Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1988. november 9., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tét: a felelős és erős szakszervezetté válás A kollektív szerződésektől a sztrájkjogig Tájértekezlet Egerben Immár harmadszor kerül sor néhány hónap alatt a munka- vállalók többségét érintő törvénytervezetek megvitatására. Ezúttal Heves mellett Borsod és Nógrád megye szakszerve­zeti szerveinek képviselői is jelen vannak, hogy elmondják véleményüket a Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban — e gondolatokkal köszöntötte a három tér­ség szakszervezeti tisztségviselőit a tegnap Egerben megtar­tott tájértekezleten Fábrvné Dohai Ilona, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkára. Fej vagy írás — helyett Felelősöket keres, „feje­ket” követel a közvélemény az ország állapotai miatt, tá- gabb és szőkébb körben egya­ránt személyi cseréket kíván­nak sokan. Fokozódik a türel­metlenség a lassúnak talált nemzeti kibontakozás miatt, az életszínvonal mind több embert érintő romlása növek­vő elégedetlenséget táplál. A legegyszerűbb állampol­gár is megítélheti, hogy a sú­lyos gazdasági helyzetből nem jelenthet kivezető utat a lakosság könyörtelen adózta­tása, pusztán elvonásokkal aligha lehet helyükre billente­ni, jobb pályára téríteni a ki­siklott vállalatokat, szövetke­zeteket, üzemeket, intézmé­nyeket. Legfeljebb amolyan tüneti kezelés a hirtelen szigo­rúság, igazi megoldást feltét­lenül csak a jóval nagyobb kö­rültekintés, az alaposabb mérlegelés, a józanabb intéz­kedéssorozat hozhat. Koránt sem csupán a veze­tésben kell keresni a hibát. Ám igenis kifogást kell emel­ni mindazok ellen, akik nyil­vánvalóan kerékkötői a hala­dásnak, s mielőbb megválni tőlük. Nem elég beszélni, írni róluk, emlegetni fogyatékos­ságaikat, vétkeiket, s a legke­vésbé sem lehetünk elégedet­tek, ha törvényt ülünk fölöt­tük. Könnyű a téves döntésekre ráakadni — ha valóban keres­sük. Szinte a vak is látja, hogy még mindig mennyi felesleges árut hozunk az országba „ke­mény valutáért”, s milyen sok a kevésbé keresett, a korsze­rűtlen vagy hibás termék, amit gyártunk, aminek eladá­sával nem hogy külföldön, hanem idehaza is hasztalan próbálkozunk. Kik és hogyan kutatják a piacot, milyen a termelés, a kereskedelem el­lenőrzése? Kerülhet gyár mélypontra, ha okosan ter­vez, ügyesen dolgozik, ha a gazdaságban megfelelő a fe­gyelem, az együttműködés, a szabályozás? Vegetálhat tsz ugyanazon a földön, ahol a hajdani paraszt tisztességgel megélt, vagy éppenséggel a , mostani kistermelő is jobban boldogul? Tényleg annyira el­maradhatatlan az annyit em­legetett kiegészítő tevékeny­ség, szükséges, hogy egy-egy szövetkezet szinte már azzal foglalkozzon, ami éppen az eszébe jut, de voltaképpen igen távol áll eredeti tevé­kenységétől? Oly nagyszerű sokat írni a bérszalagra, végül pedig még a jutalmat, a kitün­tetéshez adott pénzt is drasz­tikusan megkurtítani..? Vagy állandóan emelni az árakat, kamatokat, kicsikarni szinte minden fillért az adófizetőtől — ahelyett, hogy igenis csak a luxust fékeznék, a kirívó élet­színvonalbeli különbségeket tompítanák a terhek? Egyszóval: ezeken kellene inkább elgondolkodni, s javí­tani — de sürgősen. Kapjon kedvére, aki becsülettel dol­gozik, éljen igenis jól, aki csak megérdemli. A tisztesség pe­dig legyen végre általános, hogy egymásra vadászás he­lyett kart karba öltve is előbb­re léphessünk. Gydni Gyula A résztvevők valamennyien elismerték: a gazdálkodás libe­ralizálódó körülményei, a gazda­sági szervezetek önállóságának növekedése, egyebek mellett a hatályba lépett társasági törvény is sürgeti a Munka Törvényköny­vének átalakítását. A SZOT közgazdasági és életszínvonal­politikai osztályának helyettes vezetője, dr. Fahn Péter beveze­tőjében mindenekelőtt arról szólt, hogy napjainkban egyre jobban figyeli a közvélemény, hogy a szakszervezet képes-e a munkavállalók érdekeinek mind erőteljesebb képviseletére, a va­lós társadalmi kontroll megte­remtésére, a szubjektív (hatalmi) döntések intézményes visszaszo­rítására. Megmérettetik a mozgalom többek között — különösképpen — a legfőbb munkajogi szabá­lyok módosításával összefüggés­ben. Mint elmondta, a megújítási szándék tényleg előremutató, hi­szen kedvezőbbé válhat a dolgo­zói érdekképviselet például a Várkonyi Péter külügyminisz­ter felszólalt az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsága a közelmúltban Budapesten tar­tott ülésének állásfoglalásait is­mertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bécsben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. A budapesti nyilatkozat meg­erősíti a Varsói Szerződés tagál­lamainak azon változatlanul leg­fontosabb célkitűzéseit, hogy a tárgyalásokon elért megállapo­dások eredményeként jelentős mértékben csökkenjen a katonai kollektív keretszerződések létre­hozásával. Ugyanakkor biztosí­tékot kérnek arra, hogy a mun­kahelyi vagy munkáltatói kol­lektív megállapodás megkötése továbbra se legyen megtagadha­tó, ha azt valamelyik fél kívánja, így kerülhetők el a munkaválla­lók létbiztonságát veszélyeztető helyzetek is. A legmagasabb rendű munka­ügyijogforrást módosító javasla­tok között szerepel a szakszerve­zeti bizalmiak egyetértési jogá­nak megszüntetése. Ezzel szem­ben az alapszervezetek, a dolgo­zói közösségek többsége tiltako­zását fejezte ki már az eddigi vitá­kon is. Már csak azért is helyte­len lenne e demokratikus jog kényszerű mellőzése — nem lé­vén már más eszköz —, mert vé­tó, illetve sztrájk kezdeményezé­sét vonhatja egykönnyen maga után. Elfogadhatatlan visszalé­pésnek értékelik — hangoztatta dr. Fahn Péter —, hogy a szak- szervezeti szervek a jövőben csu­pán véleményezhetnék a munka­szembenállás, elháruljon a fegy­veres konfliktusok kialakulásá­nak és a meglepetésszerű táma­dások veszélye, erősödjék a köl­csönös biztonság, növekedjen a katonai tevékenységek nyíltsága, kiszámíthatósága. A leszerelési és együttműködési folyamat el­mélyítése érdekében a szocialista országok továbbra is készek min­den állam, államcsoport észrevé­telei, konstruktív kezdeménye­zései, javaslatai megvitatására, illetve megvizsgálására. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi találkozón most már a kormány politikai dönté­sein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső kompromisszu­mé foglalkoztatásával kapcsola­tos jelentős vállalati döntéseket. Ehhez csakúgy egyetértési jogot kell adni, mint a cég által felhasz­nálható jövedelem elveinek és arányainak meghatározásában. Különösen éles vita bontako­zott ki a vétó- és a sztrájkjogról. A legfontosabb kérdés az előbbi esetében: csak a munkáltatói, vagy bármilyen intézkedés ellen emelhető-e? Az álláspont az, hogy valamennyi rendelkezéssel szemben legyen meg ez a jogo­sultság, ha jogsértésről, illetve a dolgozók érdekeinek sérelméről van szó. Az is nyilvánvaló, az el­következőkben — éppen az új gazdálkodási formák térhódítá­sával — kiéleződnek a viták, a konfliktusok. Ezért is került be a módosító javaslatba a munkabe- szüntetési és sztrájkjog., A szak- szervezet véleménye, hogy ez csak átmeneti és korlátozó sza­bályozás, amelynek végső ren­delkezéseit a készülő szakszerve­zeti törvénynek kell majd tartal­maznia. Nem tisztázottak még a figyelmeztető sztrájkkal kapcso­latos szabályok, az egyeztető el­járás előírásai sem, és hiányzik a módosító javaslatból a szolidari- tási sztrájk szabályozása. Ugyan­így szükséges lenne a szakszerve­zeti tisztségviselők védelméről is rendelkezni a megváltozó Mun­ka Törvénykönyvében. A tanácskozás további részé­ben a meghívott főbizalmiak, bi­zalmiak, szb-titkárok mondták el észrevételeiket, ötleteiket. Szó volt arról, hogy a sztrájk emberi jog kell hogy legyen, ezért csak a korlátozás nélküli szabályozás fogadható el. Többen említették a munkavállalók kiszolgáltatott­ságának problémakörét. Felve­tődött az is, hogy most lenne cél­szerű — a módosítással együtt — rendezni a munkanélküli segély intézményét. A kérdésekre, az elhangzott gondolatokra dr. Fahn Péter és munkatársa, Rehák József adta meg a válaszokat. Ezt követően a jelenlévők elfogadták a három megye szakszervezeti szerveinek közös állásfoglalását a fent leír­takról. A dokumentumot Bor­sod megyéből Ivanics Ferencné SZMT-titkár, Nógrádból Ru- dinszky László főmunkatárs és Hevesből Fábryné Dobai Ilona hitelesítette aláírásával. mok kimunkálásához, a záródo­kumentum szövegének véglege­sítéséhez. Magyarország a meg­egyezés irányába tett jelentős lé­pésként üdvözli, hogy az egyes témakörök koordinátorai elké­szítették a záródokumentum vo­natkozó fejezeteinek továbbgon­dolt változatát. A bécsi találkozó mielőbbi si­keres befejezéséhez elengedhe­tetlen, hogy minden résztvevő ál­lam nagyfokú felelősségtudatról és önmérsékletről tegyen tanúbi­zonyságot, és érdemi módosítá­sok nélkül fogadja el a koordiná­torok által készített tervezeteket, amelyeket magyar részről ko­moly megegyezési alapnak te­kintünk és támogatjuk azokat. A tanácskozás szünetében Kelták József, dr. Fahn Péter és Nagy Sándor beszélik meg az állásfoglalás végső szövegét. (Fotó: Szántó György) A VSZ tagállamai az utótalálkozó sikeréért Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalása Bécsben Témák a KB legközelebbi ülésére — A SZOT elnökségének tájékoztatója — Előterjesztés a párttagdíjfizetés módosításáról Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Ülést tartott kedden az MSZMP Politikai Bizottsága. Még tartott a tanácskozás, ami­kor Major László, a Központi Bi­zottság szóvivője tájékoztatta az újságírókat a testület elé került napirendről, az ülésen elhang­zottakról. A Politikai Bizottság megtár­gyalta a Központi Bizottság és a PB munkarendjére, munkamód­szerére; a Központi Bizottság munkabizottságainak, tanácsa­dó testületének és apparátusá­nak feladatkörére vonatkozó előterjesztést. Javasolta, hogy a KB legközelebbi ülésén — ame­lyet november 22-re hívtak össze — tűzze napirendre ezt a témát. A testület megvitatta a SZOT elnökségének tájékoztatóját a szakszervezetek tevékenységé­nek néhány időszerű kérdéséről, és előterjesztést hallgatott meg a párttagdíjfizetés módosításáról. Foglalkozott az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosí­tásával, valamint tájékozódott a gyülekezési és az egyesülési jog­ról szóló törvények társadalmi vitáinak főbb tapasztalatairól. (Folytatás a 2. oldalon) HNF-küldöttség utazott Szófiába Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitká­rának vezetésével a Bolgár Hazafias Front meghívására kedden hiva­talos, baráti látogatásra népfrontküldöttség utazott Szófiába. (MTI) Ülést tartott a megyei párt vb Összehívták az MSZMP Heves Megyei Bizottságát Barta Alajos első titkár veze­tésével kedden ülést tartott Egerben az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A testület tájékozta­tót hallgatott meg Időszerű poli­tikai kérdésekről Heves megyé­ben címmel, majd döntött ab­ban, hogy november 11-én 9 órá­ra összehívja a megyei pártbi­zottságot, s javasolja, hogy a tes­tület három témát tűzzön napi­rendjére. Eszerint a pártbizott­ság tájékoztatót hallgat meg az MSZMP KB 1988. november 1-2-ai üléséről, majd tájékoztató hangzik el Időszerű politikai kér­désekről Heves megyében cím­mel, ezután pedig különfélék ke­rülnek napirendre. Novemberi tél a Mátrában... Leesett az első hó november elején a Mátrában. Pár centis puha, fehér takaró fedte be a magasabb csúcsokat, de sportolásra még nem alkalmas. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is, optikánk azonban megörökítette. Hóembert építő nyugdíjasok Kékestetőn A fakitermelés nem állt le... (Fotó: Szabó Sándor — MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents