Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 262. szám ÁRA: 1988. november 2., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Össze­fogás A bálnák megszerették az embereket, s mire lezajlott a tengeri jégháború, az embe­rek szívébe is belopták magu­kat az óriás cetek. Lám, ki gondolta volna, hogy a szív­dobbanások ily közös rezgés­hullámban fonódnak össze, elhintve a létért küzdés me­legségének csöppnyi szikráját e hideg tájon. Példázza ez is, mily végle­teket rejt magában az ember és világa. Ment és pusztít, ma­gához ölel és eltaszít. Békét hirdet és harcot szít. Segítő kezet nyújt, és szemrebbenés nélkül vesz tudomásul éhe­zést, nyomort, háborút és ha­lált. Összefog a bajba jutott állatért, de széthúz más elvű, színű és vallású nép miatt. S ebben a forrongásban formá­lódik a világ, amelynek ma­napság sokkalta inkább az összefogásra, mint az ellensé­geskedésre lenne szüksége. Történészek kimutatták, amióta ember az ember, gló­buszunkon hány és hány öl­döklő, népeket pusztító csa­tározás zajlott és zajlik le, el­söpörve a civilizáció számta­lan pótolhatatlan értékét, em­beri kultúrák feledhetetlen csodáit. Az ezredfordulóhoz köze­ledvén, az idő elgondolko­dásra késztette e Föld józan felfogású lakóit, akik rájöttek arra, hogy a béke minden em­ber legszemélyesebb közü­gyé. Romes Csandra, a Béke Világtanács elnöke ezt egy budapesti béketalálkozón így fogalmazta meg: ’’...közös óhajunkat csak akkor érhet­jük el, ha minél több kéz érint minél több kezet”. A kézfo­gás az ősidőkben azt jelképez­te, hogy békés szándékkal ér­kezett mindkét fél. Az egy­másnak nyújtott kar ma töb­bet jelent: az összefogás lehe­tőségét és készségét. Erre ki­csiben példa a bálnákért folyó közös küzdelem, nagyban az együttes űrrepülés, a gyilkos fejű rakéták leszerelése, a kézjegyekkel megerősített és az adott szó betartása. Ismert a mondás: az embe­reknek először alaposan meg kell ismerniük egymást, hogy megbízzanak szavahihetősé­gükben, tetteikben. Ma már nyitott a világ, szinte nincse­nek titkai egymás előtt sem a kis országoknak, sem pedig a nagyhatalmaknak. Kitárul­koztak az országok, kapuk nyíltak a turisták előtt, adott a párbeszéd lehetősége, test­vérvárosi kapcsolatok erő­södnek Keleten és Nyugaton egyaránt. Mindez alappillére lehet a további közös munkál­kodásnak az egész emberiség javára. Hiszen — az érezhető enyhülési folyámatok ellené­re — ma még szükség van a ’’bálnákra és az emberekre” az összefogásért, a köztünk lévő távolságok csökkentésé­ért. A világméretű, békés éle­tért csak együtt lehet megvív­ni a csatát. A bálnákért már sikerült, most a jövőért kell győznünk, a gyermekekért, akik közül ma még naponta negyvenezren halnak éhen szerte a világon... Szilvás István Folytatja munkáját az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte a belpolitikai helyzetről szóló jelentés, a párt feladataira vo­natkozó javaslat vitáját, amelyet Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő. Szóvivői tájékoztató Konstruktív vita, a jelenlegi helyzetből való kiút keresésének határozott szándéka jellemzi a Központi Bizottság eszmecseré­jét — hangsúlyozta Major Lász­ló, a KB szóvivője, aki kedden este még a tanácskozás első napi­rendi pontjának vitájával egyide­jűleg adott rövid tájékoztatót az újságíróknak. Mint elmondotta: a belpoliti­kai helyzetről és a párt feladatai­ról szóló jelentés került elsőként a testület elé. Berecz Jánosőszin­te, kritikus és önkritikus hangne­mű előteijesztésében a mai ma­gyar társadalom valamennyi, közvéleményünket is foglalkoz­tató problémáját érintette, felvá­zolva azokat a tennivalókat, amelyek a jelenlegi helyzetünk­ből való kimozduláshoz szüksé­gesek. Külön szólt a párt legfon­tosabb feladatairól, amelyeket, mint az ország vezető politikai erejének, a következő időszak­ban meg kell oldania. Az előterjesztés természete­sen nem kínált kész recepteket, sőt, sok helyütt a gondolatéb­resztés, a vita serkentésének nem titkolt szándékával közelített bi­zonyos kérdésekhez. E cél telje­sült is — tette hozzá a szóvivő —, hiszen az első napirendi pont vi­tájában harmincán kértek szót. A tájékoztatója időpontjáig elhangzott felszólalásokat jelle­mezve Major László kiemelte: a testület tagjai nagy hangsúllyal szóltak arról, hogy újfajta nem­zeti közmegegyezést kell kialakí­tani. Ugyanakkor figyelmeztet­tek arra is, nem mindegy, kivel, milyen erőkkel szövetkezik a párt. Határozottan megfogal­mazták: a pártnak vissza kell sze­reznie azt a bizalmat, amely az el­múlt időszakban megfogyatko­zott iránta. Többen bírálták az előző 15 év során elkövetett gaz­daságpolitikai hibákat. Mások ugyanakkor rámutattak: az utóbbi három évtizedet egység­ben kell tekintenj, s olyan idő­szakként kell számbavenni, amelynek során megalapoztunk egy nyitott társadalmat, elértük mai fejlettségi szintünket. Az MTI tudósítóinak kérdésé­re válaszolva Major László el­mondta: hogy az egypártrend­A Központi Bizottság ma, szerdán e téma to­vábbi elemzésével folytatja munkáját, majd megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-1990. évi gazdaságpoliti­ka fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló je­lentést. szer-többpártrendszer kérdés­kör is szóba került a vitában. Hozzáfűzte: ennek kapcsán egy­séges volt a vélemény, hogy a kö­vetkező pártkongresszusig az or­szágos pártértekezleten elfoga­dott irányvonalat kell követni, amely szerint a szocialista plura­lizmust az egypártrendszer kere­tei között valósítjuk meg. Egy másik kérdésre válaszolva szólt arról, hogy mind a beszá­moló, mind a felszólalások ki­emelték a társadalomban meglé­vő érdekek felszínre kerülésének fontosságát. Mint mondották: a pártnak ehhez alkalmazkodnia kell, sőt, egy lépéssel előbb járva segítenie kell e folyamat kitelje­sedését. Felelősséggel szóltak a napjainkban nehéz körülmé­nyek között élő rétegekről, a fia­talok helyzetéről, a jövőjüket alakító tényezőkről. Major László bejelentette, hogy a tervek szerint ma kerül sor a második napirendi pont megtárgyalására. Mint mondot­ta, a népgazdaság idei várható eredményéről és az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól szóló jelentést minden bizonnyal hasonló érdeklődés, aktivitás kí­séri. November 11. és 13. között Nemzetközi béketalálkozó Budapesten Az „Együtt a helsinki folya­mat továbbviteléért” elnevezésű nemzetközi béketalálkozó céljá­ról, programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Fó­rum Szállóban. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára elmondta: a magyar békemozgalom érde­kelt az építő, sokrétű párbeszéd­ben, a bizalomépítésben és az együttműködésben itthon és a tágabb hazában, Európában. Ennek a szellemében kezdemé­nyezte egy esztendővel ezelőtt egy nemzetközi békekonferen­cia összehívását. Az európai bé­ketalálkozóra november 11. és 13. között Budapesten kerül sor. A rendezvényre a helsinki záró­okmányt aláíró 35 ország béke­mozgalmai és -csoportjai, társa­dalmi közösségei és neves sze­mélyiségei kaptak meghívást. Az Országos Béketanács nem kí­vánta monopolizálni a magyar részvételt. Az 50 tagú magyar de­legáció összetétele kifejezésre jut­tatja, hogy ma Magyarországon több öntevékeny szervezet, cso­port is feladatának tekinti a béké­ről való gondolkodást. Az OBT főtitkára hangsú­lyozta: a konferencia jó alkalmat kínál arra, hogy meghatározzák, milyen válaszokat lehet adni azokra az új javaslatokra, kezde­ményezésekre, amelyeket Euró­pában, elsősorban a Szovjetuni­óban fogalmaztak meg. Az euró­pai béketalálkozó segítséget ad­hat annak a gondolatnak a felis­mertetéséhez is, hogy egy-egy országnak a nemzetközi életben betöltött szerepében ne a kato­nai erő, hanem az intellektuális produkció, a gazdasági teljesít­mény, az emberi jogok korláto­zások nélküli kiteljesedéséért folytatott tevékenység legyen a meghatározó. A különböző or­szágokban tevékenykedő béke­mozgalmak együttműködésére is alkalmat kínál a találkozó. Fontos, hogy szakítsanak a ko­rábbi, rossz beidegződésekkel a konferencián — fejtette ki Bara­bás Miklós —, s ne a résztvevők politikai hovatartozása, hanem a mondanivalója legyen a megíté­léskor a legfontosabb szempont. Ezzel egy újszerű békemozgalmi gondolkodásmód alapjait kíván­ják lefektetni az európai béketa­lálkozón. A rendezvény nyitó és záró plenáris ülése nyitott lesz az ér­deklődők számára, s a közbeeső időben az úgynevezett békeba­zárban és a vitasarokban fejthe­tik ki véleményüket a béke ügyé­ért tenni akarók. A konferencia Magyarország bemutatását is szolgálja, ezért az OBT szorgal­mazta: november 12-én, szom­baton este látogassanak el ma­gyar családokhoz a külföldi résztvevők. Már eddig is számo­sán jelezték, hogy készek fogad­ni a delegátusokat. A kérdésekre válaszolva el­mondta: a magyar delegációban helyet kapnak a Kelet-nyugati párbeszéd hálózata kör, a FI­DESZ, az Új Márciusi Front, a Magyar Demokrata Fórum, a Nyilvánosság Klub és különböző környezetvédő szervezetek kép­viselői is. A román béketanács levélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a konferencián. (MTI) Munkásőrök barátságútja a Szovjetunióba A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója moszkvai ünnepségeire a kiemelkedő munkahelyi és szolgálati teljesítményt nyújtó munkásőrök 350 tagú csoportja utazott kedden a Szovjetuni­óba, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság közös szervezésében. A munkásőrök útjuk során a többi között barátsági gyűlésen vesz­nek részt a Moszkvai 1. számú Csavarárugyárban, megtekintik a no­vember 7-i díszszemlét, megkoszorúzzák a Lenin Mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját, ismerkednek Moszkva és Kijev történelmi nevezetességeivel. Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek Mi mennyibe kerül i övőre Dr. Szikszai Bélának, az Országos Árhivatal elnökének előadása Egerben Az elmúlt héten dr. Halmos Csabának, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal elnökének előadását követően dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára úgy búcsúzott, hogy akkor aryíl hallhattunk, mennyit fogunk keresni. Most pedig dr. Szikszai Béla előadása arról szól, mindezért mit vásárolhatunk. A He­ves megyei műszaki-közgazdasági hetek egy héttel ko­rábbi programjának frappáns összegzéseként is fel lehe­tett fogni az akkor hallottakat. Mindezt alátámasztotta az Országos Árhivatal elnöke tegnap az egri Technika Ha­zában. Az államtitkár Az árrendszer, ármechanizmus reformja 1989- ben címszó köré csoportosította beszédét. Ezzel együtt bevezető­jében azt fejtegette, hogy ma­napság szívesen látunk el min­den változást a reform címkéjé­vel. Pedig az árreform nem való­sítható meg egy lépésben, s nem is csak egy esztendőt igényel, ha­nem jóval többet. Mint mondot­ta, az idén az adórendszer része­ként eredményezett változáso­kat az árrendszer. A jövő évben is több ilyen formáló tényező lesz. Az egyik a támogatások rendszerének megváltoztatása, aztán a vállalkozói adórendszer bevezetése szintén módosító té­nyezőként hat az árra, csakúgy, mint a forint valutához viszonyí­tott árának a változása. Részletesen kifejtette, hogy a forint leértékelése mindig ko­moly vita tárgya, mivelhogy min­den gazdaságpolitikai elképzelé­sünkkel ellenkezik, célkitűzése­inket nehezíti. Ez esetben a rela­tív értékmegőrzés tehát a cél, mert amennyiben ezt nem tudjuk elérni, akkor a vagyongyarapítás helyett vagyonmentésről beszél­hetünk, s lehetne tovább sorolni az intézkedés hátulütőit. Ha a belföldi és a világpiaci árindex megbomlik, akkor kell leértékel­ni. Az Országos Árhivatal ezért is vitatta az elmúlt évi, ilyen irányú intézkedés szükségességét. Ugyanis nem lehetett bizonyíta­ni importmegtakantó szerepét, csakúgy, mint exportnövelő ha­tását sem. Ugyanakkor nem mindig az jár jól, aki többet ter­mel. Az ezzel járó infláció pedig mindig a gazdaságot sújtja. Ezt követően részletesen érté­kelte az idei áremelkedéseket, amellyel kapcsolatban elmond­ta, hogy lényegesen nem lépték A hallgatóság és az előadó (Fotó: Szántó György) túl a 15 százalékos határt. Az 1989-es árakkal kapcsolatban hallhattuk, hogy a termelői árak változása indokolt. Kérdés azon­ban, hogy mindezt hogyan fo­gadja be a vevő, a piac. Ilyen erő­södő piaci kontroll mellett ugyanis zömében megszűnik az indokolatlan áremelés. Jelentő­sen emelkednek az alapanyagá­rak, s öszefüggenek a támogatá­sok megszüntetésével. így példá­ul a szén termelői ára 15, a koksz 17, a villamos energia 4 százalék­kal nő. Jelentős áremelkedések vár­hatók az infrastruktúra különbö­ző területein, így például a vasúti árufuvarozási tarifa 20, a postai szolgáltatás 16, a víz-csatorna 15 százalékkal növekszik. A terme­lői ár összességében 8-9 száza­lékkal emelkedik. Ennek fogyasztói árhatása 6,5 százalék. A fogyasztói árak ösz- szességében 12-13 százalékkal emelkednek. Ezek közül az élel­miszerek, ezen belül is a hús, a tej, tejtermékek 12 százalékkal kerülnek többe. A szén ára 30 százalékkal lesz több, de emelke­dik a többi energiahordozó, mint az olaj, a gáz ára is. A vízdíj 200 százalékos eme­lésével a pazarlás megszüntetése is cél, De jelentősen drágább lesz a városi közlekedés csakúgy, mint a napilapok. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű árváltozás mellett megnő a bér, illetve a szo­ciálpolitika szerepe, ez utóbbi té­makörhöz annyit tett hozzá, hogy több lesz a nyugdíj, a csalá­di pótlék, a gyed, a gyes. Kis Szabó Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents