Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

NÉPÚJSÁG. 1988. november 30., szerda 3. Otthonra leltek... KISZ, Fidesz, lakáshelyzet Kérdések és válaszok az ifjúságról A viharos hazai belpoliti­kai élet különösen esemény- dús színterei az ifjúsági szer­vezetek. Az elmúlt hét végén Székesfehérváron, a KISZ a megújulás szándékával tar­tott országos küldöttértekez­letet. Ugyanezen a hét vé­gén tartotta alaikuló kong­resszusát a Fidesz. Az el­múlt napokban pedig a ha­zai felsősoktatási intézmé­nyek hallgatói szerveztek or­szágos méretű demonstráció­kat, amelyeken mindenek­előtt az oktatás feltételeinek radikális javítását követel­ték. A televíziónak a közel­múltban tartott, az ifjúság­gal foglalkozó Fórumán idő­hiány miatt megválaszolat­lan kérdések közül néhányat újra feltett az MTI—Press munkatársa a műsor ven­dégeinek, akik azokra az el­múlt két hét politikai fejle­ményeit is figyelembe véve válaszoltak. — (Pécsi János kérdése, 820-295). Egyetértek a KISZ tartalmi átalakításával, ugyanakkor nem tartam de­mokratikusnak a nyíltan szo­cialistaellenes Fidesz és az ellenforradalmi beállított­ságú cserkészszövetség en­gedélyezését. Legalább az ideológiai, politikai harcot vennék fel velük szemben. — (Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára válaszol.) Ahogy az alakuló alternatív mozgalmak. úgy az alternatív ifjúsági szer­vezetek is sokszínűek, na­gyon különbözőek. Politikai kárt okozna, ha ezeket egé­szében szocializmusellenes­nek ellenforradalmi beállí­tottságúnak minősítenénk. Természetesen szólnunk kell arról is, hogy vannak rend­szerünket támadó kezdemé­nyezések is. Abból kell ki­indulnunk, hogy vannak tár­sadalmi szervezetek, moz­galmak, amelyek számunk­ra potenciális szövetséget je­lentenek, mivel a társadalom gondjainak, nehézségeinek a megoldásában konstruktív módon, aktívan közre kí­vánnak működni. A párbe­szédet, az együttműködési Repülni a Nap felé Kényelmesen berendezett lakás Egerben a Kallómalom utca 12-ben, annak is a ne­gyedik emeletén, ahol val­latjuk a múltat, elterpesz­kedve a fotelekben. Vlgh László — jelzi az ajtón a réztáblás felirat a lakás tu­lajdonosát, szembe, ahogy belépsz a szobába, pedig egy vitrin, tele emlékplakettek­kel, kitüntetésekkel, érmek­kel, vázákkal, fotókkal, iga­zolványokkal, hogy „régi motorossal” találkoztál. A minap is két elismerésben részesült. Mint az MHSZ eg­ri szervezetének alapító tag­ja, bronz oklevelet kapott, míg a KISZ KB-tól a fia­talság körében eddig vég­zett nevelőmunkájáért Ki­váló Ifjúsági Sportvezető ki­tüntetést vehette út — Szeretem az ifjúságot és persze la sportot mond­ja, amikor e sok emléktárgy és megfakult igazolvány kö­zött matatunk — ennyi az egész. Eddigi életemet rá­juk szenteltem, és a jövő­ben is ezt teszem, amíg erőmből telik. Később elneveti magát. Jellegzetes „Vígh-mosoly” önti el az arcát. Ezt sokan ismerik a városban, a me­gyében, az országban és an­nak határain túl is. Nehéz is funkcióját megnevezni. A Spartacus vezetőségi tagja, ő szervezi évek óta az egri la­kónegyedek, utcák közti baj­nokságokat, és immár má­sodszor azok között volt és van, akik „halott porából” támasztották fel a történel­mi városban a repülős és ejtőernyős sportot. Pillana­tok alatt feltalálja magát. Gyorsan barátkozik, meg­győzően agitál. Egyszóval ő azonban azokkal sem akar­juk kizárni, akik különböző pontokon nem fogadják el politikánkat, politikai gya­korlatunkat. konkrét intéz­kedéseinket. Velük ezekben a kérdésekben nyíltan vál­laljuk a vitát. Természetesen azon szervezetekkel, vagy egyes szervezetek azon tag­jaival, akik a társadalmunk alkotmányos rendjét, törvé­nyeinket nem tartják ma­gukra nézve kötelezőnek, va­lóban nem tudunk és nem is akarunk együttműködni, ösz- szességében viszonyunkat ezekhez az új szervezetekhez, az együttműködésre való tö­rekvés, a vita és a politikai harc egyaránt kell, hogy jel­lemezze. — (Baráth Miklós kérdé­se, 576-975.) A KISZ éssze­rű javaslata, hogy ne a lakás, hanem a bérlő kapja a szo­ciális támogatást, csökkente­né az állami és magántulaj­donú ingatlanok tehervise­lésében fennálló óriási kü­lönbségeket. Miért nincs a javaslatnak folytatása? Az OTP meg akarja szüntetni a kedvezményes kamatozást. A KISZ-nek volt egy olyan elő­terjesztése, hogy az első la­káshoz jutóknál maradjon a 3 százalékos kamat. Szüle­tett-e már erre vonatkozóan döntés? Mennyi lesz a ka­mat várható mértéke? , — (Hámori Csaba, ‘ az MSZMP PB tagja válaszol.) A KISZ egy egységes elve­ken nyugvó támogatáspoli­tikára tett javaslatot. Ez fel­tételezi a lakbérek és a ka­matok piaci alapokra helye­zését. Mind a bérlakásban, mind a személyi tulajdonú lakásban lakó családoktól — családnagyságtól függően — megköveteli, hogy családi jö­vedelmének bizonyos száza­lékát lakáscélra költse el. Az efölötti terheket, a társa­dalmilag elfogadott lafcás- színvpnalig, a költségvetés át­vállalná az állampolgároktól, míg az e színvonalat meg­haladó lakások terheit min­den család saját erőből fi­nanszírozná. Ez a megoldás valóban közelítené az állami és a a „Laci bácsi”, aki a Par­tizán Szövetség tagja is volt, miután tizenöt évesen csat­lakozott a Szovjet Hadsereg­hez. A 228-as, Vörös Zászló­renddel kitüntetett Voznye- szenszki Lövész Hadosztály közkatonájaként részt vett az Eger környéki községek felszabadításában. Géppus­ka mellett sérült meg, az ötödik bevetés során, Eger- bakta határában. — Nagyon egyszerű a tör­ténet — magyarázza. — Pincében voltunk. Jöttek az oroszok. Nagyon barátságo­sak voltak. így aztán tizenöt évesen, Generál Sándorral, Lájer Istvánnal együtt csat­lakoztunk hozzájuk. •- Pufajkát, csizmát kaptunk, meg a maxim géppuskához hevederkezelői beosztást. Hogy ez így történt, bizo­nyítja a Fegyverrel a Ha­záért feliratú partizán-em­lékérem. De itt van a Ma­gyar Népköztársaság Sport­érdemérem bronz fokozata, valamint a D-fokozatú ejtő­ernyős jelvény is. — Melyikre vagy a leg­büszkébb? — kérdem tege- ződve. hiszen egy jó ember­öltővel ezelőtt ő volt ugra­tóparancsnokom Miskolcon, amikor először hagytam el ejtőernyővel a repülőgépet. — Mindegyikre. De te na­gyon jól tudod, hogy a re­pülés, az ejtőernyőzés a min­denem — pattan belőle vil­lámként a válasz. Így hát ebben is maradunk. A re­pülésnél kezdjük a veterán bemutatását. — A repülés vezetett az MHSZ-be és ,a pártba is. Gyermekkoromban ugyanis mindig repülős szerettem volna lenni. Különböző gé­magántulajdonú ingatlanok terheit, viszont semmilyen körben nem tenné lehetővé a 3 százalékos hitelkamat fennmaradását. Tudomásunk szerint a ka­matlábakról végleges döntés még nem született. — (Horváth Attila kérdé­se Kőszegről.) A KISZ mi­lyen stratégiát dolgozott ki a következő választásokra annak érdekében, hogy több beleszólása legyen a politi­kába és a gazdaság irányí­tásába? — (Nagy Imre, a KISZ KB első titkára válaszol.) A stra­tégiát most mindenekelőtt a párt ifjúsági szervezetének újjászervezése és átalakítása érdekében kell kialakíta­nunk. A választások, és nem­csak a tanácsi és országgyű­lési, hanem a szakszervezeti, illetve a népfrontban lezaj­ló választások is munkánk eredményességét minősítő ál­lomások lesznek. Olyan programokat, helyi és orszá­gos politikai programokat kell alkotnunk. jelölteket állítanunk, hogy minél több szavazatot nyerjünk. A po­litikai jelleget leginkább majd itt, a területi munká­ban tudjuk kifejezni. — (277-343) Mi indokolja a párttól független ifjúsági szervezet létrehozását? — (Nagy Imre válaszol.) A KISZ értékezlete önálló, a párttal szövetséges, tehát tőle nem független ifjúsági szövetség mellett foglalt ál­lást. A további együttműkö­dés tartalmában és módjá­ban azonban nem jelenték­telen változás van. A két szervezet közötti kapcsolat vallott értékeink azonossá­gára, közös stratégiai cél­jainkra épül. Itt azonban fontos azt is megemlíteni, hogy az előbbiek politikai tartamát a választott testü­letek fogják időről időre ki­dolgozni, és nyilvános állás- foglalások útján ismertetik. — (Barta Zsolt kérdése, Berendről.) A KISZ java­solta március 15-ét piros be­tűs ünnepnek? — (Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának el­peket eszkábáltam össze pa­pírból, nádból, lécből — me­séli a múltat az 58 éves, eg­ri születésű, négygyerme­kes, alkalmi munkából élő és származó család fia. — De vágyam csak a felszaba­dulás után teljesülhetett, amikor 1946-ban társaimmal az egri Vöröskereszt-dűlő lejtőjén gumiindítással a MOVE-től örökölt Tücsök tí­pusú, nyitott vitorlázógéppel emelkedhettünk a magasba. Olyan volt, mintha egy szál pallón ültünk volna, a súlyt pedig ólomlapokkal osztot­tuk el a gépen. Ezután gyor­san peregtek az események. 1948-ban megalakult az OMRE repülőegyesület, en­nek tagja lett, de ez ebben az évben beleolvadt az ala­kuló Magyar Szabadsághar­cos Szövetségbe — az MHSZ elődjébe —, így alapító tag­jává vált ennek a szerve­zetnek is. Tehetségére, szer­vezőképességére hamar fel­figyeltek a szövetség me­gyei vezetői. Megbízták az­zal, hogy a megyében szer­vezze meg az ejtőernyős szakosztályokat. Hogy ennek a megtiszteltetésnek eleget tudjon tenni, ejtőernyős is­kolát végzett, és pontosan negyven évvel ezelőtt meg­kezdte az ejtőernyős okta­tást, ugratást Heves megyé­ben is. Egy év múlva újabb iskola következett Farkas­hegyen, ahol megismerked­tek a legújabb szovjet és amerikai ernyőkkel. Zuha- nóugrást, és ezzel egybekö­tött harcászati gyakorlatot is végrehajtottak. Ezért kap­ta meg az Arany Ejtőernyős jelvényt, amelyet Nógrádi Sándor altábornagy, a híres partizánvezér nyújtott át ne­ső titkára válaszol.) Az or­szágos KISZ-értekezleten kezdeményeztük, hogy már­cius idusa munkaszüneti nap legyen. Az ötlet ugyan jó­val régebbi keletű, ám a szövetség most foglalt hiva­talosan állást először e kér­désben. Érdemes azonban arra is emlékeztetni, hogy korábban éppen a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ja­vaslatára lett e nemzeti ün­nepünk iskolai tanítási szün­nap. — (277—343) Lát lehető­séget a KISZ befolyásának visszaszerzésére a fővárosi egyetemeken ? — (Kiss Péter válaszol.) Elképzelhetőnek tartom a megújulást, de ehhez a fel­sőoktatásban is változások kellenek. A KISZ helyzetét nagymértékben meghatároz­za a közép-európai lépték­kel mérve is elmaradott egyetemi, főiskolai rendsze­rünk. Éppen ezért helyes­lem a felsőoktatás radikális reformját, az autonómiára törekvő hallgatók kezdemé­nyezéseit. — (Básti Géza kérdése, Szeged, 28-065.) Hogyan vi­szonyul a KISZ az alterna­tív mozgalmakhoz? — (Kiss Péter válaszol.) Csak egy megváltozó, alul­ról építkező, demokratiku­san működő, az MSZMP- vel stratégiai szövetségben lévő, más szervezetekkel kapcsolatot kereső, politizáló KISZ lehet életképes. A lé­nyeg nem az, hogy milyen keretben szerveződjön újjá a KISZ, hanem az, hogy mi­lyen politikai programmal. Az alternatív mozgalmak­ban potenciális szövetségest látunk. Létrejöttüket termé­szetesnek, szükségszerűnek tartom. Azt azonban csak programjuk, és főleg tetteik alapján döntjük el, hogy mi­ben és hogyan működünk együtt ezekkel a szervezetek­kel. A párbeszéd egyik fó­ruma szándékunk szerint a MIOT, a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsa lehet a jö­vőben. ki. Még ez évben elsajátítot­ta a motoros repülőgép ve­zetését és a műrepülés alap­jait is. A tanulásra, a tudásra nagy szükség volt ezekben az időkben, mert egyre nép­szerűbbé és elérhetőbbé vált a sportág a fiatalok köré­ben. Szükség volt az okta­tókra. Elkezdődött a szako­sítás, növekedett a felszál­lások és ugrások száma, mi­nősége. A hadsereg is igényt tartott a fiatalokra. Mint munkáskádert 1950-ben be­hívták katonának. Repült, ejtőernyőzött három éven át, míg hadnagyként tüdősérü­lés miatt le nem szerelték. A makacs betegség követ­kezményeként csak hosszú kihagyás után szállhatott is­mét gépbe, és ugorhatott. Addig elméleti oktatást vég­zett a hallgatók körében. — Az ellenforradalom a repülőklub felett sem múlt el nyomtalanul. Gazda nél­kül maradtunk. A sportsze­retők engem kértek fel, mint párttagot, hogy vegyem át a vezetést. Sok feladat várt rám politikai, szakmai téren egyaránt. Szerencsére sok fia­talt nyertünk meg ügyünk­nek. Üj repülőgépek jöttek ki Rubik Ernő tervező keze alól, és új ejtőernyő típu­sokkal ugorhattunk — em­lékezik —, de még mindig idegen reptérre jártunk. So­kat utaztunk. Ez fárasztó volt, hiszen ha meggondol­juk, egy ugrás végrehajtása nyolcórai kemény fizikai és szellemi munkával ér fel. Éppen ezért felvetődött a makiári repülőtér létesíté­sének gondolata, majd a hangárépítés szükségessége. Sokat talpalt e tervük meg­Bélapátfalva, Szakosított Szociális Otthon. Az intézet­ben 230 értelmi fogyatékost és 80 időskorút gondoznak. A korszerű épület meglehe­tősen sivár környezetben, a cementgyár szomszédságá­ban emelkedik. Az első gon­dolat önkéntelenül is felve­tődhet bárkiben: az itteni bizony nem éppen szanató­riumi klíma, mert hiába a szűrőberendezés, a szürke­séget, a cementgyár vigasz­talan látványát nem kom­penzálja semmi. Az intézet­be lépve azonban kedvezően változik az első benyomás Rend, tisztaság, világos, szé­les folyosók, virágok. Az intézet igazgatója, dr. Sas Miklós néhány mondat­ban tájékoztat a legion to sabb tudnivalókról. — Jelenleg nyolc osztály működik, ebből hat az értel­mi fogyatékos, kettő az idős­korúak részlege. A gondo­zottak ikét-. illetve négy­ágyas szobákban kaptak he­lyet. Problémánk, a szak­képzett munkaerő hiánya, évek óta visszaköszön. Fo­lyamatosan hirdetjük az állást, de jelentkező alig akad. Ezért most is csupán 13 szakápolónk van a 142 alkalmazottból. A kialakított nővérszállók nagy része is üresen áll. Sajnos, a lát­szat ellenére a tárgyi felté­telek sem minden szempont­ból optimálisak. Az időskorú­ak egy részét a felső szin­ten helyeztük el, ahol a te­tőszerkezet a rossz kivitele­zés miatt beázik. Ezt már több alkalommal jelentettük a Heves Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak, a hibát azonban mai napig nem há­rították el. őket terhe i azért is a felelősség, hogy az udvari részt az építkezés befejezése után nem tették rendbe. — Az itt élők foglalkozta­tása érdekében felvettük a kapcsolatot az Egri Házi­ipari Szövetkezettel is, akik dobozok elkészítésére kötöt­tek velünk szerződést. Az ebből befolyt összeg jelentős hányadát munkajutalom­ként fizetjük ki a gondozot­taknak. Ezenkívül valameny- nyi ápolt zsebpénzt kap ha­„Élvezhetem a bátrak éle­tét .. (Fotó: Pesti Erzsébet) valósulásáért, miközben be­lépett az alakuló Munkás­őrségbe is. Itt ejtőernyős ugrásaival, gyakorlatok so­rán ő képviselte a „diver- zánst”, akit el kellett fogni. — Mint első osztályú ver­senybírót gyakran felkértek nemzeti és nemzetközi ver­senyek, bemutatók, összevont és válogatott keret edzőug­rásainak levezetésére — so­rolja —, 1960-ban ugrásve­zető lettem. Ez a legmaga­sabb ejtőernyős szakszolgá­lati munka ellátására jogo­sít fel. Nagy terveket készí­tettünk és hajtottunk végre, miközben sportbarátságot kötöttünk Budapest, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza ej­tőernyőseivel. Kölcsönös tá­borozásokat szerveztünk. Ab­ban az időben irányításom alatt edzett Hüse Károly, minden idők legeredménye­sebb magyar versenyzője is. Később a válogatott edzője lett. Sajnos feladatteljesítés közben életét vesztette. Most emlékverseny őrzi a nevét. Persze ennyi évtized él­ményeiről regényt lehetne írni, főleg ha belegondolunk, hogy csak Makiáron évente közel ezer ugrást hajtottak vonta, amit az épület büfé jében költhetnek el. Fehér köpenyt kapok, úgy indulunk az igazgatóval in tézeti sétára. Jelzőkkel alü visszaadható képsorok tá rulnak elénk. Az idegen szá mára megrendítő élmény egy ilyen látogatás, még ak­kor is, ha tudja, látja, hogj ezek az emberek nincsenek tudatában kiszolgáltatottsá­guknak, tragikus sorsuknak Visszaadhatatlan érzés vé­gighallgatni. végignézni a Télapó-ünnepélyre készülő műsort, elmondhatatlan, le­írhatatlan a játékos foglal­kozások légköre. Csodálom és hitetlenkedve figyelem a fiatal gondozónők türelmét, kedvességét, természetessé­gét Az időskorúakat külön osz­tályon, részlegesen elkülö­nítve ápolják, gondozzák. Ez azonban, bármilyen nyugodt feltételeket is biztosítanak számukra, mégsem tekint­hető végleges megoldásnak, ugyanis pszichésen min­denképpen megviseli a szel­lemileg ép embereket a fo­gyatékosok állandó közelsé­ge. Ezt megerősíti az igaz­gató is. Úigy gondoljuk, és a felügyeleti szerveinktől kapott ígéretek szerint is, ez csupán átmeneti megol­dásnak tekinthető. Tudomá­sunk szerint, amint elkészül a parádfürdői szociális ott­hon, az itteni gondozottakat is áthelyezik oda. Némiképp vegyes érzések­kel távozom az intézetből. Egy azonban bizonyos: a Bélapátfalvi Szakosított Szo­ciális Otthonban — bár sok megoldatlan probléma ne hezíti a munkát — az ott dolgozók ottjártunkkor je­lesre vizsgáztak humánum­ból. S hegy tevékenységük a későbbiekben is eredményes lehessen, az nemcsak rajtuk múlik. A jó szándék, a se­gítség Bélapátfalván mindig elkel, s drága ajándéknak számít. Szomorú, hogy en­nek ellenére a beruházásért, a kivitelezésért felelős válla­lat régóta Halogat ja köteles­ségét, a hiányosságok felszá­molását. (b. k.) végre. Az első tíz alacsony­sági rekord ugró között Jk szerepelt: 125 méterről is ug­rott. És minden ugrásnál, ug­ratásnál maximálisan kon­centrálni kell, mert az „ördög sosem alszik”. Volt olyan esete, amikor az egyik kez­dő ejtőernyőse a gépajtóban elájult, és kifelé esett. Csak üggyel-bajjal tudta elkapni, és visszavonszolni a gépbe. A másik alkalommal pedig az ugró már kint volt a gép­ből, amikor ernyője selyme a lábához bomlott. Csak gyors elhatározással tudta a kibomlott ernyőt utánadob­ni. Fontos a példamutatás, a bizalom megteremtése is. Számtalan olyan ernyőt „ug­rott be”, amelyben nem bí­zott a tanítvány, s olyan új biztosító készülékeket is, amelyeket még nem használ­tak növendékei. Meg kellett mindenkit nyugtatni, hogy minden szabályosan működik és az élet biztosítására szol­gál. Mert igaz, hogy ez a sportág veszélyeket rejt ma­gában, de ha a szabályzato­kat, előírásokat betartják, a veszélyeket el tudják ke­rülni. — 1963 után a repülés, az ejtőernyőzés lehanyatlott me­gyénkben, mert megszűntek a feltételek. Felszámolták a repülőtereket, átadták a me­zőgazdaságnak — tér rá im­már a közelebbi évekre. — A néhány évi pangást újabb feltámadás követte. Ma már a megyei vezetés segítségé­vel ismét virágzik sport­águnk megyénkben. A mak­iári repülőtér sok fiatalt vonz magához, különösen a környékről. Minden szabad időmet közöttük töltöm, mert sok a feladat, az oktatás, gyakorlás, ugratás, repülés. De büszke vagyok: nekem megadatott az a szerencse, hogy élvezhetem a bátrak életét, és ma is repülhetek a Nap felé ... Fazekas István Az MHSZ alapító tagja

Next

/
Thumbnails
Contents