Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 271. szám ÁRA: 1988. november 14., hétfő 1,80 FORINT Eligazodás Sokan panaszkodnak ar­ról, hogy nehezen igazodnak el a világban. Igaz, ami igaz: a folyamatok egyre bonyolul­tabbak. De arról sem szabad elfeledkezni, hogy a másik ol­dalról mind több „muníciót” kaphat a rászoruló. Az újsá­gok, a televíziós adások és a könyvek a múlt és a.jelen sok homályos pontjára rávilágíta­nak. Ezért aztán valóban je­lentős eseménnyé válik a poli­tikai könyvnapok megnyitó­ja, amelyre megyénkben ma délután kerül sor Gyöngyö­sön. A szavak elfedhetik a lé­nyeget, ha valaki sokat beszél, az még nem feltétlenül mond valamit. Nem kevés olyan írás látott napvilágot az elmúlt esztendők során, amely hi­ány­érzetet keltett. Sok feszültség halmozódott fel társadal­munkban, s a sok lekerekített, leegyszerűsített „igazság” nem tárta fel ezeknek a gyö­kereit. Túl kellett lépni azon a ; beidegződésen, hogy mindig mindent meg kell magyaráz- j ni, véglegessé kell formálni. A részigazságok, az eltérő néze­tek fejeznek ki valamit a lé­nyegből, egymást erősítve vagy éppen gyengítve: vitat­kozva alakulhat ki az egészsé­ges társadalomszemlélet. A politikai könyvnapokon most olyan köteteket vehet kezébe az olvasó, amelyek jó­részt nem megnyugtatni, ha­nem felkavarni szeretnének: gondolkodásra tanítanak. Hegedűs András visszaemlé­kezése például aligha fért vol­na az elmúlt esztendők bár­melyikének kínálatába. A májusi országos pártértekez­let szelleme már érződik a ki­adók munkájában, több olyan írás lát napvilágot, amely Hegedűséhez hasonló. De ezenkívül hírt kaphatunk a nagy érdeklődéssel figyelt politikai eseményekről, így például hazánk és az Európai Gazdasági Közösség megál­lapodásáról, a bábolnai álla­mi gazdaság történetéről, az SZKP XIX. országos értekez­letéről. Felvillantják a kötetek i különböző meghatározó sze­mélyiségek arcélét, így Giulio Andreottiét, Teréz anyáét, Vladislav Gomulkáét vagy Nelson Mandeláét. Az egyre élénkülő politikai érdeklődés tehát megtalál­hatja a megfelelő forrásokat. Az is igaz, hogy mindenkinek kevesebb ideje jut a tájékozó­dásra, az olvasásra, mert ir­galmatlan versenyfutást foly­tatunk, hogy megállítsuk élet- színvonalunk csökkenését. Ám ez nem jelentheti azt, hogy szakítunk az olvasással, mert vakká és süketté válunk az egyre színesebb, hango­sabb világban. Ahhoz, hogy életünk természetes ütemét ilyen körülmények között is megtaláljuk, a munka mellett meg kell hagyni a tanulás és a kikapcsolódás perceit is. Kü­lönben idegrendszerünk és szervezetünk hamar elhasz­nálódik, tönkremegy. Választani kell tehát a kö­tetek közül, az eddigieknél ta­lán jobban rostálva. De ha csak minden nap egy picivel próbálunk előbbre jutni, né­hány oldalt, néhány gondola- ; tot magunkévá téve, már so­kat tettünk saját szellemün­kért, értelmünkért. Csak a he- ; lyes gondolkodás vezethet megfelelő cselekedetekhez, s ezekre mind nagyobb szükség van. Gábor László Városi pártértekezlet Egerben Összefogással, cselekvéssel a megújulásért A városi pártbizottság első titkára: Németh László Azaz idő, amelyben most élünk, a gyors és talán csak a titkon re­mélt mélységű változások ideje. Régóta várunk erre az időre... Világunk az ellentmondások ki­éleződésének, felerősödésének világa. Az a világ, amelyben be kell következnie a múlttal, a té­nyekkel való szembenézésnek, s ennek szellemében a mielőbbi továbblépésnek. Épp ezért le­gyen mai fórumunk egyik jel­mondata: „Nem ellened, érted haragszom!” — ezekkel a sza­vakkal nyitotta meg szombaton reggel az elnöklő Palcsó Pál az egri városi pártértekezletet. A dohánygyár kultúrtermében megtartott egész napos tanács­kozáson a megyeszékhely és kör­zetének 9.77.?párttagja képvise­letében 390 küldött vett részt. Mellettük Palcsó Pál külön is köszöntötte az elnökségben dr. Várkonyi Pétert, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, továbbá Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint az ott he­lyetfoglaló városi párt-végrehaj­tóbizottsági tagokat. A pártértekezlet első momen­tumaként Palcsó Pál a mandá­tumvizsgáló bizottság elnökét, Koós Józsefnét kérte fel jelenté­sének előterjesztésére. Eszerint a 401 megválasztott küldöttből 390-en jelentek meg, s tanácsko­zási joggal 51 meghívott vett részt. Bejelentette azt is, a gyen­gébb nemet mindössze 83-an, a 30 év alatti fiatalokat pedig csu­pán 19-en képviselik. Az üléselnök ezután ismertet­te a Mátravidéki Fémművek szakszervezeti bizottságának le­vélben, s a vállalat ifjúkommu­nistáinak táviratban kifejezett jókívánságait a pártértekezlet munkájához. Ezt követően felkérte Németh Lászlót, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárát, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítőjét. A gazdaságban elvárt fordulat nálunk sem következett be” Az előadó először utalt rá, hogy a városi pártbizottság javas­latát minden küldött, s a Népúj­ságon keresztül a megye közvé­leménye is megismerhette. Ab­ban elsősorban a tennivalókra koncentráltak, nem adtak részle­tes helyzetelemzést. Ezért mon­danivalója elsősorban erre vo­natkozott. Mint hangsúlyozta, a városi pártbizottság az országos pártér­tekezletet követő időszakban nem foglalt állást arról, hogy a helyi tennivalók megoldása mi­lyen formában történjék. Elha­tározták, hogy párbeszédet kez­denek a területen dolgozó párt- szervezetek és alapszervezetek vezetőivel, aktivistáival és képvi­selőivel. Hasznos és eredményes volt ez az eszmecsere. Eredmé­nyekről és hibákról egyaránt szó volt, nem ritkán kemény kritika is megfogalmazódott az irányító pártszervekkel, köztük a városi pártbizottsággal kapcsolatban. A felvetések azonban mind azt szolgálták, hogy jobb és hatéko­nyabb legyen a munka. Megnyil­vánult a bizalom is a párt és a vá­rosi pártbizottság iránt. Nem va­lamiféle bizalmi válság hozta lét­re a városi pártértekezletet, ha­nem az, hogy sok mindent újra kell gondolni, fogalmazni és másként kell tenni. A feladatok megfogalmazásához minél széle­sebb kör véleményét szerették volna felhasználni. A párttagság már nem csak végrehajtója, de alakítója, megfogalmazója is akar lenni a politikának, a helyi politika célkitűzéseinek is. Ta­pasztalható elszántság, sokan ja­vasolják: az erőket jobban meg kell szervezni. — A város és kör­nyéke gazdasága összességében kiegyensúlyozott, ugyanakkor a várt fordulat nálunk sem követ­kezett be — húzta alá Németh László. Együtt vannak az ered­mények és gondok, látható elő­relépés és elmaradás, jól szerve­zett munka és feltáratlan tartalék teszultseg; a tureimetienseg. Az emberek úgy látják, hogy a kor­mány programja a bérből és fize­tésből élők-vállára túl nagy terhe­ket helyez. A városban és kör­nyékén a párttagság körében fo­kozódik az elbizonytalanodás. Mindenkit felkészületlenül ért a konszolidált állapotokat felváltó jelenlegi helyzet, amely számos új jelenséggel terhelt. A párt nem áll a folyamatok élén, nem hal­latszik határozottan a párttagok álláspontja. Ezért újragondolás­ra, korszerűsítésre szorul a poli­tikai nevelőmunka. A város és környéke értelmiségével jobb kapcsolatot szükséges kiépíteni. Olyan szellemi erő halmozódott fel, amelynek felhasználása ele­mi érdekünk. Az értelmiség munkájának anyagi és erkölcsi megbecsülése nem kellő mérté­kű. Elmaradt az idegenforgalom fejlesztése is, nem használjuk ki kellően a lehetőségeket. Nyugta­lanító a közművelődés és az ok­tatás helyzete. A térségben 131 és félezren él­nek, Eger lakossága 67 ezer. Fontos és reményt keltő, hogy sokan szándékoznak ^párttagok közé lépni. A többség egyetért az országos pártértekezlet célkitű­zéseivel, bár mindannyiunkban vannak megválaszolatlan kérdé­sek. Nem lehetünk elégedettek az alapszervezeti pártmunkával, azért kell dolgoznunk, hogy a párt vezetői között minél na­gyobb számban legyenek képzet­tebb, műveltebb, vitatkozni és ér­velni tudó kommunisták. Végezetül Németh László kér­te, hogy a pártértekezlet vitassa meg, módosítsa és fogadja el a feladattervet, határozza meg a követendő utat, amely nehéz, rö­gös és sok áldozatot követelő lesz. Vita a feladattervről Formájában újszerű megol­dással rendezték meg a doku­mentum fölötti vitát. Valameny- nyi felszólaló nyolc percet kapott véleménye kifejtésére, s az idő le­jártát a szószéken egy lámpa ki­gyulladása jelezte. Ha netán ezt nem vette volna észre a soros elő­adó, a hallgatóság udvarias taps­sal figyelmeztette... Szintén a mi­nél több gondolat elhangzását segítette elő az a módszer is, hogy ha bárkinek az elhangzott hozzászólással kapcsolatban mondandója adódott, azonnal kérhetett rá egy percet. E joggal egyébként 13-an éltek. Felszóla­lásra pedig 57-en jelentkeztek, közülük 29-en kaptak szót. Elsőnek Sinkovics Kálmán, fi- nomszerelvénygyári alapszer­(Folytatás a 2. oldalon) is. A gépipar európai mércével is korszerűnek minősíthető termé­keket állít elő. A mezőgazdaság eredményei szerényebbek, de nagy eredmény, hogy nem volt veszteséges termelőszövetkezet ebben a körzetben. Szerény mér­tékben növekedett a termelé­kenység, némi javulás figyelhető meg a munkafegyelemben. De sok még a tartalék, különösen a szellemi tőkében. Nélkülözhe­tetlen egy stabilabb, hosszabb távra érvényes szabályzó rend­szer, ehhez országos intézkedé­sek kellenek. Egyik legfontosabb tényező a vezetés, nem nehéz észrevenni, hogy a vállalatok eredménye és a jó vezető-irányító munka össze­függ. A Finomszerelvénygyár, a Dohánygyár, vagy a kerecsendi és az egerszalóki termelőszövet­kezet a példa erre. De a kedve­zőtlen állapotok is a rossz vezetés következményei, így például a termelőeszközök kihasználat­lansága az Egri Ruhaipari Szö­vetkezetnél, vagy a Bubiv Egri Gyárában. Sajátosság, hogy gaz­dasági szervezeteink nagy része gyáregység, telephely: nem önál­ló egység. Nem lenne szerencsés a kiszakadásért harcolni minden esetben, az viszont fontos köve­telmény, hogy önállóak és felelő­sek legyenek, pontosan meg le­hessen ítélni a teljesítményt. A szőlő és a bor jellemző ter­mék: védeni és óvni kötelessé­günk. A borgazdasági kombinát és a termelőszövetkezetek jó és kölcsönös eredményeken nyug­vó együttműködését szorgal­mazni szükséges. Nem kevés történt a lakosság életkörülményeinek javításáért, bár a csökkenő pénzügyi forrá­sok miatt a tervezettől elmaradt a fejlődés. Egerben ma közel két­ezren szeretnének lakáshoz jut­ni. Különösen augusztus közepé­től érzékelhetően romlott a gaz­dasági közhangulat. Növekszik a Elutazott hazánkból Alekszandr Jakovlev Kárpátaljára szóló meghívást fogadott el Paskai László bíbo­ros prímás, akivel az esztergomi érseki palotában szombaton ta­lálkozott a magyarországi láto­gatáson tartózkodó Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés során Paskai László ismertette vendégével az esztergomi érsekség kiemelkedő történelmi helyét a magyar egy­ház életében, valamint szólt ar­ról, hogy az itt őrzött egyházi kincseket már száz évvel ezelőtt nyilvánosan kiállították. A ven­dégek ezután a Bazilikán át a Kincstárba mentek, és megtekin­tették az ottani gyűjteményt, majd tovább utaztak Bábolnára, ahol a mezőgazdasági kombi­nátban tettek látogatást. Itt Bürgen Róbert vezérigaz­gató ismertette Alekszandr Ja- kovlevyel a kombinát tevékeny­ségét. Élénk eszmecsere bonta­kozott ki a kooperációs kapcso­latok fejlődési lehetőségeiről, valamint a piac és az irányítás vi­szonyáról a szocializmus körül­ményei között. Szóba került az állami hatóságok, a minisztériu­mok szerepköre, amit — Burgert Róbert szerint — a lehető legna­gyobb mértékben kellene Icorlá- tozni. Ezzel ért véget Alekszandr Ja­kovlev zsúfolt magyarországi programja. A szovjet vendég délután elutazott Bábolnáról. Alekszandr Jakovlev — akit a rajkai határállomáson Berecz Já­nos búcsúztatott — tovább uta­zott Csehszlovákiába. Zárult a Cairns-i Csoport miniszteri ülése Befejeződött az agrárxportban alapvetően érdekelt 14 ország tö­mörülésének, a Cairns-i Cso­portnak negyedik miniszteri ülé­se, melyet Budapesten tartottak meg. A tanácskozást követően Mi­chael Duffy ausztráliai kereske­delmi miniszter, a csoport elnö­ke, valamint Beck Tamás keres­kedelmi miniszter és Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelmezé­sügyi miniszter sajtótájékoztatón számoltak be a tanácskozáson történtekről. Beck Tamás el­mondotta, hogy nagy várakozás­sal tekintenek a csoport országai a decemberben Montrealban sorra kerülő miniszteri szintű GATT-értekezletre, mely lefekte­ti a nemzetközi kereskedelem li­beralizálását célzó további tár­gyalások programját. A Cairns-i Csoport miniszte­rei a találkozót befejezve állás- foglalást fogadtak el. Ebben a miniszterek üdvözölték, hogy az Egyesült Államok szükségesnek tartja az agrárreformot, s mély csalódottságuknak adtak hangot az Európai Közösség hosszútávú álláspontjának meghatározat­lansága miat. Az ECrK által ed­dig megfogalmazott javaslatok semmilyen világos utalást nem adnak a hosszútávú agrárreform irányára. Befejezte munkáját a nyomdászszakszervezet országos értekezlete A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgo­zóinak Szakszervezete értekez­letén a küldöttek a nyomdász­szakszervezet tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásá­val kapcsolatos feladatokat vi­tatták meg, s ajánlásokat dolgoz­tak ki a magyar szakszervezetek országos értekezletére. A szombati vitában szinte va­lamennyi hozzászóló kifogásolta a bizalmiak jogkörének csorbí­tására irányuló törekvéseket és kérte, hogy a kollektív szerződés megkötése továbbra is legyen kö­telező, ha azt az egyik fél igényli. Folytatódott a nyomdászszak­szervezet szervezeti korszerűsí­tésének vitája is. A tanácskozás szünetében a központi vezetőség rendkívüli ülést tartott. Cs. Nagy Lajos, a szakszervezet főtitkára vitaösz­szefoglalójában elsőként a rend­kívüli központi vezetőségi ülés­ről számolt be. Ennek alapján ja­vasolta az országos értekezlet­nek, hogy fogadja el a központi vezetőség állásfoglalását, misze­rint a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgo­zóinak Szakszervezete négy szakmai szakszervezetté alakul­jon át. A központi vezetőség és az elnökség ezzel egyidejűleg meg­szűnik, a szakszervezet ideigle­nesen Gutenberg Szakszervezeti Szövetség néven tevékenykedik. A javaslatot az országos érte­kezlet egyhangúan elfogadta, akárcsak azt, hogy a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség jövő év őszére, de mindenképpen a ma­gyar szakszervezetek kongresz- szusa előtti időpontra hozza elő­re kongresszusát. Népszavazással döntöttek Petőt ibánya az önállóságra voksolt A múlt héten nagyobb terje­delmű írásban tájékoztattuk ol­vasóinkat arról, hogy a Lőrinci­hez tartozó településrészen, Pe- tőfibányán a lakosság kérésére népszavazást tűztek ki, amelyen arról dönthettek, hogy önállóvá váljon-e az ipari negyed, vagy to­vábbra is az anyaközség kötelé­kébe tartozzon. A tanács eleget tett a választá­si törvényben foglaltaknak, elő­zetes hirdetményekkel hívta, fel a lakók figyelmét a szavazásra, majd a 12 tanácsi kerületben mindenkit személyre szólóan ér­tesített az eseményről. A hét vé­gén, szombaton így több százan járultak a három szavazókörzet­ben elhelyezett urnákhoz. A délelőtt folyamán több sza­vazóval is szót váltottunk. A be­szélgetések közül Kerekes De­zső, a Hazafias Népfront helyi el­nöksége tagjának szavaiból idé­zünk. — A tanács vezetése körülte­kintően szervezte meg a szavazás feltételeit. Az érdeklődést jelzi, hogy délelőtt 10 óráig csupán eb­ben a körzetben több mint ötszá­zan megfordultak. — A különválás esetén mi a következő lépés? — Az önálló tanácsú község­gé nyilvánítás ügyében az Elnöki Tanács dönt, s csak azután kerül­het sor a vezetők megválasztásá­ra. A népfront helyi irányítói fontosnak tartják, hogy a függet­len település vezetője lehetőleg petőfibányai lakos legyen, aki el­kötelezett az itt élők sorsa iránt. Érdemes tudni, hogy a szétválás gondolata a fiatalokban fogal­mazódott meg először, és első­sorban az ő érvelésük, tenni aka­rásuk győzte meg az idősebbeket is ennek helyességéről. Mindannyian bízunk a fiata­lokban, s úgy érzem, ez is garan­cia arra, hogy az elszakadással valóban jól járunk, a falu dinami­kusabban fejlődhet majd a ko­rábbi évekhez képest. A lőrinci tanács elnökétől, Varga Antaltól kapott informá­ció szerint a szavazásra jogosult 2505 állampolgár közül 2031- en voksoltak szombaton. Az 1896 érvényes szavazatból 1774- en a különválás mellett, százhu- szonketten pedig ez ellen tették le voksukat. Barta Katalin Németh Lászlót „Emberarcú pártmunkára van szükség” (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents