Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

2.

GAZDASÁG TÁRSADALOM

NÉPÚJSÁG, 1988. november 14., hétfő

Városi pártértekezlet Egerben

Szavaz az egri pártértekczlel

(Folytatás az 1. oldalról) vezeti titkár lépett a mikrofonhoz. A helyi pártmunka gyengeségének okaként azt említette, hogy elmaradt a tagság bevonása a döntésekbe. Helyben nem érzik igazán magukénak a felülről kirótt feladatokat, s azt is furcsállotta, hogy a pártvezetők tulajdonképpen a sajtón keresztül tartják a kapcsolatot csak az emberekkel. A váraszói Pál Miklósáé egyetértett a gondolattal: ügyintézőből aktív politizáló párt legyen az MSZMP. Ehhez viszont a pártbürokrácia jelentős csökkentését kérte. Az életszínvonal mérséklődésére tekintettel pedig javasolta, hogy a létminimum alatt élő párttagoktól ne kérjenek tagdíjat. Felvetette azt is, a tagdíjak egy részével maguk az alapszervezetek gazdálkodhassanak a jövőben. A mezőgazdaság gondjait vette számba Vil- langó Pál az andornaktályai Egervölgye Tsz-ből. Szerinte a gazdaságok a kettős adóztatás, az egyre nagyobb mértékű elvonások miatt lassan képtelenekké válnak a bővített újratermelésre. Véleménye szerint sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten.

A fiatalok képviseletében szólt Barta Imre, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára. Elsősorban a társadalmi ellentmondások alapján az ifjóságban ma jelentkező értékzavarokról beszélt, s kifogásolta, hogy a fiatal korosztályokat nem vonták be eléggé a jövő feladatainak meghatározásába, holott azok megvalósításában elengedhetetlenül nagy lesz a szerepük. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereske-' delmi Vállalat igazgatója, Fiaász Tamásné a gazdasági szakemberek aggodalmát nyilvánította ki amiatt, hogy bizonyos szabályozók még mindig a kibontakozás ellen hatnak. Szorgalmazta Egerben az idegenforgalom további fejlesztéséhei: szükséges feltételek megteremtését, s figyelmeztetett arra, hogy a fogyasztás ilyen nagymérvű csökkentése a kereskedelemben az áruválaszték, a színvonal visszaesését vonhatja maga után.

Az egercsehi bányászok küldötteként mondta el Pozsik József.\ hogy nem értik, hogyan követelhetnek az elhanyagolt, korszerűtlen üzemtől kiemelkedő termelési eredményt. Szerinte az elvonások növelésével a termelőszervezetek kizsákmányolása következik be. Felvetette azt a

kérdést is, vajon ki a felelős a mai gazdasági helyzetért, mert: „ha az önkritika a legerősebb pártfegyelmi büntetés, mint ahogy az történt vezetőink esetében, akkor bárki örömmel gyakorolja azt.” Elmondta azt is, sajnálatos, hogy a helyieknél jobban ismeri a tagság az országos problémákat...

Több megújulás részeseként a párt tekintélyének visszaszerzésére, az egységes cselekvés szükségességére hívta fel a figyelmet Szabó Imre, a MEFAG nyugdíjas alapszervezeti titkára. A Vila- ti Egri Gyárából Nagy Sándor arról beszélt, lehetetlen az ország előrelépése fáradt, fásult, bizalomvesztett emberekkel. Szerinte a pontos, őszinte tájékoztatás, az állandó kapcsolattartás alapvetően mozgósító erejű. Előadása további részében a városi párt- bizottságot bírálta helytelen munkastílusáért, bürokratizmusáért. Lendületes, szenvedélyes hozzászólás hangzott el Sugár István történész előadásában. Egyetértett a feladatterv azon részével, hogy a kilábalás meghatározó tényezője a műveltség.

Ezt követően dr.Várkonyi Péter szólt a jelenlevőkhöz. A Központi Bizottság nevében üdvözölte a pártértekezletet, majd így folytatta: Ezt afórumot a november 1-2-i KB-ülés folytatásaként fogom fel. Már csak azért is, mert nem csupán a helyzet értékelését tartja elvégzendőnek, hanem a feladatok kijelölésére is határozottan vállalkozik. Ezzel a párt akcióegységét erősíti. A továbbiakban szólt arról, hogy a szocializmus ügye^ az egész világon sorsfordulóhoz érkezett, s most jött el a történelmi esélye annak, hogy megújíthassuk a szocializmust, elhatároljuk magunkat a polgári, de a sztálini modelltől is. A reform előretörésével kedvező a nemzetközi közeg a mi átalakítási törekvéseinkhez is.

A további felszólalók közül dr. Varjú Vilmos, Eger tanácselnöke mindenekelőtt a település lakosságával folytatandó párbeszéd szélesítésére tett ígéretet. Dr.Domán László, a dohánygyár igazgatója a vállalkozások támogatására hívta fel a figyelmet, s javasolta a fiatalok lakáshoz jutásának segítése érdekében, hogy e korosztálybelieket a vállalati eredmény terhére támogassák akár félmillió forinttal is. Csontos Sándor, a városi szak- szervezeti bizottság titkára furcsállotta, hogy a megyei pártértekezletre csak azután kerül sor, amikor már jelentősen megromlott a megyében a közhangulat. Emellett a nyilvánosság jegyében szorgalmazta a megyeszékhelyen városi lap megjelentetését. A pedagógusok helyzetéről, gondjairól beszélt Barta Károly, a 6-os iskola igazgatója, a köz- művelődés támogatását kérte Gáli László, aki elmondta, művészeti koncepciójuk szerint minden réteghez szóló előadásokat, programokat hoznak létre.

Példaértékűnek tartotta az egri pártértekezlet előkészítését Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára. Támogatásáról biztosította a feladatterv javaslatát, mondván, hogy az az országos pártkonferencia határozatainak talaján áll. Ezután tájékoztatta a fórum résztvevőit a megyei pártbizottság november 11-i döntéséről, hogy jövő év január 31-ig megrendezik a megyei pártértekezletet, s kérte, hogy a tagság véleményezze az október 13-i pártbizottsági ülésen elfogadott programot és feladattervet. Egyúttal kifejezte azt a törekvést, hogy a megyei irányító testület tagjai közvetlen eszmecserét kívánnak folytatni szűkebb hazánk párttagságával. Javasolta továbbá, hogy váljanak nyitottabbá a pártintézmények, nyissák ki ajtóikat az emberek előtt. Végül Eger értékeiről, az ott élők eredményes munkájáról beszélt.

Ezután még négyen kaptak szót, s az üléselnök bejelentette: miután korábban az értekezlet szavazással döntött róla, a további 28 hozzászólást írásban csatolják a jegyzőkönyvhöz.

„A párbeszéd nem zárult le”

Összefoglalójában Németh László első titkár megköszönte a kritikus és önkritikus, érdemi hozzászólásokat. Bár kétszer any- nyian jelentkeztek, csak ennyien kaphattak szót idő hiányában. A felszólalók különböző területek képviselői voltak, széles körű tapasztalat összegződött. Olyan polémia ez, amely folytatódik: a vita nem zárult le, hanem a párt- munkában él tovább. Sokan felvetették a növekvő gondokat és feszültségeket: a változás áldozatokat követel. De ne legyen úrrá rajtunk a csüggedés, ne váljunk rosszkedvű országgá. Higy- gyünk abban, hogy meg tudjuk oldani nehézségeinket, de túl sok probléma halmozódott fel ahhoz, hogy egy huszárvágással kiszabaduljunk közülük. Felmerült többször az is, hogy milyen szocializmust építsünk. Átalakuló, demokratizálódó társadalmunkban mi formáljuk a holnap arculatát. Sok minden történt, de még több változás következik: így számítanunk kell például a többpártrendszer lehetőségére. Csak emberarcú pártmunkával, többet akarással és nagyobb odafigyeléssel boldogulhatunk. Németh László végezetül kitért néhány konkrét felvetésre is.

A szerkesztő bizottság vezetője, Pálfy István, a városi pártbizottság titkára ismertette ezután, hogy a hozzászólások alapján miként módosították a dokumentum szövegét. A többi között megszavazták, hogy a fórum javasolja: március 15-e, nemzeti ünnepünk' váljon piros betűssé, munkaszüneti nappá. Ezt követően Farkas József, a városi párt- bizottság titkára, aki átvette az elnöki tisztet, szavazásra bocsáj- totta a feladatterv-javaslat alternatíváit, amelyekről a pártértekezlet döntött. Majd a tanácskozás résztvevői elfogadták, hogy a 63 tagú városi pártbizottság 32 tagját a területen dolgozó pártbizottságok közvetlenül delegálják, illetve azt is, hogy e fórum közvetlenül, titkos szavazással válassza a jelölőlistán induló 31 további pb-tagot, a végrehajtó bizottságot, a titkárokat, illetve az első titkárt.

Ezután Berta István, a Mátra- vidéki Fémművek pártbizottságának titkára, a jelölő bizottság vezetője számolt be a munkáról. Mint elmondta, a hosszas előkészítés során sokak véleményét

kikérték, s szinte valamennyi küldöttel beszéltek. így alakult ki a jelölőlista, összességében 28 új tagot javasolnak a pártbizottságba, illetve nyolcat a végrehajtó bizottságba. Ezt követően a fórum döntött arról, hogy kik kerüljenek a szavazó cédulára, majd következett a titkos szavazás.

A városi pártbizottság első titkára és a végrehajtó bizottság tagja lett Németh László. A városi pártbizottság titkárainak s a végrehajtó bizottság tagjainak választották Farkas Józsefet, Palcsó Pált és Pálfy Istvánt. A pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság tagjai: dr. Tasi István, Villangó Páj Szamos Gábor, Koós József né, Haász Tamásné, Hantos Zoltán, Zám Ferenc, dr. Gábor László és Berta István. A fegyelmi bizottság elnöke és a városi pártbizottság tagja lett Juhász Ferenc. A városi pártbizottság további tagjai: Hunyák Mihály, Koczka Bertalanná, Kovács Gábor, Váradi János, Molnár József, Bartók Miklósné, Cserfa György, dr. Lantos Bálint, Varga Sándor, Popovics Ferenc, Varga Csaba, Szabó Béla, Tóth Istvánná, Bóta Ágnes, Simon János, dr.Domán László, Búzás Imre, Kormos József, Bakos Béla, Vígh Endre, dr. Nagy József, Kaszab Balázs, Csíkné Bartók Ilona, Kovács József, Pintér László (közvetlenül delegáltak), illetve jelölőlistáról, szavazással: Juhász Ferenc, Kiss Istvánná, Mohácsi Tamás, Kopka László, Be- recz István, Barta Imre, Bóta László, Fejes János, Gyenes József, Harmati László, Máté Imre, Nagy Sándorné, Lubai Attila, dr. Varjú Vilmos, Halász István, Gáli László, Dombóvári János, Bakos Gyuláné, Patkó Zoltán, Bürgermeister Erzsébet, Farkas Lajos, Szabó Géza, Bakondi Károly és Nagy József.

Tudósítás: Szalay Zoltán

és Gábor László

Balkáni mecsetvonások V/5

A prizreni dervisek sejkje

Természetesen, amint már az előzőekből is kitűnt, szabad a vallásgyakorás minden felekezet számára addig, amíg az nem megy át az államiság támadásába. Néhány évvel ezelőtt bizony jó néhány vallási vezetőt és híveit tartóztattak le izgatás miatt. Egyébként a szarajevói iszlám központ kitűnő folyóiratokat is ad ki szerb-horvát nyelven, amelyek az iszlám helyi és világtörténetével, Korán-magyarázatokkal, kultúrtörténettel foglalkozó cikkeknek biztosítanak publicitást. Ilyen többek között „Az iszlám gondolat”, valamint a med- resze hallgatói által szerkesztett „Zemzem”. A skopjei muftilátus pedig minden hónapban három nyelven — makedónul, albánul és törökül — újságot jelentet meg „Hilál” — Félhold — címen. Prizrenben adják ki csak albánul az „Iszlám kultúrája” című lapot. Az elmondottakon kívül a legfőbb vallási hatóság ügyel a muszlimok szent könyvének, a Koránnak a nemzetiségi nyelvi fordításaira, s arra, hogy az arabul nem tudó hívők is értsék a próféta tanításait. Mohamed híveinek a száma ugrásszerűen megnőtt déli szomszédainknál, s ez tette szükségessé a legújabb zágrábi nagymecset megépítését is. A hagyományosan katolikus területnek számító horvát föld is behódolt az iszlám előtt, a muszlimok nagy örömére s büszkeségére.

Ezután a vallástörténeti kitérő után a szellem repülő szőnyegén tétjünk vissza Prizrenbe, a dervisek központjába. Itt nem kevesebb, mint nyolc misztikus rend működik s tart fenn rendházakat. Sőt, itt található az iszlám világban is ritkaságszámba menő Jugoszláviai Dervisek Központja. Még mielőtt a legfőbb sejkhez kopogtatnánk, nem árt tisztázni, mit is jelent a dervis szó: perzsa eredetű kifejezés, szó szerint az ajtón kopogtatót jelenti. Átvitt értelemben használják a musz- lim világban a szegénységet fogadó kolduló barátokra, akik testvéri közösségben élnek, melyet „tekké”-nek neveznek (innen a pécsi Tettye városrész neve). Számos ilyen tekke, azaz kolostor éli titokzatos zárt világú életét Prizrenben.

A dervisek különben, profán kifejezéssel élve, az iszlám szabad kőművesei, akik sajátosan értelmezik a Koránt s tanításait. Hitükben fellelhetőek az iszlám előtti kor, a platonizmus, a korai kereszténység, a buddhizmus és az iráni zoroaszteriánizmus elemei. Ezért a hivatalos iszlám nem ismerte el őket, s ha lehetett, tűzzel-vassal üldözte a legszélsőségesebb szektákat. Például a szigorú vahhabiták Szaud-Arábiájában nem található derviskolostor. Itt ilyenről azonban szó sincs. A dervisek fő központjai ma is a törökországi Anatóliá- ban találhatók, s itt a hegyek országában — elrejtőzve.

Ha az utas a Bisztrica mentén halad, s eléri a 16. században,épí- tett háromívű kőhidat, egy szemben lévő utcácskában találja a Helvéti dervisek kolostorát. A terjedelmes szőnyegekkel, lágy pamlagokkal berendezett tornácra hatalmas platánfa koronája borul óvón a tűző nap elől. Nem mi vagyunk csak „világi” vendégek, hisz itt találkoztam az egyik frankfurti könyvkiadó igazgatójával is. Elszívjuk a kitűnő hercegovinai dohánnyal töltött cigarettát, s megisszuk a tö- rökös kávét, amivel a turbános titkár kínál, s mire az utolsó kortyot lenyeljük, megérkezik a dervisrendek fő sejkje, Hadzsi Sejh Dzsemali Shehu efendi is, fekete Mercedesszel — épp imáról. Hát igen, a kolduló rendek már a múlté — jegyzem meg magamban.

— Hány hívük van itt Prizrenben?

— Közel negyvenezren tartoznak valamelyik „tarikat”-hóz, azaz testvériséghez.

— Kérem mutassa be s ismertesse a dervisek közösségének alapeszméit.

— Muhammad próféta — kit üdv és béke lengjen körül — már száz éve volt halott, amikor Irakban már aszkétikus csoportok alakultak ki, amelyek szegénységben élve gyakorolták az „Al- lahban való bizalmat”. A Korán- recitálással eksztázisba hajszolták magukat, Allah 99 nevének szüntelen ismétlésével. Mi, dervisek a Korán-értelmezés mellett felhasználjuk a hellenizmus eszméit is. S mindenekelőtt a „szív tudományát” hirdetjük, mert ennek elsajátítása révén a lélek a vágy elfojtásával megszabadul minden érzéki béklyótól, s „szellemmé” alakul át. — A szeretettől égő szív már csak az isteni egyedüliség felfogására törekszik. Amint egyik költőnk írja: Azzá lettem, akit szeretek, és az azt szeretek énemmé lett. Két ösz- szeforrott lélek vagyunk egy testben. ”

— Az érzékek elfojtása révén képesek olyan csodákra, amelyeket a „zikr”-en vagyis a közös „csodatételen” például a Rifai dervisek véghez visznek: nyárssal szúrják át arcukat, égő parázson kelnek át, s oldalukba hatalmas kardot szárainak, külsé- relmi nyomok nélkül. — így igaz, ám hangsúlyoznom kell, ez nem afféle kóklerség, hanem vizsga. Annak a bizonyítéka, hogy a jelölt a dervisközösség tagja lehet. Ehhez hosszú meditációra, befelé fordulásra, több éves felkészültségre van szükség és sajátos légzésre, amely rokon a jóga légzéstechnikájával. Mert amikor a dervis kimondja a „Hu”-szót, amely a próféta egyik neve, azt jelenti: „Ő”, kipréseli a levegőt.

— Az itteni rendek honnan veszik a fenntartásukhoz kellő anyagi hátteret?

— Most már adományokból, amelyek nemcsak honiak, hanem külországbeliek is biztosítanak. Kolostoraink vannak és híveink élnek Svájcban, USA-ban, Törökországban, Afrikában, s több európai országban is. Régebben pedig a szultántól kapott földbirtokon gazdálkodtak. — Egy érdekes esetet is elmondanék búcsúzóul: a szomszédos Albániában még Enver Hodzsa is megtűrte a Bektási rendet, mert fegyverrel harcoltak a fasizmus ellen. Juttatott nekik földeket, amelyeknek a jövedelméből tartották fenn magukat. Mi a derviséletet fogadtuk el létformának, politikával nem foglalkozunk. Tanításainkat pedig a "DERVISH"című albán nyelvű lapban publikáljuk. Jugoszláviában még Prizrenen kívül Bosznia-Hercegovinában és Makedóniában, valamint Pulában vannak működő kolostoraink.

A beszélgetés után meglátogatjuk gazdag könyvtárukat s néhány elhunyt rendfőnök türbé- jét. A misztikus kirándulás végén fájó szívvel búcsúzunk, de nem örökre a romantikus Kosovo Metohijától.

(Vége)

Soós Tamás

Közös közlemény

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására november 9.-12. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.

Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke fogadta Alekszandr Jakovlevet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon a szovjet politikus átadta Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a magyar vezetőkhöz, a magyar kommunistákhoz intézett üdvözletét és jókívánságait.

Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott Alekszandr Jakovlev- vel. A látogatás során aláírták az MSZMP és az SZKP ideológiai együttműködése fejlesztésének átfogó programját.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megállapították, hogy a két párt célja a szocialista társadalom teljes megújítása és alkotó erejének kibontakoztatása. Ennek érdekében átfogó és mélyreható reformok folynak, amelyek a korábbi politikai és gazdasági viszonyok gyökeres átalakítását, a demokrácia és a nyíltság, valamint a társadalmi igazságosság és a humanizmus nagyléptékű fejlesztését célozzák. Ezt követően többek között a két párt együttműködését, annak konstruktív jellegét méltatja a Közlemény, majd így folytatódik:

Az MSZMP és az SZKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja a kárpátaljai magyar nemzetiségű szovjet állampolgárok humanitárius ügyeinek jóindulatú kezelését, hogy elősegítse nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, kultúrájuk fejlesztését, a kölcsönös rokonlátogatások, valamint a Magyarországra irányuló csoportos és egyéni turistautazások kedvező feltételeinek megteremtését. Ez hasonló mértékben vonatkozik a Szovjetunióból Magyarországra áttelepült személyekre is.

Az MSZMP és az SZKP együttműködik a kor kapitalizmusának fejlődésével összefüggő kérdések kutatásában, különös tekintettel a nyugat-európai integrációs folyamatokra és a világgazdaság új fejleményeire. Bővítik együttműködésüket a két világrendszer közötti kapcsolatok új jelenségeinek tanulmányozásában, az új külpolitikai gondolkodás további komplex kimunkálásában.

A nemzetközi kérdések megvitatása során kifejezésre jutott a nézetek és álláspontok egysége a világpolitika fo problémáiban. Az MSZMP és az SZKP az atomháború veszélyének elhárítását, a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megszilárdítását tekinti legfontosabb feladatának. Hangsúlyozták az új gondolkodásmód jelentőségét, amelynek középpontjában az egyetemes emberi értékek, az emberi létezés környezetének megóvása áll. A szocialista országoknak e közös célhoz való összehangolt, kezdeményező, egyéni és együttes hozzájárulás,a növeli a szocializmusnak a nemzetközi viszonyokra gyakorolt hatását, erősíti a kedvező folyamatokat , a nemzetközi biztonság egyetemes rendszerének megteremtését és a kölcsönösen előnyös együttműködést.

Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a „közös európai otthon” megteremtésének, amihez elengedhetetlen az ENSZ Alapokmányában és a Helsinki Záróokmányban rögzített elvek tiszteletben tartása és érvényesítése.

A közlemény végezetül leszögezi, hogy Alekszandr Jakovlev magyarországi látogatása az elvtársi bizalom, az őszinteség és a kölcsönös egyetértés jegyében zajlott. Minden megtárgyalt kérdésben a nézetek elvi egysége és a közös megközelítés nyilvánult meg.