Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 12., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A pártbizottság összehívta a megyei pártértekezletet (Folytatás az 1. oldalról.) Az áruellátás és az anyagi szolgáltatások többségének színvonala megyénkben kielégítő, nem nőtt számottevően a tartósan munka nélkül lévők száma sem (3-6 hónap közötti időszakban nem talált munkát 91 fő; 1-3 hó között 106 fő; 1 hónap alatt 145 fő). Az itt jelentkező problémák csak lokális méretekben gyakorolnak hatást a közhangulatra. Erősödő kritika, ellenérzés tapasztalható viszont a pénzszűkítő hitelezési gyakorlat, a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatása, túlmunka esetén mértéke iránt. — A lakosság egyes rétegeinek a megélhetési körülményei tovább romlottak (pl. nagycsaládosok, időskorúak, pályakezdők és fiatal házasoki, és erősödött egyes foglalkozási területeken (pl. oktatás, kereskedelem) a bérek emelése, a társadalmi elismertség javítása iránti — általunk is jogosnak tartott, de a feltételek hiányában rövid távon megnyugtatóan nem rendezhető — igény. — Aktívabb, nyitottabb, demokratikusabb közélet van kialakulóban, azonban szemléletben, gondolkodásban kettősséget tapasztalunk. Közéletünkben egyaránt jelen van a reális helyzetmegítélésen, a tennivalók számbavételén alapuló felelős véleménynyilvánítás, jó szándékú kritika, valamint az aggodalom, értetlenség, a körülményeket figyelmen kívül hagyó felelőtlen bírálat, a konstruktivitás hiánya. Változatlanul zavarokat okoz az ideológiai kérdések tisztázatlansága, eltérő értelmezése. — A megye állami, társadalmi és tömegszervezeteinél megindult, illetve felerősödött a szervezeti korszerűsítést, demokratizálódást, munkamódszerük fejlesztését megalapozó, elemző és javaslatkidolgozó munka. Törekvéseiket azonban bátortalanság, a központi szervezeteik döntéseinek hiánya, részükről a segítség elmaradása, a várható változások (létszámcsökkenés, funkciók átrendeződése) okozta egzisztenciális problémák egyaránt gátolják. A párt politikájának képviselete és befolyása e szervezetekben is csökken, melyhez hozzájárul, hogy a partner pártszervektől, -szervezetektől sem kapnak megfelelő segítséget. A pártot körülvevő környezet politikai állapotát mindezek alapján a bizonytalanság, a párttal szemben megnyilvánuló kritika fokozódása, az események alakulásáért a párt irányába történő számonkérés jellemzi. Ennek egyaránt vannak országos és megyei eredetű okai. Az országos okok között a gazdaságban tapasztalható válságjelenségek, a nem kielégítő teljesítmény, az adóreform és hitelpolitika okozta feszültségek, valamint az életszínvonal több éves, ezen belül különösen az ez évi jelentős csökkenését eredményező egyensúlypolitika a meghatározó. Hiányoznak azok a központi döntések, melyek az állami élet, a társadalmi és tömegszervezetek, vagyis a politikai intézmény- rendszer megyei megújulását gyorsíthatnák. A megyén belüli, rajtunk múló okok is összetettek. Ez részben a párt belső helyzetével, politikai kisugárzásával függ össze, részben pedig az emberi, ezen belül vezetői magatartásbeli változások hiányával. Nem elégséges még a gazdasági teljesítmény növelésére való törekvés, a gazdálkodási feltételek változásához való igazodás, inkább a kormányzati gazdaságirányítás eszközrendszerének a kritikája, a kormány-vállalat között a szabályozórendszer körüli vita a jellemző. A különböző szervezetek, intézmények többségében — elsősorban a végrehajtó szinteken — még nem tört utat a felismerés: a fordulat, a megújulás kritikus önvizsgálatot, önelemzést igényel mindenhol, a káderhelyzetre, a munkastílusra, feladatvégzésre vonatkozóan egyaránt. Tisztelt Pártbizottság! A végrehajtó bizottság a párt megyei belső helyzetét elemezve megállapította, hogy azt a megújulás feltételeinek megteremtése, kis mértékű elmozdulás, valamint a régi módszerek, formák és felfogások egyidejű továbbélése jellemzi. — A párttagság körében nő az aktívak, ezen belül a kritikus véleményt mondók száma, ugyanakkor tanácstalanság és eligazodás hiányában várakozás is tapasztalható. Számos párttag változatlanul passzív, visszahúzódik, érvek és felkészültség hiányában nem vállalja újra a vitát, a konfliktushelyzetet. A párttagok szemléleti és cselekvési egysége nem kielégítő, sokak véleménye szerint romlott. Véleményük néhány — a megújulással, reformmal összefüggő — kérdésben kiforratlan (pl. piacgazdaság, pluralizmus, elvi irányítás), illetve azzal nem azonosul, nehezen fogadja el (pl. növekvő lakossági tehervállalás). — A pártalapszervezetek, pártszervezetek legfontosabb feladatuknak az országos pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtását, arra való mozgósítást tekintik. Az alapszervezeteknél a megújulás terén jelentősek az ütem- és a tartalmi változások különbségei. Egy részük már él az önállósággal, felelősen alakítja működési területén a politikai munkát, kezdeményező a felmerülő kérdések tisztázásában. Nem elhanyagolható számban vannak még alapszervezeteink, ahol nem tudnak kellően élni az önállósággal, várakozás, esetenként önmagunkkal szembeni elégedettség is tapasztalható. A pártalapszervezeti titkárok, a vezetőségek „erőnlététől”, illetve a párttagság igényességétől ejgya- ránt függ, hogy az alapszervezeti munka fejlesztését, a párt vezető szerepének helyi erősítését megalapozó folyamat ma milyen mértékű az egyes kommunista közösségekben. — Az üzemi, községi, hivatali, ágazati egytestületes pártbizottságok megalakulása, az előkészítő munka aktív politizálásra, a pártdemokrácia szélesítésére, a saját teendők számbavételére adott lehetőséget. A választások során a testületek jelentősen megújultak, a szervezeti kérdések sokszínű alkalmazásával érvényesült a párttagság többségi akarata. — A városi, városi jogú pártbizottságok saját feladataik elhatározása során önvizsgálatra, valamint a párttagságuk körében végzett széles körű véleménykikérés tapasztalataira alapoztak.’ A megújulás formájára, módszerére, elveire hozott — a sajátosságoktól függően eltérő — döntéseik támogatásra találtak párttagságuk körében. Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban megrendezésre kerülő városi pártértekezletek, az ennek során tervezett szervezeti megoldások (egytestületes pártbizottsággá alakulása, közvetlen választás stb.) a területek politikai életében fontos változások kiindulópontját jelentik. A megyei pártbizottság az országos pártértekezletet követően az állásfoglalás értelmezésére, megismerésére, a végrehajtás személyi feltételeinek megteremtésére, politikai feladatainak és céljainak meghatározására koncentrálta tevékenységét. Lényegesen fejlesztette munkája nyilvánosságát, a párton belüli tájékoztatást. A párttagokkal a tagkönyvcsere előkészítése során folytatott egyéni elbeszélgetéseken és azóta megfogalmazott vélemények, javaslatok hasznosításával a mozgalmi jelleg erősítésére, más szervek és szervezetek önállóságát tiszteletben tartó, demokratikusabb irányítási formára törekedett. 1988. szeptember 22-i, illetve október 13-i ülésén megújította testületét, újjáválasztotta a párt-végrehaj tóbizottságot, a vezető tisztségviselőket. Elfogadta feladattervét és politikai programját, a nyilvánosságra vonatkozó elképzeléseit. Kedves Elvtársak! Összegezhető, hogy az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban megyénkben a párt belső életét a teendők számbavétele, a politikai feladatok kijelölése, ezekhez a személyi feltételek megteremtése, a mozgalmi jelleg fokozása, a pártmunka nyilvánosságának szélesítése jellemezte, illetve jellemzi. A megújulás személyi feltételeinek alakítását feszültségek, esetenként a területi politikai érdekek túlhangsúlyozása kísérte. A pártélet reformjának még a kezdetén tartunk. Kedvezőtlen, hogy e folyamatban csökkent a párt kommunikációja az őt körülvevő környezettel, annak befolyásolása terén. Az eddig tett intézkedések még nem éreztetik hatásukat, a párttagság és pártonkívüliek széles köre nem ismeri el jelentőségüket. Ebben meghatározónak látjuk azt is, hogy a régi gyökerek, megszüntetendő formák és módszerek még egyidejűleg tovább élnek. Mindezek együttes eredője, hogy a párt vezető szerepe megyénkben területenként eltérően érvényesül, tekintélye, tömegbefolyása összességében csökkent. Tisztelt Pártbizottság! A megyei párt-végrehajtóbizottság külön is elemezte a megyei pártbizottság korábbi döntéseinek fogadtatását, azok politikai hatását. Arra a megállapításra jutott, hogy a megyei párt- bizottságnak az önvizsgálatra alapozott és megyei pártértekezlet összehívása nélkül megvalósított személyi megújítása, program- és feladatterv megjelölése a párttagság, valamint a politizáló közvélemény körében nem talált egységes fogadtatásra, eltérő reakciókat váltott ki. Megkülönböztetett figyelem elsősorban az eljárás formája, a személyi kérdések felé irányult, és ezek végeredménye tekintetében a vélemények megoszlanak. A bíráló és kritikai vélemények a pártbizottság 1988. október 13-i ülését követően is tovább élnek, sőt — elsősorban Gyöngyös és Eger városok területén —felerősödtek. Ma konkrétan az a helyzet, hogy Hatvan és Heves városok, valamint Füzesabony városi jogú nagyközség területén a pártalapszervezetek többsége elfogadja, tudomásul veszi a megyei pártbizottság eddigi döntéseit. Ugyanakkor tapasztalható az előkészítő munka bírálata. Kérdések, illetve várakozás, továbbá igények egy megyei pártértekezlettel kapcsolatban e területeken is megfogalmazódik. Gyöngyös város térségében az alapszervezetek több mint egyharmada (58 pártalapszervezet) — elsősorban a GATE gyöngyösi főiskolai kara pártalapszervezetének levelére való reagálás nyomán — taggyűlésen állást foglalt a megyei pártértekezlet indokoltsága mellett. Eger város területén a VI- LATI egri gyára pártalapszerve- zeteinek — lényegében a gyöngyösi főiskolai pártszervezet felhívásával azonos tartalmú — kezdeményezésére egyre több alapszervezet és párttag, közöttük az állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, pártonkívüliek jelentős része is úgy véli, hogy a megújulás feltételeinek megteremtése megyei szinten is pártértekezlet keretében valósulhat meg eredményesen. Tisztelt Pártbizottság! Eddigi politikai gyakorlatunkban még nem volt példa arra, hogy a testület döntésére, a döntés politikai hatásának, következményének elemzésére ilyen rövid idő múlva térünk visz- sza. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a kialakult helyzet ismeretében ezt most — és lehetséges, hogy a párton belüli demokrácia kiteljesedésével máskor is, gyakrabban is — szükséges megtenni. Ezt követően konkrét példákon keresztül azt elemezte a pártbizottság első titkára, hogy hogyan, miként lehetne mielőbb a párttagság bizalmát visszaszerezni. A legfontosabb tennivalók között említette, hogy határozott és gyors cselekvésre van szükség, hogy a bizalomvesztés folyamatát megállítsuk. A fordulathoz mielőbb meg kell teremteni a szükséges feltételeket, és a párttagság széles körére támaszkodva kell meggyorsítani politikai programunk és feladattervünk végrehajtását. Soron kívül további intézkedéseket szükséges tenni, hogy az eddig kialakított formák és az új módszerek igazi politikai tartalmat nyerjenek, és elfogadásra, megértésre találjanak a pártszervek, a pártalapszervezetek kommunistái között. * Tisztelt Pártbizottság! A testület tájékoztatása érdekében röviden szólnék a végrehajtó bizottság vitájáról is. A vitában eltérő vélemények, javaslatok is megfogalmazódtak. Általános vélemény volt, hogy a megyei pártbizottság — tekintettel a kialakult helyzetre, a közhangulatra, a bizalom csökkenésére, a megyei pártértekezlet iránti igény erősödésére — mai ülésén ne vesse el összehívásának lehetőségét, hanem az alap- szervezetek véleményét figyelembe véve alakítsa ki álláspontját. Voltak, akik felvetették, hogy a jelenlegi ismeret birtokában a pártszervezetek megkérdezése nélkül rövid időn belül hívjuk ösz- sze a megyei pártértekezletet. Ezáltal biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a párttagság széles köre részt vegyen a politikai prrog- ram, a feladatterv további formálásában, a megyei párttestületek teljes körű újjáválasztásában, a párton belüli bizalom és akcióegység helyreállításának, erősítésének folyamatában. Ugyanakkor voltak, akik a pártértekezlet összehívását nem tartják szükségesnek, mert a pártértekezlet sem biztosíték egy jobb, eredményesebb döntéshozatalra, gondjaink jelentős részét nem oldja meg, a konkrét napi tennivalóktól vonja el a figyelmet és az energiát. A kibővített végrehajtó bizottsági ülés vitájában részt vettek a városi, városi jogú pártbizottságok első titkárai, titkárai. Összegezhető álláspontjuk szerint fokozódik a pártértekezlet összehívásának igénye. A javasolt módszerektől függetlenül a vitában egységes álláspont alakult ki abban, hogy a jelenlegi helyzet gyors, mielőbbi lezárására, rendezésére van szükség, energiánkat a politikai munka fő kérdéseinek megoldására kell fordítanunk. Tisztelt Pártbizottság! Befejezésül — még az előterjesztés fölötti vitát megelőzően — szeretném néhány kérdésre külön is ráirányítani a pártbizottság tagjainak figyelmét. Nevezetesen : 1./ A végrehajtó bizottság vitájában is felmerült: helyes volt-e az, hogy az országos pártértekezlet a területi pártszervek hatáskörébe utalta: milyen módon, formában, mértékben teremti meg a politikai fordulat feltételeit. Én a lényeget nem ebben, hanem abban látom, hogy kezdeményező módon, önállóan elhatározásra tudtunk jutni — még akkor is, ha közben hibákat követtünk el. Vállaljuk, hogy mindezekkel szembenézünk. Azt kérem, hogy a pártbizottságunkra jellemző aktivitással, felelősséggel, a következményekkel is számoló véleménynyilvánítással vitassuk meg a kialakult helyzetet. A vita — a várható külön vélemények mellett — az ösz- szetartozást, az egységet erősíti. 2. / Megszokottá vált az elmúlt időben, hogy a pártbizottság napirendjei széles körű nyilvánosságot kaptak. így legyen-e most is? — merülhet fel a kérdés, hiszen az itt felmerülő kérdések egy része szorosabban véve is belső ügyünk. Azt vallom, hogy a mi belső ügyünk a párt ügye és közügy, és a nyilvánosság egyben válasz fogadókészségünkre és a felénk megfogalmazott kérdésekre. Ezért a pártbizottság egyetértését kérem, hogy a szóbeli előterjesztés, a vita szerkesztve és a határozat jelenjen meg a Népújságban. Kérem, hogy a végrehajtó bizottság szóban elhangzott előterjesztését, valamint az írásban is kiadott felhívástervezetet együttesen vitassa meg a pártbizottság. Barta Alajos tájékoztatójához elsőként Juhász István, az Egri Finomszerelvénygyár alapszervezeti titkára szólt hozzá. Többek között hangsúlyozta: — Gyakoroljunk önkritikát, mert a párttagságot valóban nem készítettük fel kellően korábbi döntéseink megismerésére. Ettől függetlenül nekem az a véleményem, hogy október 13-án felelősséggel döntött a pártbizottság, de azóta valóban olyan új körülmények közé kerültünk, amikor a pártértekezlet összehívása aktuálissá vált. Javaslom, hogy ma és itt döntsünk, hogy le- gyen-e megyei pártértekezlet és mikor. — Szerintem is most döntsünk — kezdte felszólalását Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke. — Tudjuk, hogy sokan akarják és elsősorban ők a hangosabbak is. Korábbi döntéseink miatt véleményem szerint sem kell szégyenkeznünk, de ahogyan az idő ment előre, úgy újabb feszültségek is keletkeztek és ezeket a pártértekezleten egyszer s mindenkorra tisztázhatjuk. Jónak tartom, hogy a pártbizottság levelet küld a pártszervezeteknek, pártszerveknek. Mert így a kommunisták időben és alaposabban megismerhetik céljainkat, tennivalóinkat. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója bevezető szavaiban így fogalmazott: — Valljuk be őszintén, nem tudtuk a párttagságot meggyőzni korábbi döntéseink helyességéről, nem tudtuk igazán mozgósítani. A tagság ugyanis — természetesen tisztelet a kivételnek — nem ismeri kellően az országos pártértekezlet és a pártbizottság október 13-i ülésének dokumentumait, így nem is tudott a megvalósítás aktív cselekvőjévé válni. A tanulságokat szüljük le és ne a közhangulat, hanem az objektív tények alapján hozzuk meg döntéseinket. Egyébként korábbi véleményemet megváltoztatva én is azt javaslom, hogy hívják össze a megyei pártértekezletet — fejezte be felszólalását dr. Vasas Joachim. Vitazáró beszédében Barta A lajos első titkár megismételte a korábbi alternatív javaslatot, vagyis hogy most döntsön a párt- bizottság a pártértekezlet összehívásában, vagy kérdezze meg a párttagságot. Kiss Sándorézután szavazásra tette fel a javaslatot. A pártbizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy 1989. január 31-ig ösz- szehívja a megyei pártértekezletet. A pártbizottság végezetül tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy az átszervezés miatt megszűnt Targoviste megye helyett Lovecs megyével vette fel a testvérkapcsolatot Heves megye. A pártbizottság ülése Kiss Sándor zárszavával ért véget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottságának levele a megye pártalapszervezeteihez, kommunistáihoz Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság az 1988. június 14-i ülésén határozta el, hogy az országos pártértekezlet szellemében önvizsgálatot tart, áttekinti saját összetételét, a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők személyét érintő káderkérdéseket, s megfogalmazza feladatait. Úgy látta, hogy a megújulás feltételei pártértekezlet összehívása nélkül megteremthetők. Ezt az álláspontját erősítette meg szeptember 22-én. Az eltelt időben az országban és a megyében új helyzet jött létre, ebből adódóan fokozatosan formálódott, hogy mélyrehatóbban értékelni kell a politikai munka megyei tapasztalatait, a megyei pártbizottság politikai-irányító és ellenőrző gyakorlatát. Megfogalmazódott a testületek, a vezetés személyi megújulásának, a munkastílus, a munkamódszer korszerűsítésének szükségessége, kialakult egy megyei politikai program iránti igény. Ennek eleget téve a megyei pártbizottság 1988. október 13-i ülésén fogadta el politikai programját, feladattervét és foglalt állást a pártmunka nyilvánosságának korszerűsítéséről, és döntött személyi kérdésekről. Kedves Elvtársak! A testület októberi ülése óta eltelt időszakban azt tapasztalja, hogy a párttagság egy része tartalmi mélységében nem ismeri eléggé a megyei párt- bizottság politikai programját, feladattervét. A megyei pártbizottság és tisztségviselői ezúton is önkritikusan elismerik: az lett volna helyesebb, ha a megyei pártbizottság szélesebb körben kéri ki a párttagság véleményét az önvizsgálat, a megújulás feladatai elhatározásának tartalmi mondanivalóját és szervezeti formáját illetően a szeptember 22-i ülés előtt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a párttagság körében nem mindenütt talált egyetértésre és megértésre a megyei pártbizottság döntése, és késik az alapszervezeti szintű feladatmeghatározás. Mindezek alapján és annak figyelembevételével, hogy erősödött a megye párttagságának az igénye a döntések előkészítésében és meghozatalában való részvételre, a megyei pártbizottság az 1988. november 11-i ülésén felülvizsgálta korábbi álláspontját és úgy döntött, hogy 1989. január 31-ig összehívja a megyei pártértekezletet. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság kötelességének tartja, hogy politikai programját, feladattervét, a nyilvánosság szélesítésére vonatkozó elhatározásait megvitassa a megye párttagságával, hogy javaslataikkal kiegészítve terjeszthesse a megyei pártértekezlet elé. Ezért felhívássalfordul a megye kom - munistáihoz, pártalapszervezeteihez, hogy a soros taggyűlésükön felelősséggel ítéljék meg, Heves megyében megvannak-e azok a tartalmi, szervezeti, személyi feltételek, amelyekre a megújuláshoz szükség van. Nyilvánítsanak véleményt és 1988. december 10-ig hozzák a megyei pártbizottság tudomására, hogy a politikai program és a feladatterv megfelelő politikai keretet, támpontot ad-e az alapszervezetek tevékenységéhez, a helyi feladatmeghatározásokhoz, és azt is, hogy mivel tartják szükségesnek kiegészíteni azokat. A megyei pártbizottságnak határozott szándéka, hogy a párttagság felelős, megfontolt, a tartalmi munkára, a személyi feltételekre vonatkozójavaslatait a pártértekezlet elé terjessze. A megyei pártbizottság a pártértekezlet időpontjáról, ügyrendjéről, a küldöttek választásának módjáról még novemberben határoz, és erről a párttagságot tájékoztatja. Kedves Elv társak! A megyei pártbizottság bízik abban, hogy megyénk párttagsága politikai hozzáértésével és megfontolt véleményével, javaslataival elősegíti a program, a feladatterv gazdagítását és magatartásával, munkájával hozzájárul ahhoz, hogy Heves megyében erőinket a megyei pártértekezlet által megerősített közös elhatározásaink gyakorlati megvalósítására fordíthassuk. Eger, 1988. november 11. Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága
