Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
Tartalmas vita alakult ki a gyöngyösi találkozón (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselőcsoport ülése után Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Először Nagy János, a helyi pártbizottság titkára tájékoztatta az itt tevékenykedő 320 kommunista munkájáról. Mint elmondta, kísérleti jelleggel már 1985- ben áttértek itt az egy testületes, végrehajtó bizottság nélküli tevékenységre. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban mozgalmas volt a szervezeti élet. Valamennyi párttag állást foglalt a gyári pártvezetésről, s a Gyöngyös városi, illetve a megyei pártértekezletről. A döntő többség úgy nyilatkozott, hogy ez utóbbiakat meg kell tartani. A jelenlegi hangulatról szólva Nagy János elmondta, hogy az év elején a tézisek vitájánál kitűnt: mindenki helyesnek találta, hogy a döntés előtt kikérik véleményüket. Nagy várakozás előzte meg az országos pártértekezletet, s nem is csalatkoztak: őszinte légkör alakult ki, s a szükséges személy- cserék is lezajlottak. Azóta azonban fokozódott a türelmetlenség, elsősorban a gazdasági helyzet rosszabbodása, az életszínvonal csökkenése miatt. A jelenlegi személyi jövedelemadónak teljesítmény-visz- szatartó szerepe van. Világos és érthető célokra van szükség. Gondot jelent az alternatív szervezetekhez való viszony, a politikai munka színterének — üzem vagy lakóhely — megválasztása, a tagdíjfizetés új rendje, illetve sokat beszélnek a jövő évi várható áremelésekről. Lukács János azonnal válaszolt a felvetésekre: a párt és a kormány világos utat jelölt ki, kinyilvánította határozatban és programban, hogy legalább három esztendő anyagi áldozata kell az előrelépéshez. Ez nem megy a fogyasztás csökkentése nélkül. Más azonban a helyzet, ha beszélünk valamiről, mint ha megéljük: az a közmegegyezés, ami ebben az álláspontban kialakult, néhány hónap után megtört. Pedig jövőre is elmarad a névleges keresetek növekedési üteme az inflációtól, ami két számjegyű lesz, bár valamivel alacsonyabb, mint az idei. De már lesznek olyan kollektívák, amelyek vállalkozással, jó munkával többletjövedelemre tesznek szert. Az igazi probléma az, hogy jobban buzogjanak a források, több legyen a bevétel. Ehhez viszont társadalmi támogatás szükséges. Kiemelte, hogy sokat változott a Központi Bizottság gyakorlata: nyilvánosságot teremtett, vitáiból egyre többet közre ad. Beszélt arról is, hogy a pártmunka helyszínének kérdésében inkább az indulatokra figyelnek, nem az érvekre: szó sincs arról, hogy a pártnak ki kellene vonulni a munkahelyekről. Az viszont biztos, hogy meg kell erősíteni a lakóterületi munkáját, mert a tanácsokat és a parlamentet ott választják meg. Sokszor még az egy lépcsőházban lakók sem tudják, hogy ki közülük a párttag és ki nem. A pártnak nem kell irányítani Bizottságának titkára vendéglátóinak társaságában a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárával ismerkedett. közvetlenül a gazdaságot, s érdekvédelmi szerepet sem kell játszania, hanem ki kell fejeznie össztársadalmi érdekeket. A más szerveződések, az alternatív mozgalmak esetében legjobb, ha megismeijük programjukat. Ha környezetünkben él képviselőjük, akkor közvetlenül is meg kell kérdezni, hogy milyen céljai vannak. Ez teheti világossá a helyzetet. Sok helyen kiéleződött a vita a pártértekezlet körül: ekkor sem szabad elfelejtkezni más területekről. De ha a helyzet ügy hozza, akkor meg kell azt tartani. Ezt követően Czibolya Mihály, a szakszervezeti bizottság titkára szólt hozzá. Mint kiemelte, nagyon fontosnak tartja a személyes beszélgetést: papírból nehezen lehet kisilabizálni a lényeget. Úgy látja, hogy ha egy megyei pártértekezletnek nem is lenne több haszna, mint hogy kiki elmondhassa véleményét, akkor is érdemes lenne vállalni. A szakszervezeti mozgalomról szólva leszögezte, hogy ott sokkal nyíltabb eszmecserék zajlanak. Hozzáfűzte, hogy az emberek elsősorban dolgozni akarnak, nem sztrájkolni. Lukács János hozzáfűzte, hogy a KB sürgeti a sztrájkjog törvényi rendezését. Bár a szak- szervezeti mozgalmunk más szocialista országhoz képest nyitott volt, mégis messziről kellett indulnunk: sokáig például féltek a partneri viszony kifejezéstől is, amely már természetessé válik. Ezt követően a vendég megismerkedett a gyár IC-üzemével, ahol Dévai Huba fejlesztési főosztályvezető kalauzolta. Megtekintette a modern berendezéseket, néhány munkással szót váltott élet- és munkakörülményeikről. Tájékozódott a termelőegység helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. A későbbiekben még beszélgetett Kovács Istvánnal, a K1SZ- bizottság titkárával is. Mint az ifjúsági vezető hangsúlyozta, nem könnyű a fiatalok helyzete, mert nincsenek tartalékaik a nehezebb időkre. Lukács János felidézte saját ifjúkorát, amikor szerinte jobban közösséggé formálódtak a fiatalok. Lukács János Heves megyei látogatása a gyöngyösi városi pártbizottságon folytatódott, ahol mintegy húsz pártbizottsági és pártalapszervezeti titkárral beszélgetett. Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a megjelentek nevében. Eszmecsere párttitkárokkal Mint Lukács János hangsúlyozta a bevezetőben, szüksége van a kötetlen eszmecserékre, hogy minél több közvetlen információt kaphasson. Ahogy elmondta, most már az alapszervezetekben jobban tudják, hogy mivel foglalkozik a Központi Bizottság, mint fordítva. Sok mindenen túl vagyunk, most már folyamatosan kell válaszolni arra, hogy mit is jelent a fordulat: a párt hatékonyabbá tétele. Ezután hosszú és tartalmas vita kezdődött, amelynek érdemes felidézni néhány mozzanatát. Majoros János, a nagyrédei termelőszövetkezet pártbizottságának titkára az önállóság kérdéseit boncolgatta. Feltette a kérdést, hogy mit jelent egyik oldalról a nehézkesség felszámolása, a másik oldalról a szervezeti szabályhoz való ragaszkodás. Nagyré- dén például akad olyan időszak, amikor mindenki éjt nappallá téve dolgozik: ilyenkor például megfontolandó, hogy tartsa- nak-e párttaggyűlést. Koch Erzsébet, a pedagógus pártbizottság titkára az érték kérdéseit boncolgatta. Szerinte az alternatív szervezetekkel kapcsolatban késnek a válaszok. Nagy a várakozás a pedagógusok iránt, sokak szerint a szocialista társadalom mellett is letették esküjüket, mi lesz, hogy ha valamilyen csoportosulás tagjai lesznek. Sokan feszegetik a pedagógusok közül az anyagi és erkölcsi megbecsülés kérdését. Lukács János elmondta, hogy például a beszámoló taggyűlés nem lehet öncélú, de fontos a demokratizmushoz. Azt nem tehetjük meg, hogy egy alapszervezetben három vagy négy hónapig ne legyen taggyűlés. Majd vissza is kérdezett: miért nem hallatja jobban a szavát a nagyrédei párttagság a helyi ügyekben? Majoros János hangsúlyozta, hogy mások a lehetőségeik, mint Morvainak, s úgy tartják, hogy nem a gyöngyösiekre vagy a budapestiekre, hanem elsősorban a helyiekre tartoznak a nagyrédei ügyek. A Morvai-jelenség nagyon bonyolult, ezért kérik a központi pártszervektől is a segítséget. Hogy mennyire foglalkoztatja ez a probléma a helybelieket, azt bizonyítja, hogy többször is szóba került más és más megvilágításban, de abban a többi hozzászóló is egyetértett, hogy a törvényesség felrúgása, az önmagát mások fölé helyező magatartás veszélyes. Nagy József, a városi tanács alapszervezeti titkára fontosnak mondta, hogy a taggyűlések az aktualitások jegyében üljenek össze. Az embereket érdekli a politika, ez lehet nyitja a megújulásnak. Említette a gyöngyösi főiskola pártszervezetének felhívását, mely szerint fontos a megyei pártértekezlet megrendezése. Megvitatták alapszervezetében ezt a javaslatot, s nem támogatják, mert ettől nem változik egyik napról a másikra a helyzet. Azt is felvetette, hogy miként vegyenek részt a párttagok az új szerveződésekben. Lukács János aláhúzta, hogy meg kell ismerni a konkrét nézeteket. A Demokrata Fórum például olyan álláspontot képvisel 1956-ról, amelyet a párt nem fogadhat el. Ezzel minden tagnak vitatkozni kell. Nyilvánvalóan a vezető pártszerveknek is oda kell tenni minden program mellé a maga véleményét, amely bejegyzésre kerül. Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára hozzáfűzte, hogy már Heves megyében is megjelentek ezek a csoportok, bár nem olyan mértékben, mint Budapesten, vagy más nagyobb vidéki városban. Mindenesetre a vezetés kezdeményezni fogja, hogy a megyei pártbizottság elemezze a helyzetet és nyújtson segítséget az eligazodáshoz. Nováki Péter, a Mátraalji Szénbányák alapszervezeti titkára kifejtette, hogy nagyon gyorsanjött az önállóság. A Központi Bizottság fölgyorsította saját tempóját, de az alapszervezetekben rögtön aligha fog menni. Túl sok kérdést kellene egyszerre megválaszolni. Kónya János, a Mátra Gázbetongyár párttitkára is csatlakozott ehhez, aláhúzva, hogy még nem tudunk eléggé politizálni. Sok vitára, beszélgetésre lesz szükség ahhoz, hogy felkészültek legyenek a párttagok. Szerinte a gazdaságban maradnia kell a pártnak, de szerepet kell játszani az „utcán” is. Elmondta, hogy erre a beszélgetésre készülve leültek tizenöt párttaggal és ugyanennyi pártonkí- vülivel vitatkozni. Azt tapasztalta, hogy szinte minden felvetés egyezett a KB-ban elhangzott helyzetértékeléssel. Ebből azt a tanulságot szűrte le, hogy nem eléggé propagálja saját jó nézeteit a párt. Lukács János erre leszögezte, hogy a pártmunkához nélkülözhetetlenné vált a sajtó követése, egyre több dokumentum olvasható: ez muníciót adhat. A párt versenyhelyzetbe került, politikáját fokról fokra következetesen kell végigvinnie: határozatokkal nem tudja visszaszerezni a bizalmat. Erre Nyerges Pál, a kisiparos pártalapszervezet titkára elmondta, hogy nagyon nehéz az önképzés megvalósítása: nincs rá idő. Az életszínvonal megtartása mind nagyobb terheket ró mindenkire. Ehhez csatlakozott Szél Mária, kórházi pártalapszervezeti titkár is, aki szerint mindenki időzavarba kerül. A tagság információéhes, de nehezen tudja kielégíteni vágyát. Bezzeg Jánosné pártalapszervezeti titkár szerint választ kell találni arra, hogy mi az érték társadalmunkban. A demokrácia veszélyeket rejt magában, ha torzul, annak jó, aki felelőtlenül beszél. Szerinte nélkülözhetetlen a városi és megyei pártértekezlet, nem mindenáron „fejeket” követel a tagság, hanem eszmecserét szeretne. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű Vállalat titkára, a KB tagja arról szólt, hogy még mindig nem tükrözik a kiadott dokumentumok a Központi Bizottsági ülések hangulatát. Lekerekítetté válnak az elhangzottak. Patócs László, a városi pártbizottság titkára szólt arról, hogy a kapunyitáskor elindult egy önmarcangoló folyamat is. El kell hinnünk, hogy képesek vagyunk saját bajainkból kilábalni. Vállalni kell a vitát az alternatív gondolkodókkal. A városi pártbizottság másik titkára, Nagy Emil gondként említette az ideológiái zűrzavart: a vezetők közül sem tudják eldönteni, hogy utópia e a kommunista társadalom, vagy mi is a demokratikus szocializmus. A vita során többször felmerült a megyei pártértekezlet kérdése, amiről a résztvevők eltérően vélekedtek. Ezért Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára is elmondta véleményét. Mint hangsúlyozta, a megyében a közhangulat részben országos problémák, részben megyei gondok miatt romlott. Ugyan sok vállalat nem küzd jelentős ellentmondásokkal, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene jobban érezniük a megújulás, a szerkezetváltás jelentőségét. Felmerült az a kritika, hogy a megyei párt- bizottság nem tart megfelelő kapcsolatokat az alapszervezetekkel, pedig rendkívül sok tagy- gyűlésen részt vettek képviselői. Jogos az észrevétel olyan szempontból, hogy a testület nem kérte ki a tagság véleményét arról, hogy milyen módon: pártértekezlet vagy pártbizottsági ülés keretében dolgozza fel az országos pártértekezlet dokumentumait. Szeptember elején a Népújságban megjelent nyilatkozatára hivatkozva az első titkár elmondta, hogy nem volt megfelelő adata, azért fogalmazott úgy, hogy tíznél is kevesebb alapszervezet foglalt állást a pártértekezlet mellett. Azután a megyei pártbizottság hosszas vita után titkos szavazás során huszonki- lenc-huszonöt arányban a pártbizottsági megoldás mellett döntött. Jelenleg bizalmi válság alakult ki, nem tudta a testület elérni, hogy a dokumentumokat a tagság teljes egészében elemezze és véleményt mondjon. Mint Barta Alajos hangsúlyozta, biztos abban, hogy a bizalmi válság feloldásához eljuthatunk felelős vita során. Csak közösen lehet célt érni. A párttagság bele kíván szólni a megye politikai életébe. Lukács János a kialakult vitát igen hasznosnak nevezte, s kifejtette, hogy ezeket a véleményeket új minőséggé összegezve kell irányvonalat keresni. A kommunisták mindenki számára jobb életet szeretnének, aki ebben az országban él. A Központi Bizottság felelőssége óriási, már nem a Politikai Bizottság foglalkozik az érdemi munkával. Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy úgy érzékeli, hogy Heves megye párttagsága több kérdésben közvetlenebbül szeretne állást foglalni. A pártban kellenek a viták, de hosszú távon nem jó az ilyen ellentmondásos helyzet: leköti az energiákat a kínlódás. De a KB tartózkodik attól, hogy beleszóljon az ilyen kérdésekbe: helyben kell dönteni. Nem ítél jónak vagy rossznak pártmunkát azért, hogy pártértekezlet formájában vagy másként újítják-e meg. Természetesen emberi sorsokat érint, idegeket használ el az ilyen helyzet, de valamit mégis kitermel: egy központi döntés tartalmilag nem hozott volna ennyit. A társadalmi és gazdasági helyzetről szólva ismét aláhúzta, hogy áldozatokat kíván a megújulás: elvben a többség elfogadta, hogy három-négy kemény esztendő következik. Például az idei év erőfeszítései meghozták az eredményüket az első számadatok alapján. Nehéz lesz a következő esztendő is, a központi áremeléseket bizonyos rétegeknél igyekeznek kompenzálni. De a kilábalás egyetlen reális lehetősége az egyensúlyi viszonyok helyreállítása. Ehhez pedig több év kell. Hitehagyott párttagsággal ezt nem lehet megvalósítani: látni kell, hogy nem valami homályos dolgot határoztunk el, hanem a nemzeti előrehaladás programját. Ennek jegyében bárkivel vállalni lehet a vitát. Bármennyire is nyomasztja a felelősség a párttagokat, emelt fővel lehet járniuk, mert egy olyan párt tagjai, amely nagy eredményeket ért el. De amikor jól mentek a dolgok, vezetői nem érezték a lépésváltás szükségességét. Most már föl kell ébrednünk, érezve a feladatokat. A Központi Bizottság nagy munkába kezdett, tematikus programja mellett rendre elemzi az ország helyzetét is. Minden pártszervezetben meg lehet találni a dinamikus egységet. Látni kell a visszafordíthatatlan folyamatokat, a demokratizmus előbbre lépését. A vitákat a nyilvánosság előtt kell megvívni. Mivel több helyi üggyel — így a Morvai-jelenséggel vagy a gyöngyöshalászi esettel kapcsolatban — felmerült a sajtó szerepe, Lukács János erre is kitért. Mint aláhúzta: felelős és konstruktív véleményekre van szükség minden fórumon. Kiemelte, hogy a lakóterületi munka erősítésére mindenképpen szüksége van a pártnak, hogy a következő esztendők választásait megnyerhesse. Nemcsak a párttagokra kell számítani, hanem mindenkire, aki vállalja, hogy ezen az úton halad: elfogadja a nemzeti előrelépés programját. Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottságtitkára az esti órákban visszautazott Budapestre. Tudósítás: Honin János Gábor László Fotó: Szántó György Lukács János: „Egyensúlyi viszonyainkat helyre kell állítani: ez reális esélyünk.” Vendégünk a gyöngyösi gyár IC-üzemében ismerkedik az integrált áramkörök előállításával A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában
