Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 11., péntek A Caims-i csoport miniszteri értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Ez azért is fontos, mert az uruguayi forduló egészének eredménye és hitele függ az agrártárgyalások sikerétől. — Magyarország közvetlenül érdekelt a Caims-i Csoport erőfeszítéseinek sikerében — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar mezőgazdaságot is sújtják az agrárkereskedelemben kialakult állapotok. Évente mintegy 200-250 millió dollár árveszteség éri a magyar agrárgazdaságot az exportszubvenciókkal eltorzított világpiaci árszint miatt. Ez a mezőgazdaság konvertibilis árbevételének mintegy negyedét jelenti. Magyarország nem képes arra, hogy a nála gazdagabb országok által biztosított támogatásokkal, az így kialakuló agrárprotekcionizmussal felvegye a versenyt. — A magyar kormány törekszik az agrárgazdaság továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy ez az ágazat képes legyen folyamatosan alkalmazkodni a világgazdaság követelményeihez. Magyarország nem mondhat le a mezőgazdasági és élelmiszergazdasági exportról, kedvező adottságai és sajátos helyzete miatt. A hasonló érdekű országokkal együttműködve síkra- száll a tisztességes nemzetközi feltételek megteremtéséért, azért, hogy a világpiacon ne a támogatások, hanem a termékek versenyezzenek. — A magyar kormány támogatja a Caims-i Csoport erőfeszítéseit a mezőgazdasági kereskedelemben a komparatív előnyök érvényesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megteremteni a feltételeket a nemzeti és a globális erőforrások jelenleginél ésszerűbb felhasználására. A Caims-i Csoportnak — a mezőgazdasági világkereskedelemben játszott súlyánál fogva — minden gazdasági és erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy céljaiért továbbra is határozottan kiálljon. (M11) Ülést tartott a Minisztertanács Egyértelműbbé teszik a jogok gyakorlásának korlátáit — Lesz alternatív katonai szolgálat — A nemzet színházának megépítéséről jövő ősszel döntenek (Folytatás az 1. oldalról) A kormány ülésén elhangzottakról délután Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Károly iráni útjának tapasztalatait értékelte, s úgy foglalt állást, hogy a látogatás várhatóan elősegíti a két ország kapcsolatainak javítását, a gazdasági együttműködés élénkítését, és tovább erősíti a kölcsönösen előnyös kontaktusokat. Az ülés talán legfontosabb vitatémája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A szóvivő ezzel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javaslatok a társadalmi demokratizmus elmélyítését, a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálják. Döntés született az alternatív katonai szolgálat kérdéséről is. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett lehetővé teszik az úgynevezett polgári szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási vagy lelkiismereti okokból „idegenkedő” fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységét áttekintve a kormány különös figyelmet szentelt az OMFB kezelésében lévő Műszaki Fejlesztési Alap pénzeinek felhasználására, s elismeréssel állapította meg, hogy az OMFB sokat tett a műszaki fejlesztésért. Ugyancsak csütörtökön került a kormány elé a Nemzeti Színház jelenlegi helyzetéről készült kormánybiztosi beszámoló. A nemzet színházának megépítéséről jövő ősszel, az 1990-es népgazdasági terv vitájához kapcsolódva döntenek. Marosán Györgytől a sajtótájékoztató meghívott vendége, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi érdeklődéssel kísért gyülekezési és egyesülési törvénytervezetekről. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véleményt a tervezetekről, s számos, megfontolásra érdemes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is köszönhető, hogy a korábbi változatoktól jelentősen különböző megszövegezés mellett döntöttek a törvényelőkészítők. így például a tervezet megfogalmazásában figyelembe vették azt a nézetet, miszerint a vitára bocsátott anyag patemálisan közelíti meg e jogokat. Bár a törvényalkotók mindig is abból indultak ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember elidegeníthetetlen joga, figyelembe veszik a kifogásokat, s az új tervezetben világosan kimondatik: e két alapvető, elidegeníthetetlen emberi és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvénytervezetek — ismét csak a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva — egyértelműbbé teszik a jogok gyakorlásának korlátáit. Ügy fogalmaznak, hogy sem az egyesülésnek, sem a gyülekezésnek nem lehet célja bűncselekmény elkövetése, illetve arra való felhívás, vagy mások jogainak és szabadságának sérelme. Sok támadás érte a bejelentési, illetőleg az engedélyezési eljárást is. Kulcsár Kálmán ezzel szemben védelmébe vette a tervezetnek ezeket az intézkedéseit. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele mellett szól, hogy az államnak tudomással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közterületeken szervezett rendezvények előzetes bejelentését pedig az indokolja, hogy gondoskodni kell a rend fenntartásáról, a közlekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézkedést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. Ugyancsak jelentős feladatot töltenek be a bíróságok az egyesületek regisztrálásában is, hiszen az alapítóknak megyei bíróságokhoz kell fordulniuk kérelmükkel. Jelentős változás az egyesülési törvény tervezetének szövegezésében, hogy „magán- személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más, e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lényegében elismerné a többpártrendszer lehetőségét Magyarországon. Ugyanakkor a törvény- tervezet kimondja azt is, hogy a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. A szervezetek megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényi rendelkezések vonatkoznak. Mindez tehát azt jelenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a politikai párt alapításának lehetőségét, e jog konkrét gyakorlásához szükség lesz az Alkotmány megújulására, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok megalkotására. A két törvénytervezetet decemberi ülésén vitatja meg az Országgyűlés. (MTI) Magyar üdvözletek Bush elnöknek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke külön-külön üzenetben fejezte ki jókívánságait George Bushnak az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt megválasztása alkalmából. Ünnepség Aachenban Szent István királyra emlékeztek Az NSZK-beli Aachenban, Nagy Károly és a német-római császárok magyar emlékekben is gazdag híres városában csütörtök délután közös nyugatnémetmagyar ünnepséget tartottak államalapító Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen, amelyet Aachen városa és a Magyar Népköz- társaság bonni nagykövetsége rendezett, megjelent Jakab Ró- bertné, az Országgyűlés alelnöke és dr. Hans Stercken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Aachen város parlamenti képviselője is. Először a meghívott több száz vendég hangversenyt hallgatott meg a Mária-székesegyházban. A koncert bevezetőjeként dr. Hans Muallejans, a dóm prépostja üdvözölte a közönséget, és felolvasta dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar püspöki kar elnöke üzenetét. A dóm főoltára közelében van egyébként az a szobor, amely minden bizonnyal Szent István hiteles ábrázolása. A középkor óta fontos magyar zarándok- helyként ismert dóm 1357-ból származó, úgynevezett Magyar- ország-kápolnáját Nagy Lajos király emeltette árpádházi Szent Erzsébetnek, II. Éndre leányának tiszteletére. A székesegyház palotakápolnáját az UNESCO felvette a legbecsesebb kulturális örökségek sorába. A díszünnepségre a dóm szomszédságában lévő gótikus városháza világhírű koronázótermében került sor. Dr. Kurt Malangre főpolgármesternek, az Európai Parlament képviselőjének és dr. Horváth István magyar nagykövetnek a köszöntője után Jakab Ró- bertné és dr. Hans Stercken mondott ünnepi beszédet. Jakab Róbertné Szent István erkölcsi újító szerepére emlékeztetve hangsúlyozta: nemzetét olyan magatartásra szoktatta, amellyel képessé tette nagy feladatok megoldására. A mai Magyarország előtt sincs kisebb teendő: belülről, önmagában kell képesnek lennie a demokratikus megújulásra. A magyar parlament a demokratikus jogállam létrehozásának szolgálatában álló népképviselet valódi fórumává kíván lenni, s az alkotmányosság alapján álló jogegyenlőség megvalósítására törekszünk. Az ünnepség Horváth Piroska zongoraművésznő játékával ért véget. Az esti órákban Kurt Malangre főpolgármester és Horváth István nagykövet fogadáson látta vendégül a megjelent több száz vendéget. A fogadáson az NSZK politikai és társadalmi életének számos ismert képviselőjén kívül ott volt dr. Joseph Uhac érsek, pápai nuncius is. Mitterrand is jelen lesz a startnál Szovjet—francia űrrepülés Csütörtökön Moszkvában nemzetközi sajtóértekezleten mutatták be a november 26-án kezdődő szovjet-francia közös űrrepülés résztvevőit. A tájékoztatón bejelentették: Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, aki november 25-én érkezik a Szovjetunióba, jelen lesz a bajkonuri űrrepülőtéren a nemzetközi legénységet szállító Szojuz TM-7 űrhajó indulásakor. A küszöbönálló űrrepülés eltér a korábbi, szovjet űrhajókon lebonyolított nemzetközi programoktól: a szokásos 8-10 nap helyett csaknem egy hónapig tart, s az űrhajó szovjet parancsnoka a francia kozmonauta — Jean-Louis Chrétien vagy Michel Tonini társaságában, attól függően, hogy melyik legénység indul el — mintegy 120 perces munkát végez majd a Mir űrállomáson kívül, a világűrben. A feladatterv három szakaszból áll: az elsőben lényegében folytatják azt a közös szovjet-francia kutatási programot, amelynek végrehajtásában 1982-ben Chrétien már részt vett. A második szakaszban fogadnak két teherszállító űrhajót, és elvégzik az űrállomáson kívüli feladatokat, végül a harmadikban asztro-, illetve geofizikai és más kísérleteket végeznek (14 olyan tudományos és technológiai kísérletet hajtanak végre, amelyeket francia szakértők készítettek elő), majd egy új modult csatolnak a Mir űrállomáshoz. A 20 tonnás egység jelentősen bővíti az űrállomás kutatási-kísérleti lehetőségeit. A sajtótájékoztatón Alek- szandr Volkov, annak a legénye ségnek a parancsnoka, amelyben Chrétien képviseli Franciaországot, elmondta: az egy hónap rendkívüli körülmények között fog telni, hiszen a Mir űrállomáson hat kozmonautának kell megfeszített tempóban teljesítenie a szerteágazó tudományos programot. A közel egy hónap elteltével, december 21-én a Mir két „veterán,, lakója, Tyitov és Manarov visszatér a Földre a francia' űrhajós társaságában, őket váltja fel a Szojuz TM-7 két szovjet űrhajósa. A Mir űrállomáson marad a jövő év áprilisáig az a szovjet orvos-űrhajós, aki a szovjet-afgán közös űrrepülés tagjaként érkezett a Mirre. London felújította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal A brit külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy felújították a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. Az iráni-iraki tűzszünet kimondása óta folytatott tárgyalások eredményeként a két kormány képviselői Bécsben írták alá a megállapodást a több mint egy éve befagyasztott diplomáciai kapcsolataik teljes értékű helyreállításáról. Á brit kormány hamarosan ügyvivőt küld Teheránba nagykövetsége megnyitásának intézésére, és a rövidesen kinevezendő brit nagykövet akkreditálásának előkészítésére. Londonban azt remélik, hogy a diplomáciai kapcsolatok normalizálása meggyorsítja a libanoni Irán-barát csoportok fogságában levő brit túszok szabadon bocsátását. Brit üzleti körökben arra számítanak, hogy a politikai rendezés javítja esélyeiket a milliárdos nagyság- rendű iráni újjáépítési megrendelésekért folyó versenyfutásban. Balkáni mecsetvonások V/4. S/liipériii ékkövén Ha valaki a tipikus balkáni múltra kíváncsi, nem hagyhatja ki úticéljai közül Prizrent, az ősi albán várost. A Konstantinápolyi elfoglaló II. Mohamed idején lett a töröké, s akkor kapja mai hangulatában is megőrzött sajátosan egyedi arculatát. Ám amíg odáig elér az utazó, az autóbuszozás közben egyéni benyomások érik a Pristinától mintegy egy és háromnegyed órás kiránduláson. A sebes folyású — Bisztrica — folyócska szurdokait átszelve, a Sár hegység vadregényes ormain mint a fecskefészkek tapadnak a hegy oldalához az albán falvak fehérre meszelt, piros zsindelyes házai. Imitt-amott mecsetek, vagy görög-keleti templomok kupolái csillának fel. Az úton a rohanással dacoló helybéliek hosszú szárú csibukjaikat szívva szamara- golnak vagy lovagolnak egy-egy vásárba, míg az út mentén békésen legelő bivalyok vetnek rosz- szaló pillantásokat a zakatoló busz után. Elmaradhatatlan tartozéka a tájnak a szkipetárok érődéi, kulái, amelyek vérbosszú idején kitűnő védelmet nyújtottak, hisz ajtaja nincs, csak létrával lehet a kamrácskányi szobákba feljutni. Prizenbe érve az európai utas úgy érzi, visszaérkezett nagyapái korába. Pedig él és lüktet ez a méreteit tekintve nem is kicsi város, jelenleg majd 90 ezren lakják, de ennyien éltek ott 1910- ben is. Az oszmán korban épültek a ma is lakott, egymásba karoló kis házacskák, szűk kanyargós utcák, dzsámik és török fürdők, derviskolostorok. Minden egyes kanyarulatban valamelyik kegyes életű dervis rendfőnök tür- béjébe — mauzóleumába botlik az arra járó. A bazárnegyedben százféle iparos készíti termékeit, amelyek közül a legnagyobb hírre tettek szert a prizreni aranyművesek és tímárok, valamint a híres fegyverművesek, jatagánok, puskák készítői. Űtitársam — aki a régi harci eszközök nagy barátja — azonban csalatkozott, mivel nem sikerült „puskavégre kapnia” egy-egy patinás darabot. Ám a két híres iparág ma is él, csak korszerűsödött formában. A harcos évek múltával ma már szövetkezeti üzemekben gyártják a filigrán ezüstdíszeket, s a fegyverművesek céhe késgyárat alapított. Prizrenhez kapcsolódik a török uralom elleni 19. századi felkelések sorában kevéssé ismert tény, hogy 1878-ban az albán lakta területek lakosai is megmozdultak szabadságuk kivívására. A romantikus szépségű Prizrenben ült össze a három — katolikus, pravoszláv és muszlint — vallásfelekezet között meg- oszló albánok gyűlése, s ezen elhatározták valamennyi albán egyesítését s az autonómia kiharcolását. A felkelés s a szövetség élén Abdul Fraseri állt 60 tagú választmányával. 1880-ra kikiáltották az önkormányzatot, mire a porta csapatokat küldött a lázongok leverésére. Hosszas harcok után 1884-re sikerült a túlerőnek megtörni az ellenállást, s újra a félholdas lobogó lengett a prizreni vár fokán, amely ma még romos állapotában is ke- vélyen néz le a völgyben fekvő városra. Mindezeket helyi kísérőnktől, Altaj Szurojtól hallottuk, aki azontúl, hogy lelkes lokálpatrióta, a város egyik ügyésze, azonkívül Jugoszlávia-szerte ismert török költő, s a helyi Helyes Út nevű kulturális szövetség vezetője. Az alig negyvenéves fiatalember (Fotó: Péterváry István) kalauzolásával kerülhettünk közelebbi kapcsolatba a prizreni dervisekkel is. Mielőtt azonban a személyes találkozóról ejtenénk szót, meg kell ismerkednünk a jugoszláviai iszlám élet helyi sajátosságaival. Amint az talán többek előtt ismert, a vad hegyek és rohanó folyók országában a pravoszláv és katolikus vallás mellett igen sokáig tartotta erejét Bosznia-Hercegovinában a Közép-Ázsiából eredő manicheista hit, a bogumilizmus. Az oszmán török időkben aztán közelebb állt az ott élők leikéhez az iszlám szigora és tetszetős ereje, mint a többi szomorú isteneket felvonultató vallás. Napjainkban már mintegy négymillió muszlint gyakorolja hitét, elsősorban Bosznia-Hercegovinában, Kosovo Metohijá- ban, Makedóniában. Jugoszláviában a muszlimok vallási vezetője a reisz ul ulema—a vallástudósok első embere—, 1987-től ezt a magas rangú vallási és állami funkciót Hadzsi Húszéin Muiki tölti be. Ő Szarajevóból kormányozza híveit, s a vitás egyházi kérdésekben is ő dönt. Szellemi irányítása alá tartozik a híres történelmi Jakováli Hasszánról elnevezett, szintén szarajevói medresze, azaz muszlim teológiai főiskola, ahol a köztársaság számára képeznek imámokat, akik tanulmányaik befejeztével az ország különböző részein lévő mecsetekben vezetik az istentiszteletet, végzik a hívek tanítását, tanácsokat adnak és ügyelnek a vallás előírta normák betartására. Az egyes muszlim többségű területekre a szarajevói reisz ul ulema muftikat is kinevez. így a mi méreteink szerint megyei muftilátusi központ Prizren is, ahová az összes igazhitű albán tartozik. (Folytatjuk) Soós Tamás
