé karácsonyfa-függelékekből 121 tonnát kínálnak az idén, s bár ez kevesebb, mint az elmúlt években, a tapasztalatok szerint várhatóan elegendő lesz. Ezekből a készítményekből is árusítanak többféle diabetikus változatot. Az élelmiszer-kereskedelem immár hagyományosan előre ösz- szeállított Télapó-csomagokat, édességekkel megrakott műanyag szánkókat, puttonyokat és csizmákat, valamint mikulás, karácsonyi és újévi csomagolású táblacsokoládékat, desszerteket is kínál az ünnepek előtt. A Gazdasági Kamara — Észak-Magyarországon Október vegén Egerben tartotta elnökségi ülését a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága. Ez az esemény azért volt érdekes, mert szóba került, hogy megyénkben bővíteni kellene a területi Kamara munkáját, hatékonyabbá tenni érdekvédelmét. Az esemény előtt megkerestünk két résztvevőt. Máté Ernőt, az Agria Bútorgyár igazgatóját arról kérdeztük: hogyan látja ő, a vezető, a Gazdasági Kamara, a megyei területi bizottság és a vállalatok kapcsolatát. Majd a „másik oldal” véleményét is meghallgattuk. Bihall Tamás, az MGK Észak-magyarországi Bizottságának titkára ugyanerről a viszonyról szólt, kiegészítve azt tevékenységük értékelésével. Ahogy az igazgató látja — Lehet, hogy ez a mi bűnünk, de konkrét vállalati segítséget eddig nem jelentett a Kamara. Talán ennek az is az oka, hogy az észak-magyarországi bizottság még nem elég önálló. Erőteljesen érződik a Budapest- centrikusság, s idáig nem nagyon sikerült még elérni, hogy a központi irányítás csökkenjen. Az a törekvésünk, hogy a térségen belül kapjon sajátos arculatot megyénk is. Ez eddig csak annyiban valósult meg, hogy néhány társadalmi rendezvényen, politikai fórumon részt vettünk — mint a Kamara képviselői. Azt szeretnénk, hogy legyen egy külön iroda, egy alkalmazott, aki jobban odafigyel arra: mi történik szőkébb pátriánk határain belül. Pillanatnyilag, azon kívül, hogy a budapesti hatás érvényesül, még a három megye, Borsod, Nógrád és Heves közül is Borsod jelentősége erősebben domborodik ki a másik kettőnél. — Ön hogyan tudná elképzelni a hatékonyabb együttműködést? — Legfőképpen úgy, hogy a Kamara a területen lévő termelő vállalatokat képviselje elsősorban. Szerintem ez az elmúlt időszakban eltolódott olyan irányba, hogy inkább az igazgatók érdekképviseleti szerve a Kamara. De az is lehet, hogy Hevesben nincsenek olyan kiemelkedő problémák, mint például Miskolcon vagy Ózdon. Ott kézzelfoghatóbbak azok az eredmények, amelyeket a területi bizottság elért. Fontos előrelépés lenne, ha a Kamara ezen a részen annyira megerősödne, hogy minden gazdasági kérdésbe jobban beleszólhatna. — Szavaiból úgy vélem — lehet, hogy rosszul —, hogy ez a tevékenység nagyrészt inkább protokolláris, mint gyakorlati... — Jó a meglátása. Ám ez részben szándékos is, ugyanis szeretnénk sok helyen elfogadtatni magunkat. Éppen ezért lényeges, hogy minél több fórumon megforduljunk. A területi bizottság titkárának véleménye — Amikor 1982-ben létrejöttek a területi bizottságok, már akkor is az volt a cél, hogy működésük ne a megyehatárokhoz kötött legyen, hanem az egész régiót érintse. Úgy érzem, az elmúlt időszakban „súlya” lett a létezésünknek. A szervezettségünk magasfokú, minden számottevő gazdasági egységgel kapcsolatban állunk. Ahol még van javítani valónk, az a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás. — Milyen konkrét feladatokat látnak el most? — Hozzánk tartozik az okmányhitelesítés, származási bizonyítványok igazolása, kárbiztosítás. Bűvülnek a lehetőségeink a nemzetközi kapcsolatok terén. Kívánatos lenne egy regionális bank, külkereskedelmi szervezet, illetve egy olyan csoport megalapítása, amely tudományos igénnyel fogalmazná meg koncepciónkat. — Eddig a három megyét általánosságban néztük. Érthető módon minket legfőképpen Heves érdekel... — A kamarai tagvállalatok száma itt majdnem ötven. A megyei irányítási szervekkel jó viszonyban vagyunk, megfelelő a kapcsolatunk a tanáccsal, a párt- bizottsággal és a szakszervezeti központtal. A tanács fórumain például a kamarai testületek tagjai rendszeresen meghívott vendégek. — Ön milyen módon képzelné el a ,,hatósugaruk” kiszélesítését? — Úgy, hogy alaptevékenységünknek mindenképpen az érdekképviseletet tekintem. Mióta a reformkampány beindult, azóta van mód a különféle törvény- tervezetek megvitatására, ennek csatornáit a Kamara és a vállalatok megtalálták. Szükség van — részünkről — az információk minél szélesebb körű és alaposabb biztosítására. Úgy tűnik, Heves megyében ez még nem túl markánsan jelenik meg. — Az előbbiekban már szólt nemzetközi kapcsolatokról. Konkrétan ezen a téren milyen szerepet tölt be szőkébb pátriánk? — Hogy az egyik legfontosabbat említsem: Arezzo. A testvér- városi kapcsolatoknak nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk, de a jövőben ezeket némileg másképp képzeljük el. Úgy, hogy a gazdaság itt is vegye át az irányítást. A kölcsönös bemutatkozásokon, kiállításokon túl igenis köttessenek üzletek minden ilyen találkozáskor. — A területi ülésen igen erőteljesen vetődött fel: legyen egy külön iroda Egerben, vagy a megyében bárhol, amely a helyi érdekeket jobban képviseli. — Amennyiben ez valós igény, és a vállalatok is követelnék, akkor lenne lehetőség a személyi feltételek megváltoztatására, s esetleg egy ilyen megyei központ megteremtésére is... Doros Judit Minőségvédelem Hatvanban A Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyára az idén közel 5000 vagon készterméket álh't elő, amelynek mintegy 80 százaléka szocialista és tőkés országokba kerül. A tartósítószert nem tartalmazó — sterilizálási eljárással készült — zöldségkonzervek, savanyúságok, gyümölcsitalok minőségére külön ellenőrzési osztály ügyel, amely évente több ezer vizsgálatot végez el. (Szabó Sándor felvételei-MTI)
