Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. november 12. szombat Családi házak építésé­nek feltételei és lehetőségei Egerben Egv-egy csoport: már esemény Az elárvult pavilonsor Szilvásvárad „szezon November a parkolóban Az utóbbi hónapokban még erőteljesebben érezhetőek azok a feszültségek, melyek az önálló ott­hont teremteni kívánók és a me­gyeszékhely által nyújtott lehető­ségekből adódnak. Mindannyian tudjuk, hogy a te­lek és az építkezés költségeinek ugrásszerű emelkedése országos jelenség. így sajnos az egri helyze­tet is jellemzik. A városi tanács mégis évek óta törekszik az építkezni kívánók te­lekfeltételeinek megteremtésére, anyagi lehetőségeihez mérten hozzá is járul a város különböző körzeteiben családi házas, kertvá­ros jellegű övezetek üj arculatának kialakításához. Néhány alkalommal a Népújság is hírt adott már terveinkről. Ez év július 11-i számában — talán a nyári hónapok erre kevésbé alkal­masak — felvetettük, hogy rende­zési terv szerint „mintalakótelep” építését tervezzük a Cecey Éva ut­ca folytatásaként az Álmagyar dombon. A magas építési költsé­gek miatt a Belvárosi Lakásépítő Szövetkezet nem vállalkozott a ki­vitelezésre. Ekkor hívtuk fel a fi­gyelmet arra, hogy az építeni szán­dékozók jelentsék be igényüket a teljesen közművesített telekre, melynek akkori becsült összege 450—500 ezer forint volt. Az összeg nagysága, illetve az érintettek információhiánya mi­att, alig akadt jelentkező felhívá­sunkra. Ugyanakkor tudjuk, hogy Egerben ma is több mint 1500 sze­mélynek van bent lakásigénylési kérelme. Közülük bizonyára nem kevés azoknak a száma, akik sze­retnének vállalkozni családi ház építésére. A mai ár- és lakáspiaci viszonyok mellett ez óriási terhet ró minden családra, mégis töre­kednünk kell a lehetséges megol­dásokra. Ma lehetőségként a következő­ket tudjuk az érdeklődőknek aján­lani: a város két területén— az Al­magyar dombon és a Pásztor­völgyben — kedvező áron ad a ta­Hatvanban a városi tanács ke­reskedelmi osztályán arról ér­deklődtünk, hogyan készültek felaz idei télre. Megtudtuk, hogy az alapvető élelmiszerekben nem lesz hiány. A húsféleségek mennyiségi és minőségi választé­kát színesíti például a helyi és a lőrinci Áfész vágóhídjairól szár­mazó portéka is. A sütőipari termékek minősé­gére és a késedelmes szállításra az elmúlt időszakban több lakos­sági kifogás is felmerült. E gon­dok felszámolására a tanács ve­zetői tárgyalásokat folytattak a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatójával, aki ígére­tet tett arra, hogy a fennálló hiá­nyosságokat rövid időn belül fel­számolja. A tejtermékekből a kereske­delem biztosítja továbbra is a ko­rábbi évek választékát, a közked­velt tartós tejből viszont a gyártó szűkös kapacitása miatt valószí­nűleg a jövőben sem tudják ma­radéktalanul kielégíteni az igé­nyeket. Az elmúlt évben tapasztalt tü­A megyei tanácsi szervek ügy- félfogadásáról és munkarendjéről új rendelettervezet készült, amely január elsejétől lép majd érvény­be. Jövőre a következő beosztásban állnak majd az illetékesek a lakos­ság rendelkezésére: szerdai napo­kon teljes munkaidőben, hétfőn­ként 17 óráig terveznek nyújtott ügyfélfogadást. Az általános mun­karend hétfőtől csütörtökig 7.30­nács telket azok számára, akik vál­lalkoznak a terület közművesíté­sére is. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben a megnyirbált költségvetési pénzek miatt a városi tanács nem tudja magára vállalni a közműve­sítés teljes költségét, ugyanakkor van lehetőségünk a közműépítő társaságnak támogatást nyújtani a külön e célra létrehozott támoga­tási alapból. A támogatás mérté­két társadalmi bizottság állapítja majd meg. A nyilvánosság e lehe­tőségének megteremtésével is tö­rekedni kívánunk a pályázatok igazságos, korrekt elbírálására. A Pásztor-völgy első üteménél szerzett kellemetlen tapasztalatok elkerülése végett a családi ház épí­tésére engedélyt csak aztán adunk ki, miután a teljes közmű, úttal együtt elkészült. A Pásztor-völgy II. ütemében kb. 150 db telek alakítható ki, egy- egy átlagosan 400 négyzetméter nagyságú. Az I. ütem közműépíté­sének költségei egy telekre vetítve meghaladta a 350 ezer forintot. Tapasztalataink szerint ez a költ­ség lényegesen csökkenthető, ha a közműépítést saját erőből, társu­lás útján végzik el. Az Almagyar dombon hasonló konstrukcióban történő építésre van lehetőség. Kérjük tehát, hogy azok a családok, akik élni kíván­nak a fenti lehetőséggel, telekvá­sárlási szándékukat jelezzék a vá­rosi tanács ügyfélirodájában e cél­ra elhelyezett nyomtatványon. A jelentkezők részére egy ké­sőbbi időpontban részletes felvilá­gosítást tartunk a kialakítható vá­rosrészek építészeti elképzelései­ről is. Bízom abban, hogy tervünk az érintett lakosság szándékaival ta­lálkozik, így mindannyiunk szá­mára nehéz anyagi viszonyok kö­zepette sem kényszerülünk koráb­bi városfejlesztési terveink feladá­sára. Szabó Sándor A városi tanács elnök helyettese zelőanyag-ellátási zavarok az idén lényegesen mérséklődtek. A választék ugyanis kiegészült az importból és a hazai előállításból származó brikettel. A város és a környező községek Tüzép-tele- pein jelenleg mintegy 350 hazai és 150 vagon importszénnel ren­delkeznek. Javult a Zagyva-parti város zöldség-gyümölcs ellátása is. A kínálatban ugyan még érezhető némi ingadozás, az egyes kerté­szeti termékeknél azonban túlkí­nálat alakult ki, ami az árakban is tükröződött. A ruházati termékek kínálatát az igényekhez való rugalmas al­kalmazkodás jellemezte, s jel­lemzi az elkövetkező időkben is. Az import várható beérkezését követően a gyermekruházati cik­kek köre is szélesebbé válik. Probléma, hogy a tartós fo­gyasztási cikkek közül az olcsó színes tévékből, fagyasztóládák­ból, hűtőszekrényekből nem tudnak elegendő mennyiséget biztosítani. tói 16 óráig, pénteken 15.30-ig tart majd. A felmerülő kérdések, gondok és problémák orvoslására a követ­kező tanácsi szervekhez fordulhat­nak majd bizalommal az új eszten­dőben: az egészségügyi, az építési és vízügyi, az igazgatási, a kereske­delmi, a művelődési, a pénzügyi, valamint a szervezési és jogi osztá­lyok dolgozóihoz. Amint a hűvösebb, hidegebb időre váltott ősz megkeményí­tette az erdő színeit — a Bükk- vidék is csendesebb lett. Keve­sebben járják a Szalajka-völ­gyet, a gyérülő turistaforgalom miatt ritkábban indítják a ked­ves kis vonatot, a szilvásváradi pavilonsoron már csak az el- szántabb kereskedők tartják nyitva üzleteiket. A teraszokon egymásra rakták a székeket és az asztalokat, a kempinget be­zárták. A szunnyadozni látszó községben — jóllehet, itt volta­képpen esztendős az „idény” — mérleget próbálunk vonni. Koncz Lajos tanácselnök elégedetlen. Nosztalgiával em­legeti 1987-et, amikor a két év előttinek több, mint kétszeresé­re, 86 ezerre nőtt vendégéjsza­káik száma, saját bevételeiknek a fele, kereken 650 ezer forint származott az idegenforgalom­ból. Az idén ebből is, abból is jóval kevesebbre számítanak. Egyrészt, mert eleve szeré­nyebb azok száma, akiknek ágyat kell bontani, másrészt pe­dig az adó is alaposan megté­pázta a tanács jövedelmét. Noha a pénz — természete­sen Szilvásváradnak sem jönne rosszul. Ebből is fedeznék a nö­vekvő köztisztasági kiadásokat, a parkfenntartás, a virágosítás, az útjavítás költségeit, a köz­műfejlesztéseket, amelyeket a kiemelt üdülőterületen a helyi lakosság mellett a látogató egyaránt mind jobban igényel, követel. A kisebb összegből ne­hezebb gazdálkodni, nem elég sikeres az előrelépés. Mert azért szerencsére nem arról van szó, hogy most nincs gyarapo­dás: az idevalósi és az idegen 1988-ban is elég sok változás­nak lehet tanúja. Tapasztalhat­ja, hogy egyre kellemesebb a te­lepülésen élni, megpihenni vagy akár csupán egy-egy sétát is tenni. Tovább szépült s válik még vonzóbbá a falukép. Több más mellett például a közeljö­vőben kezdenek az új, 75 sze­mélyes óvoda létesítéséhez, s 100 házépítő számára biztosí­tottak telekhelyeket a község meggyesi részén. Dr. Ott János, a Mátra— Nyugat-bükki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság üzemigaz­gatója egy kicsit ugyan panasz­kodik — fájlalja, hogy az IBUSZ nem igényli már ked­vük szerint a szállodájukat, ét­termüket, a szovjet csoportok elmaradása következtében lé­nyegesen csökkent a szobaki­használás, a vendéglői forga­lom — de végsősoron elégedett. Idegenforgalmi ágazatuk — fő­ként a lovas szolgáltatásokkal — ugyanis veszteségesből nye­reségessé vált. Igaz, az eredmé­nyért szinte mindent megpró­báltak. — Az IBUSZ mellett még egy sor más utazási irodával is élénkebb kapcsolatot teremtet­tünk a nagyobb vendégjárásért, a forgalomban jelentősebb egyéni turizmussal pedig meg­különböztetett figyelemmel foglalkoztunk — mondja. — Az eseti igények kielégítésére is tö­rekedtünk: mind a pályán, mind a terepen sűrűbben volt lovasbemutatónk, mondha­tom, kívánságra mozgattuk a li­picai ménest. A kocsikáztatá- son kívül hajtástanításra vállal­koztunk, a felső réten a gyer­mekek nyeregbe ültetésétől sem zárkóztunk el. A külföldi­ek vadásztatásán túl horgászta- tásukkalis kísérleteztünk piszt- rángosainkban. Pásztor Józsefnének, az Eger Tourist helyi képviselőjének felhőtlen az öröme: —Áprilistól október közepé­ig volt tárva a kempingkapunk az érdeklődők előtt — magya­rázza —, két teljes héttel tovább a tavalyinál. A sok — korábbi­nál lényegesen több — látogató miatt alig tudtunk zárni. Külö­nösen a jugoszláv vendégfor­galmunk élénkült, de sokan jöt­tek hozzánk most Hollandiá­ból, az NSZK-ból, Belgiumból, Svéd-, illetve Olaszországból, az USA-ból, a Szovjetunióból, főleg pedig az NDK-ból. A ha­zaiak száma ugyan nem nőtt, de a kényelmesebb szállásigény­lők közül leginkább mégis csak rájuk számíthattunk. A külföl­diek inkább lakókocsijaikat használták és sátoroztak. Min­den bizonnyal növelték vonze­rőnket új szolgáltatásaink — lo­vasprogramjaink, étkeztetése­ink, idegenvezetős kirándulá­saink —, s tetszhetett, hogy ki­alakított, tovább erősített együttműködéseinkkel egész sor olyanhoz is hozzáfogtunk, amire régebben a betérő aligha gondolhatott. A Szalajka ven­déglő még éjszaka is tálalt, ké­résünkre a táborban vagy ép­penséggel kinn az erdőn terí­tett, kempinglakónknak — ha kívánta — akár Aggteleken fog­laltunk asztalt ebédhez, vacso­rához. Ugyanakkor fizetőven­dég-szolgálatunknál is nagy volt a vendégjárás, 110 férőhe­lyünket, közötte 10 lakosztá­lyunkat úgyszólván egymásnak adták, igazán mondhatom, hogy minden évben kiegyeznék ilyen „szezonnal”. Ám nem titkolja a legelége­dettebb sem, hogy jobbat sze­előtt Késő őszi kirándulók retne. Az erdőgazdaság üzletá­gában ezért végre önálló státust is teremtettek a még eredmé­nyesebb tevékenységhez. Azon vannak, hogy lovaslétesítmé­nyeiket az eddiginél is gyümöl­csözőbben hasznosítsák, a bel­ső érdekeltség javításával bizto­sítsák a forgalom határozot­tabb növekedését. Éppen a kö­zelmúltban próbálkoztak a fe­dett lovarda eddigitől eltérő programjával — nagy hírű együttes könnyűzenei hangver­senyét rendezték — s mint hangsúlyozták: nem ez az egyetlen, amit kitaláltak. Fel­tétlenül szeretnék „megfogni” valami újabbal is a turistákat, leginkább a pénzesebb külföl­dit, „nyugatit”. Valamiféle exk­luzívabb szórakoztató bázis ki­alakítására törekszenek. Van elképzelés egy sokszínű sza­badidős — reprezentatív fahá­zas — tábor megteremtésére, amelyet két új magyar bank is támogatni látszik, míg Csipkés- kát fejlesztéséhez NSZK-s ve­gyes vállalaton belül szeretné­nek hozzáfogni. Az Eger Tourist — többi kö­zött — keramz/cws/aTw létreho­zásával is iparkodik növelni a további érdeklődést Szilvásvá­rad iránt. S noha a kempingjét már régen bezárta — rendszeres ügyeletet tart: telexen, telefo­non a csendesebb évszakban is fogadja a megrendeléseket jó előre. Pásztorné örömmel újsá­golja, hogy már a jövő március­ra is van helyfoglalás. S ha a kellő vendégszám összejön, 1989-ben az ideinél is koráb­ban nyitnak. Mi több: nagyobb csoport, s hosszabb tartózkodás esetén akár már előbb, a télen vagy történetesen a késő őszi hetekben sem fordí­tanak hátat a vendégnek. Hi­szen fűthetőek a faházaik, száz­nál több embert is tudnak fo­gadni meleg szobákkal. Gyóni Gyula Itt járt a nyár . . . (Fotó: Koncz János) Hatvanban is A kereskedők is felkészültek a télre Változik az ügyfélfogadási rend

Next

/
Thumbnails
Contents